Vasúti munkagépek zaja hallatszik Kanizsa környékén is

„A Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa és a Szombathely–Nagykanizsa vonalon előre tervezett éjszakai, zajjal járó karbantartást végeznek a vasúti pályán.

A Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa fővonalon:

– Sávoly állomáson december 20-án 21:20-tól 6 óráig.

A Szombathely–Nagykanizsa vonalon:

– Nagykanizsa és Felsőrajk között december 18-tól 20-ig, naponta 21:20-tól 4:50-ig.

Az állomásokon, az állomások között és az átjáróknál a feltüntetett ideig tartózkodnak és okozhatnak zajt a karbantartást végző vasúti munkagépek. A zajterheléssel járó éjszakai munkavégzés miatt a lakosság megértését és türelmét kéri a vasúttársaság.

MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Kommunikációs Igazgatóság” (Forrás: eKanizsa)

Kapcsolódó

5-10 százalékos áremelkedéssel indul a karácsonyfaszezon

A piaci kereskedők előrejelzése alapján a fenyőfaárak átlagosan 5-10 százalékkal alakulhatnak a tavalyi szint felett: a lucfenyőt 5000-5500 forint között, az ezüstfenyőt 6-8 ezer, míg a nordmann fenyőt 8-10 ezer forint közötti méterenkénti áron kínálják az idei szezonban az utcai és piaci standokon megjelent alkalmi fenyőárusok – ismertette a múlt héten végzett felmérésének eredményét az MTI-vel hétfőn az Agroinform.hu.

A vásárlók 72 százaléka tervez legalább 7 ezer forintot költeni erre a célra, ezen belül 44 százaléknyian terveznek 10 ezer forintnál nagyobb kiadást, míg minden ötödik vevő (22 százalék) költ majd 15 ezer forintnál többet.

(Fotó: archív. (Kivágott fenyőfákat húznak hálóba a Zala megyei, Nagykanizsához közeli Nemespátrón 2019. november 29-én. Az ország egyik legnagyobb fenyőnevelő térségében elkezdődött a karácsonyfák kivágása. MTI/Varga György)

A fenyőtípusok között tovább nő a nordmann népszerűsége, amelyet a megkérdezettek 62 százaléka részesít előnyben, szemben a 2022-es felmérésben mért 54 százalékkal. A lucfenyő 22, míg az ezüstfenyő 14 százalékos értékkel foglalja el a népszerűségi lista következő helyeit.

A válaszadók 60 százaléka másfél méter feletti, 40 százaléknyian ennél kisebb fenyőt terveznek vásárolni, gyökeres, földlabdával árusított fenyők iránt pedig minden nyolcadik vásárló érdeklődik.

A felmérés szerint a vevők 85 százaléka az utolsó két hétre hagyja a vásárlást.

A válaszadók negyede jelezte, hogy fenyő helyett műfenyőt díszít karácsonykor. Szemben a korábbi évekkel, a megkérdezettek nem a környezetvédelmet (23 százalék), hanem a többszöri felhasználhatóság miatti árelőnyt (44 százalék) említették indokként.

Magyarországon ma 600-700 családi gazdaság termeszt 3000-3500 hektáron fenyőfát, az így megtermelt mennyiség a hazai kereslet mintegy háromnegyedét fedezi – ismertette az Agroinform.hu.

A termesztők 72 százaléka számolt be arról, hogy a melegebb és változékonyabb időjárás miatt több a kártevő, emiatt a korábbinál többet kell a növényvédelemmel foglalkozniuk – írták.

Kapcsolódó

A Koraszülöttek világnapjára hívták fel a figyelmet Nagykanizsán

Lila fényárba öltözött az Erzsébet tér és a Városháza november 17-én este, a koraszülöttek világnapja alkalmából.

A városvezetés a jövőben még nagyobb figyelmet kíván fordítani az ilyen jeles alkalmakra, és ezeknek megfelelően a kiemelt helyszínek különböző színekbe öltöztetésére – számolt be a Kanizsa Médiaház.

(Fotó: Kanizsa Médiaház)

A koraszülöttek világnapját november 17-én tartják annak érdekében, hogy világszerte felhívják a figyelmet a koraszülésre, a koraszülöttek és családjaik küzdelmére.

A Földön minden tizedik csecsemő koraszülöttként jön a világra, ez Magyarországon évente mintegy 8000 újszülöttet érint.

Idén is számos középület és hivatal borult lilába. Budapesten, a Lánchíd mellett, egyebek mellett a Puskás Aréna és a Müpa is csatlakozott a kezdeményezéshez, de számos vidéki településen sem feledkeztek meg a jeles napról.

A teljes cikk illetve a videó itt található: Koraszülöttek világnapja.

Kapcsolódó

Már minden helyközi Volán-járaton lehet bankkártyával fizetni

Már minden helyközi Volán-járaton lehet bankkártyával fizetni a múlt hét vége óta – hívta fel az utazók figyelmét Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója pénteki Facebook-videójában.

„Bár alapvetően a legegyszerűbb az online csatornákon, az interneten és az applikációban jegyet váltani, aki mégis a járművezetőnél teszi meg, az már minden autóbuszunkon fizethet bankkártyával, okosórával, okoseszközzel” – fogalmazott a vezérigazgató.

Közölte, akárcsak a tarifarendszer reformjával, ezzel is szeretnék az utazást mindenkinek egyszerűbbé tenni.

Megjegyezte: a bankkártyás fizetés a járművezetők munkáját is segíti, gyorsítja az adminisztrációt és az elszámolást.

A videóhoz fűzött bejegyzésében a vezérigazgató kiemelte: „az új tarifarendszernek köszönhetően egyre többen egyre többet utaznak velünk nemcsak vasúton, hanem autóbuszon is”.

Minél többen választanak minket, annál nagyobb jelentősége van annak, hogy a felszállás a lehető leggyorsabb legyen, hiszen ez is hatással van a jármű pontosságára”. Ebben segít az, hogy mostantól a Volánbusz helyközi járatain is lehet fizetni másodpercek alatt – tette hozzá. (MTI)

Kapcsolódó

Leállást jelentett be a Telekom

A Magyar Telekom informatikai rendszereinek ütemezett karbantartása miatt 2024. október 22-én kedden 22 órától várhatóan 2024. október 23-án szerdán 18 óráig a Telekom alkalmazás, a Telekom fiók, a telekom.hu és az Üzleti önkiszolgáló portál nem lesz elérhető.

A 1414-es lakossági és a 1400-ás üzleti telefonos ügyfélszolgálat korlátozott funkciókkal áll rendelkezésre és a várakozási idő is az átlagosnál hosszabb lehet – tudatta honlapunkkal a Magyar Telekom, Vállalati Kommunikációs Igazgatóság.

Kapcsolódó

MÁV: jelentősen romlott a Nagykanizsa-Pécs vasúti pályaszakasz állapota is, ezért felújítási munkálatok kezdődnek

„Komplex pályafelújítást végez a vasúttársaság Szentlőrinc és Szigetvár között. Ennek köszönhetően valamelyest gyorsul és kiszámíthatóbbá válik a vonatközlekedés, illetve jelentősen mérséklődik a késések száma a Nagykanizsa-Pécs vonalon.

A korszerűsítéssel utasaink számára is érzékelhető lesz a változás: a felújított szakaszon novembertől mintegy 10 kilométeren megszűnik a sebességkorlátozás, így ismét 80 km/órás sebességgel haladhatnak majd a vonatok. A lezárás ideje alatt még október végéig Szentlőrinc és Szigetvár között pótlóbuszok szállítják az utasokat.

A Nagykanizsa-Pécs vonal Szigetvárt és Szentlőrincet összekötő szakaszán 80 kilométer/óra a megengedett legnagyobb sebesség, de a pálya műszaki állapota az elmúlt években oly mértékben romlott, hogy több szakaszon sebességkorlátozást kellett bevezetni, aminek következtében rendszeressé váltak a késések.

A mostani munkálatok után Szentlőrinc és Szigetvár között megszűnnek a sebességkorlátozások, kiszámíthatóbbá válik a menetrend.

A felújítás után Somogyban a Dráva-menti települések, valamint Baranyában Szentlőrinc és Szigetvár térségének lakosai számára gyorsabb, megbízhatóbb eljutást biztosítanak majd a személyvonatok, valamint a két vármegyeszékhelyet, Pécset és Szombathelyt összekötő Pannónia InterRégiók. A Barcs-Szigetvár-Szentlőrinc-Pécs útvonalon menetrend szerint csúcsidőszakban óránként, azon kívül kétóránként közlekednek a vonatok.

A pályaszakasz rekonstrukciója során ágyazatrostálást, szakaszos alépítményjavítást, betonalj- és síncserét végez a vasúttársaság. A forgalomból ideiglenesen kizárt vonalrészen mintegy 10 kilométeren hézagnélküli vágányt fektetnek le, 200 méteren megújul az alépítmény, emellett átépül két vasúti átjáró is. A felújítás során húszezer tonna zúzottkövet, több mint hétezer vasbetonaljat és 174 darab egyenként 120 méteres új hosszúsínt használnak fel.

Vizsgálatot indít az OLAF Lázárék kastélymutyija miatt Molnár Csaba feljelentése nyomán

„Két héttel azután, hogy Molnár Csaba, a DK EP-képviselője feljelentette Orbánékat az Európai Unió csalásellenes hivatalánál, a hivatal vizsgálatot indított Lázár és Orbán kastélymutyijának ügyében.

A Demokratikus Koalíció továbbra is minden eszközzel harcol a korrupció ellen, ezért tettünk feljelentést az EU-nál a kastélyok miatt.

Nem engedhetjük meg, hogy Orbán az uniós pénzből felújított magyar kastélyokat ingyen osztogassa a hozzá hű kádereknek, hogy még költeniük se kelljen rá a lopott pénzből.

Ellopják a pénzünket, a műemlékeinket, az életünket, a becsületes magyar embereknek meg semmi sem marad.

Mi, DK-sok, azért dolgozunk az Európai Parlamentben, hogy az uniós pénzek odakerüljenek, ahová valók. Nem fogjuk szó nélkül hagyni a korrupciót, mi az országért, az emberekért dolgozunk.

Molnár Csaba témában készített videója a képviselő Facebook-oldalán érhető el.” – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával hétfőn a Demokratikus Koalíció.

(Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond az EU közlekedési minisztereinek informális találkozóján a Várkert bazárban 2024. szeptember 20-án. A tanácskozást az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége keretében rendezték. MTI/Illyés Tibor)

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1 százalékát, nem elég hatékony a civil szervezetek kommunikációja

A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.

Október 2-án, a civilek számára szervezett hagyományos MFA 1% évadértékelő workshopon mutatták be a Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog által, a Marketing Resolution kutatócég szakmai közreműködésével készített reprezentatív kutatást. A kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a felajánlási hajlandóságot, és hogyan választanak civil szervezetet az adományozók. Dömötör Károly, a civilek munkáját segítő szervezet operatív vezetője a NAV adataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy a jogosultaknak csak kevesebb mint a fele, 37%-a élt idén a lehetőséggel, hogy felajánlja személyi jövedelemadója 1%-át.

Gyenge kommunikáció és az e-SZJA hatása

„A 2017 óta működő e-SZJA rendszer nagymértékben megkönnyítette az adóbevallások benyújtását, ami azt eredményezte, hogy mostanra szinte minden adózó ezen a felületen hagyja jóváa dokumentumot. Már ha kíváncsiak rá, hiszen az adózóknak jóformán nincs semmi tennivalójuk az adóbevallással, ami viszont azt is jelenti, hogy sokan nem foglalkoznak az 1% felajánlásával sem. Az adóbevallás érvényes akkor is, ha az adózó nem rendelkezik az 1%-ról, így sokaknál ez a lépés elmarad” – hívta fel a figyelmet az operatív vezető.

Dömötör Károly elmondta azt is, az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza, hogy valaki felajánlja-e az 1%-ot, a civil szervezetek által nyújtott információ. Azonban kutatásuk szerint a civil szervezetek hirdetései, kampányai nincsenek elég erős hatással az adózók döntéseire.

„Az 1% felajánlást elutasító emberek többsége nem tudja felidézni a civilszervezetek hirdetését, esetleges reklámfilmjét. Csak minden ötödik megkérdezett tudott visszaemlékezni egy civilszervezet hirdetésére az adóbevallási időszak alatt. A hozzájuk eljutott kommunikáció a felajánlásokat befolyásoló tényezők listáján az utolsó előtti helyen áll. A NAV tájékoztató levelei és online felületei sem tudják jelentősen növelni a felajánlások számát, a felajánlók mindössze 5%-a nyilatkozott úgy, hogy az adóhatóság e-mailes emlékeztetője hatására cselekedett” – idézte fel Dömötör Károly.

A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog kutatása arra is fényt derített, hogy a felajánlók túlnyomó többsége magasabb iskolai végzettségű, főként Budapesten és annak agglomerációjában él. Ezzel szemben a felajánlást elutasítók körében jellemzően kistelepüléseken élők, alacsony iskolai végzettségűek és fizikai munkások találhatók.

Hogyan javíthatnak a civilszervezetek?

A civilszervezeteknek kulcsszerepük van abban, miként kommunikálják céljaikat és eredményeiket az adózók felé.

„Az átlátható működés, az érintettség érzése és a személyes kapcsolat mind olyan tényezők, amelyek növelik a felajánlási hajlandóságot” – fogalmazott Dömötör Károly. „A kutatási eredmények azt is mutatják, hogy az emberek szeretnének több információt kapni arról, mire fordítják a civilek a felajánlott összegeket. Több mint 60% kifejezetten szeretné tudni, hogy a támogatott szervezet hogyan használja fel a pénzt, illetve milyen terveik vannak a jövőre nézve.”

A kedvezményezett civil szervezet kiválasztásánál kiemelkedően fontos a hűség, a támogatók jelentős része évről évre ugyanazt a szervezetet választja.

„Ennek oka lehet kényelmi szempont, de gyakran az elkötelezettség és a szervezet iránti lojalitás is. Sok esetben az emberek azért döntenek egy adott szervezet mellett, mert személyesen is érintettek lehetnek annak tevékenységében, akár családi, ismerősi vagy lakóhelyi kapcsolatok révén” – emelte ki a Human Dialog operatív vezetője.

A felajánlók többsége – hasonlóan a korábbi évekhez – most is elsősorban a gyermekegészségügyi alapítványokat, állatmenhelyeket részesítette előnyben.

„A támogatásokat begyűjtő Top20-as lista évek óta szinte nem változott, új szervezetek számára kihívás bekerülni a támogatottak körébe, de ez nem lehetetlen. 2023-ban például a Partizán Alapítvány először részesült az 1%-os felajánlásokból, és rögtön a harmadik legmagasabb összeget gyűjtötte, idén pedig már a legtöbbet. A civil szervezetek kiválasztásakor emocionális és racionális tényezők egyaránt szerepet játszanak. A támogatók számára fontos, hogy jó ügyet támogassanak” – tette hozzá Dömötör Károly.

Miért fontos az 1%?

„Sokan még mindig azt hiszik, hogy az ő 1%-uk egy jelentéktelen összeg, pedig idén fejenként átlagosan már 10 ezer forintot ér egy felajánlás. Ez éves szinten több millió forintot is jelenthet egy-egy szervezet számára. A NAV hivatalos adatai szerint 2024-ben csaknem 17 milliárd 300 millió forint folyt be a felajánlásokból, összesen 29.933 civilszervezet számára.”

A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog reprezentatív kutatása szerint 52 % azok aránya, akik támogatnák, hogy az 1%-nál magasabb összeget is fel lehessen ajánlani a civil szerveztek részére, 39% pedig, ha lenne arra lehetőség, akár több szervezetet is támogatna. A Human Dialog operatív vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy az érintetteknek új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy hatékonyabban szólítsák meg a potenciális támogatókat.

„Az emberekben megvan a jó szándék, de az információhiány miatt gyakran tanácstalanok. Ahhoz, hogy a civilszervezetek elérjék céljaikat, hatékonyabb kommunikációt kell folytatniuk, amelyek emlékeztetik az adózókat a felajánlás lehetőségére és átláthatóbbá kell válniuk, szükséges, hogy jól érthető információkat szolgáltassanak az összegyűlt pénzösszegek felhasználásáról.”

Egyre több a fekete törpeharcsa a Balatonban, és ez nem túl jó hír az őshonos halaknak

Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink.

A kifogott fekete törpeharcsákat ezért sem szabad visszadobni a Balatonba, sőt, a fiatal egyedek kifogását is támogatják. A szakemberek hosszabb távon abban bíznak, a törpeharcsák ivadékfelhőinek eltávolítása sikeres lesz.

(Fotó: © HUN-REN BLKI)

Egyre növekszik a fekete törpeharcsák (Ameiurus melas) egyedszáma a Balatonban. Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20%-át ez tette ki. Ezért is vizsgálták meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai az inváziós fekete törpeharcsa és két őshonos halfaj, a sügér és a bodorka testméret- és évszakfüggő táplálkozási szokásait.  

A kutatásból kiderült, jelentős mértékű különbségek vannak a fajok táplálkozásában, azaz nem teljesen ugyanazt és nem teljesen ugyanolyan mennyiségben eszik, valamint nem ugyanott keresnek táplálékot a vizsgált halak. A kutatók részben emiatt, de egyelőre nem tapasztalták, hogy csökkent volna az őshonos halak száma a Balatonban a törpeharcsa hatására. „Ha megnőne a fekete törpeharcsák egyedszáma a tóban, ez a helyzet valószínűleg nagymértékben megváltozna” – mondta Czeglédi István, a BLKI tudományos munkatársa. Ugyanakkor azt még vizsgálják, mely fajoknak lehet vetélytársa a törpeharcsa.

Kimutatták, a fekete törpeharcsa főleg makrogerinctelenekkel (azaz a szabad szemmel látható, gerinctelen állatokkal, mint például csigákkal, kagylókkal vagy rovarlárvákkal) és halakkal táplálkozik. Bár jelentős mennyiséget fogyasztanak halakból is, és minél nagyobb a méretük, annál többet esznek, a hallal való táplálkozásuk nem függ az évszaktól.

A sügér szintén nagy mértékben fogyaszt halakat és vízi makrogerincteleneket, de a táplálékát adó kisebb állatok eloszlása egyenletesebb, mint a törpeharcsánál. A bodorka pedig főleg makrogerinctelenekkel és növényekkel táplálkozik. A várakozásokkal ellentétben jelentős mértékű táplálkozási különbözőséget mutattak ki a három vizsgált faj között. Az eredmények alapján a balatoni fekete törpeharcsa elsősorban közvetlen ragadozáson keresztül hat negatívan az őshonos halakra, míg a különböző táplálékalkotókért zajló versenyen keresztül kevésbé.

Amúgy évek óta a fekete törpeharcsák kifogására bátorítják a balatoni horgászokat. Korábban tilos volt merítőszákkal halat fogni, de a kikötők vizében fekete felhőként vonuló törpeharcsa-ivadékokat már szabad, sőt, ajánlott is kimeríteni. A szakemberek szerint még korai ennek pozitív hatásáról beszélni, mindenesetre a kezdeményezést biztatónak látják. Ugyanakkor az ivadékfelhőket egyelőre csak horgászok meríthetik ki, mert ehhez a tevékenységhez alapvető fajismeretre van szükség, hogy más (őshonos) fajokat nehogy eltávolítsanak.

A fekete törpeharcsa 2022 júliusában került fel az Európai Unió számára veszélyt jelentő inváziós fajok listájára, és itthon is szigorú jogszabály védi tőlük a Balatont. A kifogás utáni vissza nem dobáson és az ivadékfelhők kimerítésén túl más beavatkozást nem javasolnak a szakértők. „Sem a fajspecifikus betegségeket, sem az invazív ragadozó halfajok betelepítését nem tartjuk jó ötletnek, mert ezek beláthatatlan következménnyel lehetnek más fajokra” – tette hozzá Czeglédi István.

(Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási HálózatHelló Sajtó)

1 2 3 4 5 6 36