Csaknem 260 iskolából összesen 340 csapat, ezernél több diák vett részt az idei Országos Haditorna Verseny őszi vármegyei fordulóin. A legjobbak jövő tavasszal mérhetik össze rátermettségüket és tudásukat az országos döntőben – írta a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Facebook-oldalán kedden.
Azt írták: idén nyolcadik alkalommal hirdette meg a Honvédelmi Minisztérium a versenyt. A regionális fordulókat idén is a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága szervezte meg.
(A 16. Göcseji Harci Túrára szeptember közepén a zalaszabari Zobori Élményparkban került sor. Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook. Fotó: Gergely Szilárd)
Az idei első vármegyei fordulót szeptember 14-én Zalaszabaron Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke nyitotta meg. Azóta minden vármegyében és Budapesten is lezajlottak a regionális versenyek, több helyen is rekordszámú nevezéssel: számos vármegyében a húszat is meghaladta az induló csapatok száma.
A legtöbb Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében állt rajthoz, ahol a Sóstói Múzeumfaluban megrendezett versenyen 28 csapat vett részt – írták.
Hozzátették: a rendszeresen induló iskolák mellett idén számos újabb intézmény indított csapatot a versenyen.
Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság – amely a toborzásért felelős alakulat – a versenyeken nemcsak a lebonyolításért felelt, katonáik tájékoztatták a fiatalokat arról is, milyen lehetőségeket kínál nekik a Magyar Honvédség, legyen szó akár továbbtanulásról, akár szolgálatvállalásról. MTI
Megfelelő mennyiségben és minőségben is rendelkezésre áll a tűzifa.
Megfelelő mennyiségben és minőségben is rendelkezésre áll a tűzifa; az állami erdészeti társaságok továbbra is prioritásként kezelik a lakosság tűzifa igényét és folyamatosan szolgálják ki a vevőket – közölte Nagy István agrárminiszter közleményében, amelyet az Agrárminisztérium vasárnap juttatott el az MTI-hez.
A miniszter kiemelte, a tavalyi évet megelőző időszakra jellemző átlagos nagyságú a tűzifa iránti kereslet. Az állami erdészeti társaságok felkészültek és megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre áll náluk a lakosság, illetve a szociális tüzelőanyag-program részére a tűzifa – tette hozzá.
Nagy István arra emlékeztetett, hogy a tavalyi évben a hatósági áras tűzifa program rendkívüli és átmeneti veszélyhelyzeti intézkedés volt, amelyet a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválság indokolt. Idén a kormány nem indította el a programot, de a maximált áras lehetőség feltételeihez hasonló feldolgozottsági fokú tűzifa továbbra is közvetlenül az állami erdészeti társaságoktól szerezhető be a legkedvezőbb kondíciókkal, bizonyos helyeken akciók mellett.
Hangsúlyozta, nincs tűzifahiány, nincs sorban állás, minden állami társaságnál nagyobb készletek állnak rendelkezésre, amelyek árairól a társaságok honlapjain lehet tájékozódni. Az árakat jelenleg a piac határozza meg.
Nagy István elmondta, az erdőgazdálkodók és a tűzifa kereskedők árképzésének összehasonlításánál fontos látni az eltéréseket is. Az állami erdészeti társaságoktól döntően alacsonyabb feldolgozottságú tűzifát alapvetően alacsonyabb egységáron lehet beszerezni. Ezzel szemben pedig a tűzifa-kereskedők által kínált magasabb feldolgozottságú, kuglizott, vagy éppen hasított fa magasabb egységárakon vásárolható – húzta alá a miniszter.
Nagy István felhívta a figyelmet a Szociális Tűzifaprogramra, amely az 5000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A kezdeményezés keretében idén 2300-2400 településen mintegy 200 ezer háztartáshoz jut el a tűzifa 2024. február közepéig, amihez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít. Jó hír, hogy szeptember végén a szociális tűzifa kiszállításának mértéke már meghaladta a 60 százalékot.
A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt 12 év időszaka alatt az állami erdészeti társaságok több mint másfél millió köbméter, fenntartható módon kezelt erdőkből származó tűzifát biztosítottak az igénylő önkormányzatok számára. MTI
A Planet expón is bemutatta termékét a nagykanizsai székhelyű Hidrofilt Kft.
Ha megépül az összes magyarországi akkumulátorgyár, akkor azok az európai akkumulátorigények húsz százalékát fogják kielégíteni – jelentette ki a korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) kuratóriumi elnöke szombaton Debrecenben.
Áder János a Mathias Corvinus Collegium helyi képzési központjában középiskolásoknak tartott fenntarthatósági témájú előadásában emlékeztetett: a közlekedés az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó és magas klímalábnyomú ágazat, ennek zöldítésére indított európai kezdeményezés értelmében 2035-től csak elektromos autókat lehet majd forgalomba helyezni az Európai Unióban.
Jelenleg negyven akkumulátorgyár épül Európában, a várható akkumulátorigények nagyobb részét, húsz százalékát Magyarországról, nyolcvan százalékát például a Lengyelországban, Svédországban, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Németországban épülő üzemekből fogják kielégíteni – közölte a korábbi államfő, megjegyezve: szinte nincs olyan autógyártással foglalkozó európai ország, ahol ne építenének ilyen akkumulátorgyárakat.
Emlékeztetett, Magyarország 1990-ben még egyetlen személyautót sem gyártott, ma pedig az iparág húzóágazat, 150 ezer embernek ad munkalehetőséget. A versenyképesség, a munkahelyek megőrzése és a technológiai verseny szempontjából nem kérdés, milyen fontos az autógyártás, ha ebben versenyben akar maradni az ország, akkor vagy máshonnan vásárol akkumulátort, vagy helyben gyártja le a szükséges mennyiséget – mondta.
Áder János a kínai CATL akkumulátorgyár építését kísérő helyi aggodalmakra kitérve azt mondta, a vegyipartól az atomenergiáig minden üzemnek kötelező a szigorú környezetvédelmi szabályok és az uniós előírások betartása. Aki megsérti ezeket, meg kell büntetni, ismételt szabályszegésnél a gyárat be kell zárni, „ez kormányzati és hatósági feladat” – hangsúlyozta a volt köztársasági elnök. Arra a kérdésre, hogy a kínai cég biztonságos-e, Áder János emlékeztetett: a CATL nemrégiben a németországi Türingiában felépített, kisebb kibocsátású üzemének átadásakor a tartományi miniszterelnök és a zöldpárti környezetvédelmi miniszter a gyárat az évtized legfontosabb és legígéretesebb beruházásának minősítette.
„Ha a németeknek jó ez technológia, ha a környezetvédelmi szabályok betartatását nem látják problémának, és ráadásul egy zöld környezetvédelmi miniszter üdvözli az építést, akkor érdemes elgondolkodni, hogy nekünk miért kellene egy ilyen technológiáról lemondani” – fogalmazott Áder János.
A KBKA kuratóriumi elnöke a döntéshozók figyelmébe ajánlott egy olyan magyar cég által fejlesztett technológiát, amely megoldást nyújt a debreceniek vízzel összefüggő kétségeire az épülő akkumulátorgyárral összefüggésben. Áder János közölte: a múlt heti Planet expón is bemutatta termékét a nagykanizsai székhelyű Hidrofilt Kft. A cég az akkumulátorgyár vízellátását meg tudná védeni úgy, hogy nem szükséges igénybe venni a debreceni ivóvíz bázist. Ezzel a módszerrel meg lehet tisztítani a szennyvizet, ami biztosítja a gyár vízigényét.
A volt köztársasági elnök hangsúlyozta: a csapvíz csak az ott dolgozók ellátását biztosítaná. A volt államfő utalt arra, ha Magyarország nem építi meg az akkumulátorgyárait, akkor 2035-től az itt gyártandó autókba máshonnan kell majd megvenni az akkumulátort, másképp nem gördülhet le ilyen jármű a gyártósorról. MTI
A klímaválság összefügg az emberi tevékenységgel, az elmúlt 150 évben tapasztalt fosszilisenergia-felhasználással, mindezek következményeit pedig a bőrünkön érezzük – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök kedden Nagykanizsán.
A korábbi államfő a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként a nagykanizsai, vajdasági és erdélyi óvodák részvételével zajlott, Erasmus+ program KULCS – Kompetenciák, utak, lehetőségek nemzetközi csapatmunkában elnevezésű projektjének zárókonferenciáján beszélt fenntarthatósági kérdésekről.
Kifejtette: az elmúlt ezer évben csökkenő hőmérséklet jellemezte a világot, de az ipari forradalom kezdete óta – a fosszilis energiafajták nagyarányú használata miatt – megfordult ez a tendencia. A szén, az olaj, a gáz felhasználása okán az utóbbi 150 évben folyamatosan növekszik a légkör szén-dioxid-szintje, ezzel párhuzamosan pedig a földfelszíni átlaghőmérséklet is emelkedik.
(A fotó illusztráció. Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Czepek Gáborral, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával beszélget a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón a Hungexpo Budapesti Kongresszusi és Kiállítási Központban 2023. szeptember 29-én. MTI/Illyés Tibor)
Áder János arról is beszélt, hogy a népességrobbanás döntően meghatározza azt a világot, amelyben élünk, és meglehetősen súlyos következményekkel jár, hogy „elképesztő mértékű a népességrobbanás”. Míg Európában – Ferenc pápa szavaival – demográfiai tél van, addig főként Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában 60 év alatt hat-nyolcszorosára nőtt a lakosság száma.
A föld mintegy 8 milliárd lakójának jelenleg már több mint a fele városokban él, az urbanizáció következményeként 2050-re pedig már három emberből kettő városlakó lesz. Mindez együtt jár a – 80 százalékban szén-, olaj- és gázalapú – energia, valamint a víz felhasználásának növekedésével. Nagyjából 10 milliárd lesz 2050-re a föld népessége, ez plusz kétmilliárd a jelenlegihez képest. De akkorra az emberiség fele vízhiányos régiókban fog élni – ismertette a korábbi államfő.
Felidézte, hogy a 2015-ben kötött párizsi klímamegállapodás célja az volt, hogy másfél Celsius-fok alatt maradjon a hőmérsékletemelkedés, ennek ellenére minden esztendőben tovább nőtt a földfelszíni hőmérséklet. Magyarországon már a két fokot is meghaladta ez a változás, Európa egyik legérzékenyebb régiójaként pedig sokkal drámaibban érezhetőek itt az éghajlatváltozás következményei.
Áder János nemzetközi példákkal is érzékeltette, hogy az Alpokban a hóhatár csökkenése, az óceánokon és tengereken a felszíni vízhőmérséklet emelkedése, vagy akár a kiterjedt erdőtüzek milyen súlyos következményekkel járnak. Hozzátette, hogy a kutatók megállapítása szerint a víz körforgásának felgyorsulása is okozza az időjárási szélsőségek kialakulását. Ez például idén Kínában, Indiában, Líbiában, Szlovéniában, Görögországban és Kanadában is jelentős károkat okozott.
(Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke fenntarthatósági témájú előadást tart a nagykanizsai, vajdasági és erdélyi óvodák részvételével zajlott, Erasmus+ program KULCS – Kompetenciák, utak, lehetőségek nemzetközi csapatmunkában elnevezésű projekt zárókonferenciáján a nagykanizsai a Medgyaszay-házban 2023. október 3-án. MTI/Katona Tibor)
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt bemutatva a korábbi köztársasági elnök elmondta: több mint öt évvel ezelőtt indult a tevékenységük, amelynek részeként óvodásoknak, általános iskolásoknak és középiskolásoknak szóló könyveket jelentettek és jelentetnek meg, egyetemistáknak gyakornoki és ösztöndíjprogramokat indítottak. Az alapítvány támogatja az évente megrendezett fenntarthatósági témahetet, amelynek programjain idén már 1300 iskola 420 ezer diákja vett részt.
Szólt az általa vezetett podcastról, a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválról, illetve a Greendex elnevezésű internetes oldalról is. Ugyancsak beszélt a fiatal vállalkozókat támogató .wave programról, továbbá a kockázati tőkealapjáról is. Az országban több helyen telepítettek ivókutakat, hogy PET-palack-mentessé tegyék az iskolákat, jelenleg is zajlik egy ilyen pályázatuk. Ezen kívül, többek között, külső szakértőkkel készíttettek egy tanulmányát a Velencei-tó vízpótlásának lehetőségeiről.
Áder János felidézte a vasárnap zárult Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expo programjait is, és bemutatott több olyan kiállítót a száznegyven magyar résztvevő cég közül, amely a környezetvédelmi és fenntarthatósági célokat tűzte ki maga elé. Újratölthető dezodorospalackokat készítő céget, több házi vagy ipari méretű komposztálással foglalkozó céget, de sörtörkölyt élelmiszerként hasznosító vállalkozást is bemutatott Áder János a már piacon lévő cégek közül. MTI
El kell mondani Magyarországnak, hogy a kormánynak van alternatívája, hogy lehet másfajta országot is teremteni, hogy van értelme a közös küzdelemnek – jelentette ki a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a párt pénteki, budapesti rendezvényén.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, az általuk vállalt hazafias kötelezettségnek a középpontjában ott van, hogy a hazának új kormányra, becsületes politikára, hozzáértő, tisztességes asszonyokra és férfiakra van szüksége. Azért, hogy közösen olyan országot „teremtsünk, amely nem háborúzni kíván szellemekkel, hamisságokkal, hanem békét akar teremteni lelkekben, békét akar teremteni az országban, a különböző emberek kapcsolatában, békét akar teremteni a világban”, és barátokat, partnereket, együttműködő más országokat keres – tette hozzá.
(Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke politikai évadnyitó beszédet mond a párt rendezvényén a budapesti Radisson Blu Béke Hotelben 2023. szeptember 22-én. MTI/Hegedüs Róbert)
Azt mondta, az emberek sokasága viszonylag egyszerű dolgokat akar, például, hogy legyen tisztességes, jól megfizetett munkájuk, ne érezzék magukat kiszolgáltatottaknak, ki tudják fizetni a számláikat, legyen méltósága, tartása az életüknek. Ma nem ilyen Magyarország, de sok tekintetben nem ilyen a nyugatos világ sem – jelentette ki.
A hatvanas, hetvenes években volt egyfajta derűje az életnek, volt egyfajta méltányos egyezség a különböző sorsú emberek, csoportok között, hogy közösen csinálnak egy jó világot, Olaszországot, Franciaországot, Németországot. Eltűnt ez a világ, „a haza nem vigyáz ránk, az állam nem a mi államunk” – tette hozzá.
Arra kérte az embereket, hogy „vegyék újra birtokba az államukat”, a nagyok, a hatalmasok, a kivételezettek, a kiváltságosok helyett teremtsék meg közösen az „emberek államát”, egy olyan hazát, amely vigyáz rájuk, amely nem basáskodik felettük. Azt javasolta a „magyaroknak, európaiaknak”: vegyék komolyan, hogy övék az állam, hajtsák azt a maguk akarata alá, és teremtsenek olyan államot, ami „miránk fog vigyázni”.
Fel kell mondani a „csendes belenyugvás éveit”, az elfogadás sehova nem vezető magatartását. „Újraosztjuk a közös jövedelmet”, a közös vagyont és a közös döntések befolyásolásának képességét – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
„Amikor azt mondom, hogy nincs mese”, fizessenek a gazdagok és vegyék tudomásul, hogy vissza fogjuk venni az ország irányításának lehetőségét, jogát és hétköznapi gyakorlatát, akkor „szó sincsen fenyegetésről, figyelmeztetésről van szó”, mert hazafias kötelesség hozzájárulni a haza üdvéhez, jólétéhez, és jobban kell annak hozzájárulni, akinek többje van – fogalmazott.
Gyurcsány Ferenc Horthy Miklósról beszélve azt mondta, ők nem tisztelegnek olyan államfő előtt, aki csaknem egymillió embert küldött a halálba, aki a magyarok vélt vagy valós igazságát a náci Németországgal szövetségben kereste.
„Ha nézzük” a magát „történelmi államférfivé maszkírozni kívánó kormányfő” teljesítményét, akkor „nem a haza nagyszerű felemelkedését látjuk”, hanem egy erkölcstelen hatalmi gépezetet, egy „nyikorogva is alig működő” országot, egy szétzilált gazdaságot és egy egyre súlyosabb megélhetési válságot – hangoztatta az ellenzéki politikus.
Gyorsabban apad el a forint vásárlóértéke, mint bármely nemzeti vagy közösségi valutáé Európában, a két évvel ezelőtti száz forint ma hetvenet ér, „némi kerekítéssel mondhatnám, hogy na, hát akkor ez a kétharmad” – hangsúlyozta. Egyúttal azt is kijelentette, hogy idén az átlagos infláció magasabb lesz, mint tavaly.
A magyar állam a tönkretettség, a kizsigereltség, a szakértelem, a bizalom hiánya okán, a megvertség állapotában leginkább a nem működés jelét mutatja – foglalta össze véleményét Gyurcsány Ferenc.
Beszédében nagyszerű dolognak nevezte, hogy a DK árnyékkormánya és a párt környékén olyan emberek, szakértők gyülekeznek, akik azon gondolkoznak, hogy milyen új Magyarországot akarnak. Úgy fogalmazott, felkészültek, alkalmasak, és be tudják bizonyítani: rajtuk nem fog múlni, hogy az országgal közösen megteremtsék „az emberek államát, ahol majd a haza vigyázni fog ránk”. MTI
Lezárult az idei központi szúnyoggyérítési program, április óta 916 066 hektárnyi területet kezeltek a szakemberek – tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.
A közlemény szerint „1089 településen és Budapest nyolc kerületében került sor a kifejlett szúnyogok elleni védekezésre, a legfertőzöttebb helyeken több alkalommal is”.
Mint írták: a tavalyi aszályos, „csekélyebb szúnyogártalommal” érintett év után az idei szezon különösen sok munkát adott a szakembereknek. A korábbi évekhez képest nagyobb területen zajlott biológiai lárvagyérítés. A szúnyoglárvákat elpusztító biológiai készítményt a Balatonnál, a Velencei- és Tisza-tónál, valamint a jelentősebb folyók mentén, összesen 36 270 hektárnyi területen alkalmazták – ismertették.
Hangsúlyozták, hogy a csapadékos tavasz és nyár kedvezett a csípőszúnyogok szaporodásának, ezért sokszor olyan területeken is nagy számban jelentek meg a vérszívók, ahol korábban nem kellett gyéríteni.
A katasztrófavédelem koordinálta szúnyoggyérítés elsődlegesen a víz közeli településekre terjed ki, ahol a szúnyogok számát csak szervezetten, régiós szinten lehet eredményesen csökkenteni – írták.
A felhőszakadások, a folyók többszöri áradása főleg a Duna mentén és a Dunántúlon jelentett kihívást a szúnyogok elleni küzdelemben. Ezeken a területeken a védekezés célja az extrém ártalom elfogadható szintre csökkentése volt – olvasható az OKF közleményében.
„Kedves Lenti polgárok! Gondoljátok át, hogy rendben van-e az, ami a városban zajlik?” – teszi fel legújabb videójában a kérdést Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese, amelyben azt mutatja meg, hogy hogyan használják helyi laktanyát szemétlerakatnak.
Mint ismert, Tompos Márton hónapok óta kutatja és mutatja be, hogy Zala megyében hogyan tárolnak több helyen is veszélyesen, illegálisan és környezetszennyezően több száz tonnányi gumiabroncsot. Mostani videójából kiderül, hogy nem csak gumikat, hanem mindenféle más hulladékot is tárolnak a zajdai laktanya területén.
„Most azt gondold át, hogy ha te otthon bármit csinálsz, bármilyen szabályt megszegsz, akkor milyen büntetést kapsz. Ehhez képest valaki lehajít ide több tonnányi szemetet. Oszt” szevasz. Betondarabok, üvegek, textil, minden, és ha megnézzük, azért itt fönt ez valószínűleg mind ezzel van feltöltve. Ha megyünk lejjebb, akkor itt van egy hordó, és ez meg tiszta dzsuva itt mindenhol” – mondja a videóban a Momentum politikusa és kiemeli, hogy most pénteken lakossági fórumot tart Lentiben az üggyel kapcsolatban, úgyhogy reméli, hogy minél többen eljönnek és elmondják a véleményüket.
Nem tiltják az erdőlátogatást, csak felhívják a figyelmet a vadászatra.
„A Zalaerdő Zrt. értesíti a lakosságot, hogy szeptember hónapban (naponta délután 16 óra és reggel 8.00 közötti időszakban) az üzemi vadászterületein intenzív szarvas-vadászatot folytat.
Vadászatra jogosultként arra kér mindenkit, hogy mező- és erdőgazdasági munkája, valamint szabadidős tevékenysége során ezt vegye figyelembe!”- hívta fel a figyelmet a napokban Facebook oldalán a nagykanizsai székhelyű erdészeti társaság.
A Zalai Vadászati Évadnyitó rendezvényére 2023. augusztus 26-án (szombaton) került sor a Sohollár-Völgyben.
Az új vadászokat a nagykanizsai székhelyű Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója, Rosta Gyula avatta fel az eseményen. (Forrás és videó: Zalaegerszegi Televízió. Fotó: YouTube)
A következő napokban várható hőség miatt péntek reggel óta életbe lépett a „vörös kód”, ami kötelezővé teszi valamennyi szociális intézmény számára a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadását.
Fülöp Attila, a Belügyminisztérium (BM) gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az extrém meleg miatt idén már a harmadik alkalommal kellett elrendelnie nyáron a „vörös kódot” a szociális ellátórendszerben. Ilyen korábban nem volt – jegyezte meg.
Elmondta: a különleges időjárási viszonyok miatt péntek reggel 8 órától hétfő este 8 óráig elrendelte a „vörös kód” kiadását, ami speciális eljárásrendet jelent; minden szociális intézménynek meg kell nyitnia kapuját, ha a regionális diszpécserszolgálat utcán bajba került emberről kap információt.
Hangsúlyozta: az idei két „vörös kód” riasztás alatt a regionális diszpécserszolgálatokhoz csaknem száz jelzés érkezett. Ez is mutatja, hogy valóban szükséges ilyenkor a különleges odafigyelés – fűzte hozzá.
Fülöp Attila kitért arra, hogy a „vörös kód” a szociális intézményekre vonatkozó intézkedéseken túl figyelmeztetést jelent a társadalomnak is. Azt kérte, mindenki vigyázzon magára, és ha az utcán bajba került hajléktalan embert lát, jelezze azt a regionális diszpécserszolgálaton keresztül.
Elmondta azt is, péntek reggel a hajléktalanellátó-rendszer kihasználtsága 78 százalékos volt, vagyis rendelkezésre áll elegendő férőhely. Ha valaki segítségre szorul, mind Budapesten, mind a vidéki városokban igénybe tudja venni az ellátást.
Az országos tisztifőorvos hétfőtől csütörtök éjfélig másodfokú hőségriasztást rendelt el az ország egész területére, majd a hőségriasztást péntektől hétfő 24 óráig meghosszabbította és harmadfokúra emelte.
