Ünnep és vita tárgya egyszerre: így viszonyulnak a magyarok a tűzijátékhoz
A magyarok és a tűzijáték: hagyomány, közösség, élmény
A tűzijáték évtizedek óta része a magyar ünnepeknek – augusztus 20-án a Duna fölött, szilveszterkor a városi égbolton, falunapokon, kisebb-nagyobb rendezvényeken. Bár a közelmúltban a nyilvános vita leginkább annak korlátozásáról és a zavaró hatásokról szólt, a legfrissebb kutatásokból világosan kiderül: a magyarok jelentős része továbbra is szereti a fényjátékot, támogatja és érzelmileg kötődik ehhez a látványos hagyományhoz.
Kapcsolódó
Az Europion kutatásainak számai jól mutatják a magyar emberek érzelmi kötődését a tűzijátékokhoz: a közös élmény fontosságát, a látvány varázsát és a hagyomány erejét, ami egy dolgot biztosan igazol: ha okosan, szabályosan és innovatívan használjuk, a tűzijáték a jövőben is ugyanúgy hozzátartozhat az ünnepeinkhez, mint a Himnusz vagy a családi koccintás éjfélkor.
Az állatbarátok nem szeretik
Áprilisban tette közzé a Fővárosi Önkormányzat azt a kérdőívet, amely a budapestiek tapasztalataira és véleményére kérdezett rá a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatával kapcsolatban. A társadalmi konzultáció eredményeiből egyértelműen kiderült: a túlnyomó többség számára (73%) minden kellemetlensége ellenére a tűzijátékok eddig nem okoztak semmiféle egészségügyi panaszt. Mindezek ellenére – főként a kutyatartók és állatbarátok – többsége indokoltnak tartaná a jelenlegi szabályok megváltoztatását. Ők leginkább a hanghatásokat érzik zavarónak, és az állatok védelmét tartják kiemelt jelentőségűnek: ennek megfelelően véleményük szerint a tűzijátékok használatának időbeli szűkítése kiemelten fontos lenne (81 %), ami egyébként azért is érdekes, mert valójában ez az álláspont a szakma képviselői véleményétől sem áll távol.
Kulturális és nemzeti jelentőség: egy élmény, ami összeköt generációkat
Az Europion júliusban végzett kutatása szerint a magyarok jelentős része (63%) úgy gondolja, hogy minden kellemetlenség ellenére a tűzijáték kimondottan fontos kulturális és közösségi szereppel bír. A megkérdezettek több mint fele (58%) fontosnak tartja, hogy a tűzijáték megmaradjon a nemzeti ünnepek részeként, amit figyelembe véve nem csoda, hogy az ország túlnyomó többsége számára az augusztus 20-a ünnepség sorozat elképzelhetetlen tűzijáték nélkül.
A tűzijáték megrendezése elsősorban a fővároshoz kötődik, de egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az ilyen jellegű események vidékre is „leköltözzenek”. A magyarok mintegy fele (42%) egészen biztosan szeretné, ha nemcsak a nagyvárosokban, de egyre több vidéki településen is lennének tűzijátékok, amihez egészen biztosan hozzászámolhatjuk a 25%-éknyi „egyet is ért meg nem is” válaszadók egy részét is, ami pedig jól mutatja, hogy a vidéki közösségek is vágynak az olyan közös ünneplésre, ahol a helyi lakosok egy estére együtt lehetnek, és a mindennapok gondjait félretéve a látványra figyelhetnek. Másképp fogalmazva, jelentős igény mutatkozik arra, hogy a tűzijáték élménye szélesebb körben elérhető legyen.
A fiatalok lelkesedése – a hagyomány jövője
A fiatalok nem csak nézni szeretik a tűzijátékokat, de maguk is aktív felhasználói a pirotechnikai eszközöknek! A magyar fiatalok (16-29 évesek) körében a tűzijáték iránti lelkesedés és annak személyes felhasználása is kiemelkedő: a válaszadók mintegy 43%-a évente legalább egyszer használ valamilyen pirotechnikai eszközt, 10% pedig évente többször is.
A törvényi szigorítás növelné az illegális vásárlást
A kutatás talán egyik legérdekesebb kérdése arra vonatkozott, hogy mennyire erősíti a törvényi szigorítás az illegális vásárlás ösztönzését. Arra a kérdésre, hogy „Beszerezné-e más forrásból, ha nincs hivatalos árusítás?” 8% azt felelte, hogy „Igen” – tehát aktívan keresne alternatívát, 17%uk pedig azt mondta, hogy „talán” – ami alapján joggal feltételezhető, hogy a magyarok 25%-a, azaz minden negyedik magyar hajlana arra, hogy szigorúbb törvényi szabályozás esetén az illegális vagy nem teljesen szabályos beszerzés irányába induljon el.
Hagyomány és modernitás kéz a kézben
Természetesen vannak aggályok is a pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatosan – zaj, állatvédelem, biztonság –, de ezek nem zárják ki, hogy a tűzijáték a jövőben is része legyen a magyar ünnepi kultúrának. Főleg úgy, hogy ma már a technológia fejlődése lehetővé teszi a csendesebb, környezetbarátabb pirotechnikai megoldásokat. Ha ezek szélesebb körben elérhetővé válnak, a hagyomány és a fenntarthatóság összebékíthető.
