Zárlat Pákán: új kéknyelv-változatot mutattak ki egy szarvasmarha-állományban
Október 8-án újabb kéknyelv-betegség esetet igazolt a Nébih a Zala megyei Pákán – a laborvizsgálatok szerint a vírus egy eddig hazánkban nem azonosított, 8-as szerotípusa okozta a megbetegedést.
Új szerotípusú kéknyelv-vírus megjelenését erősítette meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Zala megyei szarvasmarha-állományban.

A fertőzést Pákán, egy legelőn tartott, klinikai tüneteket mutató állatcsoportban azonosították. A vizsgálatok kimutatták, hogy a vírus nem a korábban hazánkban is előforduló 3-as, hanem a 8-as szerotípushoz tartozik.
A helyi állategészségügyi hatóság azonnal zárlatot rendelt el az érintett gazdaságban, és megkezdődött a járványügyi nyomozás a fertőzés forrásának feltárására.
A Nébih tájékoztatta az Európai Bizottságot és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) az új szerotípus megjelenéséről.
A hatóság hangsúlyozza: a különböző kéknyelv-vírus szerotípusok között nincs keresztvédettség, ezért a védekezés és az oltóanyag megválasztása szempontjából létfontosságú a pontos típusazonosítás. A 8-as szerotípus ellen több, az Európai Unióban központi engedéllyel rendelkező vakcina is elérhető, ezek magyarországi behozatalát és forgalmazását állatgyógyászati termékeket forgalmazó cégek intézik.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a kéknyelv-betegség ellen célszerű az állományok szintjén védekezni, mivel a betegség hosszú vírusürítési szakasza miatt a zárlat is elhúzódhat.
A vakcinázást ugyanakkor csak a Nébih nemzeti referencia laboratóriuma által végzett szerotípus-meghatározás eredményének ismeretében javasolják megkezdeni.
A hatóság nem zárja ki, hogy a már azonosított 3-as és 8-as típus mellett a jövőben további, más európai országokban is jelen lévő szerotípusok is megjelenhetnek Magyarországon – közölte honlapján a Nébih.
Mi az a kéknyelv-betegség?
A kéknyelv-betegség (Bluetongue disease) egy vírusos eredetű, emberre nem veszélyes, de a kérődző állatokra – főként juhokra, szarvasmarhákra és vadon élő kérődzőkre – súlyos hatású betegség. Kórokozója a Bluetongue-vírus (BTV), amelyet csípőszúnyogok terjesztenek, vagyis nem terjed közvetlenül állatról állatra.
A fertőzés leggyakrabban nyáron és ősszel fordul elő, amikor a vérszívó rovarok a legaktívabbak. A juhok különösen érzékenyek, náluk láz, levertség, duzzadt fej és nyelv, valamint a nyelv kékes elszíneződése is megfigyelhető – innen kapta a betegség a nevét. A szarvasmarhákban gyakran enyhe vagy tünetmentes a lefolyás, de ők is terjeszthetik a vírust.
A betegség nem terjed élelmiszerrel vagy érintkezéssel, csak rovarok útján. Védekezni oltással és rovarmentes tartási körülményekkel lehet.