Zebrán ütötte el a Rózsa utcában és otthagyta

Október 6-án 11 óra körül Nagykanizsán, a Rózsa utca 14. szám előtt lévő kijelölt gyalogátkelőhelyen, egy ismeretlen személy, ismeretlen forgalmi rendszámú, fekete színű, feltehetően BMW típusú járművével nekiütközött egy kerékpárját maga mellett toló férfinak, aki emiatt az úttestre esett és nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. A balesetben érintett személyek beszéltek egymással, de a sofőr adatai hátrahagyása nélkül távozott a helyszínről.

nagykanizsa-gyalogosgazolas-1

nagykanizsa-gyalogosgazolas-2

Az eset körülményeinek tisztázása érdekében kérjük, hogy aki látta a balesetet vagy arról információval rendelkezik, jelentkezzen a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán, vagy hívja a 93/312-190-es telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111-es „Telefontanú” zöldszámon, valamint a 107-es vagy a 112-es díjmentesen hívható segélyhívószámok valamelyikén – írta a ZMRFK a police.hu-n.

Erdélyi és zalai régészeti légi fotókból nyílt kiállítás Nagykanizsán

Erdély tájain és a zalai dombok között található műemlékek és még feltárásra váró évezredes építmények légi fotóiból nyílt kiállítás Nagykanizsán, a magyarországi és erdélyi légi régészet eddigi legszélesebb körű tárlataként.
A marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, a gyulafehérvári Egyesülés Múzeum és a nagykanizsai Thúry György Múzeum támogatásával évek óta zajló régészeti dokumentálásról a légi fotókat készítő Czajlik Zoltán, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének egyetemi docense azt mondta: a korábbi kiállításokhoz képest ilyen gazdag, és számos felvételt először bemutató tárlatot még nem állítottak össze. A még 1993-ban francia együttműködéssel kezdődött légi fotózások eredményeként mostanáig több mint 55 ezer felvételt készítettek, ebből válogatva mintegy ötven látható keddtől Nagykanizsán.

nagykanizsa-thury-gyorgy-muzeum

A két erdélyi múzeum jóvoltából 2009-ben kezdődött el a műemlékek és régészeti lelőhelyek repülőgépről történő dokumentálása, amely egyfajta információmentés is, ugyanis az évek során több lefotózott lelőhely már megsemmisült. Ide sorolható az elárasztott Bözödújfalu katolikus templomának tornya, amely a nagykanizsai kiállításon még látható egy képen, de néhány évvel ezelőtt végleg a vízbe süllyedt – említette Czajlik Zoltán.
Hozzátette még, hogy Magyarország középső vidéke légi régészeti szempontból viszonylag jól feltárt, de Zala az utóbbi időkig elhanyagolt volt. Két évvel ezelőtt kezdték el a dokumentálást a nagykanizsai múzeum támogatásával, és sikerült a levegőből olyan lelőhelyekre bukkanni, mint a Hahót melletti körárok, amely további kutatásokra vár.

A Magyar Plakát Házban december végéig látható, Történelmi látképek – Légi régészet a Marostól a Zaláig című időszaki kiállítás keretében Erdély, a Déli-Kárpátok, a Mezőség és Székelyföld korábban a két erdélyi városban és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatott felvételei mellett most először láthatók a Bánságban és Zalában készült légi fotók. Halomsíros temetők, őskori és római települések, erődítmények és várak épületeinek körvonalai tűnnek fel a mezők és szántók talajának takarásában, de az egykori kanizsai vár hajdani területe is látható a nagykanizsai légifotó-kiállításon. MTI

Horváth Ádám számára nem létezik lehetetlen!

Vannak születetten versenyzői típusú emberek, Ádám hatványozottan ilyen. Minél lehetetlenebbnek tűnik a feladat, ő annál jobban érzi magát benne és ennek következtében jobban is képes szerepelni! Nagykanizsa valószínűleg nem is tudja, hogy mekkora kincs van a „birtokában”, pedig ez olyan ritka adottság, amit nagyon meg kellene becsülni!

nagykanizsa-horvath-adam-motocross
A múlt szombaton, Magyarországon az MX Mánia Kupa utolsó versenye zajlott Csákánydoroszlón. Az előzetes helyzet alapján az MX Mánia kupában kellettek még pontok, hogy ezt a sorozatot is megnyerhesse.
Ádám a versenyen aztán gyorsan lehűtötte az ellenfeleket, mert egészen kiváló motorozással, az edzést és mindkét futamot megnyerve a maximális 50 pontot gyűjtötte be és így 2016-ban a már megszerzett AMA Masters bajnoki címe mellé begyűjtötte az MX Mánia Kupa bajnoki címét is az 50 cmm-es kategóriában!

Az 50 ccm-es futamok után a többiek pihenni mentek, Ő pedig átült az édesapja által a rajtgépbe készített és felmelegített „öreg” 65 ccm-es motorjára, és kb. 1 perces „pihenő” után már el is rajtolt a 9-12 évesek versenyében. Erről a kategóriáról azt kell még tudni, hogy a motorok nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak és ráadásul még kuplungot és sebességváltót is használni kell – vagyis teljesen más, mint az automata 50 ccm-esek. És a futamidő újabb 16 perc. Ádámot azonban mindez nem zavarta, sőt erőnlétileg is végig bírta a versenyt és végül is mindkét futamban a 2. helyen célba érve, összetettben is 2. lett!
Mindezt 8 évesen! Csak gratulálni lehet, ezért az újabb kimagasló teljesítményért!

A 2016. évi Junior Magyar MotoCross Bajnokság utolsó, befejező versenye lesz Kaposvár – Zselickislakon 2016.10.29.-én, ahol Ádám még versenyben van a Magyar Bajnoki címért (pillanatnyilag 18 pont hátránnyal „csak” a 2.)
Nagy segítség lenne a számára, ha aki megteheti, az elmenne erre a versenyre és szurkolna neki! Rajta semmi nem fog múlni, Ő a győzelemért fog motorozni!
(Kép és szöveg: Vízvári József – Pipás)

A nyári gumik lecserélésére figyelmeztet a rendőrség

A biztonságos közlekedés érdekében érdemes idejében lecserélni a nyári gumiabroncsokat télire – figyelmeztetett az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság főtitkára az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

teligumi

Kiss Csaba azt mondta: akkor jön el az ideje a gumiabroncs cseréjének, ha az átlaghőmérséklet 7 Celsius fok alá csökken. Az abroncs profilmélysége legyen nagyobb 2 milliméternél, de 7-8 évente akkor is új téli gumit kell vásárolni, ha alig kopott a felülete, hiszen a gumi elöregszik – mondta.
Hozzátette: ha valaki használtan vásárol téli gumit, arra kell figyelnie, hogy az abroncsok egyforma méretűek és mintázatúak legyenek, profilmélységük legalább 4-5 milliméteres legyen, valamint ne legyenek túl régiek.
Kiss Csaba hangsúlyozta: a balesetek elkerülésében nagy szerepük van a jó gumiabroncsoknak, hiszen a gépjármű tapadása „ezen a négytenyérnyi felületen múlik”. MTI

Az Ady Vendéglő

Elérkeztem a nagykanizsai éttermeket bemutató sorozat egyik fontos étterméhez, és ez nem más, mint az Ady Vendéglő. A nem kanizsaiaknak írom, hogy helyileg a Nagypostával átellenben volt az étterem.
Az Ady úton volt ez a nem túl nagy étterem, híres volt kiváló konyhájáról, és hatalmas forgalma volt. Nagyon finom ételeket lehetett enni házias ízekkel, mint pl. szalontüdő zsemlye gombóccal vagy vese-velővel.

nagykanizsa-ady-vendeglo
Az üzletet nagyon hosszú ideig  Kremzner Géza vezette. Kemény ember volt, de a dolgozóit megfizette, és volt, hogy közös kirándulást szervezett a számukra autóbusszal. Ő már reggel korán a piacon volt a nagy táskákkal, és szedte össze a konyhára valót. Néhány nevet említenék meg az ott dolgozók közül a teljesség igénye nélkül. Úgy, mint Husz Elemér, Lukácsi Pisti, Kis Feri, (úgy tudom, már ő sem él) Bonc Sanyi, Németh Gyuri (becenevén merev Gyuri) aki sajnos már nincs az élők sorában. Aztán a szakácsok közül emlékezem Margit nénire, aztán Gizi nénire (Kondákorné).




Akkoriban még városunkban NB 1 B-s focicsapat működött az Olajbányász csapata. Vasárnapi meccs előtt az Ady dugig volt szurkolókkal, akik ott alapoztak be a meccsre. köztük voltam én is, mint B közép tag, én vertem a meccseken a piros kékre festett egykori úttörő dobot Volt olyan, hogy Elemér a meccs idejére, egyszerűen bezárt, és lejött megnézni a meccset.
Barátaimmal esténként ott is sűrűn előfordultunk. Egy időben a karbantartó műhelyünk ott működött az Ady vendéglő udvarában. Számtalan esetben előfordult, hogy Géza meglepett bennünket egy-egy láda sörrel. Az étteremben rengetegen ebédeltek, helyet déltájt nem lehetett találni. Az éthordós elvitel is sok volt.
Úgy tudom, Géza azért adta vissza, mert nem tudott a bérleti díjban megegyezni az épület tulajdonosaival. Ma kínai étteremként működik, de az már nem az Ady. (Közben kaptam a hírt, hogy már az is bezárt.)
Az akkor egy más világ volt, az emberek megtehették, hogy eljárjanak ilyen helyekre, és meg is tették. Elmondható, hogy ez az étterem Nagykanizsa leglátogatottabb étterme volt. Nemrég kaptam a hírt, hogy közben Kremzner Géza is eltávozott az élők sorából. Nyugodjon békében. (Írta Pusztafi Atila)

nagykanizsa-pusztafi-attila

Már elérhető Pusztafi Attila barátom könyve, a Kanizsai emlékek. Ebben a könyvben több száz olyan ember nevével is megismerkedhetünk, akik Nagykanizsa vendéglátásában ismert, és híres emberek voltak. A 60-as, 70-es és 80-as évek közismert szereplőinek: felszolgálóknak, pincéreknek, étteremvezetőknek és ebben a vendéglátóiparban dolgozó sok érdekes ember és kanizsai iparos életébe, munkájába engednek most bepillantást. Nosztalgikus érzés visszaemlékezni a város akkori irigyelt közösségi életére, szereplőire, ami akkor Nagykanizsát az itt élők számára az ország legszebb várossá tette. Azt a Nagykanizsát, ahol jó volt lakni, élni, pihenni és szórakozni is. Hiánypótló ez a könyv. Pusztafi Attila révén az akkori embereknek állított emléket. Köszönet neki ezért a munkáért. A könyv kedvező fogadtatása adott neki kedvet és lendületet a könyv folytatásának a megírására is, mert városunkban élt még bőven olyan kvalitású és érdekes ember, akikről illik megemlékezni. Pusztafi Attila ezt a hálás feladatot vállalta magára! (Vízvári József)

 

Pályázat: idén is lesz Kanizsai Antológia

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot ír ki irodalmi és képzőművészeti alkotásoknak a Kanizsai Antológia 17. számú kötetében történő
megjelentetésére.

Pályázat tárgya:

Irodalmi, művészeti, tudományos művek és grafikák.

Pályázati feltételek:

Nagykanizsán és a Nagykanizsai járásban állandó lakhellyel rendelkező, valamint nagykanizsai születésű alkotók pályázhatnak.
Egy pályázó több pályaművet is beadhat, maximum 6 db A/4-es oldal (soronként 70 leütés, 45 sor 12-es betűnagyság) terjedelemben.

Pályázni kizárólag elektronikus formában lehet. A pályaműveket az alábbi két email címre egyidejűleg kérjük beküldeni: feher.ildiko@nagykanizsa.hu és kardosferenc@gmail.com.
A beérkezett pályaművek bírálatát szakmai bizottság végzi.

A sikeres pályamunkák a Kanizsai Antológia 17. számában, 2016 decemberében jelennek meg. Az alkotók tiszteletdíjban nem részesülnek, részükre 5 db tiszteletpéldány kerül átadásra.
A pályázat beadásának határideje: 2016. október 26. (szerda) 17. 00 óráig.

nagykanizsa fotó 1

Parkoló autóból lopták el az akksit Nagykanizsán

Vádemelést javasolnak a kanizsai rendőrök két férfi ellen, akik egy, a Kinizsi utcán parkoló kocsi motorteréből lopták el az akkumulátort.

A 21 és 27 éves baki testvérpár még július végén, fényes nappal bugázták meg a személyautó akksiját, amit rövid időn belül el is adtak.

A tesók most lopás miatt állhatnak bíróság elé. (Forrás és fotók: police.hu)

nagykanizsa-akkumulatort-loptak-1

nagykanizsa-akkumulatort-loptak-2

Kanizsai pillanat

nagykanizsa-reszeg-biciklis

Aki még részegen nem akart hazajutni biciklivel, az ezt a cikket ne olvassa el!

A történet dióhéjban:

Haza igyekvő drótszamaras emberünkre  péntek reggel a nagykanizsai Attila utcai flaszteren egy ismerőse talált rá.

Kicsit elbeszélgettek és a haver megpróbálta felsegíteni a nehéz helyzetbe került biciklist, aki újra hazaindult – ismét sikertelenül.

Információink szerint biciklisünk rövid kórházi kezelést követően hazakerült. A tanulópénzt a TB fizette…

A Napsugár Bisztró

A Teleki utca elején épült tízemeletes ház aljában hozta létre ezt az egységét a ZMSZVV. Ez volt a Napsugár Bisztró. Gondolom az elnevezésében szerepet játszott, hogy még az építkezések megkezdése előtt a sarkon volt Napsugár Presszó a fenti okok miatt szűnt meg, vagyis elkezdődtek az építkezések. Kezdetben a bejárattól balra volt egy fagylaltozó, amit későbbiekben talponállóvá alakítottak át. Aztán volt az éttermi rész, ahová annak idején sokan jártak ebédelni, vacsorázni.

nagykanizsa-napsugar-bisztro
Akkori üzletvezetőket sorolnám fel, elnézést kérek érte, ha valakit kihagynék, már elég régen volt. Tehát: Laknerné Éva,
Szügyiné, Joósné Éva. Helyettes: Molnárné Gizella. Remek konyhája volt, egy szakácsnőre emlékszem, Podmanszkiné Annus nénire.
Sokszor megfordultam itt, úgy is, mint karbantartó, és úgy is, mint vendég. A kezdetektől fogva ott volt szakácsnő Perneczki Ferencné, Ica néni, aki remek ételeket tett az asztalra.

Ez az üzlet sem volt mentes a balhéktól, egy eset jut most eszembe, ami egy volt üzembeállító kollégámmal esett meg T.  Gyurival. Egy este az üzembeállításról páran itt szórakoztak. Összeszólalkozott Gyuri egy cigánygyerekkel, aki kést rántott, és megszúrta. Csak a szerencsén múlt, hogy Gyuri életben maradt.
Mondjuk a vele levő kolléga O.  Lajos akkora pofont adott a szurkálónak, hogy a feje előbb ért a padlóra, minta feneke.
Érdekességként megemlítenék egy vicces figurát. Akkoriban wc –s néniket alkalmaztak, akik szigorúan elkérték a használati díjat a kuncsaftoktól, és takarították az illemhelyet. No, egy ilyen a Napsugárban is volt. Kövér, termetes asszonyság, (beceneve Tonna Mici volt) nagy tokával és szemüveggel. Különös ismertető jegye az volt, hogy állandóan a wc előtt ülve kis székén pörköltet evett galuskával. Ilyenkor, ahogy rágott viccesen mozgott a szemüvege, le és fel.
Úgy emlékszem az üzletet valamikor a nyolcvanas években adták ki jövedelem érdekeltségbe, majd a cég megszűnése után Jerausek István üzemeltette az üzlet bezárásáig. Kérném, hogy aki hozzá tud tenni, emlékezik rá kik voltak ott pincérek, az szóljon hozzá. Köszönöm.
(Írta: Pusztafi Attila)

A rendszerváltást kutatták Nagykanizsán

A rendszerváltás vidéki történetét feldolgozva Nagykanizsán szervezett először kerekasztal-beszélgetést a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) – mondta el a csütörtöki rendezvényt követő sajtótájékoztatón az intézet vezetője.

Bíró Zoltán felidézte, hogy 2013-ban jött létre a Retörki, amely a rendszerváltás előzményeit, az átmenet éveit, és részben a következményeket kutatja, illetve gyűjti és feldolgozza a dokumentumokat. Azokat eddig csaknem húsz kötetben mutattak be a nyilvánosságnak – tette hozzá.
A rendszerváltás és ezzel párhuzamosan az első szabad választásokon nyertes Magyar Demokrata Fórum (MDF) igen sokrétű történetét nemcsak Budapesten, központi szervezeteknél kutatják, megkezdték a vidéken zajlott események, folyamatok feltárását is. Ehhez eddig huszonöt egyéni interjú készült az ország több megyéjében, és Nagykanizsán sikerült először olyan kerekasztal-beszélgetést szervezni, amelyen az MDF helyi szervezetének egykori alapítói közül többen is részt vettek – ismertette Bíró Zoltán.

A Retörki vezetője – aki egykor az MDF ügyvezető elnöke volt – úgy fogalmazott: sokan megkérdőjelezik, hogy volt-e rendszerváltás. Erre a válasz az igen, mert megváltozott a politikai, gazdasági, társadalmi szerkezet, létrejött a parlamentarizmus, a többpártrendszer vagy az Alkotmánybíróság, és mindez együtt akkor is rendszerváltás, ha sokaknak „a következményeiben nem feltétlenül tetszik”.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az okokat kutatják, olyan tényekre igyekeznek irányítani a figyelmet, amelyek korábban nem kaptak nyilvánosságot. Nem foglalkoznak ugyanakkor az ügynökkérdésekkel – mondta, hozzátéve, hogy az egész társadalmat súlyosan érintő kérdés már akkor is inkább a privatizáció volt, amelynek „nagyon jól és tragikusan” jellemző példája a diósgyőri vasmű története, amelyről a jövő év első negyedében jelentetnek meg dokumentumokkal, tanulmányokkal, visszaemlékezésekkel teli kötetet.

A rendszerváltás vidéki történetét kutatva próbálnak pontos képet kapni az MDF történetéről is, arról a pártról, amely határozott programmal indult az első választáson, a legnagyobb tagsággal és a legtöbb szimpatizánssal rendelkezett, mégis „néhány év alatt teljesen tönkrement, mára gyakorlatilag megszűnt”. Dolgoznak ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Párt történetének feldolgozásán is – tette hozzá Bíró Zoltán.
Mint kifejtette: a Retörki egyik legnagyobb feladata az archívum létrehozása volt, ahol már jelentős számú emlékirat, dokumentum, jegyzőkönyv, fénykép és videó található, de ide került például Püski Sándor könyvkiadó életének teljes dokumentációja is. Mindemellett szorosan együttműködnek a Lakitelken épülő archívummal, amelynek anyagát szintén a Retörki kezeli majd.

nagykanizsa-marosi-attila

(Marosi Attila)

Marosi Attila, az MDF nagykanizsai szervezetének egyik alapítója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 1988 októberében hozták létre a párt nagykanizsai szervezetét, de a helyiek később a megyei szervezet megalakításánál is bábáskodtak. Az egésznapos kerekasztal-beszélgetés során igyekeztek feltárni, hogy „melyek voltak a szabadság kis körei” Nagykanizsán, vagy hogy mi minden történt az első kormányzati periódusban. A résztvevők jó néhány dokumentumot is hoztak és adományoztak a rendszerváltást kutató intézetnek – tette hozzá. MTI

1 669 670 671 672 673 806