Pénteken szalagavatóra került sor a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban.
„Tisztelt Vendégeink!
Kedves Batthyánysok!
Ismét szalagavató ünnepélye van a battthyánysok nagycsaládjának, de ez a mostani csak a Tiétek: a 2017-es évjáratú 7 12.-es osztályunké. Áldást kérünk Rátok, mind a 180-atokra: „Áldott legyen a fény, amely Bennetek van!” Kívánjuk, hogy könnyedén szállhass majd fölfelé utadon… Persze ezen örömteli pillanatokban van szívfájdalom is, mert minden új kezdet az elmúlásból is táplálkozik. De ne hasadjon a szíved, mert által tudsz menni a Zalán… Van ladikod és lesz majd a ballagásban kincses tarisznyád, s a „batthyánys életérzés” Veled van! Bizalmat keresek és találok Benned. Mindig bízz abban, aki vagy! Szeretném, hogy „batthyánys örökdiák” légy.
Batthyánys társadként, tanárodként, igazgatódként és szülőként, családtagként, barátként szeretnénk Neked a lehető legjobbakat: „a lehető világok legjobbikát”. Lehet, hogy azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne…?! Ez a valahol lehet, hogy itt van a talpunk alatt, bennünk… Ez Magyarország. Kedves Fiataljaink, szükség van Rátok, életerőtökre: értelmetekre, szépségetekre és bátorságotokra – szeretetet és hitet sugározva mondom ezt Nektek, ölelve Benneteket.
Iskolánk sikere is lesz az, ha tehetségetek kibontakozik. Hiszünk abban, hogy minden batthyánys tehetséges lehet valamiben. S reméljük, hogy sokatok már fel is fedezte önnönmaga tehetségét. Ma még sok út áll előtted. Sok száz foglalkozás van a világon. Ott van közöttük a tiéd is. Csak kutass, keress, kísérletezz, próbálkozz…! Ne feledd, csodálatos dolog azt csinálni egy életen át, amit szeretünk. Találd meg a tehetségedhez legjobban illő feladatod: ezzel megtalálhatod életed értelmét is. Ne mondj le az álmodról, ha az megvalósítható. Ehhez persze további próbákat kell kiállnod, minden képességedet bevetve küzdened kell, hogy nagyon jó légy…!
Egy nektek szurkoló magyar írót idézve (Nógrádi Gábor): „Ha a csillagok felé nyúlsz, lehet, hogy nem éred el azokat, de biztos, hogy nem egy marék sárral lesz tele a kezed.” Szóval hiszünk Benned, meg tudod csinálni, mert tehetséges vagy…! S nevezzük néven az elkövetkező időszak közeli próbáit: ma ünnep, aztán tanulás, érettségi, emlékek egyenlege, majd felvételi…
Hadd szóljak most 7 osztályunkhoz konkrétan, néven nevezve, az Osztályfőnökeitek tételmondatait is segítségül hívva:
– 12.A, nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályunk, osztályfőnöke Csörgicsné Balogh Edit Tanárnő: „Hosszú, izgalmas, kis és nagy csatákkal teli volt az út. Több viharba is behajóztunk, a kamaszkor lázadó hullámai is verdesték hajónkat. De sok örömteli, boldog pillanatot is adott a 8 év, amelynek nagy részén fürödtünk a jóban.”
– 12.B, matek-fizikás osztályunk, osztályfőnöke Knausz Ágnes Tanárnő: ”Már gólyaként a „Tomorrow-land”-ről indultak – a jövő reménységei voltak és maradtak. Számos focicsapatot legyőzve „majdnem éretten” várnak most az újabb „Tomorrowland-re”. Osztályfőnökük amúgy sem túl kemény szívét is képesek újra meg újra meglágyítani…”
– 12.C, nyelvi osztályunk, osztályfőnökük Artner Katalin Tanárnő: „Az osztállyal együtt az osztályfőnökük is „gólya” volt, mert ők voltak neki az „1. osztály”…! Jó közösséget alkottak, mert tudtak összetartóan is lázadni… Nem humán és nem reál az osztály, olyan, mint egy tarka kert…”
– 12.D, biológia-kémia tagozat, osztályfőnökük Tüske Judit Tanárnő: „Okosak és szépek, életrevalók. Stílusuk kissé karcos, ugyanakkor melegszívűek, érzékenyek és igénylik, hogy meghallgassák őket. A tanárnő örül, hogy osztályfőnökük lehetett!”
– 12.E, egyik humán osztályunk, osztályfőnökük Györek László Tanár Úr: „Akárcsak saját gyermekeink: ha tetteik fejfájást is okoznak néha, szeretjük őket, mert minden hibájuk, erényük saját hibáinkat, erényeinket idézi. Ha rosszak, saját hibáink nyomasztanak bennünket, ha jók, saját jóságunkra is büszkék vagyunk…”
– 12.F, másik humán osztályunk, osztályfőnökük Kovács Lívia Tanárnő: „Úgy látja az Osztályfőnökük, hogy a jövő számukra kicsit nehezen válik valósággá, ugyanakkor mégis lezárnák már a 4 évet. Nehezen viselik a következő hetek, hónapok komolyságát, de Lívia néni megpróbálja velük megértetni, hogy a dolog „már nem bagatell”…”
– 12.G, utolsó 5-évfolyamos nyelvi osztályunk, osztályfőnökük Salamonné Lackner Henriett Tanárnő (fizikatanáruk jómagam…): „Minden szállal kötődik hozzájuk Osztályfőnökük: felel értük, aggódik miattuk, együtt sír és együtt nevet velük. Övék lett a „legtisztább, legrendesebb osztály”. Versenyeredmények helyett ők gyűjtötték a legtöbb „szeretetdobozt”! S még virágot is ültettek az udvaron. Olyan dolgokat is megosztanak az Osztályfőnökükkel, amihez nagyon-nagy bizalom szükséges. Heni Tanárnőnek nagyon nehéz dolga lesz: a saját gyermeke, Kata és saját osztálya ballagása, elengedése egész embert kíván!”
Kedves Végzőseink! Reméljük, hogy tartalmas diákéletet éltetek/éltek itt a BLG-ben, ahol jól érezted magad. Olyan tudást kaptál, amellyel boldogulhatsz majd az életben. Szerettünk volna okosan szeretni, nevelni, tanítani Benneteket. Biztosan nem hibátlanul tettük. De jó lenne, ha egy dolgot megjegyeznél „nagytanításként” Albert
Schweitzer után szabadon:
„Minden ember annyit ér, amennyi szeretet van benne.” Ez legfőbb intelmünk a szimbolikus szalag feltűzésekor, mely az érett állapothoz vezető beavatás kezdete. Ebben elsősorban nem a „jobb lét”, hanem a „több lét” a fontos, a személyiséged minél bővebb kiteljesedése. A „több lét”, az emberség, az „emberebb ember” igénye számunkra élő valóság és maxima. Megtanultam egy bölcstől, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz, elfelejtik, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.
Ezért örültem, hogy nemrég a városban nálunk gyűlt össze a legtöbb „szeretetdoboz”; s talán az is igaz, hogy batthyánysnak, kanizsainak lenni jó… Még ha érettségire is kell készülnünk. De ne feledd: Kanizsa vár vissza! Elfáradhattok, megtántorodhatnak a legkülönbek is, de ha van bizodalmad a saját erődben, tehetségedben, akkor, ha keresel, találsz. És szeressétek egymást is, és becsüljétek meg egymást! Becsüljétek meg, hogy ha volt jó iskolátok – s ez a mi gimnáziumunk. Amennyiben maradandó és sikeres változást szeretnél az életedben, akkor meg kell töltened szeretettel. A szeretet „képessé” tesz!
Bevallom, tegnap ezért léptem jelképesen a hóba itt, ezen fal mögött egy szívet, benne a BLG-feliratot. Ez a játék mára már lehet, hogy elolvadt, de az eredeti gesztus, az emlék megmaradt, most is a tiétek: a BLG Veletek van, Bennetek van…! Vethet bárhová jósorsod, felnevelő gimnáziumod mindig a Tiéd!
Ezt soha ne felejtsd, kedves „Örökdiákunk”! Isten áldjon!
Köszönöm és köszöntöm a figyelmeteket!
Balogh László
igazgató – BLG”
(Elhangzott 2017. február 3-án a Batthyány Lajos Gimnázium szalagavató ünnepélyén. Forrás: Facebook és Kanizsa TV)
