Címke: politika

Megalakult a negyedik Orbán-kormány

Hírek

Kinevezte Orbán Viktor negyedik kormányának minisztereit Áder János köztársasági elnök pénteken Budapesten, ezzel megalakult az új kabinet.
Áder János államfő – a Sándor-palotában reggel kilenckor kezdődött – kinevezési ünnepségen adta át a kormány tizenhárom miniszterének megbízólevelét.

(Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átveszi a kinevezési okmányt Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2018. május 18-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Ez alapján Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter, Nagy István agrárminiszter, Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter lett.
Pintér Sándor vezeti a belügyi tárcát, Rogán Antal pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodát.
Semjén Zsolt és Süli János tárca nélküli miniszterként vesz részt a kormány munkájában, Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, Trócsányi László az igazságügyi tárcát vezeti, a pénzügyminiszter pedig Varga Mihály. MTI

(Az új kormány tagjai a Sándor-palotában tartott kinevezési ünnepségen 2018. május 18-án. Középen Áder János köztársasági elnök (b8) és Orbán Viktor miniszterelnök (b7), mellettük balról-jobbra Trócsányi László igazságügyi miniszter, Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter, Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy István agrárminiszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter. MTI Fotó: Kovács Tamás)

Ellenzéki óriásplakátokra kentek fáradt olajat Kanizsán

Hírek

LMP-s, jobbikos és MSZP-P-s plakátokat is megrongáltak ismeretlenek, a rendőrség nyomoz.
Legalább hat olyan ellenzéki óriásplakátot talált Nagykanizsán az LMP helyi jelöltje, Károlyi Attila, amit ismeretlenek megrongáltak – mondta el a 24.hu-nak csütörtökön.
Először a Szél Bernadettet ábrázoló plakáton fedezte fel, hogy valakik valószínűleg fáradt olajat fröccsentettek rá, erről egy gyors mobilos képet is lőtt (az oszlop kis részét takarja, de látható azért a rongálás).

(Fotó: Dr. Károlyi Attila – Facebook)

(Fotó: Szalai Patrik – Nagykanizsa)

Hozzátette, később a városban összesen két összekent LMP-s, két MSZP-P-s, két jobbikos plakátot látott.

A felvételeivel együtt a rendőrségen feljelentést tett, az ügyben szerinte nyomozás is indult.
A lapunknak küldött fotón látható, hogy a villanypóznán térfigyelő kamerák vannak, amik valószínűleg a rongálást is rögzítették.
Az ügyben megkerestük a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságot, amint válaszolnak, frissítjük a cikket írta a 24.hu)

Orbán Viktor Nagykanizsán

Hírek

Ha beengedjük a migránsokat, el kell őket tartani – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök kampánykörútjának nagykanizsai állomásán csütörtökön.
A kormányfő Facebook-oldalán közzétett videó tanúsága szerint Cseresnyés Péterrel, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárával, a Fidesz-KDNP nagykanizsai képviselőjelöltjével tett látogatást a zalai városban.

(Fotó: Facebook)

„Ha beengedjük a migránsokat, először el kell őket helyezni” – emelte ki Orbán Viktor, megjegyezve: Nagykanizsán e tekintetben „nincsenek jó helyzetben”, mert van laktanyájuk, s először „ott szokták elhelyezni” a bevándorlókat.
A migránsoknak lakást kell biztosítani, el kell őket tartani – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: világosan ki kell mondani, hogy meg kell állítani a bevándorlást, a migrációt.
„Magyarországot meg kell tartani magyar országnak és hagyni kell, hogy Magyarország továbbfejlődhessen azon az úton, amelyen végre elindult” – jelentette ki Orbán Viktor. MTI

Cseresnyés: a kormány költségvetési és uniós forrásokkal is támogatja a fiatalok foglalkoztatását

Hírek

A kormány a Munkahelyvédelmi akció keretében költségvetési, az Ifjúsági garancia rendszer segítségével pedig európai uniós forrásokból támogatja a fiatalok foglalkoztatását – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten az #énjövőm- Regeneráció a munkaerőpiacon – Szakmai délelőtt a fiatalok integrációjáról című rendezvényen.

(B-j. Cseresnyés Péter államtitkár, Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere, Orbán Viktor miniszterelnök, Vígh László országgyűlési képviselő, Varga Mihály pénzügyminiszter.)

Cseresnyés Péter felidézte, hogy míg 2010-ben a 25 év alattiak foglalkoztatási mutatója nem érte el a 20 százalékot, mára megközelíti a 30 százalékot, ugyanakkor a fiatalok munkanélküliségi rátája 2010-ben még közel 30 százalékon állt, 2017-re azonban ez a mutató 10,2 százalékra csökkent.

A fiatalok munkanélküliségi mutatója az Európai Unióban 17,7 százalékon áll, Magyarországot csak Németország és Csehország előzi meg. Kiemelte: Magyarországon a fiatalok foglalkoztatásának bővülése a Munkahelyvédelmi akciónak és az Ifjúsági garancia rendszer három elemének az Ifjúsági garancia programnak, a Gyakornoki programnak és a Vállalkozz fiatal! című programnak köszönhető.

Az Ifjúsági garancia program a fiatalok képzésére és foglalkoztatására helyezi a hangsúlyt, 2022-ig tart, és 190 ezer fiatal bevonását tűzte ki célul. A program megvalósítására 190 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből több mint 4 milliárd forint csak a Közép-magyarországi régió fejlesztését szolgálja. A legutóbbi, 2017-es szeptember 8-i adat szerint már több mint 65 ezer, 25 évnél fiatalabb vesz részt a programban.

A gyakornoki program azoknak a fiataloknak segíti az elhelyezkedését, akiknek már van szakmája, de még nem találtak állást. A programban szereplő fiatalok bértámogatást kapnak.

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő programban azok a fiatalok kaphatnak 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatást, akiknek üzleti tervét a zsűri megfelelőnek találja. Cseresnyés Péter közölte, a tárca most azon dolgozik, hogy lehet a cégek és a képző intézmények bevonásával a hagyományos kereteket kicsit megbontva, hogyan lehet a piaci igényeknek jobban megfelelő képzéseket kialakítani. MTI

Jobbik: Megállt az élet Nagykanizsán?

Hírek

Gábris Jácint a Jobbik önkormányzati képviselője Nagykanizsán megállt az élet? – címmel tartott sajtótájékoztatót pénteken.

(Gábris Jácint. Fotó: Facebook)

„Kérdezem, mivel tud Zalaegerszeg többet nyújtani, kikkel folytat vagy folytatott az ottani vezetés tárgyalásokat? A KSH adatait rendre betanuló Cseresnyés Péter, mint munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, illetve mint egykori polgármestere Nagykanizsának, miként segíti elő képviselt térségének fejlődését? A KSH adatokból miért marad ki a közel 700 ezer külföldre vándorolt magyar?

 

Kérdezem, milyen képességek híján van városunk vezetése a zalaegerszegi kollégáikkal szemben, ha már maga a város, Nagykanizsa készen áll a befektetők fogadására? A város lehetőségeit már százszor bemutatták, ígéretekkel tele van a padlás, ám hol marad az eredmény?

 

Zalaegerszeg elindult a fejlesztések útján (például: 40 milliárdos tesztpálya, 5G mobilhálózat fejlesztése, Europtec Kft. új üzemcsarnoka – 710 millió Ft, megújult az élelmiszerlánc-biztonság épülete, a Landorhegyi Általános Iskola sportpályája, a zalaegerszegi InterSpar – 1 milliárd Ft, átalakították a volt Color üzemet, új ZTE aréna is elkészült, 1.5 milliárdos fejlesztés keretén belül elkészült a Csejtei Fém-Vill kft iparcsarnoka 60 új munkahelyet biztosítva, 400 milliós tűzoltólaktanya felújítás és eszközfejlesztés (új tűzoltóautót kaptak), Ganzeg Kft 350 milliós fejlesztése, számos útfelújítás, csomópont fejlesztés, stb.), Nagykanizsán pedig mintha megállt volna az élet.

 

A Jobbik már nem csak azzal küzd, hogy a helyben élők is megkapják a munkájukért járó jogos bérüket, hanem azzal is, hogy egyre kevesebb foglalkoztató várja tárt karokkal a munkavállalókat. Vajon a nagykanizsaiaknak miért kell a zalaegerszegi Flextronics-nál vagy a letenyei Müllernél munkát vállalniuk, miért nem találják meg helyben boldogulásuk kulcsát?” -írta Facebook oldalán  a jobbikos politikus.

Cseresnyés: visszataszító a Jobbik elnökének hangneme a nyugdíjasokkal kapcsolatban

Hírek

Megengedhetetlen és visszataszító az a hangnem, ahogyan a Jobbik elnöke minősítette a nyugdíjasokat – jelentette ki Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és térsége fideszes parlamenti képviselője pénteken.
A politikus nagykanizsai sajtótájékoztatóján azt mondta: mindent elárul Vona Gábor és az általa vezetett ellenzéki párt gondolkodásáról, hogy „a felháborodás és tiltakozás ellenére még egyetlen olyan politikusa sem volt a pártnak, aki azt mondta volna: bocsánat, mégsem úgy gondoltuk, rosszul fogalmaztunk”.

(Fotó: YouTube)

A helyi, nagykanizsai jobbikos politikusokat kell ezért felszólítani arra, hogy „legalább bennük legyen annyi alázat és bátorság”, hogy a bocsánatkérést a párt vezetője helyett megtegyék – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Úgy fogalmazott, hogy a Jobbik elnöke „lesüllyedt a kocsmapolitizálás szintjére”, amikor azt állította a nyugdíjasokról, hogy „szennyvíz folyik a szájukból”, továbbá „szemükben gyűlölet lobog”, és „vért akarnak ontani”. Az ellenzéki párt ezekkel a kijelentésekkel végképp kiírta magát a szalonképes politikai szervezetek közül.

A Jobbik megsértett csaknem hárommillió embert, akik hosszú évtizedeken át tisztességgel, becsülettel dolgoztak, gyermekeket neveltek, munkájukkal pedig a nehéz gazdasági és politikai körülmények között is megalapozták Magyarország mai sikereit – mondta a politikus.

A társadalom felháborodása jól tapintható, számos civilszervezet, nyugdíjasszervezet és magánember tiltakozott a kijelentések ellen. Ezek után vajon mennyire hiteles a Jobbik, hogyan lehet nekik elhinni éppen a nyugdíjasoknak tett politikai ígéreteiket, ha így beszélnek róla? – tette fel a kérdést Cseresnyés Péter. MTI

Cseresnyés: a kormány kiemelt figyelmet fordít a társadalmi vállalkozási szektorra

Egyéb

A kormány kiemelt figyelmet fordít a társadalmi vállalkozási szektorra, lépéseket tesz a leghátrányosabb szereplők felkarolására, a hátrányos helyzetű régiók támogatására – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) konferenciáján csütörtökön, Budapesten.

(Fotó: MTI)

A szociális, szolidáris gazdaság társadalmi felzárkóztatásban betöltött szerepéről rendezett kétnapos konferencián az államtitkár hozzátette: a Magyarországot történelmileg jellemző kelet-nyugati törésvonal valamennyi gazdasági és társadalmi jelenségnél érvényesül. Ahol a piaci szerepvállalás nem teremti meg a lehetőséget a munkavállalásra, jövedelemszerzésre, a gyors üzleti eredményeken kívül más célokra is szükség van a gazdasági aktivitás élénkítéséhez – fejtette ki.

A kormány tavaly meghirdette 6 milliárd forintos kerettel a társadalmi vállalkozások fenntartható munkahelyteremtését célzó programját, a nyertes pályázók 6,5-250 millió forint összegű projekteket valósíthatnak meg – tette hozzá. Az államtitkár szerint a jövedelemszerzés és gazdasági fejlődés mellett felelősséget kell vállalni a szociális biztonságot nyújtó rendszerek működtetésében is, ami egyre nagyobb kihívás a nemzetállamoknak, így szükség van a helyi közösségekre, vállalkozásokra is.

A szociális gazdaságban működő társadalmi vállalkozások pedig hidat képeznek a piaci folyamatok és a társadalmi szükségletek között – tette hozzá.
Kunijosi Hirosi, az UNIDO főigazgató-helyettese kiemelte: a társadalmi vállalkozók nagyon fontos katalizátorai az innovációnak és a gazdasági fejlődésnek. Számuk évről évre nő, 4-ből egy újonnan létrejövő vállalkozás társadalmi vállalkozás az Európai Unióban.

A szektor 11 millió embert foglalkoztat, ami 6 százaléka az összes foglalkoztatottnak – ismertette.     Nikoletti Antal, az NGM helyettes államtitkára elmondta: a kormány támogatja a hosszú távú együttműködést az UNIDO-val, mivel a szervezet által képviselt célok, az ipari fejlesztés és a társadalmi felzárkózás egybevágnak a kormány elképzeléseivel. Úgy vélte, Magyarország példává válhat a többi ország számára a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés területén elért eredményei miatt. MTI

Cseresnyés: 2017 elején 2 millió nő dolgozott

Hírek

Idén is pályázhatnak a kis-, közepes és nagyvállalatok, valamint a költségvetési szervek a Családbarát munkahely címre – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nők a családban és a munkahelyen című konferencián.
Novák Katalin közölte, 2017-ben a pályázat keretösszege 60 millió forint, egy pályázó legfeljebb hárommillió forintot nyerhet el.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a nők munkaerőpiaci helyzetéről tartott előadásában azt mondta, 2010-ben Magyarországon mélyponton volt a gazdaság és a foglalkoztatottság, körülbelül 1,7 millió nő dolgozott, a munkanélküliségi mutató pedig majdnem 11 százalék volt a körükben.
2017 elején viszont már kétmillió nő dolgozott, a munkanélküliség mutató pedig 4,7 százalékra esett vissza esetükben – ismertette. MTI

(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Mikor készül el a Nagykanizsa és Zalakaros közötti kerékpárút?

Hírek

Teleki László (MSZP) az országgyűlési kérdések során a dél-zalai kerékpárutak állapotáról beszélt a Parlament hétfői ülésén.
Szerinte az ígért fejlesztésekhez nem érkeztek források, a korábbi utakat pedig nem tartják megfelelően karban.
Az idegenforgalom szempontjából is fontosnak nevezte a fejlesztések megvalósulását és arról érdeklődött, hogy mikor készül el a Nagykanizsa és Zalakaros közötti kerékpárút.

Fónagy János, az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy Nagykanizsa már elkészítette a kerékpáros hálózati tervét és várhatóan 2020-ig megvalósul az érintett út.

Ez csatlakozik egy Zala megyei projekthez is és a közút mentén épül tovább – tette hozzá, jelezve: a kormány elkötelezett a kerékpáros fejlesztések mellett, a terület irányítására külön biztost neveztek ki a közelmúltban. MTI

Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

Hírek

Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a „negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

1 2 3 4