Az EU hivatalos válasza az “Állítsuk meg Brüsszelt” kampányra

A magyar kormány 2017 áprilisában „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel indított hat kérdést érintő nemzeti konzultációt, amelyet valamennyi magyarországi háztartásba eljuttatott. A konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő. Az Európai Bizottság szilárd tények alapján kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket.
Az Európai Unió soha nem „Brüsszelről” szólt, hanem egy olyan projektről, amelyet a tagállamai irányítanak és alakítanak. Ezen tagállamok mindegyike – ideértve Magyarországot is – egyoldalúan és demokratikusan döntöttek úgy, hogy erre az útra lépnek. Minden egyes tagállam – ideértve Magyarországot is – a közösen hozott döntésekért vállal felelősséget, illetve részesül azokért előnyben.

1. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket.”

AZ IGAZSÁG: A Bizottság egyetért Magyarország célkitűzésével, hogy a háztartások megfizethető energiához jussanak. Ezt a leghatékonyabban versenyalapú energiapiaccal, az energiahatékonyság és az innováció előmozdításával lehet elérni, valamint ha európai szinten együttműködve garantáljuk az energiaellátás biztonságát.
A működőképes piacok révén az emberek több szolgáltató közül választhatnak; a verseny alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatásokat eredményez. A versenypiacon energiát vásároló és eladó magyar vállalkozások előnyösebben szerezhetik be a villamos energiát, amelyet így olcsóbban értékesíthetnek. Más tagállamokban, ahol a hatóságok nem szabályozzák az áramdíjakat, a háztartási fogyasztók egyre kevesebbet fizetnek a villamos energiáért. Emellett a tagállamok az árszabályozás helyett más módon is csökkenthetik a rezsit.

2. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió küzd az illegális migráció ellen, és segíti a tagországok külső határigazgatás terén végzett munkáját.
Az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség tovább erősíti a hatékonyabb határigazgatást célzó közös európai erőfeszítéseket. A probléma forrásának kezelése érdekében az EU olyan országokkal is együttműködik, amelyekből a migránsok jönnek, illetve amelyeken áthaladnak. Az EU–Törökország nyilatkozat például 98 százalékkal csökkentette a Görögországba érkezők számát. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy növekedjen a jogalap nélkül Európában tartózkodó migránsok visszaküldési aránya. Különbséget kell tennünk az illegális migránsok és a menedékkérők között. A valódi menedékkérők esetében az Európai Unió teljesíti a demokratikus országokra vonatkozó nemzetközi kötelezettséget, hogy védelmet nyújtson azok – férfiak, nők és gyermekek – számára, akik háború miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. Mivel az EU-ban ma minden polgár szabadon mozoghat, élhet és dolgozhat bármely tagországban, az alapvető humanitárius jogok betartásáért a tagállamok közösen vállalnak felelősséget.
Az Európai Unió Tanácsa – amelynek döntéseibe Magyarországnak a többi tagország kormányával együtt beleszólása van – meghatározta a menedékkérők méltányos fogadása és a rájuk vonatkozó igazságos jogi eljárás körülményeit. A Bizottság javasolta, hogy Magyarország akár 54 000 menedékkérőt is át tudjon helyezni más tagállamokba, de a magyar kormány ezt a javaslatot ellenezte Ezért egy másik tanácsi határozat Magyarországot arra kéri, hogy a két leginkább migrációs nyomás alatt álló tagországból, Görögországból és Olaszországból menedékkérőket – nem pedig „illegális migránsokat” – fogadjon be, igen korlátozott számban (1294 főt). A menedékkérők közül gondosan kiválasztják azokat, akik nagy eséllyel ténylegesen jogosultak a menekültstátuszra. A migránsok EU-n belüli áthelyezését a jövőbeli befogadó ország részéről alapos eljárás és biztonsági átvilágítás előzi meg.

3. TÉVES ÁLLÍTÁS: „A Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió nem tolerálja az embercsempészetet, és sok éve küzd a bűnözésnek e kizsákmányoláson alapuló formája ellen.
A tengeri életmentés, a vérontás és a háború elől menekülő kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló emberekről való gondoskodás nem egyenlő az illegális migráció támogatásával. Nincs bizonyíték arra, hogy civil szervezetek csempész bűnszövetkezetekkel működnének együtt annak érdekében, hogy migránsoknak segítsenek belépni az EU-ba. Bármilyen gyanú esetén a tagállamok – és nem az EU-nak – hatásköre nyomozást folytatni. Magyarország jogosan várja el, hogy törvényeit betartsák, és ezt a törekvést a Bizottság és az uniós ügynökségek – például az Europol – teljes mértékben támogatják.
Az állítással ellentétben a civil szervezetek és egyéb nemzetközi szervezetek a menekültválság kezelésében a legmegbízhatóbb és legértékesebb partnerek között vannak. Tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtanak a menedékkérőknek, fogadó- és gondozó létesítményeket működtetnek, így könnyítik meg a tagállamok dolgát.

4. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon.”

AZ IGAZSÁG: A nem kormányzati szervezetek, azaz a civil szervezetek működési feltételeit elviekben a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ami az Európai Uniót illeti, az uniós intézményekre szigorú szabályok vonatkoznak az átláthatósággal és a lobbitevékenységgel összefüggésben.
A nem kormányzati szervezetek jelentős szereplői a civil társadalomnak, és értékes támogatást nyújtanak az államok demokratikus működéséhez. Az uniós intézmények, csakúgy mint világszerte számtalan nemzeti kormány és nemzetközi szervezet, nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak a civil társadalommal. A civil szervezetek néha egyetértenek az uniós szakpolitikákkal, néha nem, ugyanakkor soha nem riadunk vissza attól, hogy elmagyarázzuk a munkánkat, és őket is hagyjuk, hogy tegyék az ő dolgukat. Örömmel vennénk, ha hasonló tere lenne a párbeszédnek nemzeti szinten is.
Mindenkinek, aki EU-intézményekkel folytatott megbeszélések révén befolyást kíván gyakorolni az uniós szakpolitikákra, nyilvánosságra kell hoznia a legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetését, beleértve az EU-tól kapott finanszírozás összegét. Az uniós átláthatósági szabályok valamennyi érdekképviseleti csoportra vonatkoznak, és e szervezetek azonos elbánásban részesülnek. Ez az átláthatóság teszi lehetővé, hogy a közvélemény – Magyarországon és Unió-szerte egyaránt – véleményt alkothasson munkánkról, és ez a nyilvános vita segít a demokrácia megerősítésében is.

5. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel támadja Magyarország munkahelyteremtő intézkedéseit.”

AZ IGAZSÁG: Sem a Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahelyteremtő intézkedéseket.

Éppen ellenkezőleg: az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahelyteremtést. A 2007–2013-as ciklusban az Unió több mint 21 milliárd eurót (6,5 billió forintot) folyósított Magyarországnak a növekedés és a munkahelyteremtés támogatására. A magyar hatóságok jelentései szerint e finanszírozás több mint 150 000 munkahely létrejöttéhez járult hozzá. A Juncker-terv részeként indított Európai Stratégiai Beruházási Alap eddig már 26 millió eurót (8,1 milliárd forintot) nyújtott magyarországi beruházásokra, ami várhatóan 626 millió euró (195 milliárd forint) összértékű beruházást generál az országban. Az EU alapvető finanszírozási forrást jelent. Jelenleg a magyarországi közberuházások több mint 57%-ához az EU nyújt társfinanszírozást. A 2014–2020-as költségvetési időszakban a magyarországi beruházások várhatóan több mint 25 milliárd euró (7,8 billió forint) uniós támogatásban részesülnek, ami magyar állampolgáronként évente 368 eurót (115 000 forintot) tesz ki.
Saját nemzeti gazdaságpolitikájáért a magyar kormány felel. Az uniós jogszabályok csak a tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolásáról rendelkeznek. A szakpolitikai iránymutatásokról az összes tagállam pénzügyminiszterei vagy foglalkoztatási miniszterei tárgyalnak és hoznak döntéseket, és ebben a folyamatban a magyar kormány is teljes körűen részt vesz.

6. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Bizottság nem avatkozik be a nemzeti adópolitikákba, és ez nem is célja. Az adózással kapcsolatos uniós szabályokról a tagállamok egyhangúlag döntenek, tehát, a jelenlegi uniós szabályokat a magyar kormány jóváhagyta.

A társasági adó és a nyereségadó mértékének megállapítása minden egyes tagállam saját joga, és ebbe az EU nem szándékozik beleavatkozni. Az adózással kapcsolatos kérdésekben csak akkor születik uniós szintű döntés, ha azokkal kivétel nélkül minden tagállam, így Magyarország is egyetért. Bár az EU tagországai csak az áfaszint minimumát határozták meg, a magyar kormány 27 százalékos áfa alkalmazása mellett döntött. Ez Unió-szerte a legmagasabb áfakulcs.
Az uniós minimumot meghatározó adószabályok csak valamennyi tagállam beleegyezésével módosíthatók. Amennyiben a magyar kormány nem járul hozzá, e területen nem lehet változás. Magyarország csökkentett áfát vezetett be az internetszolgáltatásokra, megszegve ezzel az uniós szinten, Magyarország egyetértésével kialakított szabályozást. A Bizottság ezért felhívta a figyelmet a Magyarország által is jóváhagyott szabályokra. A Bizottság az idén javasolni fogja, hogy a tagállamok szabadabban rendelkezhessenek az áfakulcsokról. A javaslat elfogadásához az összes tagország egyhangú jóváhagyására lesz szükség.

(Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete)

Gyurcsány: lejárt az Orbánnak adott határidő

Gyurcsány Ferenc szerint a jövő évi parlamenti választáson a Demokratikus Koalíció (DK) fogja okozni a legnagyobb pozitív meglepetést, 10-15 százalék közötti eredményt ér majd el.
A párt elnöke Nagykanizsán, a Hevesi Sándor Művelődési Központban mintegy kétszáz ember előtt tartott csütörtöki lakossági fórumán reális becslésnek nevezte a 10-15 százalékot.

(Tüntetők 2017. április 27-én Nagykanizsán a Hevesi Sándor Művelődési Központ előtt, ahol Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke lakossági fórumot tart. MTI Fotó: Varga György)

Ugyanakkor hozzátette, nem ez a cél, hanem sokkal inkább az, hogy ezzel hozzájáruljanak Orbán Viktor leváltásához.
A párt elnöke együttműködésre buzdította az ellenzéki pártokat. Mint fogalmazott “egy az egy ellen politikát kell folytatni”, nem pedig egymás ellen harcolni.
Ha egymás ellen küzdenek, akkor veszítenek, viszont ha együttműködnek, akkor “ebben hangulatban, (.) a választók jelentős része leakarja váltani a Fideszt”, azok is a jelöltjeikre fognak szavazni, akik egyébként nem feltétlenül a DK támogatói. Ehhez viszont a pártnak szövetségesekre van szüksége – jelentette ki.

(Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke lakossági fórumot tart Nagykanizsán a Hevesi Sándor Művelődési Központban 2017. április 27-én. MTI Fotó: Varga György)

Hozzátette: a jövő évi választás leglényegesebb kérdése, hogy a jogosult eldöntsék, milyen életet akarnak, milyen jövőt kívánnak maguknak. Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy csütörtökön letelt az a 72 óra, amit a miniszterelnöknek arra adott, hogy jogi eljárást indítson ellene. A korábbi közlése szerint információkkal rendelkezik a Fideszhez és a kormányfőhöz köthető törvénytelen pénzmozgásokról.

Gyurcsány Ferenc azt mondta: nem fogja megszegni a törvényt és nem köt tisztességtelen alkut a dokumentumok megszerzésére. A törvényesség keretei közt viszont mindet megtesz, hogy a dokumentumokhoz, vagy azok egy részéhez hozzájusson, és ha ez így lesz, akkor ezeket haladéktalanul nyilvánosságra hozza. MTI

Megtámadták Teleki lányát a Vásárcsarnoknál

Egy férfi megtámadta Teleki László MSZP-s parlamenti képviselő, korábbi romaügyi államtitkár lányát a napokban Nagykanizsán aláírásgyűjtés közben.

Teleki László azt mondta az Indexnek, hogy a 22 éves lánya éppen a nagykanizsai vásárcsarnok előtt kampányolt a miniszterelnök-jelöltjüknek, Botka Lászlónak, amikor egy férfi megjelent, és a tudomása szerint felháborodva kérdőre vonta őket, mit keresnek ott a szocialisták.
Majd mellen ütötte a 22 éves lányát.

Több szocialista is ott kampányolt, szemtanúja volt az esetnek. A férfi őket nem támadta meg, ezután gyorsan elsietett a helyszínről.

Teleki László lánya feljelentést tesz a rendőrségen a támadás miatt.

(Forrás: Index. Fotó: Teleki László – Facebook)

NGM államtitkár: az inaktívak, a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók a magyar munkaerőpiac tartalékai

Az inaktívak és a közfoglalkoztatottak, továbbá a külföldön dolgozók a magyar munkaerőpiac legfőbb tartalékai, számuk meghaladhatja a 300-400 ezret is – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken Nagyrécsén.

Cseresnyés Péter a 75 települést érintő dél-zalai foglalkoztatási együttműködési megállapodás aláírásakor beszélt arról, hogy a március 20-án napvilágot látott kormányrendelet értelmében a jelenlegi 210-220 ezer közfoglalkoztatott létszámát négy év alatt 150 ezerre kell csökkenteni.
Rajtuk kívül az inaktívak, valamint a külföldön dolgozó fiatalok és középkorúak lehetnek a magyar munkaerőpiac tartalékai, számuk összesen meghaladhatja a 300-400 ezret – ismertette.

Úgy vélte, az önkormányzatok számára ugyan “kis fájdalommal jár”, hogy a ma a közfoglalkoztatottak által ellátott feladatokat más foglalkoztatási formában kell megoldaniuk, de az adott településnek és a társadalom egészének is “érdeke és előnye”, ha minél többen tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A sokat kritizált közfoglalkoztatás intézményét a kormány mindig csak átmeneti lehetőségnek tekintette, hogy a korábban a munkaerőpiacról kiszorultakat újból visszavezesse a munka világába – tette hozzá.

Felidézte, hogy 2010-ben 11,6 százalékos volt a magyarországi munkanélküliségi ráta és 55 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, mára pedig 4,3-4,4 százalékra mérséklődött a regisztrált álláskeresők aránya, miközben a foglalkoztatottság már az európai uniós átlagot is némileg meghaladva elérte a 68 százalékot. Ma nem munkanélküliségről kell beszélnünk, hanem az üres álláshelyekről, jelenleg is mintegy 60-70 ezer állásra keresnek munkavállalót a magyarországi vállalkozások.

A foglalkoztatási gondok megoldását segítik az európai uniós forrásból a kormányhivatalok közreműködésével már régóta zajló programok, amelyek elsősorban a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók felkészítését, elhelyezkedését segítik, de hasonló a célja a dél-zalai foglalkoztatási paktumnak is – jelezte Cseresnyés Péter.

Jakab Sándor, a Nagykanizsa és Térsége Önkormányzati Társulás alelnöke a rendezvényen elmondta: a nagykanizsai és a letenyei járásban lévő több mint 46 ezer lakót számláló 75 település számára hívták életre a dél-zalai foglalkoztatási együttműködést. A 2020-ig tartó programba közel 200, ma még hátrányos helyzetben lévő munkavállalót szeretnének bevonni, közülük 40-et képzésben részesíteni, hogy csaknem 90 ember tartós állást találhasson magának. MTI

Momentum: egyszerre boldogok és szomorúak a pályázat visszavonása miatt

A Momentum Mozgalom “egyik szeme boldog, a másik pedig sír” amiatt, hogy a kormány, a főváros és az olimpiai bizottság Budapest olimpiai pályázatának visszavonása mellett foglalt állást – közölte a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Fekete-Győr András hangsúlyozta: azért boldogok, mert a népszavazást támogató több mint 266 ezer aláírás “sűrítménye volt az emberek tettvágyának”, amivel sikerült meghátrálásra kényszeríteni Orbán Viktor miniszterelnököt, Tarlós István főpolgármestert és Borkai Zsoltot, a Magyar Olimpia Bizottság elnökét. Ugyanakkor a másik szemük azért sír, mert “megint nem hallgatták meg az embereket” egy kérdésben, miközben a vita során lehetőség lett volna dönteni arról, hogy “mire költsünk” a következő évtizedekben. A “NOlimpia” kampánnyal azt is ki akarták fejezni, hogy nekik más prioritásaik vannak: az egészségügy és az oktatás fejlesztése – fűzte hozzá.

(Fekete-Gyõr András, a Momentum Mozgalom elnöke érkezik a Fõvárosi Választási Iroda épületébe 2017. február 17-én, hogy leadja az olimpiai népszavazás kiírásáért összegyûjtött 266 151 aláírást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Kitért arra is, hogy miközben őket ügynöközték le kormánypárti politikusok, továbbra is titkosak az ügynökakták. Ezért az a céljuk, hogy ezek az akták végre nyilvánossá váljanak.

Kérdésre válaszolva elmondta: egyetlen politikai erővel sem keresik az együttműködést és őket sem keresték meg. Ám lehetnek olyan nemzeti ügyek, amelyek során együttműködnek másokkal – fűzte hozzá Fekete-Győr András.

Soproni Tamás alelnök arról beszélt, hogy az egész Kárpát-medencében meg akarják alakítani “a cselekvés köreit” annak érdekében, hogy erőt mutassanak a politikai elitnek. Ezzel pedig be kívánják fejezni a rendszerváltást – mondta, hozzátéve: 45 napos országjárásba kezdenek, amelynek során olyan embereket keresnek, akik felül akarnak emelkedni a megosztottságon. MTI

A Dél-Zala Press úgy értesült, hogy a Momentum országjárása során március közepe, április első hete között érkezik Nagykanizsára.

Cseresnyés: jobban megéri dolgozni januártól

Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.


Az alacsonyabb bérek emelése a felsőbb bérkategóriát is felfelé nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak a béremelések – tette hozzá.     Felidézte, a versenyszférában a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nőtt, akik nettó jövedelme összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentős 10-20 százalékos emelésre lehet számítani – mondta.

A közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt, az adóhivatal dolgozói pedig további 5 százalékkal, a felsőoktatók, kutatók szintén 5 százalékkal keresnek többet – sorolta.     2016 első 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, ami szintén 7 százalék körüli reálbéremelkedést jelenthet – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

Az államtitkár újságírói kérdésre jelezte, hogy tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. Elmondta azt is, hogy az első negyedév a tapasztalatszerzés időszaka, azok felülvizsgálata, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következő lépéseken -így például ha szükséges, bértámogatáson – gondolkodni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy 2019-re megszűnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás bérminimum, illetve az átlag minimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét.

A minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás és lehetőség a tárgyalásra, miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér felett keresők jövedelmét is megemelni. Arra, hogy miből telik a béremelésekre a cégeknek az elnök kifejtette, a magyar családok 2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából részesedtek a 2007-ben elért 65 százalék helyett, ami 700 milliárd forintos jövedelem-kiesés, mindeközben a vállalatok részesedése 2 százalékkal nőtt, mintegy 500 milliárd forintos plusz nyereség áll rendelkezésre. MTI

Cseresnyés: január 20-ig lehet jelentkezni keresztféléves szakképzésekre

Január 20-ig lehet jelentkezni a keresztféléves szakképzésekre a helyi szakképzési centrumokban – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.


Cseresnyés Péter fontosnak nevezte, hogy minél többen éljenek a – 2015 szeptemberétől – ingyenes második szakképesítés lehetőségével, mivel egy új szakma megszerzésével érdemben bővülnek a lehetőségek a munkaerőpiacon.

A kormány államilag finanszírozott formában támogatja a második szakképesítés megszerzésének lehetőségét – emlékeztetett. A duális képzésben már a felnőttoktatásban tanulók is részt vehetnek, így ők is élhetnek a tanulószerződés lehetőségével és a gyakorlati képzésen való részvétellel – közölte. Felnőttoktatás keretében a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésekbe 2016-ban már több mint 47 ezren kapcsolódtak be – tájékoztatott az államtitkár.

Az érdeklődők több száz szakképesítés közül választhatnak, a legnagyobb érdeklődés a kis- és középvállalkozások ügyvezetője, gyakorló ápoló, pénzügyi-számviteli ügyintéző, szakács, logisztikai ügyintéző, cukrász, hegesztő szakképesítések elsajátítására irányuló képzések iránt volt – ismertette Cseresnyés Péter.
Az elérhető szakképesítésekről a területileg illetékes szakképzési centrumokban és a nive.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. MTI

Cseresnyés: folytatódik a reálbérek emelkedése jövőre

Jobban megéri dolgozni 2017-ben, folytatódik a reálbérek emelkedése – hangsúlyozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az adócsökkentések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására a bérek 8-9 százalékos emelkedésére lehet számítani a következő időszakban, ami a mintegy 1,6 százalékos inflációval számolva a reálbérek körülbelül 7 százalékos növekedését jelentheti – fejtette ki az államtitkár.
Cseresnyés Péter felidézte azt is, hogy 2010 óta körülbelül 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és ez mintegy 480 ezer embert jelent a versenyszférában.
Cseresnyés Péter kiemelte a novemberben megkötött bérmegállapodást, amelynek alapján a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedik, így jövőre éves szinten mintegy nettó 250 ezer forinttal több marad a munkavállalóknál, mint ebben az évben. A minimálbér 15 százalékos emelése pedig évi nettó 140 ezer forintos többletet jelent.
Hozzátette, hogy a gyermekes családoknál ennél jelentősebb mértékben nő majd a nettó összeg, mert a gyerekek után járó adókedvezmény továbbra is él.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kétgyermekes családok nagyobb adókedvezményt kaphatnak 2017-től, mint idén, ezzel évi 60 ezer forinttal nő a családoknál maradó pénz.
Cseresnyés Péter jelezte azt is, hogy a különböző adók – például a bérre rakódó terhek – csökkentésének hatására várhatóan a magasabb bérszinteken is jelentősen emelkednek majd a keresetek.
A jövő évi béremelésekről szólva az államtitkár egyebek mellett felidézte: további 5 százalékkal nő a rendőrök, a tűzoltók, a katonák és a büntetés-végrehajtásban dolgozók bére, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal emelkedik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai további 5, a felsőoktatásban dolgozó kutatók szintén 5 százalékos béremeléssel számolhatnak.
Jelentősen emelkednek a fizetések az oktatásban, a kulturális és a szociális ágazatban, valamint az egészségügyben is – hangsúlyozta.
Cseresnyés Péter kitért arra is, hogy a foglalkoztatás további bővítése érdekében jövőre több intézkedéssel könnyítik a munkaerő mobilitásának feltételeit is. MTI

Lezárult a Pannon Lapok Társasága belső vizsgálata

Lezárult a Pannon Lapok Társasága (PLT) cikkhamisítási ügyben indított belső vizsgálata – tájékoztatta Kázmér Judit ügyvezető igazgató szerdán az MTI-t.
A közleményben az olvasható: a Fejér Megyei Hírlapban 2016. december 24-én megjelent, Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjú meghamisítása miatt a társaság ügyvezetése az elmúlt két napban részletes belső vizsgálatot folytatott le.

“A szerkesztőségi rendszer automatikusan elmentett, bizonyító erejű adataiból, az adott időpontban a belső hálózattal kapcsolatban állt gépek informatikai vizsgálatából, valamint a lehetséges érintett munkatársak meghallgatása alapján megállapítható volt, hogy a cikkhamisítás hátterében belső munkatársak állhattak”

– írták, hozzátéve: az ügy teljes kivizsgálása érdekében a cég menedzsmentje ismeretlen tettes ellen rendőrségi feljelentést tett.
Közölték: az érintett főszerkesztőket a vezetői felelősség miatt, a felelős szerkesztőt és a lapszerkesztőt pedig munkakörben elkövetett gondatlan munkavégzés miatt tisztségükből felmentették, munkaviszonyukat azonnali hatállyal megszüntették. Elbocsátották azt a munkatársat is, aki a cikk módosításával közvetlenül kapcsolatba hozható.
A Pannon Lapok Társasága ismételten elnézést kért az érintettektől.

“Az ügyvezetés a cikkhamisítást megengedhetetlen sajtóetikai vétségnek tartja, amelynek kiindulópontja egyértelműen egyéni akciónak tekinthető. A felelősség gyors megállapítása a cég kiváló belső informatikai rendszerének volt köszönhető. A PLT mindent megtesz azért, hogy a jövőben hasonló eset többé ne történhessen meg a lapcsoportnál”

– áll a közleményben. MTI

Cseresnyés: közel négy éve folyamatos a reálbérek emelkedése

Magyarország erősödik, közel négy éve folyamatosan emelkednek a reálbérek, 46 hónapja töretlen az emelkedés – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hozzátette:
a reálbér-növekedés főként az adócsökkentéseknek, az alacsony inflációnak, és a kormányzati intézkedéseknek, kiemelten a munkahelyvédelmi akciónak köszönhető. A novemberben megkötött, hat évre szóló bérmegállapodás további emelkedést vetít előre – tette hozzá.
Hozzátette:
a reálbér-növekedés főként az adócsökkentéseknek, az alacsony inflációnak, és a kormányzati intézkedéseknek, kiemelten a munkahelyvédelmi akciónak az eredménye. A munkahelyvédelmi akció kedvezménye 470 milliárd forintot tesz ki.  Kedvezőnek nevezte, hogy mind a verseny-, mind a közszférában magas növekedés tapasztalható.
Az év első 10 hónapjában 7,4 százalékkal emelkedtek a reálbérek, ami azt jelenti, hogy a családok vásárlóereje  átlagosan csaknem egyhavi plusz bérrel emelkedett egyetlen év alatt.
Kiemelte: a novemberi bérmegállapodás további emelkedést vetít előre, a munkáltatói adóterhek csökkentésével a vállalkozókat terhelő adók szintje 2022-re 15,5 százalékkal csökkenhet, ami versenyképes lesz Közép-Európában.
Példaként említette, hogy egy kétkeresős családnál, ahol mindkét szülő minimálbéren dolgozik, 2018-ra egy gyermek esetén 36 ezer forinttal, két gyermeknél 46 ezer forinttal, 3 vagy több gyerek esetében pedig 53 ezer forinttal nő a nettó kereset – ismertette.

A garantált bérminimum esetén egy kétkeresős családnál, ha mindkét szülő a garantált bérminimumot keresi, 2018-ra egy gyereknél havi 68 500 forinttal, két gyerekkel 78 500 forinttal, 3 vagy több gyerek esetén 85 ezer forinttal nő a nettó keresetük.
Az államtitkár aláhúzta: a béremelésekkel 1,2 millió munkavállaló vihet többet haza 2017 januártól, amellyel a háztartások fogyasztása is emelkedik. A növekvő fogyasztás a gazdaság élénküléséhez járul hozzá. A tárca számításai szerint a minimálbérek erőteljes emelése a vállalkozásokat arra készteti, hogy a magasabb bérkategóriába tartozó dolgozóik bérét is tovább emeljék.

Szólt arról is, hogy a társasági adó is jelentősen csökken, egységesen 9 százalékra, emiatt kisebb teherrel kell számolni a munkaadóknak, és ez kompenzációt jelenthet a béremeléshez. MTI

1 2 3 4