A nagykanizsai Science Parkról tartott sajtótájékoztatót az ÉVE frakció

Ma délután a kanizsai Városháza sajtótájékoztatót tartott az ÉVE frakció részéről dr. Fodor Csaba frakcióvezető és helyettese, Horváth Jácint. A rendezvényen technikai okok miatt nem tudtunk részt venni, de megkaptuk az elhangzottakról készült sajtóanyagot, amely így szól.

“Örülünk, hogy most már megalakult a MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt, veszprémi székhellyel. Reményeink szerint ez a cég meg fogja valósítani a Sience Parkot Nagykanizsán. Kiemelten fontosnak tartottuk és tartjuk ezt a fejlesztést, így végre Kanizsa is kap vissza a Kormánytól, ezért még március 7-én egyeztetést kértem az ÉVE frakció nevében Dr. Gelencsér András egyetemi tanár, rektor úrtól.

(Fotó: az Éljen Városunk Egyesület sajtóanyaga. Középen b-j: Dr. Fodor Csaba, Horváth Jácint)

Ahhoz, hogy a Science Park szerves részévé tudjon válni Nagykanizsa életének, szükséges a város szerkezetét érintő egyéb fontos fejlesztéseket is megvalósítani. Ilyenek lehetnek:

  • fejleszteni kell azt úthálózatot, így most lehetőség nyílik a már sok-sok év óta kért Kalmár utca kikötésére a 7-es elkerülőig.
  • emellett lehetőség nyílna a szintén évek óta kért Dózsa György utcai átkötésre a Kalmár utcára, a Magyar utcát tehermentesítve
  • meg kellene valósítani a Camping út és Kalmár utca összekötését új feltáró út építésével, mely a kialakuló Sience Park északi oldalán a Park jobb megközelíthetőségét is szolgálná, de ezen túl lehetőséget teremt a 7-es elkerülőig terjedő területek ipari célra (akár Ipari Park kialakításával) való hasznosítására is és a Vár út tehermentesítésére.
  • természetesen a fejlesztés keretében a meglévő útjainkat is fel kell újítani (Camping út, Vár út, stb.)
  • meg kell vizsgálni egy intermodális autóbusz-vasút csomópont kialakításának lehetőségeit a Vásárcsarnok mögött.

A Science Park projekthez kapcsolódóan meg lehet kezdeni a régóta, még Litter Nándor polgármester úr idején megfogalmazott programot a geotermikus energia több célú felhasználására. Ezen megújuló energia Nagykanizsa környékén fellehető, elég csak a bajcsai kutakra gondolnunk.

Azért tesszük meg most javaslatainkat, mert ezek megvalósulásának előfeltétele a város szabályozási előírásainak, terveinek módosítása, mely módosítás viszont időbe telik, és a szükséges engedélyek kiadását hátráltathatja hiányuk.

Mindezeken túl rendkívül fontos, képviselőtársaink által már korábbi években is többször hangozatott oktatási, kulturális és szabadidős lehetőségek bővítése, annak érdekében, hogy vonzóvá tudjuk tenni városunkat az ide települő beruházások szakembereinek, családjaiknak. Ennek feltétele az idegen nyelvű képzésen alapuló óvodai, általános iskolai, középiskolai oktatás megteremtése, elindítása. Ezt már sok-sok esztendeje kérték képviselőink, most elengedhetetlen ennek a megvalósítása.

Arra kérjük Balogh László polgármestert, hogy e fenti célokat tegye magáévá, amennyiben szükségét látja, úgy ezeket egészítse ki, és képviselje a megbeszéléseken.”

A sajtóanyagot dr. Fodor Csaba és Horváth Jácint írták alá.

Tudományos és innovációs park épül Nagykanizsán

A körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját építi meg Nagykanizsán mintegy 30 milliárd forintos beruházással a MOL és a Pannon Egyetem (PE) által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM )pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park célja, hogy a PE tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúra jöjjön létre Nagykanizsán és Veszprémben.

A MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. tervezett kutatás-fejlesztési és hasznosítási projektjei nemzetközileg versenyképes körforgásos technológiák és termékek fejlesztését célozzák meg. Többek között a körforgásos hulladékgazdálkodásra, a megújuló energiákra, így a hidrogéngazdaságra, az akkumulátorok újrahasznosítására, a szén-dioxid-hasznosításra, valamint a fenntartható vízgazdálkodásra összpontosítanak.

A projektcég a tervek szerint mintegy 18 ezer négyzetméteren építi fel Nagykanizsán a kutatóintézet új létesítményeit – kutatási-oktatási központot, inkubációs központot, három robbanásbiztos laborépületet, víztechnológiai laboratóriumokat és kutatói apartmanházat -, Veszprémben pedig további kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet támogató beruházásokat valósít meg.

A közleményben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt emelte ki, hogy a kormány gazdaságfejlesztési stratégiája az egyes ágazatok és vállalataik fejlesztéséhez érdemben hozzájáruló, központi tudásipari szereplőkként számol a felsőoktatási intézményekkel. “Szándékaink szerint a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer alapvetően a hazai egyetemek köré épül fel, ennek érdekében erősíteni kell vállalati kapcsolataikat, részben erre szolgálnak az országszerte létesülő science parkok”.

Természetessé kell válnia annak, hogy a felsőoktatásban meglévő tudásra alapozó kutatások eredményei új technológiák és termékek formájában utat találnak a piaci hasznosításig. A körforgásos gazdaság fejlesztése a tiszta Magyarország és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv több intézkedésével is támogatott törekvés – jelezte Palkovics László.

Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) a közleményben azt hangsúlyozta, hogy az ország legnagyobb cége, Nagykanizsa városa és a PE összefogásában példaértékű a beruházás, amely a MOL-nál és a városban 20 éve működő egyetemi kampusznál felhalmozott tudásra épít. A létesítmény komoly kutatásokat, így kutatókat vonz a városba, a későbbiekben pedig a kutatások eredményeképpen létrejövő jelentős beruházások teremtenek munkahelyeket.

Az együttműködés középpontjában a körforgásos gazdaság jövőbe mutató kutatási területei állnak, amelyek globálisan, Európában és Magyarországon is kiemelt figyelmet érdemelnek. Az országban egyedülálló kezdeményezés, hogy a versenypiacon jól teljesítő magyar cég és egy egyetem fog össze kutatási területeken folyó munkára – fogalmazott Cseresnyés Péter.

Világi Oszkár, a MOL-csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója elmondta: a MOL frissített, 2030+ Shape Tomorrow elnevezésű stratégiájának egyik alappillére, hogy kulcsszereplők legyenek a régió alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságában. Ezt a célt támogatja, hogy Nagykanizsán a jövő tudásbázisát teremtik meg, amelynek egyik fő feladata a körforgásos gazdaságban elengedhetetlen szerepet játszó hulladékfeldolgozási és újrahasznosítási technológiák kifejlesztése lesz.

A MOL elkötelezte magát az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság mellett, és úgy szolgálja ki a növekvő energiaszükségletet, hogy közben fokozatosan megteremti a karbonsemleges jövő feltételeit. Már a következő öt évben 310 milliárd forintot költ a körforgásos gazdaság fellendítésére, és minden erejével támogatni fogja az ehhez szükséges kutatás-fejlesztési munkát is – közölte Világi Oszkár.

Gelencsér András, a PE rektora a közlemény szerint azt hangsúlyozta, hogy a MOL és a Pannon Egyetem között már több mint hét évtizede fennálló, eddig is számos jelentős innovációs eredményt hozó kutatás-fejlesztési együttműködés ezzel a kezdeményezéssel szintet lép. “Fókusza ráadásul a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, az emberi tevékenységek természetre gyakorolt káros hatásainak tudatos mérséklése, a környezetterhelés csökkentése, az értékes erőforrások megőrzése a jövő generációi számára”, ami a remények szerint a régió gazdaságát, elismertségét, az itt élők boldogulását is támogatja.

A közlemény arra is kitér, hogy a nagykanizsai tudományos és innovációs park céljai között szerepel az is, hogy a térségbe innovatív cégeket, startup-okat, spinoff vállalkozásokat vonzzon, ezáltal középtávon munkahelyteremtő projektek is létrejöhetnek a régióban. A jövő fenntartható iparágainak gazdasági és mérnöki utánpótlásával az oktatás is fontos szerephez jut majd.