Trianon gránittábla a kanizsai Nagy-Magyarország Emlékműnél

Tisztelt Kanizsaiak!
Ma este (December 20-án, vasárnap. A Szerk.) egy sajtóesemény keretében átvette városunk a Nagy-Magyarország Emlékmű mellett felállított trianoni gránit emléktáblát, melynek elkészíttetését Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő kezdeményezte és támogatta.

Trianon gyermeke vagyok, mert Ungváron, Kárpátalján, a külhonban születtem. Aki soha nem élt kisebbségben, az soha nem tudja meg, mit jelent magyarként élni ott, ahol ez nem jelent előnyt, sőt hátrányos. Ezért különösen örülök annak, hogy Nagykanizsán áll őrt az unikális értékű Nagy-Magyarország emlékművünk.
A trianoni békediktátum 100. évfordulójáról való méltó megemlékezésünk sok okból késett. De igazán méltó, hogy a Trianonra figyelmeztető gránit emléktábla Advent utolsó vasárnapján végre felavatódik egy méltó városi történelemóra monumentumaként, ha nem is teljes nyilvánossággal…

Köszönet érte minden kanizsai és Kanizsán túli magyarnak, aki adományával támogatta ezt a nemes célt. Különösen a Polgári Kanizsáért Alapítványnak, aki összefogta a gyűjtést, s a 2 legfőbb adományozónak: Kövér Lászlónak, az országgyűlés elnökének és Cseresnyés Péternek, országgyűlési képviselőnknek. A kb. 4,4 milló Ft-os megvalósításban nagy köszönet jár a Temesi Gránit Kft.-nek az elkészítésért, s a Szabadics Zrt.-nek az alépítmény megvalósításáért.

Trianon a nemzetünk ellen elkövetett igazságtalanság, gyilkossági kísérlet, a magyar néplélek sérülése is, fájdalom, trauma. De túllépve a történelmi igazságtalanságon legfőbb üzenete mégis az, hogy megmaradtunk, talpra álltunk, sőt őseinkhez hasonlóan győztünk: Trianon így kell, hogy nemzettudatunk része legyen! Széchenyit sokadszor idézve: „Sokan azt gondolják: Magyarország volt, én azt szeretem hinni, lesz!”

A magyar állam testét 100 évvel ezelőtt a történelemben munkálkodó hatalom ereje szenvtelenül szétdarabolta, mintha élettelen anyag volna, mely harci koncként elosztható lenne. De a nemzet nem csak állam, a nemzet népe és kultúrája nem pusztán ország, nem határok és földek, testek és tárgyak halmaza, nem csak jogrend és épületek együttese, nem egyedek sokasága. Hanem történetté formált közösség, lélekvihar a testben, de azon túl is szárnyaló lelkesség.
A nemzet az a belső kötelék, amely átível határokat, földet és teret és embereket, de az emberek hagyományait, hitét és reményét, szeretetét és verítékét oldja és köti össze.

Ez a közösségi erőből, adományból, emberi hűségből formált emléktábla ezen értékek összeadódása, a nemzet, a „15 millió magyar” lélek és szellemiség megtestesülése.
Nem kő és írás, nem anyag: nem a szétszabdalt állam, sokkal inkább a törhetetlen lélek jelképe. Mely megváltva, testét találva újra otthonra lelhet 100 év magánya után, 1000 év történetébe és közösségi erejébe kapaszkodva.
E gránittábla: hazatérés, találkozás és megbocsátás. Lélekkő.

Haza van a magasban, de van a fűszálak alatt is, hiszen az ősök porán járunk… A Trianon utáni 100 év karantén után újra erősek vagyunk, ma ismét győzelemre állunk… Nem ért véget a történelmünk Muhinál, Mohácsnál, Világosnál, sem Trianonnál… Mert – hiszek abban – a Szent Korona véd bennünket…

A Trianon-szindrómát immár a 4. trianoni generáció túlélte. De az 5. trianoni generációnak is lesz még dolga…!
A HAZA MINDEN ELŐTT! A Szent Korona mindnyájunk fölött…
Boldog vagyok 2020. Adventjának 4. vasárnapján: a betlehemi csillag érkezik… ÁLDOTT KARÁCSONYT KANIZSAIAK! – közölte Facebook oldalán Balogh László nagykanizsai polgármester.

Kikerült a kanizsai Nagy-Magyarország Emlékműhöz a trianoni emléktábla

„A mi ezeréves koronánk egyedülálló szent tárgy, amely koronaékszer, jelkép, jogforrás és hatalom egyben, a világban való eligazodás koordinátarendszerének origója, mely mindig mutatja az utat a történelemben.
Felfelé, az ég felé.
Ezért nehéz nekünk a földi dolgokkal bajlódni, ezért nehéz meglátni a sanda szándékot, és ezért nehéz folytonosan változó új utakon járnunk.
Mert mi ragaszkodunk.
Az 1000 évünkhöz, Istvánhoz, Kálmánhoz, Hunyadi Jánoshoz, de ragaszkodunk Zrínyihez, Petőfihez és Bolyaihoz is.
És ragaszkodunk Erdélyhez, Kárpátaljához, mely a szülőföldem, Vajdasághoz, ragaszkodunk a 15 millió magyarhoz.
A mi irányunk felfelé vezet minket, az ég végtelenje felé.”
(Részlet Nagykanizsa polgármesterének a június 24-i Trianon-megemlékezésen elhangzott beszédéből.)

Kedden a Nagy-Magyarország Emlékmű és a Szent Korona mellett került elhelyezésre a trianoni emléktábla – tájékoztatott Facebook oldalán kedden Balogh László nagykanizsai polgármester.

Gránit emléktábla kerül a nagykanizsai Nagy-Magyarország emlékműre – Dél-Zala Press

Trianon 100 – egy évszázad magányát követően, a bezártságból a nemzet újraegyesítésével felszabadulva tudtunk emlékezni együtt június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján. Amely emlékezés egyben tanúságtétele a magyarság összetartozásának, a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és nemzeti érzés egységének.

Trianon 100 – Megemlékezés Nagykanizsán

Hagyományőrző katonák a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékműnél, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen 2020. június 4-én.

Hagyományőrző katonák a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékműnél, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott őrtűzgyújtáson 2020. június 4-én.

Hagyományőrző katonák a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékműnél, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott őrtűzgyújtáson 2020. június 4-én.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékműnél, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen 2020. június 4-én.

Nemzeti színű zászlókból kirakott Nagy-Magyarország-térkép a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékműnél, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen 2020. június 4-én. (Fotók: MTI/Varga György)

Június 4-én emlékezzenek meg a kanizsaiak is Trianonról!

Tisztelt Kanizsaiak!

Június negyedikén nemzetünk és városunk a magyarság számára a 20. század legtragikusabb történelmi eseményére, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezik.

Így teszünk mi is, sajnálatosan azonban éppen a centenáriumi évben a veszélyhelyzet miatt nem tudunk közösen, együtt lenni és emlékezni a tragédiára.

Arra kérem Önöket, hogy egy-egy szál virággal, gyertyával álljanak meg a Nagy-Magyarország-emlékműnél június 4-én, ezzel is jelképesen megjelenítve a nemzeti összetartozásunkat.

Emlékezzünk külön, de lélekben közösen – írta Facebook oldalán Balogh László nagykanizsai polgármester.