A város történetíróira emlékeznek

Domborműavatással, könyvbemutatóval, történettudományi előadásokkal emlékeznek a könyvtár névadójára, a 90 évvel ezelőtt elhunyt Halis Istvánra és a 180 esztendővel ezelőtt született Cser Józsefre szombaton Nagykanizsán, a városi könyvtárban.

Az emléknapon avatják fel Turi Török Tibor szobrász Halis Istvánról (1855-1927) készült domborművét, a keszthelyi múzeumtulajdonos adománya a könyvtár belső terét díszíti majd – mondta el Czupi Gyula igazgató az MTI-nek.

Hozzáfűzte: bemutatják a könyvtár névadójának 1898-ban, Szines mozaik Nagy-Kanizsa történetéből címmel megjelent kötetének reprint kiadását. A 19. századi munka a város történetének egy-egy szakaszát meséli el: egyebek mellett felidézi a törökvilág előtti időszakot, leírja a gólyalábazás hagyományainak kialakulását. Hosszú évtizedeken át Halis István kötete számított a legnagyobb összefoglalónak Nagykanizsa városáról, melynek reprint kiadása kifejezetten a jubileumi év tiszteletére jelent meg – hangsúlyozta Czupi Gyula.


Beszélt arról is, hogy a helytörténész, várospolitikus, író egész életét a város szolgálatában töltötte, a könyvtár Halis István műveit igyekszik digitálisan is hozzáférhetővé tenni.

A szombati rendezvényen a 180 esztendővel ezelőtt született Cser Józsefről (1837-1913) is megemlékeznek. A nagykanizsai származású krónikás az 1894-ben írt újságcikksorozatot az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. Cser József a szabadságharc idején 11 esztendős kisdiák volt, édesapja a város tisztviselőjeként, strázsamestereként szolgált.

A történetet visszaemlékezései, személyes emlékei nyomán jegyezte le, kötetbe gyűjtött írásait 2009-ben adták ki Nagykanizsa a szabadságharc alatt címmel. A későbbi években Veszprémben néptanítóskodott, relikviákat gyűjtött, emellett az 1860-as évek elejétől csaknem 30 esztendőn át rendszeresen feljegyezte a napi időjárási adatokat. Az utolsó fellelt bejegyzését 1903-ban keltezte – mondta el a könyvtárigazgató.

A szombati emléknapon Kovács Győző Gyula Találkozásaim Cser József tanító úrral című előadásában az időjárás-történeti feljegyzésekről is beszél. Kunics Zsuzsanna és Tugya Beáta Halis István életéről tart előadást, Kardos Ferenc pedig a könyvtár névadójának írásiból olvas fel részleteket. MTI (Fotó: Halis István Városi Könyvtár – Facebook)

Kanizsa a 60-as években

Érdekes és értékes fotókat kaptunk a 60-as évek Nagykanizsájáról.

A ritka fényképeket Szombath Tibor töltötte fel a KanizsaPress Facebook oldalunk látogatói bejegyzései közé.

A fotókat Olsvay Endre készítette.

Továbbra is szeretettel várjuk Olvasóink információit, fotóit e-mail címünkön, amely a következő:

info@delzalapress.hu

Infókat, fotókat várunk a KanizsaPress Facebook oldalára privát üzenetben is.

Következzen néhány egyedülálló fotó a 60-as esztendők Kanizsájáról.

A Csótó története

Helytörténeti kötet megjelentetésére készül dr. Papp Attila. A Csónakázó-tó történetét szeretné papírra vetni – Csónakázó-tó: Múlt, jelen, jövő – címmel. Ebben a témakörben kéri a nagykanizsaiak segítségét.


Arra hívja fel az idősebb, de akár a fiatalabb korosztály képviselőit, hogy aki archív fotókkal, vagy akár egy érdekes történettel, élménybeszámolóval rendelkezik a „Csótó” történetének a rendszerváltásig (1989 – a tó lecsapolása, majd kitisztítása utáni év) terjedő időszakáról, az jelentkezzen.

A szerző-szerkesztő elektronikus levelezőcímére várja a fotók digitalizált változatát, vagy a névvel is vállalt történeteket: kötődjenek ezek akár a meder kialakításának, vagy az 1984-es avatás utáni május elsejék valóságának időszakához.
A szerző arra is vállalkozik, hogy a fotók, archív felvételek tulajdonosainál jelentkezik, és segít a felvételek digitalizálásában, vagy akár a történések papírra vetésében. Jelentkezni, fotót küldeni, vagy akár érdeklődni a pappati1977@freemail.hu e-mail címen, illetve a 06-30-39-22-771 telefonszámon lehet március 31-ig.

(Fotó: archív. Győrfy Éva)

Ment a gőzös Kanizsára

Nagykanizsa mindig is fontos vasúti csomópont volt.

Most olyan régi, történelmi fotókhoz és képeslapokhoz jutottunk hozzá, amelyek a régi nagykanizsai vasútról, a mozdonyokról és a pályaudvarról készültek.

A fotók, üdvölő lapok gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg.



(A kanizsai vasúti pályaudvar 1880-ban)

(A kanizsai vasútállomás épülete 1890-ben)

(A kanizsai vasúti pályaudvar külső képe 1905-ben)

(Pillanatkép a kanizsai vasútállomásról 1914-ből)

(Konflisok – fiákerek – a kanizsai vasútállomás előtt 1914-ben)

(A kanizsai vasúti peron 1914-ben)

(A kanizsai vasúti pályaudvar 1900-ban)

(Gőzmozdony indul a kanizsai vasútállomásról 1900-ban)

(Az Erdész utcai vasúti átjáró 1969-ben)

Kanizsai időutazás

Ismét régi, eddig még alig látott fotókhoz jutottunk, amelyekkel egy kis időutazásra hívjuk Olvasóinkat.

A fotók gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg.



nagykanizsa-ady-utca-regen(A mai Ady utca 1920-ban)

nagykanizsa-kazinczy-csengeri-sarok(A Kazinczy -Csengery utcai sarok 1905-ben)

nagykanizsa-kazinczy-zrinyi-utcai-sarok(A Kazinczy – Zrínyi utcai sarok 1898-ban)

nagykanizsa-vasemberhaz-regen(A Vasemberház 1900-ban)

nagykanizsa-nagyposta-ady-utca(Az Ady utcai nagyposta 1924-ben)

nagykanizsa-ady-utca-1920(A mai Ady utca az 1920-as években)

nagykanizsa-zrinyi-iskola-regi-foto(A Zrínyi iskola 1900-ban)




nagykanizsa-zrinyi-iskola-regen(A Zrínyi iskola az 1920-as években)

nagykanizsa-ady-utca-regen(Az Ady utca látképe 1907-ben)

nagykanizsa-ady-endre-utca-regen(Az Ady utca az 1950-es években)

nagykanizsa-ady-zrinyi-sarok(Az Ady – Zrínyi utcai sarok 1961-ben)

nagykanizsa-ady-zrinyi-utca(Az Ady – Zrínyi utcai sarok 1961-ben)

Könyvet írt a kanizsai Kocsis Katalin

Kocsis Katalin könyvtáros, pedagógus neve nem ismeretlen a kanizsai emberek előtt. Nagykanizsa története, múltjának feldolgozásai, híres itt élt emberek történeteinek feldolgozását tartja egyik legfontosabb feladatának. És ezzel egy olyan űrt tölt be, ami nélkül mindannyian szegényebbek lennénk. Most egy újabb nagy érdeklődésre számot tartó kis könyve jelent meg. Nagykanizsáról európai színpadokra címmel. Erdősy Eugénia nagykanizsai származású híres operaénekesnő, aki 27 éves korában hunyt el 1886-ban. A könyvbemutatón Czupi Gyula a Halis István könyvtár igazgatója mutatta be a szerzőt és beszélgetett az írónővel a könyv megszületéséről.
A könyvbemutató előtt Kocsis Katalin röviden mesélt Erdősy Eugénia életéről lapunknak.

nagykanizsa-kocsis-katalin-konybemutato-1

– Eugénia élete már régebben is foglalkoztatott és úgy éreztem, mindazt, ami a levéltárakban fellelhető róla írásos anyag, azt össze kell gyűjtenem és egy könyvben meg kell írnom Erdősy Eugénia életét, történetét. A nagykanizsai temetőben bukkantam rá a sírjára. Sajnos nagyon el van hanyagolva, benőtte a borostyán. Több évi kutatómunka után sikerült Eugéniáról szinte a feledés homályából ennyi mindent kideríteni.
Most már úgy érzem, hogy érdemes volt ezt a könyvet megírni.
Édesanyja született nagykanizsai asszony volt és Eugénia itt Nagykanizsán nevelkedett. Az is biztos, hogy több évig a mostani Kölcsey út 13 szám alatt laktak.
Igaz, az a régi ház már nincs meg. Innét származott ki Európába és aratott nagy sikereket híres nagyvárosok, így Berlin színpadán is, ahol ünnepelt sztár, primadonna volt. De nyáron mindig hazajött pihenni Nagykanizsára.
Itt is többször adott koncertet, nagyon ragaszkodott Nagykanizsához. Amikor tragikusan fiatalon meghalt, azt kérte utolsó kívánságként, hogy itt Nagykanizsán szeretne nyugodni, itt temessék el. Szerencsére testvérei teljesítették kérését.

nagykanizsa-kocsis-katalin-konybemutato-2

– Vannak további tervei olyan kanizsai emberek történeteinek feldolgozására, mint ez az oly fiatalon elhunyt kanizsai énekesnő?

– Hajaj. – Tudod, milyen névsorom van? Eugénia is csak egy fejezet lett volna a kanizsai zenei kötődésű híres személyek hosszú sorában tervezett könyvben.
A kutatómunka eredményeképpen döntöttem úgy, hogy Eugénia mindenképpen megérdemel egy önálló könyvet. És ezt a kutató munkát a továbbiakban is folytatom – mondta búcsúzóul Kocsis Katalin.

Kocsis Katalin könyve, – immár a harmadik – a nagykanizsai Czupi Gyula kiadó gondozásában jelent meg. (Kép és szöveg: Vízvári József)

A Rozgonyi utca régen

Ismét néhány régi kanizsai fotót adunk közre Olvasóink számára, ezúttal a Rozgonyi utcáról.

A fényképek gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg.

nagykanizsa-rozgonyi-utca-1

(Rozgonyi 27. Az elemi iskola épülete 1939-ben)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-2

(A Rozgonyi utca 25. 1942-ben)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-3

(A Rozgonyi utca 25. 1942-ben)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-4

(A Rozgonyi utca 25. 1912-ben)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-5

(A Rozgonyi utca 14. 1900-ban)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-6-jpg

(A Rozgonyi utca 1933-ban)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-regen

(Május 1. felvonulás 1961-ben)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-7

(1961. május elseje a Rozgonyi utcában)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-8

(Iskolai ünnepség 1954-ben)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-9

(Úttörő avatás 1975-ben)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-10

(Úttörő avatás 1985-ben)

nagykanizsa-rozgonyi-utca-11

(A Rozgonyi utca az 1970-es években)

A Resti

Folytatva a könyvből kimaradt nagykanizsai  vendéglátóhelyekről való megemlékezést, a Resti étteremről írok. A vasútállomás épületében működött. Az Utasellátó Vállalat üzemeltette a két részből, talponállóból, valamint étteremből álló egységet. Akkori üzletvezető Gömöri Jánosné volt, (Kanizsai Sörgyár igazgatójának a felesége) míg helyettese Molnár Emilné, régi vendéglátós.
Emlékeimben egy középkorú pincér arca villan elő mindenkivel kedves Nándié. Kopaszodó magas ember volt. Kiváló konyhája tette népszerűvé e helyet Egy fiatal csinos szakácsnőre emlékszem Erzsinek hívták.

nagykanizsa-resti
A cégnek ahol akkor dolgoztam, karbantartási szerződése volt az Utasellátóval, ezért jártunk oda is hűtőgépeket javítani. A barna falburkolat, és tükrök adták meg ennek az étteremnek a hangulatot.
Sokan jártak ide ebédelni, vacsorázni. Ebben az időben a kanizsai vasútállomáson nagy élet volt. A vasút menti településekről jártak be munkába az emberek.
Nyáron pedig a Balatonra utazók miatt volt nagy forgalom.
Ne felejtsük el megemlíteni, a horvát ajkú településekről Budapesten dolgozó embereket sem,  akik ingáztak a főváros és Kanizsa között. Volt egy nemzetközi járat is a Mistral, aminek végállomása Olaszországban volt. Ezen okok miatt is számított nagy forgalmú étteremnek a Resti.
A talponálló rész tele volt vonatra várakozó emberekkel akik eközben elfogyasztottak egypár italt, szendvicset, fasírtot vagy éppen kocsonyát.
A kilencvenes évek elején ezt is privatizálták, mint annyi mást Nagykanizsán.  Egy darabig üzemeltette Vadász Feri is. (Édesapja volt a Monostorapáti Borozó vezetője). Borda Balázs is vitte (jelenleg csak a talponálló részt).
Egy idő után az étterem bezárt vendéghiány miatt és most arra vár, hogy egyszer még jobb világ lesz városunkban, országunkban. Újra megtelnek a szórakozóhelyek.
A végére Martin Luther King híres mondatát idézném.” Van egy álmom”. Nekem is, mégpedig az, hogy egyszer lesz még élet ebben a szép városban, Kanizsán.
(Írta: Pusztafi Attila)

Pusztafi Attila Kanizsai emlékek című könyve megrendelhető a 06/30/526-4202- es telefonszámon.
 

Az Ady Vendéglő

Elérkeztem a nagykanizsai éttermeket bemutató sorozat egyik fontos étterméhez, és ez nem más, mint az Ady Vendéglő. A nem kanizsaiaknak írom, hogy helyileg a Nagypostával átellenben volt az étterem.
Az Ady úton volt ez a nem túl nagy étterem, híres volt kiváló konyhájáról, és hatalmas forgalma volt. Nagyon finom ételeket lehetett enni házias ízekkel, mint pl. szalontüdő zsemlye gombóccal vagy vese-velővel.

nagykanizsa-ady-vendeglo
Az üzletet nagyon hosszú ideig  Kremzner Géza vezette. Kemény ember volt, de a dolgozóit megfizette, és volt, hogy közös kirándulást szervezett a számukra autóbusszal. Ő már reggel korán a piacon volt a nagy táskákkal, és szedte össze a konyhára valót. Néhány nevet említenék meg az ott dolgozók közül a teljesség igénye nélkül. Úgy, mint Husz Elemér, Lukácsi Pisti, Kis Feri, (úgy tudom, már ő sem él) Bonc Sanyi, Németh Gyuri (becenevén merev Gyuri) aki sajnos már nincs az élők sorában. Aztán a szakácsok közül emlékezem Margit nénire, aztán Gizi nénire (Kondákorné).




Akkoriban még városunkban NB 1 B-s focicsapat működött az Olajbányász csapata. Vasárnapi meccs előtt az Ady dugig volt szurkolókkal, akik ott alapoztak be a meccsre. köztük voltam én is, mint B közép tag, én vertem a meccseken a piros kékre festett egykori úttörő dobot Volt olyan, hogy Elemér a meccs idejére, egyszerűen bezárt, és lejött megnézni a meccset.
Barátaimmal esténként ott is sűrűn előfordultunk. Egy időben a karbantartó műhelyünk ott működött az Ady vendéglő udvarában. Számtalan esetben előfordult, hogy Géza meglepett bennünket egy-egy láda sörrel. Az étteremben rengetegen ebédeltek, helyet déltájt nem lehetett találni. Az éthordós elvitel is sok volt.
Úgy tudom, Géza azért adta vissza, mert nem tudott a bérleti díjban megegyezni az épület tulajdonosaival. Ma kínai étteremként működik, de az már nem az Ady. (Közben kaptam a hírt, hogy már az is bezárt.)
Az akkor egy más világ volt, az emberek megtehették, hogy eljárjanak ilyen helyekre, és meg is tették. Elmondható, hogy ez az étterem Nagykanizsa leglátogatottabb étterme volt. Nemrég kaptam a hírt, hogy közben Kremzner Géza is eltávozott az élők sorából. Nyugodjon békében. (Írta Pusztafi Atila)

nagykanizsa-pusztafi-attila

Már elérhető Pusztafi Attila barátom könyve, a Kanizsai emlékek. Ebben a könyvben több száz olyan ember nevével is megismerkedhetünk, akik Nagykanizsa vendéglátásában ismert, és híres emberek voltak. A 60-as, 70-es és 80-as évek közismert szereplőinek: felszolgálóknak, pincéreknek, étteremvezetőknek és ebben a vendéglátóiparban dolgozó sok érdekes ember és kanizsai iparos életébe, munkájába engednek most bepillantást. Nosztalgikus érzés visszaemlékezni a város akkori irigyelt közösségi életére, szereplőire, ami akkor Nagykanizsát az itt élők számára az ország legszebb várossá tette. Azt a Nagykanizsát, ahol jó volt lakni, élni, pihenni és szórakozni is. Hiánypótló ez a könyv. Pusztafi Attila révén az akkori embereknek állított emléket. Köszönet neki ezért a munkáért. A könyv kedvező fogadtatása adott neki kedvet és lendületet a könyv folytatásának a megírására is, mert városunkban élt még bőven olyan kvalitású és érdekes ember, akikről illik megemlékezni. Pusztafi Attila ezt a hálás feladatot vállalta magára! (Vízvári József)

 

A rendszerváltást kutatták Nagykanizsán

A rendszerváltás vidéki történetét feldolgozva Nagykanizsán szervezett először kerekasztal-beszélgetést a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) – mondta el a csütörtöki rendezvényt követő sajtótájékoztatón az intézet vezetője.

Bíró Zoltán felidézte, hogy 2013-ban jött létre a Retörki, amely a rendszerváltás előzményeit, az átmenet éveit, és részben a következményeket kutatja, illetve gyűjti és feldolgozza a dokumentumokat. Azokat eddig csaknem húsz kötetben mutattak be a nyilvánosságnak – tette hozzá.
A rendszerváltás és ezzel párhuzamosan az első szabad választásokon nyertes Magyar Demokrata Fórum (MDF) igen sokrétű történetét nemcsak Budapesten, központi szervezeteknél kutatják, megkezdték a vidéken zajlott események, folyamatok feltárását is. Ehhez eddig huszonöt egyéni interjú készült az ország több megyéjében, és Nagykanizsán sikerült először olyan kerekasztal-beszélgetést szervezni, amelyen az MDF helyi szervezetének egykori alapítói közül többen is részt vettek – ismertette Bíró Zoltán.

A Retörki vezetője – aki egykor az MDF ügyvezető elnöke volt – úgy fogalmazott: sokan megkérdőjelezik, hogy volt-e rendszerváltás. Erre a válasz az igen, mert megváltozott a politikai, gazdasági, társadalmi szerkezet, létrejött a parlamentarizmus, a többpártrendszer vagy az Alkotmánybíróság, és mindez együtt akkor is rendszerváltás, ha sokaknak „a következményeiben nem feltétlenül tetszik”.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az okokat kutatják, olyan tényekre igyekeznek irányítani a figyelmet, amelyek korábban nem kaptak nyilvánosságot. Nem foglalkoznak ugyanakkor az ügynökkérdésekkel – mondta, hozzátéve, hogy az egész társadalmat súlyosan érintő kérdés már akkor is inkább a privatizáció volt, amelynek „nagyon jól és tragikusan” jellemző példája a diósgyőri vasmű története, amelyről a jövő év első negyedében jelentetnek meg dokumentumokkal, tanulmányokkal, visszaemlékezésekkel teli kötetet.

A rendszerváltás vidéki történetét kutatva próbálnak pontos képet kapni az MDF történetéről is, arról a pártról, amely határozott programmal indult az első választáson, a legnagyobb tagsággal és a legtöbb szimpatizánssal rendelkezett, mégis „néhány év alatt teljesen tönkrement, mára gyakorlatilag megszűnt”. Dolgoznak ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Párt történetének feldolgozásán is – tette hozzá Bíró Zoltán.
Mint kifejtette: a Retörki egyik legnagyobb feladata az archívum létrehozása volt, ahol már jelentős számú emlékirat, dokumentum, jegyzőkönyv, fénykép és videó található, de ide került például Püski Sándor könyvkiadó életének teljes dokumentációja is. Mindemellett szorosan együttműködnek a Lakitelken épülő archívummal, amelynek anyagát szintén a Retörki kezeli majd.

nagykanizsa-marosi-attila

(Marosi Attila)

Marosi Attila, az MDF nagykanizsai szervezetének egyik alapítója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 1988 októberében hozták létre a párt nagykanizsai szervezetét, de a helyiek később a megyei szervezet megalakításánál is bábáskodtak. Az egésznapos kerekasztal-beszélgetés során igyekeztek feltárni, hogy „melyek voltak a szabadság kis körei” Nagykanizsán, vagy hogy mi minden történt az első kormányzati periódusban. A résztvevők jó néhány dokumentumot is hoztak és adományoztak a rendszerváltást kutató intézetnek – tette hozzá. MTI

1 2 3 4 5