Nagykanizsán is szeretnék bemutatni az egykori kanizsai vár kápolnájának oltárképét

Nagykanizsán is szeretnék bemutatni a több mint 300 éve elpusztított kanizsai várból megmentett oltárképet, amit jelenleg Marosvásárhelyen őriznek – közölte a Kanizsai Múzeumért Alapítvány elnöke szerdán tartott sajtótájékoztatóján.

nagykanizsa-var-oltarkep

(Az oltárkép)

Polay József felidézte, hogy

a törököktől 1690-ben visszafoglalt kanizsai vár kápolnájába jezsuita szerzetesek helyeztek el egy vélhetően Ausztriából hozott oltárképet. A várat és benne a kápolnát azonban 1702-ben lerombolták, ezért Körmendi Imre atya a festményt és más egyházi ereklyéket magával vitte új állomáshelyére, Marosvásárhelyre. Minderről a jezsuiták 1703-ban írott Historia Domus-ának első kötetében áll egy bejegyzés.

A kanizsai vár egyetlen, írással is igazolt eredetű emlékének történetét egy 1929-es nagykanizsai monográfiában is említik, de az elmúlt több mint fél évszázadban több alkalommal megerősítették Marosvásárhelyen is, hogy a főtéren álló Keresztelő Szent János-templom főoltárán látható kép a kanizsai várból származik. A Máriát a kis Jézussal ábrázoló barokkos kép 100-szor 120 centiméteres nagyságú és ma is kiváló állapotú.
A kép történetét újból felfedezve a Kanizsai Múzeumért Alapítvány egyik kuratóriumi tagja, Uzsoki Lászlóné kereste meg nemrég a marosvásárhelyi plébániát, ahol igazolták az oltárkép származását. Polay József ezzel kapcsolatban elmondta: egyeztetéseket kezdeményezett, hogy miként lehetne ismét bemutatni Nagykanizsán a festményt olyan módon, hogy az a marosvásárhelyi templom és Nagykanizsa érdekeit egyaránt kielégítse, de jelezte, hogy ez akár hosszú, államközi egyeztetéseket igényelhet. MTI

Próbaháború Nagykanizsán

A monarchia hadseregének 1908-as nagy királygyakorlata (a próbaháború, ahogy a helyi lap nevezte) százezernél több katona mozgatásával járt.
A hadgyakorlat vonulásai érintették a várost is. Érkezett mintegy 10000 katona, tisztek és lovak százai, rengeteg felszerelés (hetvenhat helyi fuvarost alkalmaztak ennek kanizsai mozgatására). Érkezett továbbá hölgyek százas nagyságrendű, a megszokott vendégektől elszakadni nem akaró csapata is.

nagykanizsa-katonai-leghajo-1

A közös hadsereg horvátországi egységei (az eszéki 13. és péterváradi 14. hadtest teljes egészében, valamint a fiumei 33. és a zágrábi 34. dandárokból kombinált vegyes hadtest) és más kisebb csapatok egy része csak átvonult, de túlnyomó többségük csak több napnyi gyakorlatozás után, szeptember 9-én és 10-én távozott. A gyakorlatok a városnak a lakott területeitől keletre és északra eső részein zajlottak. A rengeteg jövevény mindegyikét a város elszállásolni persze nem tudta, lettek sátortáborokba kényszerülők is. Egyikük a Katonaréten volt.
Adalék a városba érkezők számának érzékeltetésére, egy a gyakorlat végét követő esemény.
Rein Andor mészáros elismerő oklevelet kapott a hadsereg vezetésétől teljesítményéért. Előzőleg – legelőnyösebb ajánlattevőként – négy ezred ellátását bízták rá. Nem volt kis feladat, rövid idő alatt 700 marhát kellett levágnia.

nagykanizsa-katonai-leghajo-2

A szokatlan tömeg mellett is igazi szenzációt jelentett három katonai léghajó megjelenése. Ráadásul levegőben, repülve jöttek; Kiskanizsa, Palin és Sánc irányából közeledtek a városhoz. Volt, amelyik a kedvező szél hiányában négy keréken tette meg az utolsó kilométereket. A léggömbök felkeltették Gyenes Sándor törvényszéki bíró érdeklődését, aki fényképekkel örökítette meg a történéseket.
A fotók mára elvesztek, de kettő megjelent közülük az „Uj Idők” című hetilapban. Ezeket − a városi könyvtár révén megszerzett felvételeket − most itt láthatják.
(A léghajó előkészítése a Katonaréten történhetett. A másik kép készítésekor Kiskanizsán, a Hunyadi téren, kelet felé fordulva állt Gyenes.)
(Forrás: Kanizsa – vár vissza Facebook)

10 varázslatos régi képeslap Nagykanizsáról

Még 1890-es régi képeslap is szerepel azon csodálatos régi nagykanizsai levelezőlapok között, amit nemrég kaptunk.

A képeslapokon az egykori fotósok a város egy-egy varázslatos pillanatát örökítették meg, ami már Nagykanizsa történetéhez tartozik.

A képeslapok gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg.

nagykanizsa képeslap 1

nagykanizsa képeslap 2

nagykanizsa képeslap 3

nagykanizsa képeslap 4

nagykanizsa képeslap 5

nagykanizsa képeslap 6

nagykanizsa képeslap 7

nagykanizsa képeslap 8

nagykanizsa képeslap 9

nagykanizsa képeslap 10

Volt egyszer egy kanizsai fagyizó

A hetvenes években Nagykanizsa főutcáján működött egy kis fagylaltozó. Bent a kapu alatt egy kis „bódé” volt felépítve. Ebben üzemelt.

Két aranyos, idős ember üzemeltette a ZMSZVV tulajdonában levő üzletet. Bráder Karcsi bácsi és felesége.
Mindketten cukrászok voltak és a Kisfaludy utcában laktak.
A városban az emberek csak így mondták: – „Ettem egy fagyit a kapu alatt”.
Nagyon finom fagyit árultak, amit akkor még főzött alap anyagból készítettek el.
Sokszor javítottam ezt a fagylaltgépet is és téliesítettem le szezon vége előtt.
Úgy emlékszem akkor szűnt meg amikor a helyére a mostani húsáruház épületét kezdték felépíteni.
(Írta Pusztafi Attila)

nagykanizsa fagyizó

Régi képek a kanizsai Erzsébet térről

Ismét fantasztikusan szép régi képeslapokhoz, fotókhoz jutottunk hozzá.

A képeken ezúttal a nagykanizsai Erzsébet tér, régi nevén az Erzsébet királyné tér látható.

A képek/képeslapok gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg.

nagykanizsa erzsébet királyné tér 1

nagykanizsa erzsébet királyné tér 2

nagykanizsa erzsébet királyné tér 3

nagykanizsa erzsébet királyné tér 4

nagykanizsa erzsébet királyné tér 5

nagykanizsa erzsébet királyné tér 6

nagykanizsa erzsébet királyné tér 7

nagykanizsa erzsébet királyné tér 8

nagykanizsa erzsébet királyné tér 9

nagykanizsa erzsébet királyné tér 10

Kanizsa szocreálban

Sokan mondják, hogy régen jobb volt. Van benne valami.

Megengedhettünk magunknak egy-egy éttermi ebédet, (a többség azért akkor is menüzött) megvoltak a családi nyaralások, bár fékek voltak a rendszerben, volt egyfajta szabadságunk is. Legalábbis így éreztük.

Kanizsán sok gyár működött, rengeteg embert foglalkoztatott, a fizetésekből viszonylag tisztességesen meg lehetett élni. Talán akkor élte egyik virágkorát a dél-zalai város.

Bár a most is hónapról-hónapra éldegélő  többségnek tényleg jobb volt  akkor mint most, a „szocializmus” mégiscsak egy illúzió volt és a bűvészmutatvány annyira balul sikerült, hogy a gengszterváltás után a felgyülemlett adósságba majdnem belerokkant az ország.

Most viszont sajnos csak a kiváltságosok élnek jól és kényelmesen és csak akkor kellünk nekik, ha szavazni kell, pedig az adófizetők, a mi pénzünkből röhögnek a pofánkba 1990 óta.

A 70-es, 80-as években készült úgynevezett szocreál fotókon így nézett ki Nagykanizsa.

A képek/képeslapok gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg.

nagykanizsa szocreál 1

nagykanizsa szocreál 2

nagykanizsa szocreál 3

nagykanizsa szocreál 4

nagykanizsa szocreál 5

Emléktáblát állítottak Rózsás János írónak, történésznek Nagykanizsán

Születésének 90. évfordulója és a Gulag-emlékév alkalmából emléktáblát avattak kedden a Gulagot megjárt Rózsás János író, történész egykori nagykanizsai lakóházának falán.
Az 1926-ban Budapesten született, gyakran a „magyar Szolzsenyicinnek” nevezett író, történész, a Gulag lexikon szerzője 2012-ben bekövetkezett haláláig élt a nagykanizsai Csengery utca 52. szám alatti házban. A város önkormányzata – a tábla szövege szerint – „a szovjet rabtáborokba hurcolt sokszázezer magyar helyett szóló díszpolgárának” állította a Gulag-emlékévhez kapcsolódóan az emléktáblát, amelynek leleplezésekor Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) azt mondta: Rózsás János olyan ember volt, aki segítette sorstársait, kutatott az eltűntek után, és szólt mások helyett is.
 

nagykanizsa rózsás jános író

(Fotó: YouTube)

 
A polgármester felidézte, hogy Rózsás János 1944-ben, 18 évesen került szovjet hadifogságba, ahonnan csak 1953 telén szabadult. A rabságban eltöltött idő alatt ismerkedett meg Alekszandr Szolzsenyicinnel, és szabadulása után a KGB arra próbálta rávenni, hogy a később Nobel-díjassá lett barátja „cáfolataként” írja meg az „ellen-Gulagot”. Ehelyett megírta Keserű ifjúság című könyvét, amely először csak Münchenben jelenhetett meg 1986-ban.
Dénes Sándor emlékeztetett arra is, hogy az író, történész olyan ember volt, aki „a világot és a létezést nem engedte elvenni és eltörölni”, az emléktábla is a kiállás, az emlékezés és az emberség jelképe.
 
A nagykanizsai emléktábla leleplezésén jelen volt az egykori Gulag-rab fia, Rózsás Antal, valamint a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének zalai és nagykanizsai vezetői.
Rózsás János 1940-től segédtisztviselő, jegyzőségi írnok, majd főmérnöki titkár volt. 1944 decemberében a Vörös Hadsereg letartóztatta, az volt a vád ellene, hogy önként harcolt magyar leventeként a Szovjetunió ellen.
 
1944 és 1953 között a szovjet Gulag kényszermunkatáboraiban raboskodott. Két évet töltött Ukrajnában, majd éveket az észak-uráli Szolikamszk erdeiben. Az utolsó négy esztendőt Kazahsztánban dolgozta le, Karabas és Szpasszk után Ekibasztuz bányászvárosában. Itt ismerkedett meg Alekszandr Szolzsenyicinnel, a későbbi Nobel-díjas orosz íróval, akivel három évet töltöttek együtt.
 
Rózsás Jánost 1962-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága rehabilitálta.
Könyvei a rendszerváltás előtt csak külföldön jelenhettek meg: Münchenben adták ki 1986-ban a Keserű ifjúság, 1987-ben az Éltető reménység című műveit. 1995-ben már Magyarországon jelent meg a Duszja nővér, 2000-ben a Gulag lexikon és 2005-ben a Leventesors.

 
Zala megye és Nagykanizsa díszpolgára 2001 augusztusában megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. 2003-ban a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmével tüntették ki. 2011 augusztusában vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozat) a Gulag szörnyűségeinek – az egyetemes történettudománynak fontos forrásanyagot jelentő – kutatásáért, tapasztalatainak emlékiratokban való megörökítéséért, példaértékű életútja elismeréseként. MTI

Páncélos vitézek csontvázaival, rabláncra fűzött nőkkel és női ékszerekkel telt földalatti termet találtak a városháza pincéjében

Nagykanizsa, 1932. március 31.

Csütörtök dél óta váratlan felfedezés tartja izgalomban a nagykanizsai városházát.
A déli órákban a városháza házfelügyelője izgalomtól kipirult arccal jelentette Krátky István dr. polgármesternek, hogy rejtélyes felfedezést tett a városháza pincéjében. Amikor ugyanis lement, hogy ellenőrizze a szénkészletet, nagy repedést fedezett fel az egyik falon, amely valószínűleg az éjszaka folyamán a tavaszi olvadás következtében támadhatott. Amint jobban megtekintette a repedést, arra a megállapodásra jutott, hogy a falon túl még egy hatalmas üreg van. A résen keresztül bevilágított egy kézi lámpával és majd hanyatt vágódott a rémülettől, amikor odabenn egy csomó páncélba öltözött csontvázat pillantott meg. Azonnal felsietett a polgármesterhez, hogy jelentést tegyen a különös felfedezésről.

nagykanizsa régi fotó 5
Krátky polgármester és Király Sándor műszaki tanácsos nyomban intézkedtek, hogy kőművesek jöjjenek a válaszfal kibontása végett. Félóra alatt sikerült olyan nyílást vágni a falon, hogy át lehetett bújni rajta. Nem valami barátságos látvány fogadta a belépőket.
A falon túl földalatti terembe léptek az érdeklődők, amelyben mintegy 32 páncélos vitéz csontváza hevert szanaszét, a legnagyobb rendetlenségben. A terem egyik sarkában óriási, szúette tölgyfaasztal áll, rajta ezüst tálakon még valami 400-500 év előtti vacsora maradványaival. Az asztal közelében, a fal mellett vastag vasláncokkal odaláncolva 8 nőiruhás csontvázat találtak. Az asztalon megtalálták a rabul ejtett nők ékszereit is. Valamennyi drágamívű ötvösmunka. Értékük egyelőre felbecsülhetetlen. Borzalmas látványt nyújtottak a vigyorgó koponyák.

nagykanizsa régi fotó 1
Széttekintve a nagyteremben, felfedeztek egy keskeny vasajtót is, amelyet nagy nehezen sikerült kiemelni a sarkából. A vasajtón keresztül egy kis labirintusba jutott a bizottság, amelyről kiderült, hogy az egész város alatt végighúzódik, szinte behálózza a föld alatt. A labirintusban szintén több csontvázat és egy rejtélyes szavakkal televésett követ találtak, melynek feliratát a nagy titkolódzás ellenére is sikerült megszereznünk. A felírás a következő:

takaiaszinak a küjlözövdÜ .abdézsmozs
a knüygem men tréákom isilirpá sik ygE

Krátky polgármester elhatározta , hogy a rejtélyes feliratot elküldi a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának megfejtés végett.
A váratlan felfedezés természetesen nagy izgalmat keltett a városházán, de meg az egész városban is mindenütt, ahol csak értesültek róla.
A torony alatt azonnal megindultak a rózsaszínű tervezgetések, hogy mihez is kezdjen a város a felfedezéssel. Értesülésünk szerint az a terv alakult ki, hogy az asztalon talált női ékszereket értékesíteni fogják és a befolyó pénzből hozzák egyensúlyba a városi háztartás megbillent mérlegét. A fennmaradó összegből viszont kiutalják a városi tisztviselőknek az elmaradt karácsonyi segélyüket.
A különös leletet egyelőre egypengős beléptidíj mellett mutogatják.

A Zalai Közlöny cikke az év (1932) szenzációs felfedezéséről: Nagykanizsa, március 31.  (Forrás: Kanizsa vár vissza – Facebook)

A titokzatos felírás megfejtése: olvasd el visszafelé.

Régen is tudtak poénkodni 🙂

Csodás régi képeslapok Nagykanizsáról

Olyan régi nagykanizsai képeslapokhoz jutottunk hozzá, melyeknek egy részét biztosan nem látta a nagyközönség. Hetenként több ezer régi kanizsai fotóból válogatunk és osszuk meg azokat a Dél-Zala Press olvasóival.

A képek/képeslapok gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

A régi kanizsai fotókat bemutató első cikkünket itt nézhetik meg.

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg.

nagykanizsa régi fotó 0

nagykanizsa régi fotó 1

nagykanizsa régi fotó 2

nagykanizsa régi fotó 3

nagykanizsa régi fotó 4

nagykanizsa régi fotó 5 jpg

nagykanizsa régi fotó 6

nagykanizsa régi fotó 7

nagykanizsa régi fotó 8

nagykanizsa régi fotó 9

Régi fotók Nagykanizsáról – Első rész

Olyan régi nagykanizsai fotókhoz jutottunk hozzá, melyeknek egy részét még biztosan nem látta a nagyközönség. Hetenként több ezer régi kanizsai fotóból válogatunk és osszuk meg azokat a Dél-Zala Press olvasóival.

A képek gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg 🙂

nagykanizsa régi fotó 0

nagykanizsa régi fotó 1

nagykanizsa régi fotó 2

nagykanizsa régi fotó 3

nagykanizsa régi fotó 4

nagykanizsa régi fotó 5

nagykanizsa régi fotó 6

nagykanizsa régi fotó 7

nagykanizsa régi fotó 8

nagykanizsa régi fotó 9

nagykanizsa régi fotó 10

1 2 3 4 5