A koronavírus miatt módosult Nagykanizsa költségvetése

Az elmúlt heteket-hónapokat rendkívüli veszélyhelyzetben éltük meg mindannyian. A számos korlátozás, mely keretezte és megváltoztatta mindennapi életünket, cselekedeteink mozgásterét, elsősorban a közösségünk, főként az idősebbek, a krónikus betegségben szenvedők egészségének megőrzését, a járvány terjedésének és belobbanásának megfékezését volt hivatott szolgálni. Ez volt a fő szándék, mindent ennek rendeltünk alá.

Jelenlegi tudásunk szerint ezen elsőrendű cél elérése sikeresnek bizonyult, azzal együtt, hogy a koronavírus nem fog egy csapásra eltűnni, így meg kell tanulnunk együtt élni vele. Reményeink szerint azonban nyár közepére visszaállhat a megszokott életünk, de biztos vagyok benne, hogy új időszámítás kezdődik. Mert egészségünk védelmének legfontosabb feladata mellett azzal a szükségszerű következménnyel is számolnunk kell, hogy a gazdaság erőteljesen megroppan a tömeges leállások miatt.

Mindez nem csak városunkat, de az egész nemzetet és glóbuszunk legtöbb társadalmát, gazdaságát egyaránt érinti. És érinti mindenekelőtt az itt élő családokat, munkavállalókat, vállalkozásokat, akik nem lehettek mindannyian felkészülve, hiszen ekkora léptékű és mélységű krízist több évtizedes távlatban sem ért meg a világ.

Ugyanakkor a város költségvetését is súlyosan befolyásolja ez a világméretű törés, hiszen a védekezés hatalmas erőforrásokat emésztett fel itt is. Több tízmillió forintot biztosítottunk már eddig a járvány megfékezésére, maszkokra, fertőtlenítésre, légfertőtlenítő berendezésekre, higiéniai csomagokra, de az önkormányzati tulajdonú üzleti helyiségek bérleti díjának vállalkozások számára nyújtott 70 százalékos csökkentése és a helyi adókötelezettségeik kapcsán biztosított részletfizetési vagy a fizetési halasztás lehetősége is komoly súly volt a költségvetésnek. De az igazán nagy tehertételt a közeljövő jelenti, mert a gazdaság leállása többek között a helyi iparűzési adóbevételeket csökkenti nagy mértékben, várhatóan negyedével. Mindez közel 800 millió forintos hiányt, egészében pedig 926 millió forint adókiesést okozhat az eddigi és emellett jelentkező kiadásokon felül.

(A nagykanizsai városháza. Fotó: Rudolf Schweiger)

Szeretném viszont hangsúlyozni, hogy mindazok, akik a nemzeti költségvetést támogató 158 milliós városunkat érintő tételt okolja az önkormányzat nehéz helyzetbe kerüléséért, elfedve, hogy ennek többszöröse érkezik vissza a kanizsai családokhoz, vállalkozókhoz különböző bértámogatás, hitelelhalasztás, kedvezményes hitellehetőség, adóbefizetés eltörlés, fejlesztések támogatása, és még sok egyéb formában, az vétket követ el a vírus okozta szenvedők, elhunytak és családtagjaik, szeretteik ellen.

A költségek terhének közös viselése alapja egy közösségnek, egy nemzetnek, a védekezés, a bajba jutottak támogatása, a vállalkozások életben tartása, a munkahelyek megőrzése és újak teremtése most elsődleges a járvánnyal szembeni küzdelem mellett.

Ehhez a célhoz kell mindent igazítani, kihangsúlyozva, hogy a város fejlesztése, beruházásainak, építkezéseinek folytatása létérdek, mert sok-sok munkavállaló és családjaik megélhetése, a városnak és sok kisvállalkozásnak nélkülözhetetlen bevétele függ tőlük. És a közös sikeres jövőben való hit erőt és reményt ad a nehéz időszakokban. Ezért is öröm ebben a szomorú helyzetben, hogy folytatódik az Ipari Parkunk feltárása összességében mintegy 3 milliárd forint értékben, így nemsokára új területeink, új befektetőink és munkahelyek lesznek, amit eddig gátolt a területhiányunk. De megújul három körzeti orvosi rendelő is, épül egy új bölcsőde, és átadunk egy új sportparkot a Csótónál.

Mindez azt jelzi sok vészjósló hanggal szemben, hogy az óriási nehézségek és gátak ellenére lesz élet a pandémia után, csak túl kell lendülnünk közösen e rendkívüli helyzeten. Ami nem lesz könnyű séta. Azzal együtt, hogy a bajba jutottak, a családok, vállalkozások kedvezményeit, támogatásait megtartjuk továbbra is. Mégis, ez azt jelenti, hogy szinte minden területen kevesebbet tudunk majd költeni az év eleji tervekhez képest. Az önkormányzati intézményeken túl az önkormányzati cégektől is kénytelenek voltunk elvonni bizonyos összegeket.

Három fontos területtől azonban a veszélyhelyzet idején sem vontunk el, sőt a lehetőségeink mértékéig még plusz forrást is biztosítottunk. Ez a három fontos terület az egészségügy, a szociális szféra és a vállalkozások támogatása. A veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatok ellátására a továbbiakban is lesz egy 150 millió forintos keret, amiből például új intézkedésként a veszélyhelyzet idején a munkájukat elvesztő kanizsai embereket is tudjuk segíteni lakhatási támogatás formájában. Vagyis, bővítve az eddigi támogatások körét, mindazok, akik a veszélyhelyzet idején veszítették el a munkájukat, bizonyos feltételek mellett (pl. az 1 főre jutó jövedelem alapján) három hónapon keresztül akár 20 ezer forintot igényelhetnek a lakhatásukhoz havonta. Ha e három hónap után sem találnak munkahelyet, további egyszeri 30 ezer forintot biztosítunk, ezzel is segítve a nehéz helyzetbe került családokat.

A vállalkozások támogatására a különböző költségvetési sorokon összességében 125 millió forintot terveztünk be. Ez a támogatás, kiegészítve az állami intézkedésekkel és az önkormányzati tulajdonú helyiségekre biztosított 70%-os bérleti díj kedvezménnyel komoly segítség lesz a kanizsai vállalkozások megmaradásához és az újbóli beindításukhoz.

Jól látható, hogy e rendkívüli időkben a járvány alakítja a büdzsét, de megpróbálunk az eszközeinkkel küzdeni ellene minden fronton, mert hiszem, hogy az „élet él, és élni akar!” – fogalmazott honlapunkhoz eljuttatott közleményében Balogh László nagykanizsai polgármester.

Jelentősen nőtt Nagykanizsa költségvetése

A tavalyihoz képest jelentősen növelt összeggel, 26,5 milliárd forinttal fogadta el idei költségvetését Nagykanizsa közgyűlése, a büdzsé mintegy 60 százalékát beruházásokra, fejlesztésekre fordítják – közölte a zalai város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.

(Fotó: Dél-Zala Press archív)

Dénes Sándor elmondta: a 14 képviselő közül 11 igennel, egy pedig nemmel szavazott, ketten tartózkodtak a csütörtöki közgyűlési szavazáskor.
A tavalyi 17 milliárd után idén 26,5 milliárd forintból gazdálkodhat a város, a jelentős növekedés a Modern városok programja, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint az infrastruktúrafejlesztés beruházásaira szánt összegeknek köszönhető.
A városvezető hozzátette: a közgyűlés úgy fogadta el a költségvetést, hogy annak mintegy 60 százalékát beruházásokra, fejlesztésekre fordítják, a fennmaradó hányad a működést szolgálja.
Nagykanizsa megközelítőleg 3,8 milliárd forintos adóbevétellel számol ebben az évben, adóemelést nem terveztek és hitelfelvétellel sem számoltak.
A nagyobb tételű beruházások közé tartozik az utak, járdák felújítására, építésére szánt összeg. Erre évente mintegy 90 millió forintot fordítottak saját költségvetésből, idén azonban további 1,9 milliárd forint forrást nyertek el ezekre a munkálatokra.
Elkezdődnek idén a Modern városok program és a TOP program beruházásai, egyebek mellett a sportcsarnok és az új uszoda építése, a ferences kolostor felújítása is – jelezte a polgármester. MTI

Stabil, kiegyensúlyozott Kanizsa költségvetése

Stabil, kiegyensúlyozott a költségvetése idén Nagykanizsának, ahol a korábbiakat jelentősen meghaladó bevétel több mint fele fejlesztéseket szolgál – közölte keddi sajtótájékoztatóján a város polgármestere.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) a közgyűlés által 2017-re elfogadott költségvetésről elmondta: az elmúlt években jellemző 10-11 milliárd forint körüli főösszeg az idén 17,2 milliárdra emelkedett, köszönhetően a területi operatív program és a Modern városok program már elkönyvelt fejlesztési forrásainak. Míg a korábbi években a város teljes költségvetésének 80 százaléka a működést szolgálta és 20 százalék jutott a fejlesztésekre, addig idén a bevételek több mint felét fordíthatják fejlesztésekre.


Megfelelő forrás áll a város rendelkezésére gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, sportra, kulturális célokra és a szociális ágazat működtetésére is – fogalmazott a polgármester. Hozzátette, hogy adóemelésről sem kellett dönteni.

A jelentősebb tételek között említette, hogy a mintegy 17,2 milliárd forintból csaknem kétmilliárdot fordítanak utak, járdák, hidak rendbetételére, mintegy 757 milliót pedig városüzemeltetési feladatokra.
Dénes Sándor a legfontosabb feladatnak az iparterület bővítését nevezte, ehhez a területi operatív programból 2,7 milliárd forintot, a Modern városok programjából pedig 2,9 milliárd forintot fordítanak, hogy újabb munkahelyeket teremtve további befektetők telepedhessenek meg Nagykanizsán. MTI