Futásról, holtpontokról és önismeretről vall Lubics Szilvia ultrafutó

Egyáltalán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a futás soha nem volt még ilyen népszerű, mint napjainkban. Sikerének egyik titka, hogy roppant egyszerűen, szinte bármikor elkezdhető, rugalmas időben végezhető, valamint kortól, földrajzi és anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető. Mindig van hol futni: a lakóhely közeli futópályán, erdőben, tó mellett vagy jobb híján az utcákon, rakpartokon és a fitnesztermekben. Elég egy pár futócipő, sportos öltözet, esetleg néhány társ és némi elszántság, és meg is van a heti aktív program.

A hétköznapi ember úgy fut, ahogyan tud: nem versenyez és szereti közösségi élményként megélni a futás élményét. Motivációja számtalan lehet, a mozgásigénytől kezdve az áhított fogyásig, a túlzott munkatempó ellensúlyozásától a tökéletes relax élményig. A hatalmas kezdeti lendület azonban gyakorta elfogy, és a vágyott célok sem mindig teljesülnek. Vajon honnan lehet erőt meríteni az ilyen esetekben? Hogyan csinálják, milyen módszerekkel érik el és tartják meg magas mentális és fizikai erejüket a profik?

Izgalmas, sok kulisszatitkot eláruló interjúnkban Lubics Szilvia hosszútávfutó, a 275 kilométeres, hat szakaszból álló Grand to Grand sivatagi ultramaraton 2024. évi győztese, a Spartathlon háromszoros, az Ultrabalaton kétszeres győztese, a Magyar Becsület Rend kitüntetettje, sokszoros magyar bajnok vall őszintén holtpontjairól, motivációjáról, edzéstervéről és az önismeret rendkívüli fontosságáról:

Sokan azért kezdenek el hosszabbakat futni, mert valamilyen fordulópont történik az életükben és ezt így próbálják meg feldolgozni mentálisan. 28 évesen kezdtél el futni. Téged akkor mi vezetett el a futáshoz?

Nekem semmi nagy változás nem volt akkor az életemben. Az egyetem elvégzése után már sokat sportoltam, elsősorban csoportos edzésekre jártam. A gyerekek születése után ez elmaradt, mert az edzések időpontjai valahogy nem voltak összeegyeztethetőek a kisgyerekes léttel. Viszont futni bármikor lehetett, ezért esett a választás erre a sportra.

Amikor kezdő futó voltál, akkor voltak olyan tipikus futó hibák, amelyeket elkövettél? Melyek voltak ezek? Ki vagy mi segített ezeket kijavítani?

Igazából zökkenőmentesen váltam futóvá. Már a kezdeti lépéseknél sem jelentett problémát 10 kilométer lefutása. Egyébként apránként növeltem a távot, nem voltak problémáim.

Nincsen sok fiatal ultrafutó, ez szerinted miért van? Esetleg azért, mert fejben meg kell érni ezekre a távokra, kihívásokra?

Egyre több a fiatal ultrás, de valóban a hosszabb távok felé inkább idősebb korban fordulnak az emberek, amikor már a tempó kevésbé fejleszthető az állóképességgel szemben. Nem jelenteném ki, hogy fiatalon nem lehet fejben kész erre valaki, de talán idősebb korban ez már jobban megy.

(Fotó: Lubics Szilvia – Facebook)

Az ultrafutás során 20-36 órát is ’egyedül’ van a futó a vállalt távon. Ezalatt nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is megpróbáltatik. Hogyan készülsz mentálisan egy-egy hosszabb távú versenyre? Amikor mélyponton vagy, akkor mire koncentrálsz vagy mivel tudod motiválni magad?

Ha jönnek a holtpontok, az segít, hogy tudom, hogy túl leszek rajta. Rengeteg tapasztalatom van, így tudom, hogy előbb-utóbb jobban leszek, addig pedig menni kell tovább. Minden versenyen van olyan, hogy gyengének érzed magad, vagy fáj itt-ott, ilyenkor én arra gondolok, hogy mindenki ezt éli át, végül csak az számít, ki az, aki nem adja fel. A versenyekbe nagyon sok munkát teszek, így az is motivál, hogy azt nem hagyhatom veszni. Minden egyes nagyobb versenyre készülök mentálisan is, részletesen végig gondolom előre, mi fog rám, milyen problémáim fognak felmerülni, és hogyan kezelem majd őket.

Motivációs előadóként is gyakran meghívnak eseményekre, hiszen olyan teljesítményeket vittél véghez a sportágadban, amelyek világszinten is egyedülállóak. Sportemberként a hétköznapok emberének milyen tanácsot tudsz adni, amelyet a mindennapi életükben is jól tudnak alkalmazni az önmotivációhoz, a céljaik elérése érdekében?

Azt gondolom, hogy az a mentális hozzáállás, amivel én készülök, majd végigcsinálom a versenyeket, nem csak a sportteljesítményeknél működik, hanem az élet bármely területén felállított célok esetében is. Mindig beszélek a megfelelő célok kitűzéséről, a nehézségekből való kilábalási technikáimról, mindezt a saját példáimmal bemutatva.

(Fotó: archív)

Van valami meghatározott rituáléd a futóversenyek előtt? Esetleg van-e valamilyen kabalád, amit mindig magaddal viszel?

Minden versenyre lelkiismeretesen készülök, de különösebb rituáléim nincsenek. A kabalám a kis plüss vizslám, aki bejárta velem az utóbbi években a világot, a sivatagoktól az Antarktiszig.

Régebben úgy tudom, hogy nem volt edződ, hanem magadnak írtad az edzéstervet. Ma már edzővel dolgozol. Ki ő és milyen szempontok alapján választottad? Milyen egy számodra ideális edző?

A kezdetek után bő hét évig csak egyedül futottam, aztán közel tíz éven át volt edzőm. 2021 óta egyedül készülök, bár az idei fő versenyemnél van egy edző, akivel rendszeresen átbeszéljük a dolgokat. Elég jól ismerem már magam, végeztem edzőképzést, van is egy kis futócsapatom is. Az utóbbi időben nem érzem arra az igényt, hogy irányítsanak, most is inkább egy olyan emberre volt szükségem, akivel megbeszélhetem a felmerülő problémáimat. Hozzáteszem a korábbi edzőimnek ebben nagy szerepe van, sokat tanultam tőlük is, de bő húsz éves sportmúlttal szerintem jól össze tudom rakni a felkészülésemet.

Ma már neked is vannak futó tanítványaid, az 2024-es Ultrabalaton versenyen is jelen volt néhányuk. Hány tanítványt vállalsz és mi szerint választod ki a futókat? Hogyan fejleszted a tanítványaidat, vannak-e mindenkinél bevált módszereid?

Jelenleg tíz tanítványom van, ennyi emberrel tudok lelkiismeretesen dolgozni. Nem kötöm eredményekhez a csapatba kerülést, talán csak a szorgalomhoz. Jelenleg mindenki hosszú ideje a csapatban van. Alapvetően a legfontosabb számomra a bizalom és a lelkiismeretes munka. Hamar kiderül, ha valaki csak nagy célokat tűz ki, de túl sok a kifogása az edzések elvégzésekor. Ilyenkor én őszinte vagyok és megmondom, hogy esetében nincs rám szükség. Mindenki amatőr sportoló, más-más lehetőségekkel, családi körülményekkel, hiába készül több futóm is ugyanarra a versenyre más tervet kapnak, mert más szinten vannak és mások a lehetőségeik edzésidő és regeneráció terén is.

(Fotó: archív)

Kevesen tudják rólad, de hosszú ideje vegetariánus vagy, mert nem szereted a húst. Milyen ételeket eszel a mindennapokon, hogy formában tartsd magad, illetve hogyan táplálkozol egy-egy ultra verseny közben?

20 éves korom óta vegetáriánus vagyok. Rövid ideig próbálkoztam egy sérülés miatt a vegán táplálkozással, de nekem nem működött. Tejterméket és tojást is fogyasztok. A megfelelő tápanyagbevitelre odafigyelek. A fehérjebevitelt turmixokkal egészítem ki.

Egy ultrafutónak sokféle tápanyagra és vitaminra van szüksége, te milyen táplálékkiegészítőket szedsz? Van olyan, amit kifejezetten a versenyek előtt veszel be?

Magnéziumot és C vitamint szedek napi szinten, ősztől nyárig pedig D vitamint is. Ezen kívül a nagyobb versenyek előtt 2-3 hónapig multivitamin készítményt. Azért, hogy jobban bírjam a terhelést, a Novo C készítményeit választottam.

Végezetül megkérdezem, hogy ennyi tapasztalattal milyen 3 fontos tanácsot adnál felnőtt kezdő futóknak?

Sétálni nem szégyen, ne rohanj! – Ha nem megy a folyamatos futás, nyugodtan válts gyaloglásra, majd ha újra normalizálódik a légzésed, kezdj el újra kocogni. A futásban gyorsan lehet fejlődni, hamarosan azon veszed észre majd magad, hogy megvan az első lefutott 5 kilométered.

Mindenképpen ruházz be egy jó futócipőre, amit direkt erre specializálódott boltban vásárolsz. Sok sérülésnek a rossz cipőválasztás az oka.

Figyelj a regenerációra, iktass be pihenőnapokat és időnként keresztedzéseket: úszás, jóga, kerékpározás.

Szilvi fenti tanácsaival a kezdő és a haladó futók számára is utat mutat, egy fittebb, tudatosabb és egészségesebb életmód felé. Mentális erejét a reális célkitűzés, a részletes előre tervezés, a sok belefektetett célirányos munka is adja, amely motivációként hajtja előre. Még az sem tántorítja el, hogy tudja, lesznek nehézségek – de érzi, hogy azokon, ha nem áll meg, akkor előbb-utóbb túllendül. Tanácsaiból erőt meríthet a hétköznapok embere is és segíthetnek vágyott céljaink elérésében a futásban és az élet más területein is. (x)

Lubics Szilvia: Fuss a testi-lelki edzettségért

Lubics Szilvia ultrafutóval gyerekekről, kutyákról, a hétköznapokon túlmutató kitartásról és az egészségtudatosságról beszélgettünk.

A futás öröme és a benne rejlő szabadság élmény kisgyermek korban ösztönösen működik, aztán az esetek többségében háttérbe szorul. Jó hír viszont, hogy bármilyen életkorban újrakezdhető ez a kitartásra, önfegyelemre tanító mozgásforma, aminek manapság egyre többen hódolnak. Nemcsak heti vagy napi rendszerességgel járnak ki futni szép természeti környezetbe az emberek, például Budapesten a Margitszigetre, de több ezren állnak rajthoz már egy-egy közösségi futás alkalmával is, akár maratoni vagy félmaratoni távokra.

A rendszeres futás minden kétséget kizáróan edzi az immunrendszert, és számtalan más jó hatása is van testi-lelki egészségünkre, kezdve a stresszoldástól a testsúlykontrollon át az izom- és akaraterősítésig. Ráadásul a jó példa ragadós, így gyermekeink, családtagjaink is előszeretettel tartanak velünk vagy követik jó gyakorlatunkat. Ennek ékes bizonyítéka Lubics Szilvia ultrafutó, a Spartathlon háromszoros és az Ultrabalaton kétszeres győztese, sokszoros magyar bajnok és válogatott, valamint három gyermekes anyuka élete.

Lubics Szilviával a gyermekkoráról, a családról, a genetikáról és az immunrendszer erősítésének megoldásairól is beszélgettünk:

Azt mondják, hogy a sport szeretete legtöbbször gyerekkorból ered. Te szeretted a tornaórákat? Volt esetleg valami kedvelt sporttevékenységed gyerekkorodban?

Nálam ez teljesen másként alakult. A tornaóráktól rettegtem, szerintem én voltam a legügyetlenebb az osztályban. A családunkban nem volt senki, aki mozgott volna. Kerékpározni viszont nagyon szerettem. Egy kis városban nőttem fel, ahol mindenhová bringával jártunk és esténként órákat tekertünk a barátokkal.

Sokan azért kezdenek el hosszabbakat futni, mert valamilyen fordulópont történik az életükben és ezt így próbálják meg feldolgozni mentálisan. 28 évesen kezdtél el futni. Téged akkor mi vezetett el ehhez a mozgásformához?

Nekem semmi nagy változás nem volt akkor az életemben. Az egyetem elvégzése után már sokat sportoltam, elsősorban csoportos edzésekre jártam. A gyerekek születése után ez elmaradt, mert az edzések időpontjai valahogy nem voltak összeegyeztethetőek a kisgyerekes léttel. Viszont futni bármikor lehetett, ezért esett a választás erre a sportra.

Amikor kezdő futó voltál, akkor voltak olyan tipikus futó hibák, amelyeket elkövettél?

Igazából zökkenőmentesen váltam futóvá. Már a kezdeti lépéseknél sem jelentett problémát 10 kilométer lefutása. Egyébként apránként növeltem a távot, nem voltak problémáim.

Gyerekeknek ajánlanád-e a hosszútávfutást vagy a terepfutást, mint mozgásformát? Miért igen, miért nem?

A terepfutást és a futást mindenképpen, de nem a hosszú távokat, és mindenképpen csak játékos formában, legalábbis kisgyermek korban. A futás gyakorlatilag minden sport alapja, kiváló állóképességet csinál, erősíti az immunrendszert. A terepfutás pedig segít megismerni a körülöttünk levő természetet és nagyon változatos tud lenni.

3 nagyobb fiad van, ők is futnak vagy sportolnak komolyabban valamit?

Mindhárman sportolnak, a legidősebb fut is. Ő indult már maratonokon, de kedvenc távja inkább a félmaraton.

Szerinted a genetika mennyire határozza meg, hogy valaki mennyit, mennyire gyorsan vagy hosszan tud futni? Nyilván függ a testalkattól, egészségi állapottól, de van olyan fizikai tulajdonság, ami szerinted alkalmasabbá tesz a versenyszerű futásra?

A gyorsaság leginkább gyermekkorban fejleszthető, de a gyors és lassú izomrostjaink arányát a genetika nagyban meghatározza. Én úgy gondolom, futni mindenki tud, hacsak ebben valamiféle betegség nem akadályozza. Nem „futóalkat”-ból is lehet pár év alatt futó, sőt rengeteg pocakos ultrafutó is van. Az persze más kérdés, hogy az élmezőny általában szálkás, izmos, de ezt az alkatot automatikusan eredményezi a sok-sok edzés. Világbajnok nem lesz mindenkiből, de magunkhoz képest mindig tudunk fejlődni és rengeteg verseny várja az amatőr futókat is.

Nagyon fontos számodra a családod és úgy szervezed a napjaidat, hogy nem az ő ’kárukra’ edzel és versenyzel. Milyen hosszú távra tervezel előre? A férjedet (aki szintén futó) és a gyermekeidet mennyire vonod bele a tervezési fázisba?

Mindig csak egy évet tervezek előre. Alapvetően a családhoz igazítva a nagyobb versenyeket. A versenyzés a férjemmel mindig közös kaland, utazás. A srácok már mindannyian Budapesten élnek, egyre kevésbé kell hozzájuk alkalmazkodni, de nyilván bármelyikük életében, ha van egy fontos esemény, az mindig prioritást élvez nálam egy-egy versennyel szemben.

Három kutyátok is van. Róluk mit lehet tudni? Ők hogyan illeszkednek az edzéstervedbe, a család mindennapjaiba?

Maszat, a terrier keverékünk 14 éves, ő volt az első kutyám, vele kezdtem a kutyás futásokat. A mai napig fut, de már csak a rövidebb edzésekre viszem, a többi napon sétálunk. A két magyar vizslám Marcipán (10 éves) és Mangó (7 éves) már azért lettek kiválasztva, hogy együtt fussak velük. Mangó még majdnem minden edzésemre jön, Marcipán már a két óránál hosszabbakra nem, de régen simán jött velem 50 – 60 kilométereket. Az erdei futásoktól eltekintve mindegyikük igazi „szobakutya”, teljes értékű családtag.

Egy ultrafutónak sokféle tápanyagra és vitaminra van szüksége, te milyen táplálékkiegészítőket szedsz? Van olyan, amit kifejezetten a versenyek előtt veszel be?

Magnéziumot és C vitamint szedek napi szinten, ősztől nyárig pedig D vitamint is. Ezen kívül a nagyobb versenyek előtt 2-3 hónapig multivitamint. Azért, hogy jobban bírjam a terhelést, a Novo C készítményeit választottam.

Nemcsak egy ultrafutónak, de a hétköznapok emberének is hosszan tartó egészségre és immunerőre van szüksége, ezért érdemes átgondoltan megválasztani napi étrendkiegészítő vitaminjainkat, például a Novo C liposzómás termékcsaládot Lubics Szilvia ajánlásával, aki még 3 szuper futótippet is adott nemrég a kezdő futóknak a Novo C közösségi oldalán. (Fotók: archív)

A cikket a Novo C liposzómás vitamincsalád támogatta. További információ: www.novoc.hu.

Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl. A termék gyermekektől elzárva tartandó.

Lubics Szilvia nagykanizsai ultramaratonista volt a Sándor-palota programsorozatának vendége

Lubics Szilvia ultramaratonista volt a Sándor-palota – SP Talks elnevezésű programjának vendége, akivel Novák Katalin köztársasági elnök beszélgetett.

A köztársasági elnök a beszélgetésben Lubics Szilvia emberfeletti és rendkívüli teljesítményére hívta fel a figyelmet, amely véleménye szerint sokakat motiválhat. Azt mondta, nagyon ösztönző, hogy Lubics Szilvia nemcsak kivételes sportember, hanem kivételes ember is.

Lubics Szilvia ultramaratonista az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese. A beszélgetés során elhangzott: civilben fogorvos, három gyermek édesanyja.

Novák Katalin egyebek mellett arról kérdezte a sportolót, hogy mi motiválta a legelső futásában, mik voltak a sivatagi és antarktiszi futásának legnagyobb nehézségei, mi ösztönzi elindulásra a különböző versenyeken.

Lubics Szilvia felidézte, hogy 2003-ban kezdett el futni, első alkalommal 4 kilométert tett meg, s ezt egyre hosszabb távok követték. Kiemelte, hogy a futásban gyorsan lehet fejlődni, de „ne legyenek nagy elvárásaink magunkkal szemben”, csak szép lassan neki kell indulni. Hozzátette: ritkán motiválta az, hogy dobogón álljon, a lényeg mindig az volt számára, hogy végigcsinálja a távot, az embernek mindig saját magához kell viszonyítania.

A tavaly antarktiszi futását felidézve azt mondta, hogy nagyon fárasztó és nehéz volt, de vannak új céljai, egyre több versenyre vágyik elmenni. Úgy fogalmazott: alapvető az, hogy egy versenyben legyen valami félelmetes, mert ez arra ösztönzi, hogy pluszenergiákat tegyen bele, ez ad emocionális töltetet. A sivatagi futásban is sok kihívást látott – közölte.

Arról is szólt, hogy mindig szerelmes abba a versenybe, amelyre készül, ez a szerelem sarkallja arra, hogy alaposan készüljön fejben és fizikálisan is. Jövendő céljai között egy novemberi jordániai sivatagi futást is említett.

Lubics Szilvia kitért arra is, hogy alkalmaz mentális technikákat, ilyen például a fókuszálás gyakorlása vagy önmaga biztatása sport közben. Az ultrafutónak kitartónak és céltudatosnak kell lennie – mutatott rá.

Novák Katalin a beszélgetésben felidézte azt is, hogy Lubics Szilviának 2017-ben jelent meg férjével közösen írt Másfél nap az élet című könyve, majd 2020-ban második műve A homokdűnén túl címmel – közölte honlapján a Sándor-palota. (Fotók: Novák Katalin – Facebook)

A nagykanizsai Lubics Szilvia indul az ULTRA Gobi 400-on

Első magyarként Lubics Szilvia ultramaratonista augusztusban részt vesz az Ultra Gobi 400 km elnevezésű viadalon, felkészülése és a verseny során pedig a Bátor Tábor javára gyűjt adományokat.

A szerdai sajtótájékoztatón Lubics elmondta, hogy a Góbi sivatag kínai részén megrendezendő, augusztus 9-én rajtoló meghívásos versenyen 25 kínai mellett 25 külföldi futó indulhat. A szervezők elfogadták a jelentkezését, így első magyarként teljesítheti a távot.

(Lubics Szilvia. Fotó: archív)

A kihívás egy 400 kilométeres verseny, amelynek nehézségét a terep mellett az extrém időjárás és a rendkívül nagy hőingadozás okozza. A szintidő 147 óra, azaz augusztus 15-ig kell célba érniük a résztvevőknek.

A futónő beszélt arról, hogy sivatagi futásban már van tapasztalata, de 400 kilométeres távon még nincs, mert 298 kilométer volt az eddigi leghosszabb versenye, és az aszfalton és kísérővel zajlott.

Az Ultra Gobi 400 útvonala a Tibeti-fennsíkon vezet, ahol 2800 méter az átlagos tengerszint feletti magasság, a legmagasabb pont pedig 4300 méteren van.

„Az ilyen magaslat az asztmásoknak, mint amilyen én is vagyok, különösen megterhelő, ezért tudom, hogy lesz olyan szakasz, ahol futás helyett gyaloglásra fogok váltani” – mondta Lubics.

Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító vezérigazgatója elmondta, hogy régóta támogatják a sportot és a kifejlesztett Cherry Go alkalmazás letöltésével Lubics Szilvia, valamint a képzeletben vele együtt futó, kerékpározó személyek kuponokat gyűjthetnek, melyeket a biztosító bevált, és azzal a Bátor Tábort segíti.

A Bátor Tábor 18 éve a daganatos és más súlyos beteg gyerekeket, illetve családtagjaikat fogadja négynapos turnusokban márciustól novemberig. MTI

A nagykanizsai Lubics Szilvia a 9. Országfutás nagykövete

Nagyon megtisztelőnek érzem, hogy immáron negyedszer is az esemény védnöke lehetek, hiszen magam is részt vettem az eddigi összes ORSZÁGFUTÁS-on. Gondolom a nyolcadik szervezés után már nem is igazán kell elmondanom, miről is szól ez az esemény, de engedjétek meg, hogy néhány mondatban mégis összefoglaljam.

Szerencsére egyre többen vagyunk, akik rendszeresen futunk, túrázunk, gyalogolunk. Ezek a sportok kortól, nemtől, testsúlytól függetlenül bárki számára élethosszig űzhetők. Segítségükkel rengeteg betegség megelőzhető, nem utolsó sorban tökéletes lehetőséget biztosítanak arra, hogy a mindennapi gondokat ki tudjuk szellőztetni a fejünkből. A futás, gyaloglás alkalmával kiszabadulhatunk a természetbe, lehetőséget kapunk arra, hogy csak önmagunkkal legyünk, vagy, ha inkább úgy szeretnénk mozgás közben akár barátainkkal is beszélgethetünk egy jót.

Az Országfutás megálmodója Vadász Vince, önmaga is amatőr sportoló. Az első esemény 2015 márciusában szerveződött. Az ötletgazda hívott mindenkit, hogy fusson, gyalogoljon, minimum 5 km-t, bárhol az országban, és jelentkezzen az Országfutás honlapján. Eredeti elképzelése az volt, hogy legyen annyi teljesített km, amely körbeérné a 2.246 kilométeres országhatárt.

Az első Országfutáson majdnem 4.000 személy hozott össze 46.733 km-t, az országhatár több mint húszszorosát. A nyolcadik rendezvényen 15.426 regisztráló 200.641 km-t teljesített, amivel az országhatárt majdnem százszor körbeértük, a Földet több mint ötször megkerültük volna. Ez hatalmas teljesítmény, mindenki büszke lehet rá, aki csatlakozott az eseményhez!

Csatlakozzatok minél többen hozzánk, kerüljük meg minél többször együtt Magyarországot!

Lubics Szilvia
a 9. ORSZÁGFUTÁS Védnöke

További részletek és regisztráció ITT.

A nagykanizsai Lubics Szilvia újból nekivágna a világ legextrémebb futóversenyének

Lubics Szilvia újból nekivágna, s az idei negyedik helyénél előrébb szeretne végezni a világ egyik legmegerőltetőbb ultrafutóversenyén, az amerikai Badwateren.
A nagykanizsai sportoló csütörtökön Lentiben tartott sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a 217 kilométeres viadal – amelyet 36:09:12 órás időeredménnyel teljesített – nem a hossza, hanem a rendkívüli körülmények miatt számít a világ egyik legextrémebb futóversenyének.

Az indulók a kaliforniai Halál-völgyből rajtoltak, az Egyesült Államok legmélyebb pontjáról, a tengerszint alatti 85 méteres magasságon elterülő Badwater-medencéből, és a 2530 méter magas Whitney-hegy lábánál értek célba. Az útvonal összesen 4450 méter szintemelkedést tartalmaz, s a versenyzőknek 48 óra alatt kell teljesíteniük a távot. A Halál-völgyben éjszaka is 40 Celsius-fokos hőmérsékletben, nappal pedig néha 50 fok felettiben kellett teljesíteni a távot.

A sportoló úgy fogalmazott: Európában már teljesítette a legnehezebb ultrafutóversenyeket, ezért keresett olyan kihívást, ami ezeken túlmutat. Európai versenyzőként pedig azért is nehéz volt a felkészülés, mert a Badwater a sivatagi körülmények miatt „valamilyen szinten ugrás az ismeretlenbe”.

Lubics Szilvia hozzátette, hogy családja, három fia és fogorvosi praxisa mellett tudott csak felkészülni kemény edzésekkel, például szaunában végzett futóedzésekkel. Nem volt konkrét eredményelvárása, de hogy jól sikerült a felkészülés, azt az is bizonyítja, hogy ő volt a legjobb európai, az őt megelőző futók mind amerikaiak voltak.
A sportember elmondása szerint újból szívesen teljesítené a viadalt, s úgy véli, a mostaninál mindenképpen jobb eredményt tudna elérni.

A versenyzőt támogató Zala Megyei Közgyűlés elnöke, Pál Attila a sajtótájékoztatón elmondta: az átlagember csak csodálattal tudja nézni, hogy a folyamatosan az emberi teljesítőképesség határait feszegető sportoló milyen eredményekre képes. A zalai önkormányzat ezért is állt a Magyar Becsületrenddel és Zala Megye díszpolgári címével kitüntetett futónő mellé és nyújtott anyagi támogatást ahhoz, hogy a Badwaterről egy 25 perces film készüljön, amelyet várhatóan ősszel mutatnak be – fogalmazott.

Lubics Szilvia a második magyar nő, aki a Badwateren célba ért, az első Pallos Judit volt 2006-ban. MTI (Fotók. Lubics Szilvia – Facebook)

 

A kanizsai Lubics Szilvia negyedik lett a 40-50 fokban tartott 217 kilométeres sivatagi versenyen

Ismét büszkék lehetünk!
Lubics Szilvi nagyszerű teljesítménnyel, a negyedik helyen, 36:09:12-es időeredménnyel végzett az egyik legkeményebb versenyen, a Badwateren.
217 km + hőség + sivatag = ✔️
Bravó! Szívből gratulálunk!

„Sziasztok! Nemrég értem vissza a versenyről a szállásunkra, és a telefonomat bekapcsolva teljesen meghatódtam. Köszönöm a szurkolást, a sok kedves üzenetet!
A versenyről írok majd bővebben. Most csak annyit, hogy csodás helyszínen egy meglehetősen extrém kihívás volt a Badwater számomra, amire nem hiába volt a felkészülés is szokatlanul nehéz, még így is csak nagy küzdelmek után tudtam végigérni a pályán.

Az meglepetésként ért, hogy 4. lettem, a verseny alatt a sorrendről semmilyen információnk nem volt. Egy „kicsit” elfáradtam, de pár órával a verseny után már azt tudom mondani: megérte. ?
Köszönöm a csapatom fáradhatatlan segítségét, nélkülük valószínűleg már az első órában felperzselt volna a hőség. ?

(Idézet és fotók: Lubics Szilvia Facebook oldala)

Ezen a videón a Kanizsai Futóklubos Lubics Szilvia 1,13-nál látható 🙂

Ismét bajnok a kanizsai Lubics Szilvia

A nagykanizsai Lubics Szilvia valamint Csécsei Zoltán nyerte a 12 órás ultrafutó országos bajnokságot, Velencén.

lubics-szilvia-ultrafuto

A szervezők hétfői tájékoztatása szerint a nagy melegben rendezett viadalon a papírforma érvényesült, az októberi 24 órás Európa-bajnokságra készülő futók végeztek az élen.
Csécsei 135,04 kilométert teljesített fél nap alatt, mögötte Belej-Fekete Bálint (127,63 km) lett a második, Kreidl Csaba (125,62 km) pedig a harmadik.
A nőknél Lubics 134,33 kilométerrel nyert, aminél a férfiaknál is csak Csécsei futott többet, de még az ezüstérmes Makai Viktória is felfért volna a férfi dobogóra 129,33 kilométeres teljesítményével. A harmadik helyen Csupor Krisztina zárt (124,37). MTI (Fotó: Facebook)

A kanizsai Lubics Szilvia nyerte a L’Ultramarine 177km távját!

lubics szilvia ultrafutó 1

Míg sokan a Dolomitokban versenyeztek, Lubics Szilvia a francia partok felé vette az irányt és rajthoz állt, sőt, győztesként ért célba, a L’Ultramarine elnevezésű viadal Grand Raid nevű leghosszabb távján.

Hivatalos Facebook oldalán így ír a versenyről:

„Igaz, hogy már elkezdtem az edzéseket a következő célversenyemre, de még adós vagyok egy élménybeszámolóval, így be is pótlom azt – hátha valaki kedvet kap egy kis Bretagne-i terepezéshez. 🙂

Egy hete indultam a L’Ultra Marin nevű, Franciaországban rendezett 177 kilométeres terepfutó versenyen, erről írok most.
Miért pont ez a verseny?

A TransGranCanaria után szerettem volna ebben az évben még egy hosszú terepversenyen indulni. Az eredeti terv a „Mozart 100” volt, de egy családi esemény (Boti fiam ballagása pont előtte napra esett) miatt valami mást kellett keresnem. Ezt a versenyt Lőrincz Olivér ajánlotta: a tizenkettedik szervezés-, jó rendezés-, van mezőny-, nem túl szintes-, és a gyönyörű pálya voltak az indokok, ami miatt nem is gondolkodtam sokat, beneveztem.

lubics szilvia ultrafutó 2

Felkészülés:

7 hete kezdtem el új edzésmunkát, új edzővel. Az új útnak még csak az elején járok, de azt éreztem már a verseny előtt is, hogy jó felé haladunk. Speciálisan erre a versenyre nem készültem – olyannyira nem, hogy a szintrajzra, időjárási körülményekre is csak a verseny hetében néztem rá, annyira el voltam foglalva egész más dolgokkal. Csináltam az edzéseket, Gyuri (a férjem) pedig elintézett minden egyebet a versennyel kapcsolatban (utazás, szállás, stb.).

Verseny előtt:

A francia tartózkodásunkat is minimalizálni kellett az otthoni teendők és a srácaink miatt. Szerdán utaztunk, péntek-szombaton volt a verseny, hétfőn reggel pedig már utaztunk is haza.
Csütörtökön felvettem a rajtszámot – meglepett, hogy „készültek rám” és azt mondták, hogy esélyesként tartanak számon. Ez jól esett, de innentől meg kellett mutatnom, hogy nem volt alaptalan a sejtésük 🙂

Pénteken csak este 6-kor volt a rajt, így nyugodtan lehetett pihenni, enni napközben. Nagyon vártam a versenyt, úgy éreztem jó formában vagyok, persze a terep nem az én világom, de gondoltam: csinálom szépen és meglátjuk mi lesz…
A pálya gyönyörű volt. Vannes kikötőjében volt a rajt, egy kört tettünk még a belvárosban, aztán indultunk a „körre”. Zömében az óceánparton haladtunk a Morbihan-öblöt futottunk körbe. Rajt után még közel 5 órán át világos volt, lehetett gyönyörködni a tájban. Sok hangulatos rész volt: balról az óceán sok fiatallal – gitároztak, énekeltek, én pedig nem messze futottam kicsit beljebb az erdőben. Sokáig emlékezni fogok rá…

Nagy szintemelkedés nem volt a versenyen, összesen kb. 1000 méter, de sík szakasz szinte semmi. Vagy föl, vagy le futottunk. Maga a terep elég változatos volt, néhol köves, néhol (amikor lementünk egész a vízpartig) homokos, sokszor pedig gyökeres, murvás. Ezek váltakoztak, nem volt unalmas. Lehetett futni, csak kevés combtámasztós – mászós rész volt benne. A lejtők miatt izgultam inkább, mert azok annyira be tudnak tenni a combomnak, hogy sokszor normálisan lépni sem tudok lefelé. Most – bár 100 km után azért fájt már – futni is tudtam…

A frissítőállomások nagyon ritkán voltak, általában 15-17 km telt el két pont között. Ezeken nagyon sok minden volt: kóla, víz, gyümölcsök, kenyér, sajt talán még szalámifélék is, de nem nagyon néztem szét az asztalokon, inkább csak „tankoltam” egy adag vizet, néha banánt. Hátizsákkal futottam. Gyurival 3 alkalommal találkozhattunk: 39, 92 és 120 km-nél, ami nem valami sok, de legalább nem volt ki sajnáljon, ha épp gödörben voltam.

lubics szilvia ultrafutó 3

Ami a problémát okozta szokás szerint, az a gyomrom volt. Sajnos kezdettől nem volt jó a hasam, a verseny alatt néhány órán keresztül megint többször hánytam, hasmenésem is volt – ekkor alig volt bennem valami energia. Ezt azért éreztem rendesen, de egy pillanatra sem gondoltam arra, hogy emiatt nem csinálnám végig.
Gyuri úgy 20 km-nél megállt fényképezni, és ekkor bekiabálta, hogy első vagyok. „Frankó: már csak 157 km-en át kell tartani a pozíciót.”-gondoltam. 🙂 Ez azért elég nagy motiváció volt. Olcsi fiam otthon tudta követni a kontrollpontokon való áthaladásunkat, így tudtam kb. mennyi előnyöm van a második lányhoz képest és igyekeztem a kezdeti 10 percet egyre növelni. Ez sikerült is, elég sokat matekoztam útközben, lazítani pedig egyáltalán nem lehetett.

lubics szilvia ultrafutó 4

90 km-nél értük el az öböl bejáratát, ahol motorcsónakokkal vittek át bennünket a túloldalra, hogy folytatni tudjuk az öböl kerülést. Mire a csónakhoz értem, már nagyon fáradt voltam. Az átkelési idő természetesen nem számított a versenybe. Kaptam egy nagy nylonkabátot, mentőmellényt és beszálltam a csónakba. Mivel várni kellett még pár embert az indulásig, rögtön elkezdtem remegni a hidegben, így felvettem még egy jókora kabátot, ami már melegen tartott. Mondták, hogy kb. 10 perc lesz az út, azt szerettem volna pihenésre fordítani. Sikerült is elég gyorsan ellazulnom. A 10 perc túl gyorsan elszállt, de meglepetésemre ahelyett, hogy beállt volna mindenem, egész frissen szálltam ki a hajóból.

A verseny útvonala amúgy nagyon jól ki volt jelölve, talán éjszaka még egyszerűbb volt a tájékozódás a világító táblácskák miatt. A verseny második felében is sikerült végig futnom. Közben a második helyen haladó lány visszaesett a 3. pozícióba és tudtam, hogy az utolsó 20 km előtt közel másfél óra előnyöm van, így itt már eléggé visszavettem a tempót, a nagyobb emelkedőkön inkább csak gyalogoltam. 10 km-el a cél előtt már a rajt-cél városában Vannes-ban voltunk, csak a cél nem akart sehogy sem feltűnni. Na, itt már elég nyűgös voltam. Fájt a talpam a kövektől, nem akartam mást, csak meglátni a célkaput.

lubics szilvia ultrafutó 5
Kb. 1 km-el a cél előtt már elém jött a verseny speakere és kézen fogva futott be velem a célegyenesbe, miközben tapsoltak, kiabáltak az emberek az út szélén. A kapu előtt nem sokkal kaptam 2 fáklyát a kezembe és azokkal kellett befutnom. Csodálatos érzés volt! A versenyre nem vittem magyar zászlót, hiszen nem is gondoltam, hogy én itt dobogós lehetek, de a befutóm után pár perccel a nézők soraiból egy srác kezembe adott egyet, amiért nagyon hálás voltam. (Kiderült, hogy a barátnője magyar, így volt zászlójuk és kihozta.) Sikerült győznöm, nagyon boldog voltam!

94 női induló volt, 54-nek sikerült befejezni a versenyt. Az én időm 20 óra 29 perc lett.
Az eredményhirdetés másnap délben volt, nyertem egy jövő évi nevezést. Ki tudja – lehet, hogy visszatérek?”

Magyar Becsület Rendet kapott a nagykanizsai Lubics Szilvia ultrafutó

lubics szilvia nagykanizsa

A Magyar Becsület Rend kitüntetésben részesült Lubics Szilvia háromszoros Sparthatlon- és kétszeres Ultrabalaton-győztes hosszútávfutó és ultramaratonista. A 41 éves sportoló csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnöktől vette át az elismerést – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t.

Ismertetése szerint a sportolót „egyedülálló kitartást és lelkierőt igénylő, Magyarország és a világ hosszútávfutó sportjában egyaránt rendkívüli teljesítménye, valamint a családi élet, a hivatás és a sportoló helytállás egységén alapuló különleges életpéldája elismeréseként” terjesztették fel a díjra.

Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldalán azt írta, hogy „a közvélemény nemcsak a már-már transzcendens versenyteljesítményei okán kapta fel a fejét a Lubics Szilviáról szóló hírekre, hanem azért is, mert itt különlegesen ritka összhangját láthatja a sport, a család, a szakma hármasának. Nem áldozta föl a családi életet és a szakmai előrehaladást a sportkarrierért, és nem adta fel a sportolást a szakmai sikerekért vagy a családi boldogságért. Megvalósította mind a hármat, s ezzel bebizonyította, hogy a hatalmas távolságokat az életben is le lehet győzni”.

Lubics Szilvia 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben nyert a legendás Spartahtlonon – az Athén és Spárta közötti, 246 kilométeres futóversenyen, valamint 2011-ben és 2012-ben az Ultrabalatonon, a Balaton körüli, valamivel több mint 200 kilométeres versenyen. Ötszörös magyar bajnok. Háromgyermekes édesanya, fogorvos. Futó eredményei mellett rendszeresen tart motivációs előadásokat, és a jótékonysági rendezvények állandó vendége.

A Magyar Becsület Rendet Magyarország és a nemzet érdekében tanúsított kiemelkedő szolgálat vagy hősiesség elismerésére adományozhatja a köztársasági elnök. Az elismerést először 2012. október 23-án kapta meg, Tamás Aladárné Szűcs Ilona, a felvidéki Balogvölgy tanítónője. MTI

(Fotó: Orbán Viktor – Facebook)