Pályázat: idén is lesz Kanizsai Antológia

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot ír ki irodalmi és képzőművészeti alkotásoknak a Kanizsai Antológia 17. számú kötetében történő
megjelentetésére.

Pályázat tárgya:

Irodalmi, művészeti, tudományos művek és grafikák.

Pályázati feltételek:

Nagykanizsán és a Nagykanizsai járásban állandó lakhellyel rendelkező, valamint nagykanizsai születésű alkotók pályázhatnak.
Egy pályázó több pályaművet is beadhat, maximum 6 db A/4-es oldal (soronként 70 leütés, 45 sor 12-es betűnagyság) terjedelemben.

Pályázni kizárólag elektronikus formában lehet. A pályaműveket az alábbi két email címre egyidejűleg kérjük beküldeni: feher.ildiko@nagykanizsa.hu és kardosferenc@gmail.com.
A beérkezett pályaművek bírálatát szakmai bizottság végzi.

A sikeres pályamunkák a Kanizsai Antológia 17. számában, 2016 decemberében jelennek meg. Az alkotók tiszteletdíjban nem részesülnek, részükre 5 db tiszteletpéldány kerül átadásra.
A pályázat beadásának határideje: 2016. október 26. (szerda) 17. 00 óráig.

nagykanizsa fotó 1

Kiskanizsai esküvői viseleteket is bemutatnak

Nagykanizsán a Múzeumok Őszi Fesztiválja  rendezvénysorozat nyitányaként pénteken szakmai napot tartottak a Thúry György Múzeumban: a Germánok című időszaki kiállításhoz kapcsolódva a tanácskozás fő témája a régészet, a restaurálás, a kiállítás rendezés volt – mondta el Száraz Csilla múzeumigazgató az MTI-nek.

kiskanizsaiak

(Kiskanizsaiak a vasvári búcsújáráson. Fotó: nagykar.hu)

Hozzátette: a múzeum előadásokkal, kiállításokkal, könyvbemutatókkal készül a több héten át tartó rendezvénysorozatra. A Magyar Plakátházban nyíló időszaki kiállításon Légi régészet a Marostól a Zaláig címmel mutatnak be régészeti és történeti emlékeket. Az 1956-os forradalom zalai eseményeit tudományos ismeretterjesztő előadások keretében idézik fel – sorolta.

Az őszi fesztiválon mutatják be Markó Imre Lehel Kiskanizsai szótár című reprint kiadását, amely az Együtt Kiskanizsáért Egyesület gondozásában jelent meg. Az egyesület és a múzeum közösen gyűjtött fotófelvételeiből a 20. századi kiskanizsai esküvői viseleteket felvonultató kiállítás is nyílik – emelte ki Száraz Csilla.

Novemberben a Nagy Háború zalai hősei és hátországa című könyvet mutatják be, a kötet a tavaly, azonos címmel Nagykanizsán megrendezett konferencia előadásainak tanulmányait tartalmazza. MTI

Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott Fenyves Márk

Áder János, Magyarország Köztársasági Elnöke augusztus 20-a, nemzeti ünnepünk alkalmából állami kitüntetéseket és elismeréseket adományozott a kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek, köztük a kanizsai születésű Fenyves Márknak.

nagykanizsa fenyves márk 2
A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitűntetést Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára a Pesti Vigadóban adta át a mozdulatművész-táncművész, tánctörténeti és táncelméleti kutató, az Orkesztika Alapítvány elnöke és kurátora részére.

Fenyves Márk Orkesztész – mozdulatművész – vizuálisművész – pedagógus, tánctörténeti és táncelméleti kutató 2016-ban 25 éves táncművészeti pályafutása, a 25 éves Orkesztika Alapítvány és a 20 éves Magyar Mozdulatművészeti Társulat évfordulója kapcsán, az elmúlt negyedszázad során kifejtett meggyőződésből végzett értékmentő-komplex szakmai tevékenysége elismeréséül ítélték meg az állami kitüntetést.

Önzetlen munkája által létezik az 1950-ben politikai okokból betiltott, mára 104 éves – legrégebbi hagyományú – modern tánc intézmény, a Dienes Valéria által 1912-ben alapított Orkesztika Iskola és a magyar mozdulatművészet műfaja, melynek feltárása, feldolgozása, elismertetése és fejlesztése érdekében fejt ki sokrétű tevékenységet – ezen érdemeit értékelték a döntéselőkészítők és döntéshozók.

nagykanizsa fenyves márk 1

Fenyves Márk az általános iskolai tanulmányait még Nagykanizsán, a Péterfiben végezte, majd a középfokú tanulmányok Pécsre, a Művészeti Szakközépiskolába szólították, a művészeti oktatás után pedig a fővárosban, a Magyar Iparművészeti Egyetemen végzett  textilesként tervezőművész egyetemi diplomát szerzett textil szakon.

Eck Imre koreográfiáinak hatására érdeklődése a képzőművészet területéről a táncművészet felé fordult. Felsőfokú tanulmányokat folytatva, tudományos fokozatokat szerezve  lett mozdulatművész, esztétikus  testképző – kinetológus, modern tánc pedagógus okleveles tánctanár.

Mára a   Duncan-Dienes Orkesztika Iskola, MOHA-Mozdulatművészek Háza és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat (Még 1 Mozdulatszínház) alapító tagja, kutatási és művészeti igazgatója, orkesztika tanár (orkesztész), mozdulatelmélet-mozdulatelemzés tanár, tánctörténeti kutató.

Az 1950-ben betiltott magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike.
Táncosként, elsőként az Orkesztika Mozdulatszínház tagja volt (1992-1995), majd a Dekadance és más csoportoké. A mozdulatművészet megőrzése és fejlesztésének céljából Dr. Dienes Gedeonnal és Pálosi Istvánnal létrehozta a Duncan-Dienes Orkesztika Iskolát (1997), Mozdulatművészeti Stúdiót (2001), valamint a Magyar Mozdulatművészeti Társulatot (Még 1 Mozdulatszínház, 1995), melynek művészeti vezetője, táncosa, koreográfusa és látványtervezője.

Pedagógusként 1992-től orkesztikát, mozdulatművészetet, táncelméletet és történetet, művészettörténetet, képzőművészetet tanít Magyarországon és külföldön, 2002–től a PPKE-BTK-n, MTF-n és a SOTE-EFK-n. Külföldön: Moszkvában, Varsóban, Prágában a Duncan Center Conservatoryban tanított.
1994-től szakértőként és előadóként részt vesz több pedagógiai, művészeti, kutatóintézet és múzeum szakmai programjában.

Orkesztika tanulmányokat folytatott Tatai Mária (1991-1995), Keresztúri Ildikó (1992-1993) és Dr. Dienes Gedeon(1995-2005) tanítványa, a mozdulatművészetet eredeti forrásból sajátította el: Berczik Sára növendéke volt (1995-1999), de tovább pallérozódott E. Kovács Éva, Szöllősi Ágnes, Kármán Judit, Egri Zsuzsa kezei alatt is.
1994-től kortárstánc és klasszikus tánctechnikákkal ismerkedett Gálik Éva, Hargitai Ákos, Fülöp Viktor, Kolozsvári Dóra, Goda Gábor, Lőrinc Katalin, Ide van Heiningen nyomán.

Tudatos hagyományőrzést folytatott az elmúlt évtizedekben, tanult, oktatott, előadott, színházat alapított felismerve egy több, mint 100 éves magyar hagyomány egyediségének értékeit és jelentőségét.

A mozdulatművészet, az orkesztika egy huszadik századi új tudományterület, új esztétikai gondolkodású művészeti ág. Egy ősi energiákat megmozdító, klasszikus és esztétizáló, teljes embert igénylő, tánc és mozdulatforma Európában.
A századfordulón a nyugati kultúra ebben találta meg mindazt, amit a kelet már tudott a mozdulatról. Egyszerre élet stílus -filozófia – út és gyakorlat. Elmélyedve benne megélhetjük a szépséget, a jót, az egészséget és természetességet, azt az eredeti-ősi állapotot amit teljességnek nevezhetünk. A mozdulatművészet egy holisztikus magyar művészeti, pedagógiai és mozdulati irányzat. Elméleti- tudományos, ORKESZTIKÁ-nak nevezett mozdulatrendszerének (szó szerinti fordításban a mozdulatok, a tánc – művészete és tudománya) kidolgozója 1912-ben, egy zseniális gondolkodó Dr. Dienes Valéria volt.
Fenyves Márk 25 éves táncművészeti pályafutása, elméleti munkássága valódi értékmentés.

nagykanizsa fenyves márk 3

Táncosként a Még 1 Mozdulatszínház, mai nevén Magyar Mozdulatművészeti Társulat valamint a Dekadance, Gold Bea, az Orkesztika Mozdulatszínház, a Közép Európa Táncszínház, Horváth Csaba, a Mándy Ildikó Társulat, a Nemzeti Színház, Balázs Mari – ex-Dreamteam és a Feledi Projekt produkcióiban szerepelt. Számos magyar és nemzetközi fesztivál és fellépés résztvevője.

Láthattunk tőle és művésztársaitól sok színt a palettáról: verstánc – mozdulatkórus – misztériumjáték – táncszvít – Babits-est – gyermekdarabok.

Magyar és nemzetközi táncversenyek zsűritagja és közel 15 éven át (1997-2012) aktív résztvevője a magyar táncművészeti szervezetek vezetőségének

Táncelméleti szakemberként lexikonszerkesztő, tanulmányíró, könyvszerkesztő, történeti és elméleti kutató, előadó volt az elmúlt évtizedben (MTSZ, MTT, MTA, ELTE, MTF, stb.). A Mozdulatművészeti Gyűjtemény vezetője (táncgyűjtemény, archívum, könyvtár és videotár). A Dienes Valéria hagyaték gondnoka.
Szakterülete a modern tánc, vagy tánc modernitás – elmélete, története, pedagógiája, gyakorlata. Művészeti és pedagógiai munkássága mellett a tánc elméleti tudományával foglalkozik

Pálosi Istvánnal közösen végzett elhivatott munkájának köszönhetően 1991 óta ez a szellemi és művészeti irányzat újra szabadon gyakorolható. Ma az Orkesztika Alapítvány – MOHA – Mozdulatművészek Háza és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat keretében folytatódik az iskola. Élő hagyomány, mely az amatőrtől a profiig, a tudománytól a művészetig megtestesül az újralapított intézményekben. Otthona a szemléletnek – a különös, a mai kortól talán látszólag idegen – teljességre való törekvésnek, mely egyben egyfajta választ és segítséget nyújthat az elvekben teljességre törekvő ám a valóságban egyre inkább részekre tördelődő jelenünknek.

(Fotók: Fenyves Márk – Facebook. Szöveg: L.I.)

Kanizsai tehetségek: Kurta Lilla rajzai

A nagykanizsai Kurta Lilla nagyon színes, kreatív egyéniség, aki szereti a művészetet.  Korábban már írtunk a legutóbbi kanizsai sikerről, a Viharfelhők című filmről, melyben Lilla oroszlánrészt vállalt.

Most a rajzait, egészen pontosan alkotásait mutatjuk be, néhány egy kis bemutatkozása kíséretében.

kurta lilla nagykanizsa

(Kurta Lilla)

– A művészet  gyermekkorom óta része volt az életemnek és ez máig is így van. Több saját színdarab – A játékbolt, Öt nő, A Királynő –  három kisfilm – Loki lázadása,  A vándor, Viharfelhők – és egy külföldi élmény után, újra rátaláltam arra, amit sokáig mellőztem. A rajzolásra.

– A ceruzával készült alkotások folyamatosan jelen voltak ugyan, de a festékhez nem nagyon nyúltam. Nem tudom miért, talán túl macerásnak éreztem, vagy egyszerűen attól féltem, hogyha abban elrontok valamit, nem lehet kijavítani.

– Rátaláltam egy technikára, ami megfogott, egyszerűségével, mégis mérhetetlen kifejezőképességével. Angolul Colour Splashingnek hívják, amit talán Színszórásnak lehetne fordítani a legszebben, ezt pedig ötvöztem a régóta kedvelt, képregényes, erős fekete vonalas stílussal.

– Megleltem magamat a képeimben, aminek hamarosan egy kiállítás a Honvéd Kaszinóban lett díjazása. Életem egyik legszebb napja volt, azt már biztos. Az új stílusok felfedezésének hála, lassan megérik egy újabb kiállítás is, reméljük, hasonló sikerrel, mint a korábbi. Az biztos, hogy összekötöm a két szenvedélyemet és egy önálló esttel együtt mutatom be legújabb alkotásaimat – mondta önmagáról és terveiről a Dél-Zala Pressnek a kanizsai tehetség.

Küszöbön a zenei újhullám? A Belau-project ötletgazdájával beszélgettünk

Egyszercsak felfigyeltem az indexen egy figyelemfelkeltő szalagcímre. Aztán egy meztelen nőre. Aztán kattintottam. És kiderült, hogy egy igen ismerős és jó dal is tartozik hozzá. Mint kiderült, a zene nemcsak nekem tetszett meg, és nemcsak az én érdeklődésem ébredt fel, így kerültem egészen Kedves Péterig, a Belau zenei projekt megálmodójához.

Mióta létezik a formáció? Egyáltalán hogyan is tevődik össze?

Több éve szeretném létrehozni a Belaut, de aktívan körülbelül egy éve kezdtem el dolgozni rajta. Egyszemélyes projektként indult, amit  eddigi utazásaim, kalandjaim és áhított céljaim inspirálták.

A Belau üzenete egyszerű: próbáljunk meg kiszakadni a hétköznapi nyüzsgésből és igyekezzünk megélni a pillanatot.

belauEnnek megfelelően a cél, hogy a zene hatására belső utazásra induljon a hallgató, olyan reményteli és napsütötte helyekre, ahol ki tud kapcsolni és képes meglelni a harmóniát. A letisztult nyári hangulatnak és az elegáns hangvételű daloknak köszönhetően zenémet a „sundowntempo” stílusjelzővel címkéztem.

Úgy tudom van zalai kötődésetek. Pardon, Zalai… 🙂 RICSIVEL MÁR VOLT KORÁBBAN EGY INTERJÚNK, ahol már szivárgott ki utalás más projektjeire is. Ez a projekt, AZ a projekt?

Nagyon tetszettek Ricsi dalai, és ráírtam, megmutattam a saját szerzeményeimet, ő pedig a munkálatok kezdetén sokat segített, leginkább a hangzásvilág kialakításában.  Nyáron, Ricsi Máltán próbált szerencsét, így egyelőre a közös zenélés megszakadt, de remélem lesz még alkalmunk rá!

Az első klip már az index.hu-n is feltűnt. Mi volt a titka, hogy viszonylag hamar felfigyeltek a Belau-ra?belau2

Szerencsére az Island of Promise az indexen debütált, ami nagy megtiszteltetés egyvadonatúj zenei projektnek. Hogy ilyen gyorsan felfigyeltek a videóra az a hosszas előkészületnek tudható be, illetve eddigi zeneipari tapasztalataimnak (foglalkoztam koncertszervezéssel, PR-ral is.) A premier után számos oldal kezdett foglalkozni a Belauval, és az eddigi visszajelzések alapján a hallgatóknak is tetszik…

A klip mondjuk elég erotikusra sikeredett, ami manapság már nem döntöget tabukat, de nem sok ilyen explicit video társul zenéhez. Miért választottad ezt az irányt?

A klip ötlete, a rendezőé, Damokos Attiláé, aki az elmúlt pár évben a számos elismerést és díjat tudhat magáénak. A kisfilm, akárcsak a dal, egy párt mutat be, akik a világot járva keresik különböző kérdésekre a választ kapcsolatukat illetően. A mozgókép Kisoroszin készült még nyáron, egy baráti hangulatú forgatáson.

A napokban óriási öröm ért minket, hiszem az Island of Promise megnyerte az első Klipszemle különdíját, ahol az elmúlt évtized legjobb zenés videóit jutalmazták.

BELAU ft. Hegyi Dóri: Island of promise from Belau on Vimeo.

Hol, illetve hogyan találkozhatunk legközelebb?

A jövőben teljes formációvá bővülő Belau hosszú távú céljai között szerepel, hogy több tematikus koncept-lemezt alkossunk meg, amelyek különböző földrajzi területek hangulatát idézik majd. Szerencsére több budapesti klub is jelezte, hogy nagyon szívesen lát minket fellépni, illetve szeretnénk a nyáron minél több fesztiválon játszani, a következő évben pedig, akár már külföldi vizekre evezni.

Izgalmas szereplővel gazdagodhat a hazai zenei élet

A Belau révén egy újabb izgalmas színfolttal bővülhet a hazai zenei paletta.  Kedves Péter egyszemélyes projektjének létrehozását eddigi utazásai, kalandjai és áhított céljai inspirálták, ötlete egy félreeső, tengerparti horvát faluban pattant ki a fejéből.
A zenei projekt világában az elvágyódó és örökké reményteli hangulat találkozik az aktuális elektronikus zenei alapokkal. A Belau a lassú ütemeknek és a napsütötte életérzésnek köszönhetően zenéjét a „sundowntempo” stílusjelzővel címkézi.

„A Belau üzenete egyszerű: próbáljunk meg kiszakadni a hétköznapi nyüzsgésből és igyekezzünk megélni a pillanatot. Ennek megfelelően a cél, hogy a zene hatására belső utazásra induljon a hallgató, olyan reményteli és napsütötte helyekre, ahol ki tud kapcsolni és képes meglelni a harmóniát.” – mondta Kedves Péter, a projekt megálmodója.

A Belau könnyed, nyári hangulatú bemutatkozó dalában az egyedi hangú és tehetséges énekesnő, Hegyi Dóri működik közre.  Az Island of Promise című szerzemény egy pár kapcsolatát mutatja be, a formációra jellemző hangvételben. A debütáló dalt Kováts Marci keverte, míg a hozzátartozó egysnittes klip Damokos Attila munkáját dicséri, amelynek főszereplője Tóth Bori, modell.

A jövőben teljes formációvá bővülő projekt hosszú távú céljai között szerepel, hogy több tematikus konceptlemezt alkosson meg, amelyek különböző földrajzi területek hangulatát idézik majd. A zenei kuriózumok kedvelőinek a jövőben is érdemes lesz nyomon követni a Belau pályafutását.

BELAU ft. Hegyi Dóri: Island of promise from Belau on Vimeo.

Multifunkciós rendezvény-szombat

Azt senki nem mondhatja, hogy nem volt mit csinálni szombaton Kanizsán, még akkor sem, ha valaki a Valentin-napot messzire kerüli. Igaz, némiképp szerencsétlen, hogy az egyébként külön-külön is érdekes programok egy időponton kerültek megszervezésre. Február 14 apropóján azonban a mai nap inkább az Esküvő kiállításnak állt jobban, és a sikeresség maximalizálása érdekében szerencsésebb lett volna időpontban elszeparálni a két rendezvényt. Ugyanakkor nem nevezhető problémának sem, mivel teljesen más közönséget vonzanak, és bizonyára sokkal több embert késztet két rendezvény a kimozdulásra, mint egy. Lássuk, milyenek is voltak a szombati programok!

A rendezvények alap különbsége, hogy az egyik tömegrendezvény, a másik egy specifikáltabb. Bár gasztro-rendezvény sok van országszerte, a Fánkfesztivál Nagykanizsáé. Ezt az érdemet javarészt a VOKE Kodály Művelődési központnak – azon belül is Kámánné Szép Teréziának és kollégáinak – köszönheti a város, ami csak két-három év után mérte fel a fesztivál valódi jelentőségét. Esküvős kiállítás több helyszínen is megrendezésre kerül, a színvonal és a kiállítói kínálat mindig ugyanahhoz a kottához köthető, mint afféle franchise. Az idei, nagy meglepetésünkre magasabb színvonalat prezentált a legutóbbiakhoz képest, jóllehet azok is izgalmas rendezvények voltak.

Esküvő kiállítás

Ahogyan arról az olvasók is tájékozódhattak korábban, Osvald Gábor és csapata nagyon sokat tett azért, hogy ez a rendezvény nálunk is megrendezésre kerüljön. A helyzet úgy alakult, hogy cikinek számítana, ha éppen nálunk n20150214_133131_Richtone(HDR)em lenne, ám hosszú évek fáradságos munkája beért arra, hogy Nagykanizsa is felkerült az esküvős rendezvénytérképre. Igaz korábbi beszélgetéseinknél a főszervező meglehetősen szerényen és némi fenntartással nyilatkozott az eseményről, meglepődve tapasztaltuk a nagy számú kiállítót, akik egytől egyig színvonalas kínálattal rukkoltak elő. A HSMK területe jó lehetőséget biztosított ahhoz, hogy úgy tudjanak tömeget ellátni, terelni, hogy a látogatóknak kicsit sem csorbul a komfortérzete. Ez vélhetően a helyszín jó adottságainak és azok megfelelő kihasználásának köszönhető. A programok hasonlítottak a korábbiakhoz, de változások bőven megfigyelhetőek. Kifejezetten impozáns látványt nyújtott a bejáratnál parkoló két limuzin, és díszes hintó, és szinte szívet melengető látvánnyal szolgáltak egyes kiállítók pultjai, különösen a tortás, és dekoros pultok, de igazából kár is lenne kiemelni bármelyiket is, hisz az összhatás volt a mérvadó. A program azonos volt a korábbiakhoz, igaz, ebben a témában nem nagyon lehet eltérni a tárgytól… A pikantériát egyébként a több tucat modell hölgy adta, ami miatt – ha másért nem is – már érdemes volt legalább egy kis időt bámészkodni. A repertoár gyakorlatilag minden a témában érintett dolgot lefedte, aligha lehet ráfogni a szervezésre, hogy valamiből is hiányt szenvedett. A lényeg nem az volt, hogy minden, az esküvő bizniszben fellelhető helyi vagy távolabbi vállalkozás felvonuljon, hanem csak néhány, akik inspirációul szolgálhattak a hezitálók számára. Aki házasságkötés előtt áll, az vélhetően némi kedvezményt is besöpörhetett, ami nagyon hasznos tud lenni a több milliós büdzséjű “nagy nap” idején…
A színvonal tehát nemhogy nem csökkent, de szubjektív megítélésünk alapján inkább nőtt az Esküvőkiállítás esetében.

Fánkfesztivál

Valami egészen más érzésünk volt a Kanizsa Centrumban megrendezett Fánkfesztivál esetében. Az első, egyszavas benyomásunk a “bucsusság” volt. A helyszín tömve volt emberekkel, és tényleg nem volt korosztály, aminek az érdeklődését ne tudta volna lekötni egy kis időre, de az összhatás valahogy nem volt az igazi. A korábbi alkalmakkor meghittebbnek, szerethetőbbnek hatott, mikor a MÁV csarnokban, egy egyszerű 20150214_142320infrastruktúrával bonyolódott, és a főszerep valóban a fánké volt. Most leginkább az volt a benyomásunk, hogy egy klisés tömegrendezvényen vagyunk, ahol amúgy van fánk is, ráadásul borzasztóan elvonta a figyelmet a témáról, programról az ottani “egyéb” kínálat. A legelső dolog ami feltűnt, hogy mire valami fánkfesztiválra emlékeztető környezetet találtunk már túl voltunk egy körhintán, pár áruson, egy színpadon egy csomó üzleten, és rengeteg emberen. Tehát a kínálat megette a keresletet. Legalábbis annyira mégsem jó, ha a folklórról és fánk témáról folyamatosan eltereli a figyelmet pár butik, elektronikai vagy épp élelmiszer üzlet. Egyszerűen nehéz átadni az embernek magát az atmoszférának úgy, hogy rendszeresen kizökken. A helyszín kelemesebb, és nyilvánvalóan komfortosabb is látogatói szempontból, de elgondolkodtató az is, hogy azért mindenre nem biztos, hogy jó a Kanizsa Centrum. Mint gasztro-fesztiváltól kevesebb sallangot várna az ember, ahol a sok színpadi program kissé agyonnyomja magát a gasztronómiát, hiszen az egységnyi idő alatt felgyülemlő tömegeket – amit a programok vonzanak – már nem képes úgy ellátni sem. Márpedig, ha valaki egy Fánkfesztiválra érkezik, az vélhetően a fánkért és a kapcsolódó ínyencségek miatt érkezik, és nem a minden igény kielégítéséhez. Sokkal közelebbinek éreztük a korai Fánkfesztiválokat, aminek még megvolt a kisvárosi hangulata. Az is nehezen mérhető így, hogy mennyivel jobb, sikeresebb a korábbiaknál, ugyanis nem tudni, hogy az ott lévők eleve oda akartak-e menni, vagy csak éppen belebotlottak a boltba menet.
Mégsem mondhatjuk, hogy a színvonal csökkent volna, mert legalább 20-30%-kal több kínálat (a boltokon kívül) állt rendelkezésre, és temérdek program nyújtott szórakozást, miközben ezrek cserélődtek a helyszínen. Aki pedig ellátogatott, bizonyosan nem volt unalmas szombatja a Fánkfesztiválon sem.

Díj-halmozó az év fiatalja: Maradt még a tehetséges ifjúságból

Még tavaly év végén, a Civil Kerekasztal Egyesület díjakat adott át egyebek mellett Pávlicz Erikának is, mint Az Év Civil Fiataljának. Több kategóriában is adtak át elismeréseket, ám a DélZalaPress főként a tehetséges fiatalok méltatását tartja a leginkább örvendetesnek. Mivel kevés motiváló lehetőség van az önerőből történő teljesítmény dicséretére, szinte ritkaságnak számít, hogy egy fiatal tehetsége ünnepelté válik. Erikát gyermek kora óta ismerem, ezért külön öröm volt látni, ahogy a népzenei, a néptánc és megannyi törekvése végül hivatalosan is díjazottá vált.

Még nincs messzire nyúló hagyománya, ennek ellenére komoly és ritka “respektje” ez a tevékenységednek. Tulajdonképpen miért is – pontosabban melyikért is kaptad a díjat?

Fotó: Szakony Attila, forrás Zalai Hírlap

Fotó: Szakony Attila, forrás Zalai Hírlap, zaol.hu

A díj 2008-ban alakult, Nikolics Zsanna vehette át először. Valójában miatta hozták létre, hiszen annyi mindent tett a civil közösségért, hogy valamilyen formában szerették volna neki ezt megköszönni. Már akkor is minden évben a köszönet napján átadták az év civil szervezetének, az év civil emberének stb, de ő egyik kategóriába sem volt besorolható, így jött létre Az év civil fiatalja kitüntetés. Ebben az évben én lettem a kitüntetett.

Ez a díj nemcsak az idei évben nyújtott „szolgálataimért” kaptam, hanem az elmúlt 13 év munkásságának eredménye.

Sok mindent csinálok egyszerre. Az iskola mellett dolgozom, a Városi diákszínpad vezető helyettese, illetve énektanára, a Zalagyöngye táncegyüttes oszlopos tagja, a Bojtár népzenei együttes énekese vagyok. 13 éve foglalkozom a néptánccal, és a népi énekkel, az Aranymetszés Művészeti Iskolába jártam, ahol elvégeztem a népi ének, néptánc képzést. Három éve vagyok a diákszínpad tagja, ez évtől pedig a vezető helyettes posztot is betöltöm. Emellett az énekes produkciókra én készítem fel a diákokat. Úgy gondolom, ezek miatt érdemeltem ki a díjat.

Milyen eredményeid voltak eddig például a népdal éneklésben vagy a táncban?

Gyerekkorom óta nagyon sok városi, megyei és regionális  versenyen vettem részt. Általános iskolai tanulmányaim alatt jártam talán a legtöbb versenyen.

Az országos énekversenyen hetedik osztályos koromban első helyezést értem el, nyolcadikban kiemelt nívódíjat kaptam a dunántúli regionális énekversenyen, emellett szavaló, prózamondó és szép kiejtési versenyeken is részt vettem, ahol általában dobogós helyezést értem el.

3Emellett a Helikon ünnepségeken is részt vehettem: 2008-ban ének kategóriában ezüst, 2010-ben pedig ugyanebben a kategóriában bronz minősítést szereztem. 2013-ban fejeztem be a népi ének szakot az Aranymetszés művészeti iskolában, ebben az évben megkaptam a Vivace-díjat, a kiemelkedő kamarazene tudásomért, és a népzene néptánc iránti elhivatottságomért. A néptánc is fontos szerepet tölt be az életemben. A Helikonon a Lippentős táncegyüttessel versenyeztünk, és bronz minősítést szereztünk 2010-ben. A hagyományok ápolásának köszönhetően számos helyre eljutottam mint pl: Erdély,  Horvátország, Finnország, Ausztria, Bosznia,és országunk kisebb nagyobb települései.

Jelenleg, ha jól tudom a PEN-re jársz itt Kanizsán. Ki tudod ereszteni magadból a művészetet a tanulmányaid mellett?

4

forrás: Pávlicz Erika

Az országos énekversenyen hetedik osztályos koromban első helyezést értem el, nyolcadikban kiemelt nívódíjat kaptam a dunántúli regionális énekversenyen, emellett szavaló, prózamondó és szépkiejtési versenyeken is részt vettem, ahol általában dobogós helyezést értem el.

Igen, a Pannon Egyetem Idegenforgalmi szakmenedzser hallgatója vagyok. Szerencsére eddig nem okozott akadályt sem a munkahely, sem az iskola a művészi énem kibontakozásában. Mint már említettem, sok dolgot csinálok egyszerre, és már megszoktam az ezzel járó pörgős életet. Igaz néha fárasztó, de mindenkinek arra van ideje, amire akarja.

Egy kardinális kérdés: birtokában ennek az elismerésnek, és tudatában a környék viszonyainak, mik a terveid a jövőt illetően?

Hosszú távon még nincsenek terveim, de rövidtávon az elsődleges a tanulmányaim befejezése, eközben pedig szeretném folytatni az eddigi munkásságomat. Nem tudom mit tartogat nekem a jövő, de az nem is lenne izgalmas, ha tudnám! Nagyon megtisztelő ez a cím, főleg, hogy nem csak nekem fontos az elmúlt 13 év, hanem városunknak is… Az, hogy mit tartogat nekem Nagykanizsa, az pedig a jövő zenéje.

X-szel a becsehelyi szüreti és borfesztivál – Németh Géza polgármesterrel beszélgettünk

Gyakorlatilag a szeptember, a szüret és a borfesztiválok hónapja. Sokan hinnék, hogy ez is csak egy rendezvény a sok közül. Tévedés. Ami megkülönbözteti a környék többi rendezvényétől az az önzetlen összefogás és a helyi dolgok szeretete. Ez valamennyiünknek példaértékű, és ehhez példát Németh Géza mutat…

Mit lehet tudni a rendezvény hátteréről és a szervezésről?

Itt a helyiek őszinte szeretetből ajánlják terményeiket, egymás véleményére nyitottan,  erősítve mind a község morálját, mind pedig a minőségi irány felé haladást…

Az ötletgazda polgármester Forrás: becsehely.hu

Az ötletgazda polgármester
Forrás: becsehely.hu

Az idei szüreti fesztiválunk immáron a 10. alkalommal kerül megrendezésre Becsehely község és a Zöld Zala Szíve Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében. Egy évtizeddel ezelőtt, még civilként, egyebek mellett az én ötletemként született meg a fesztivál, ami az idők során talán nem kis túlzással, de a legsikeresebb vidéki rendezvénnyé fejlődött. A szüreti fesztivál kapcsán a leglényegesebb motívum az összefogás. Itt a helyiek őszinte szeretetből ajánlják terményeiket, egymás véleményére nyitottan,  erősítve mind a község morálját, mind pedig a minőségi irány felé haladást. Ugyanez jellemzi a szervezőket is, akik mindent megtesznek azért, hogy a hangsúly továbbra is az együtt eltöltött emelkedett hangulaton és mindenek előtt a helyi gasztronómiai értékeken maradjon. Továbbá az is fontos, hogy minél szélesebb körben megismerhessék és ünnepelhessék ezeket a helyi értékeket.

 

 

Mire számíthatnak az idelátogatók?

Ami nem lesz igazán helyi, az talán a kürtőskalácsos… egyébként igyekszünk megtartani a dél-zalai jellegzetességet.

A helyi borászok „kincsein” kívül több nagy, neves borászat borai is képviseltetve lesznek, melyek között két, „Az év borásza” díjjal is rendelkezik. Igazi ínyenc választékkal állnak elő az igazán profik és a szárnyaikat bontogatók egyaránt. A program egyébként a régi, helyi, szüreti hagyományokat eleveníti fel. Ezt hivatott erősíteni a felvonulás is, melynek három megállója lesz a faluban. Legutóbb a felvonulás részében csaknem 300 ember vett részt, kiváló alaphangulatot adva a rendezvénynek ezzel. A végső rendezvény helyszínen pedig a bor kiállítók, pincészetek és helyi kézműves kiállítók kapnak helyet. Ezen kívül igyekszünk megőrizni a lokális jelleget a gasztronómiával is: csupa, a környékre jellemző étellel, kísérőkkel igyekszünk ezt megtartani, mint például a jól ismert dödöllével, vadpörkölttel, kézműves sajtokkal, mézzel stb. Ami nem lesz igazán helyi, az talán a kürtőskalácsos… egyébként igyekszünk megtartani a dél-zalai jellegzetességet.

Már készül a helyszín a Faluház előtt

Már készül a helyszín a Faluház előtt

A fesztiválokon azért a hangulat is fontos, bár a hallottak alapján igazán szimpatikus lesz ez a vasárnap. Mi különbözteti meg esetleg más rendezvényektől?

Noha fesztiválnak mondjuk, mégis kisebb-nagyobb csoportokban zajló meghitt,  jóízű beszélgetések tapasztalhatóak

A lokális jelleg eleve egy olyan töltetet ad a hangulatnak, hogy egy kicsit mindenki magáénak érezheti a borokat, ételeket, hiszen ez rólunk zalaiakról szól. Azonban mégis fontos megjegyeznem, hogy igazi kispolgári hangulat uralkodik az egész eseményen, a különböző generációk ellenére. Nem a fellépőkkel, vagy a túlságosan sokat ígérő „egyéb” programokkal szeretnénk itt tartani az idelátogatókat, hanem a tényleges gasztro-kínálattal. Ezáltal egy olyan közös érdeklődési körű társaság jön össze, akik örömüket lelik a helyi gasztronómiában, és tartalmas véleménnyel szolgálnak egymásnak. Az egész esemény alatt érezhető a kulturáltság épp ezért. Noha fesztiválnak mondjuk, mégis kisebb-nagyobb csoportokban zajló meghitt, jóízű beszélgetések tapasztalhatóak. És ez az az atmoszféra, ami legutóbb is majd 3000 embert vonzott ide! A szervezőkkel a célunk a minőségi irány, szemben a mennyiségivel. A lényeg, hogy jókat együnk, jókat igyunk, és sokat beszélgessünk. Emellett persze lesznek fellépők is, ráadásként este egy Bikini koncerttel is kedveskedünk. Sőt büszkén említem, hogy még Székelyföldről is érkeznek vendégeink testvérvárosunkból, akik között szintén lesz fellépő tánccsoport. A program tehát jónak ígérkezik, már csak jó idő kell hozzá!

Szerkesztői megjegyzés
Kézbe véve a borfesztivál brosúráját az első dolog, ami feltűnt, hogy a támogatók között szinte teljes egészében magánszemélyek, kisvállalkozók állnak.
Mi az összefogás, ha nem ez?
Második dolog pedig a helyszín maga, ami valóban meghitt, barátságos környezetet nyújt. Egy kicsit irigykedek…

10665279_837324186278483_4742352209429456950_n

Kiszínezi az éjszakát – beszélgetés Mészáros Mátyás kanizsai íróval

Matyival már vagy tíz éve ismerjük egymást, és sosem derült ki számomra, hogy ilyen affinitása, érdeklődése, tehetsége van. Meglepetéssel és egyben örömmel is tapasztaltam, hogy a szemünk előtt a semmiből egy remek fiatal író kitörni látszik. Erre már csak azért is büszkék lehetünk mi kanizsaiak, mert a 21. században a kultúrára, olvasásra való igény kopni látszik. Vagy mégsem? A modern kori író “földink” megmondja most…

Sosem tudtam a rejtett képességeidről. Mikor kezdtél el ilyen komolyan foglalkozni az írással?

Az első regényötletem ötéves koromban jött: mindent elterveztem, megvolt a cselekmény, a szereplők. Egy utazást írt volna le, amit amerikai űrhajósok hajtanak végre a Földről indulva. Csakhogy fél oldal után elérték a Holdat, és vége lett a történetnek. Megdöbbentem, és ezt nagyon őszintén mondom. Ott ültem a lap fölött, és az egészet nem értettem: hogyan lehet elmesélni egy történetet, vagy akármit olyan hosszan, ahogy azt a klasszikus írók tették?

Egy pillanatig se higgyük, hogy ma kevesebben olvasnak, mint régen! Meggyőződésem, hogy sokkal nagyobb számban jut el az emberekhez az értékes irodalom.

DAN_0586

Az író dedikál.

A kérdés függőben maradt sokáig, aztán a gimnázium alatt otthon, tanulás helyett írtam pár novellát. Ezek azért már hosszabbak lettek: az egyik a másfél oldalt is elérte. Az igazi áttörést azonban az egyetem jelentette, ahol irodalmat tanultam. Emlékszem, az első héten, szerdán reggel volt az első irodalommal kapcsolatos óra bevezetője: az előadó bejött, és az előadás alatt csak a Bűn és bűnhődésről beszélt. Hogy a Raszkolnyikov így, hogy a Raszkolnyikov úgy; a végére már szédültünk. Statisztikailag tudod, hányan olvastuk ezt a könyvet akkor? Az ember úgy megy irodalmat tanulni a felsőoktatási intézménybe, hogy jó esetben a kötelező olvasmányokat legalább kívülről látta, rosszabb esetben nem, azonban bármelyik is legyen igaz, biztos, hogy nem azzal a technikával olvas, ahogy azt ott, nekünk Veszprémben megtanították. Lényeg a lényeg, azzal zárta Kovács Árpád professzor az előadását, hogy megkérdezte tőlünk: hogyan lehetséges az, hogy a regény hetvenedik oldalán elköveti Raszkolnyikov a gyilkosságot, és még mindig négyszázötven oldal marad hátra a könyvből?
Nos, ez volt az a választópont, ahol a saját holdas példám bekerült az élettörténetem megfelelő helyére. Innentől kezdve már nem az érdekelt egy könyvben, hogy miről szól, hanem hogy miképpen van elmondva. És ez az a válasz, amire olyan sokat vártam, hiszen bagatell sztori az összes világirodalmi klasszikus: három testvér meg egy másik vergődik, aztán megöli valaki az apát (A Karamazov testvérek), egy szerzetesjelölt bemegy a kolostorba, és meghal pár ember (A rózsa neve), egy teasütemény illatából emlékezések hada indul meg valaki agyában (Az eltűnt idő nyomában hét kötetben járja körül ezt), vagy éppen egy átlagos ember átlagos napja (Ulysses). Olcsó, semmitmondó események, amikkel a mindennapok folyamán bárki találkozhat, ha máshol nem, a hírekben. De mégis kiállták az idő próbáját, és olvasók milliói forgatják ma is ezeket a könyveket. Egy pillanatig se higgyük, hogy ma kevesebben olvasnak, mint régen! Meggyőződésem, hogy sokkal nagyobb számban jut el az emberekhez az értékes irodalom. Más kérdés, hogy mire használják ezt a lehetőséget.

Mik adnak ihletet az íráshoz?

…Régóta gyűjtöm a képregényeket, főleg a Batmant. Például Grant Morrison és Frank Miller vizuális agressziója mindig lenyűgözött…

DAN_0559

Hamar nagy siker lett a mű, és már úton a következő…

Gyakorlatilag minden. Az eddigi villoni életutam alatt rengeteg emberrel, karakterrel, élettel találkoztam; mindenkiből merítek egy mozdulatot, pillantást, szóhasználatot. De ez csak a könyv igaz-szagát adhatja meg, abban nem segít, hogy miképpen lesz elmondva valami, ez csak a karakterek megrajzolásához eszköz. Csak a ,,mi” kérdésre felel, de nem a ,,hogyan”-ra.
Régóta gyűjtöm a képregényeket, főleg a Batmant. Például Grant Morrison és Frank Miller vizuális agressziója mindig lenyűgözött, és a párbeszédek, amiket írtak, valahogy annyira regényesen helyes ritmusban vannak beágyazva a történetbe, akár a legnagyobb és leghíresebb karakterek a klasszikus irodalom lapjain.
Volt, hogy sportot űztem egy barátommal, hogy hány, úgynevezett ,,zs” kategóriás filmet tudunk megnézni a legrövidebb idő alatt. Mindig kérdezték, hogy ez miért jó nekem, hiszen nappal Heidegger és Foucault könyveit lapozom, este pedig japán papírszörnyek harcát nézem. Csak azt mondtam, hogy minél több dolgot lát és tapasztal az ember, annál hitelesebb lesz, ha leír valamit. A titkos igazság pedig az, hogy az ilyen filmek, amiket egyszerűen a gagyi jelzővel illetünk, hemzsegnek a hibáktól: következetlenségekkel vannak tele, a párbeszédek silány minőségűek, a karakterek olcsó archetípusok. Pont olyan dolgokat érhetünk tetten, amik a regényírás legmélyebb problémái. És ehhez csak standard egy óra húsz percet kell kiszenvedni az embernek esténként. Nyilván nem azt mondom, hogy mindenki, aki írni szeretne, nézzen ilyen alkotásokat, viszont nekem, mondjuk úgy, negatív inspiráció mind a mai napig, és azt tudom meg belőle látványos példákon keresztül, hogy hogyan nem lehet működtetni egy szövegkonstrukciót.
A szépirodalomban borzasztó válogatós vagyok. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a világirodalmat oda-vissza megismertették velem az egyetemen, amit pedig idő vagy igény hiányában kihagytak, azt önmagam pótoltam. Ebből kifolyólag rettentő sok túlértékelt, valamiért nagyra becsült könyv volt a kezemben, és szörnyen kevés valódi mélységű, koherens, artikulált megmunkáltsággal kidolgozott szöveg. Az Isteni színjáték, Faust, vagy az imént említett Karamazovok például azon ritka kategóriába tartoznak nálam, amiket évente legalább egyszer újraolvasok, de Bulgakov Mester és Margaritája és az Ördögök is ,,véletlenül” mindig nálam vannak, bárhova menjek.
Az éjszaka színeinek megírása előtt kezdtem el filozófiával is foglalkozni. Nietzsche mindennapos téma volt az egyetemen, de rá kellett jönnöm, lerombolva és újraépítve a bálványát, hogy a túlzott egyszerűsége miatt szereti mindenki idézni őt. És ahogy ledőlt a bálvány, újraolvastam az írásait, hogy felépítsem azt az oszlopot megint, és feltűnt, hogy nagyon át tud ám vágni ő mindenkit! Nem olyan egyszerű az, ahogy azt gondoljuk. Ha egy társaságban azt mondja valaki, Nietzsche, akkor az első dolog, ami a többieknek eszébe jut, hogy ,,Isten halott”. Nem feltételezem, hogy az értelmezésben tovább jutottak volna… Hátborzongató gondolatai voltak. És persze Foucault. Foucault volt az, aki számomra a legérthetőbb módon mutatott rá a szavak és a dolgok különbségére: míg a dolog csak dolog, addig a szó nem pusztán a szó, hiszen van jelentése. A ,,pohár” szó mást jelent nekem, és mást neked, ugyanakkor a pohár mint tárgy ugyanaz marad nekem és neked is (persze most nem vesszük figyelembe a percepció esetleges eltérését). Minél több, úgynevezett nehéz szöveget vettem a kezembe, annál jobban kezdtem észrevenni, mennyire nehéz a legegyszerűbb dolgokat megfogalmazni.
Azt hiszem, hogy a világ tele van inspirációval, csak nyitottnak kell lenni hozzájuk.

Miről szól „Az Éjszaka Színei”? Mit kell tudnia a leendő olvasóidnak róla?

Az érdekesség, hogy a 19. századi történet 19. századi regénynyelven íródott, míg a modern szál modern, redukált, tőmondatos stílusban.

A regény két szálon fut: az első egy 19. századi orosz elmegyógyintézetben, ahova mindenféle szellemileg sérült embert zsúfoltak, ám a hivatalos okmányokban szereplő információkkal szemben olyan politikai raboknak is biztosítottak egy ,,aranykalitkát”, akiket tudásuk miatt sem megölni – likvidálni -, sem szabadon hagyni ne lehetett. Fegyverkereskedők, kémek, méregkeverők, bérgyilkosok… Nos, az arany élet ellenére (hiszen mindent megkaptak a felügyeleti rendszertől, csak kontroll alatt dolgozzanak), valamelyikük mégis meg akar szökni. Hogy ki ő és miért, az kiderül a szövegből. Ezzel párhuzamosan a másik cselekmény a modern korban játszódik, ahol ezt a feljegyzést – hiszen a régi történet egy korábbi rab feljegyzéseinek keretében narrálódik – valamilyen érdekcsoportok hajkurásszák, és szeretnék megsemmisíteni. Hogy kik ők és miért cselekszik ezt, az is kiderül a szövegből.
Az érdekesség, hogy a 19. századi történet 19. századi regénynyelven íródott, míg a modern szál modern, redukált, tőmondatos stílusban. Az első, egy úgynevezett belehelyezkedős olvasást, régi stílusú technikát követel meg a ,,nehézkesebb” nyelvezete miatt, addig a modernen úgy át lehet szaladni, akár a nyúl a mezőn.
Egyedül nem lehet regényt írni. Mindig kell egy cinkos, aki a legnehezebb időben kisegíti az embert, akár kérdésekkel, akár kritikai hangvételű megállapításokkal. Szerencsére nekem is van egy ilyen barátom, akivel minden részletet ki lehet beszélni a készülő alkotásról, és esetleg elejt egy olyan megjegyzést, amitől újra beindul az írás, vagy rávilágít javítandó dolgokra. Ez a regény viszont nagyon speciális a nyelvezete szempontjából, így a volt nyelvész tanszékvezető professzoromat kértem meg, hogy nézze át, mennyire felel meg az akkori kor nyelvhasználatnak a 19. századi nyelv. Rengeteg tanácsot és ötletet adott, és még ennél is több javítást küldött nekem: ő a szakértő, én meg az író.

Az Éjszaka Színei az első igazán nagy sikered, de vannak más műveid is?

A könyv jelenleg a Kiadó toplistájának negyedik helyén található, pont egy éve küldtem a végleges kéziratot nekik. A regény nyomtatott és digitális kiadásban is elérhető a http://konyvaruhaz.info/ oldalon, vagy a Bookline, Apple Store áruházban, de az ekonyv.hu-n is kapható már, ahol címoldali kiemelésben részesült. Amire nagyon büszke vagyok, az az, hogy a Strasbourgi Egyetem magyar tanszékének magyar nyelvű könyvtárába is helyet kap egy dedikált példány a regényből.

A Publio Kiadónak minden héten blogot írok az irodalomról, illetve magáról az írásról selfmade név alatt a https://medium.com/@selfmade oldalon.

Jelenleg a második regényen dolgozom, és egy hónap múlva szűk baráti társaságban felolvasom az eddig elkészült jeleneteket, fejezeteket. Természetesen először ezt is kézzel írom, ahogy Az éjszaka színeit is. Részleteket nem árulok el a zajló munkálatokról, csak annyit, hogy kellőképpen sötét és abszurd lesz. Igazi groteszk realizmus!

Mi pedig már alig várjuk!

1 2