Bokrétaünnepet tartottak az épülő Kanizsa Arénánál

Az építmény legmagasabb pontjának elkészülte után szűk körű bokrétaünnepet tartottak kedden Nagykanizsán, a Modern városok program keretében mintegy 15 milliárd forintból megvalósuló multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnoknál.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként az eseményen arról beszélt, évtizedes álma valósul meg a város és környéke lakóinak azzal, hogy 2015-ben a Modern városok program fejlesztései közé bekerülhetett ez a létesítmény.
A szerkezetében és műszaki tartalmában is 21. századi rendezvénycsarnok lehetőséget nyújt majd a sportesemények mellett vásárok, koncertek, valamint egyéb előadások és rendezvények megtartására is.

Az államtitkár ugyanakkor arra is felhívta a várost irányító közgyűlési többség figyelmét, hogy az állami forrásból megvalósuló létesítmény működtetésének módjáról és finanszírozási hátteréről időben gondoskodnia kell az önkormányzatnak.

Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) jelezte: a tavaly decemberben kezdett beruházás kivitelezési ideje 600 nap, így a tervek szerint a jövő év őszére készül el. Hivatalos névadót még nem tartottak, de várhatóan Kanizsa Aréna néven kezdi meg majd a működését.

Dormán József, a kivitelező ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója elmondta: az épület szerkezetének legmagasabb pontja 18 méteres, a létesítmény három szinten több mint 12 ezer négyzetméter alapterületű. A nézőtéren háromezer ember foglalhat majd helyet, de lehetőség lesz további kétezerrel bővíteni az ülőhelyek számát. A rendezvénycsarnokhoz kapcsolódó utak és parkolóhelyek kivitelezése már 70 százalékos készültségen áll. MTI

A kivitelezési szerződés 2019. december 12-én került aláírásra, majd 2019. december 18-án sor került a munkaterület átadására. A kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. összességében 30 %-os készültségnél jár – tudtuk meg az eseményre készült sajtóanyagból.

Mi is az a borkétaünnep?

Középkori teljesítési igazolásból lett hagyomány.
Az épület tartószerkezetének elkészültekor megrendezett ünnepség német munkások által honosodott meg hazánkban. Tájegységenként eltérő neve van eredeti otthonában, melyek közül talán a legismertebb a Richtfest, tükörfordításban felemelési ünnep.

A középkorból származó szokás jogi szerepet is játszott, egyfajta teljesítési igazolásként működött. A legkorábban a 13. századi említésekből ismert hagyomány a fizikai munkásokat és a kivitelezőt ünnepli meg.
A régi hagyományok szerint a munkában részt vevő egyik vezető ács, vagy pallér helyezte fel a koszorút az épület legmagasabb pontjára, és beszédet mondott, melyben köszönetet mondott az építtetőnek és Isten áldását kérte a felépült házra.

Amikor ezt az ünnepet megrendezi egy kivitelező akkor a saját szakmája hagyományait ünnepli meg a projekt mellett. Így a mai gyorsuló, a fizikai valóságot gyakran elhanyagoló – ezzel együtt a fizikai munkát leértékelő – világban nem csak az adott építkezés sikerét jelzik, hanem a gyökerekhez is visszatérnek.

„Légyen hála az Istennek, hogy e munkát elvégezhettük. Kívánom, hogy az Isten adjon erőt, egészséget a mívesnek, hogy többet is építhessen… Nekünk is adjon Isten erőt, egészséget, míg élünk, határainkban, mezeinkben pedig áldást.” Bokrétaünnep hálaadó áldomás (Fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)

   
loading...