Vádat emeltek az iskolakerülő gyermek anyja ellen

Az anya nem gondoskodott arról, hogy gyermeke óvodába, majd iskolába, járjon.

A most 13 éves kislányt édesanyja Nagykanizsán, Becsehelyen majd Zalakomárban nevelte, de már az óvodába járással is gondjai voltak. A gyermek 2006 szeptemberétől rövid idő alatt 53 nap igazolatlan hiányzást halmozott fel, ezért az anyát szabálysértési eljárásban figyelmeztették, hogy gondoskodjon a gyermeke rendszeres óvodáztatásáról.
Az asszony nem tett eleget szülői kötelességének, a következő évben sem járatta gyermekét óvodába, hozzájárulva ezzel a gyermek szociális éretlenségéhez. A mulasztások miatt 2007-ben eljárás indult, de az anya a hatósággal nem működött együtt, nem jelent meg a tárgyalásokon, ezért a jegyző védelembe vette a gyermeket.
A nő ezután egy ideig óvodába, majd iskolába járatta lányát, ezért megszüntették a védelembe vételt. A nagykanizsai iskola azonban 2011 elején jelezte, hogy ismét halmozódnak az igazolatlan órák, ezért a jegyző újból védelembe vette a kiskorút, az igazolatlan hiányzás azonban így is 168 óra lett, a kislánynak évfolyamot is kellett ismételnie.
A további mulasztások elkerülése érdekében az iskola engedélyezte, hogy a gyermek a 2011-2012-es tanév második félévétől magántanuló legyen, ezzel együtt újból megszüntették a védelembe vételt. A gyermek 2013 szeptemberében a zalakomári  általános iskolába került, ahol már nem lehetett magántanuló, de iskolába sem járt, 2014 februárjáig 246 óra igazolatlan hiányzást halmozott fel, ezért ismételten védelembe vették.
A Nagykanizsai Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének büntette miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járásbíróság előtt, mert az anya a nevelési kötelezettségét súlyosan megszegte, a gyermek érzelmi-pszichés fejlődését veszélyeztette. A vád szerint a gyermek amiatt, hogy közösségbe nem járt, kortárs kapcsolatait nem élhette meg, izolálódott, kapcsolat nélkülivé és magányossá vált, illetve eddigi és további élete is sérült a szociális kompetencia, a kapcsolatteremtés, a szociális létben való rugalmas eligazodás, valamint a kötődés síkján.

Minden tizenegy munkahelyből egy a turizmusnak köszönhető

A turizmus közvetlenül és közvetetten 9 százalékkal járul hozzá a világ GDP-jéhez és minden tizenegy munkahelyből egy a turizmusnak köszönhető – ismerteti a Magyar Turizmus (MT) Zrt. a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) kiadványa alapján.

 

Az UNWTO Tourism Highlights 2014-es kiadásának összefoglalója szerint a világ exportbevételeinek 6 százaléka, 1400 milliárd dollár származik a turizmus által indukált szolgáltatás-exportból (ez a nemzetközi turisztikai költésre vonatkozó adat tartalmazza a nemzetközi közlekedési kiadásokat is).
A nemzetközi turisztikai utazások száma az 1950-ben regisztrált 25 millióról 2013-ra 1087 millióra bővült. A nemzetközi turisták száma 2030-ra eléri az 1,8 milliárdot, 2010 és 2030 között évi 3,3 százalékos növekedéssel számolva.
Az UNWTO szerint a feltörekvő desztinációk esetében a nemzetközi turisták számának kétszer olyan gyors (évi 4,4 százalékos) bővülésére lehet számítani 2010 és 2030 között a hagyományos fogadóterületek évi 2,2 százalékos növekedéséhez képest.
A feltörekvő gazdaságok piaci részesedése az 1980-ban mért 30 százalékhoz képest 47 százalékra bővült 2013-ra és 2030-ra várhatóan eléri az 57 százalékot, ami több mint 1 milliárd turistát jelent.
A nemzetközi turisztikai célú utazások száma 5 százalékkal nőtt 2013-ban. A nemzetközi turisztikai bevételek elérték az 1159 milliárd dollárt, a turisták számának növekedésével párhuzamosan a bevételek is 5 százalékkal nőttek reálértéken számolva.
Kína megerősítette pozícióját mint a világ első számú turisztikai küldőországa, költése a nemzetközi turizmusra elérte a 129 milliárd USA dollárt.
    Az UNWTO 2014-re a nemzetközi turisták számának 4-4,5 százalékos bővülését prognosztizálja, ami meghaladja a hosszú távú előrejelzésében rögzített évi 3,3 százalékos növekedést. (MTI)

LISZI bábszínház hétköznap estére

Miközben vártuk a műsort, Lehota Jánossal beszélgettünk a LISZI-ről és a programsorozatról. Beszélgetésünket félbe kellett szakítani, hogy segíthessünk további ülőhelyek biztosításában, annyi érdeklődő volt egy puritán, de annál tartalmasabb eseményen, a bábszínházon.

20140724_181436_Android
A Ziránó Színház által előadott műsor kétségkívül vonzotta a családokat, mert fél órával a kezdés előtt már türelmetlen gyerkőcök „szivárogtak” a Péterfy iskola udvarára szüleikkel. Az esemény olyannyira csábító volt, hogy az előkészített 6 db nagy pad mellé tucatnyi széket, párnákat kellett kitenni a kíváncsi gyerekek kényelme érdekében.

-Mostanában sokat hallani a LISZI-ről és programjairól, de sokan nincsenek tisztában vele, hogy mi is ez valójában?
Ez egy TÁMOP pályázat útján megvalósuló programsorozat, melynek a Lakóközösségi Információs és Szolgáltató Iroda a háttere. Több városban is megvalósult országszerte ez a program. Nagykanizsán ennek kialakítására a KULCS Egyesület pályázott azzal a céllal, hogy a városi, lakótelepi lakóközösségeket egyben tartsa, pontosabban valódi közösséget építsen. A program lényege, hogy a lakók saját forrásaikat, képességeiket használják a közösség építésére. Ezek nem anyagi jellegű források, hanem ki-ki a maga módján részt vállalva, saját kompetenciája szerint tud hozzáadni valamit ahhoz, hogy egy viszonylag sok embert kis helyen magábafoglaló területen tartalmas kultúra alakuljon ki. Fontos, hogy ez gyakorlatilag a keleti városrészre korlátozódik Kanizsán, hiszen a pályázat szigorúan szabályozza a működési területet. Éppen ezért ez a programsorozat, ebben a formájában a város más területeit sajnos nem fogja érinteni. Az elve az, hogy a legtöbb városban az ehhez hasonló lakótelepeken élnek a legsűrűbben családok, ahol egyrészt van relevanciája a tematikus programoknak, másrészt anyagilag nem biztos, hogy megenngedhetnek maguknak másfajta kikapcsolódási lehetőséget az itt élők. Ehhez szerződni kellett lakóközösséggel is, akik valamilyen módon részvételt tudnak vállalni. Szerencsére csaknem 1000 ilyen szerződést sikerült megkötni, melyben a civil lakosságtól a közintézményekig sokan benne vannak.

A célcsoportja a programsorozatnak kortól, nemtől függetlenül bárki, aki első sorban e lakótelepeken lakik, de természetesen minden érdeklődőnek is szól.

-Mennyi időre szól a program, illetve a pályázat?
A program 12+2 hónapos intervallumra szól, melyből lassan a fele eltelik. Ehhez kapcsolódóan 14 programot kell leszervezni, persze nem időarányosan. Nyilván a nyári időszakban lehet sűrűbben, illetve amikor logikus azt leszervezni. Eddigi programjaink közül az első, a karácsonyi volt talán a legmeghatóbb, viszont a legutóbbi állatszépségverseny volt eddig a legnépszerűbb. Ahogy elnézzük, ez a mostani bábszínház is jól alakul.

-Hogyan zajlik a programkialakítás?
Az alapja, az erre a célra létrehozott iroda, ami pillanatnyilag épp költözés alatt áll, ahol rendezvényszervezők segítségével alakítjuk ki a programok tematikáját. Ezek a tematikák az idő előrehaladtával kerülnek konkretizálásra. A civil résztvevők önkéntes alapon, tulajdonképpen önmaguk segítségét felajánlva tesznek hozzá, mi végülis a bázist teremtjük meg ahhoz, hogy kialakulhasson a jó közösség.

-Mi a jövője a programnak? 14 hónap elteltével leáll?
A pályázat csak ezt a kötött intervallumot hivatott finanszírozni, ami egyrészt arra is jó, hogy segítsen elindítani valamit, másrészt pedig a helyi hasznosulás, hiszen igyekszünk úgy szervezni a dolgokat, hogy a felhasználható összeg ott csapódhasson le, ahol és akikkel a program zajlik. Ebbe a résztvevőket, és a helyszínt biztósítókat értem. Vagyis helyzetbe kívánjuk hozni ezzel a helyi intézményeket, helyi tehetséges előadókat, amennyire csak lehet. 20140724_181130_Android
Amikor lejár a program, igazából a városon, és az akkorra kialakuló közösségi szellemen múlik annak a jövője. Nyilván szükséges hozzá forrás, de javarészt a lakossági igénytől is függ ez. Az igazán jó dolgokhoz nem feltétlenük kell pénz. A célunk természetesen az, hogy ez ne csak 14 hónapig tartson, hanem ez az időszak valami jónak legyen a kezdete.

-Mi várható a jövőben?
A következő, szeptemberi programunk a sport köré, azon belül is a fitness köré fog épülni. Ötleteink, és koncepcióink már vannak, de konkrétumot ezzel kapcsolatban nem tudok egyenlőre adni. Igyekszünk mindig az adott eseményen is felhívni a figyelmet már a következőre, az érdeklődés fenntartása érdekében. A sport amúgy visszatérő eleme lesz a programnak, hiszen a későbbiekben sportegyesületek bevonásával, már nemcsak specifikusan szeretnénk mozgásra invitálni minkdenkit, hanem főző programokkal, és magasházi futóversennyel is. Az sem titok, hogy a gyermekek is kulcs szerepet játszanak terveinkben.
A programokon kívül helyi klubbok létrejöttét is szeretnénk elősegíteni, ahol különböző témákban tudják egymást önállóan segíteni a lakók tehetséggondozásban (pl. fotózás), gazdasági/banki ügyekben (pl. befektetési tanácsadás), egészségügyi témákban stb. Fontos lenne, hogy az emberek egymást támogassák, és meglássák benne a lehetőséget hosszú távra is.
Mi mindenképpen hiszünk az ezáltal kialakuló közösségi szellem erejében.

Egyetemi kutatás

A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza egy horvát-magyar pályázat, a „Campus” c. projekt keretén belül konzorciumi partnerként stratégiai kutatást végez.

A kutatás célja, hogy áttekintést adjon a horvát-magyar határ menti térség társadalmi-, demográfiai- és gazdasági jellemvonásairól, elsősorban az oktatási és kulturális tőke kapcsán annak érdekében, hogy a képzési kínálat a lehető legjobban megfeleljen a piac igényeinek.

 

Csalás, lopás, kábítószer – 22 bűncselekmény miatt körözték

Európai elfogatóparanccsal körözött nőt fogtak el tegnap.

A nővel szemben 9 rendbeli kábítószerrel visszaélés, 11 rendbeli üzletszerű csalás és 2 rendbeli lopás elkövetése miatt adtak ki elfogatóparancsot.

A német nyomozók néhány napja jutottak arra utaló információk birtokába, hogy H. Petra hazánkban bujkálhat, ezt követően léptek kapcsolatba a célkörözési alosztállyal. A magyar rendőrök további intézkedések végrehajtása után megállapították, hogy a körözött személy egy Nagykanizsa melletti településen bujkál.

Az asszonyt 2014. július 23-án összehangolt rendőri akció során fogták el, aki elfogásakor ellenállást nem tanúsított, személyazonosságát a helyszínen elismerte, vele szemben a kiadatási eljárás folyamatban van.

A nemzetközi információcserére a Célkörözési Egységek Európai Hálózatának keretében történt. A 2010-ben létrejött Európai Uniós rendőri hálózat azt felismerve alakult meg, hogy a határok átjárhatósága a bűnelkövetők számára is lehetőséget nyújthat a hatóságok előli elrejtőzésben. A hálózat célja, a közvetlen információcsere és együttműködés megteremtése a tagállamok nemzeti célkörözési egységei között.

Légipermetezés a fitoplazmás betegség megakadályozására

Állami védekezés keretében légi permetezést rendelt el a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti térségében a tavaly felbukkant veszélyes szőlőbetegség továbbterjedésének megakadályozására – tájékoztatta az igazgatóság csütörtökön az MTI-t.

 

légi permetezést a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozójának, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség Lenti-hegy környékén előforduló fertőzésének felszámolása és továbbterjedésének megállítása érdekében, a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca irtására rendelte el a hatóság.
A permetezést jövő keddtől csütörtökig, 17 és 21 óra között végzik Lenti, Kerkateskánd, Gosztola, Lovászi és Tornyiszentmiklós zártkerti ingatlanjainál, az érintett területek pontos adatairól, elhelyezkedéséről a települések önkormányzatainál megtalálható térképekről lehet tájékozódni. A légi permetezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai felügyelete, felsőfokú növényvédelmi szakirányítás mellett, valamint a polgárőrség területbiztosításával végzik.
A hatóság közleménye kitér arra is, hogy a készítmény a felhasználókra, mezőgazdasági dolgozókra és a helyi lakosságra alacsony kockázatú, a hatóanyag szúnyogirtószerként is használatos, méhekre pedig mérsékelten veszélyes.
Felhívják az érintettek figyelmét, hogy a védekezés időpontjában és azt követően legalább egy órán keresztül ne tartózkodjanak a szabadban, a házak, lakások ablakait mindenki zárja be. Lehetőség szerint gépkocsit, egyéb ingóságot ne hagyjanak szabadon a védendő területen.
Az állatokat (beleértve a méheket is) erre az időszakra zárják be, a kutakat, ciszternákat, egyéb víztárolókat fedjék le. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt ne takarítsák be és ne fogyasszanak a kertjükben termelt növényekből, s ezeket később is alaposan mossák meg.
A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója miatt tavaly szeptemberben már volt légi permetezés Lenti térségében. Idén májusban zárlati intézkedéseket tett és károsító-felderítési feladatokat végzet a zalai szőlőültetvényeken az igazgatóság.
Lentiben, Tornyiszentmiklóson és a kerkateskándi hegyen tavaly augusztusban bukkantak rá a fertőzésgyanús növényekre. A több mint 200 hektárnyi szőlőültetvény átvizsgálásakor 46 termelőnél 283 fertőzött szőlőtőkét találtak, amelyeket kivágattak és megsemmisíttettek.

Zsebelszívás

Az „agyelszívás” (brain drain) effektus már évtizedek óta megfigyelt jelenség a világon, mely a tudás vándorlását foglalja magában. A dolog háttere, hogy a magas innovációs rátával, illetve magas termelékenységgel rendelkező országok elszívják az alacsonyabb rátákkal rendelkező országok munkaerejét.

20080521agyelsziv6

Kép forrás: www.origo.hu

Tulajdonképpen ez is egyfajta tőkeáramlás, csak ezt szellemi tőkének nevezik. Az sem meglepő, hogy ez a jelenség egyáltalán létezik, elvégre a munkaerő áramlás minimális korlátai – főként EU-n belül – és a felxibilitás javulása is lehetőséget biztosít a munkaerő vándorlásához, akárcsak a víz esetében: a nagyobb ellenállás felől a kisebb ellenállás felé törekszik a nyugalmi állapot eléréséhez. A cél a „brain drain” tagjainak ugyanis, hogy minél élhetőbb körülményeket tudjanak teremteni önmaguk és környezetük számára szellemi (szak) tudásuk és/vagy szorgalmuknak megfelelően. Magyarországon a ’90-es évekig csak legfeljebb könyvekben lehetett olvasni erről, azonban az elmúlt 25 évben legalább három hullámban történt agyelszívás: miután lehullott a vasfüggöny, aztán az Uniós csatlakozás követően, végül ehhez kapcsolódóan a kapukat Shengen-i egyezmény nyitotta meg véglegesen.
Ez a hatás a nemzetgazdaságra is hatással van. Ott is ahol a szaktudás lecsapódik, és ott is ahonnan az elindul. Ahová érkezik, egyértelműen pozitív hatást eredményez, mivel értéket teremt, a küldő országban azonban ez nem ilyen egyértelmű.
Ha egy csapat elveszít egy jó játékost (anélkül, hogy azt pótolni tudja legalább olyan jó képességű játékossal), nyilvánvalóan veszteség éri. Ez a helyzet akkor is, mikor a szakemberek utánpótlás nélkül a kisebb ellenállás felé igyekeznek. A pozitív hatása legfeljebb abban áll – jelenleg a kormány is ezt tartja Joker-érvnek -, hogy a külföldön szerzett tőke és ott gyarapított szaktudás végsősoron itt is lecsapódik. Az elmélet problémája, hogy ez még mindig kisebb arányú nyereség, mint amennyit az állam érdemben elbukik figyelembevéve a tényt, hogy a többség a tarthatatlan hitelállományát kívánja kiegyenlíteni vagy a rossz élethelyzetén akar változtatni. Kijelenthetjük, hogy az új agyelszívás már a zseben keresztül történik.

A kanizsapress.hu-n is olvashattuk nemrég egy Karos Spa-t érintő cikkben, hogy a környékbeli munkaadók mennyit kénytelenek szenvedni egyrészt a kiegyenlítetlen bérszínvonalak, másrészt az agyelszívás miatt. Ha ez szignifikáns problémát jelent itt, az ország még viszonylag frekventáltabb régiójában, vajon milyen lehet a helyzet pár kilóméterrel keleti irányban?
Nagykanizsa és térségének emiatt számtalan problémával kell szembenéznie. Az egyik, hogy a 200 km-re fekvő fővárosban viszonylag könnyebben tudnak boldogulni az emberek, ráadásul magasabb bérekkel találkozhatnak a vidékihez képest. Ezt különösen támogatja az infrastruktúra (M7) is.
A másik, az alig 100 km-re lévő osztrák határ, ahol már nem valamivel többet lehet keresni, hanem gyakorlatilag 5-10-szer magasabb bérszínvonal van, és nem sokkal magasabbak a költségek sem. Egyértelmű tehát, hogy a helyi munkaerő is a kisebb ellenállás felé vándorol, tekintettel a hatalmas bér különbségekre. Nem véletlen, hogy a még idehaza dolgozó munkavállalók többsége kimondatlanul is frusztrált – az egyre gyakoribb elvendárolás közepette – mikor felteszi magában a kérdést: „mi lenne ha?”
Ezenkívül van egy másik szociális és gazdasági probléma is ezzel. Az elhatározás és a célok elérése között több év is eltelik. Ennek során az elszívottak akklimatizálódnak új környezetükben, megszoknak egy életszínvonalat, kialakítanak új szokásokat, így mikor eljutnak az elhatározáshoz, miszerint hazaköltöznének egy szakadék előtt találják magukat: a túloldalon ott van a honvágy, de azzal együtt a bizonytalan anyagi háttér és képlékeny munkaerőpiac, ezen az oldalon pedig egy újfajta, anyagilag jobb perspektívákat biztosító élet.

A modernkori agyelszívás tehát, egy lelkileg meglehetősen frusztrált, de anyagilag stabilabb generációt eredményez Magyarországon. Külföldön jobb autót venni, jobb befektetés ingatlanba invesztálni, míg itthon továbbra is csak 70-90-140 ezer Ft nettó fizetés és az Unióstól messze elmaradó életszínvonal jellemző. Ezért okozhat csupán rövid távon bizakodó jeleket gazdaságilag az államnak, hiszen egy idő után már indifferensé válik a magyarok külföldön szerzett tőkéjének hazai felhasználása.

Tízmilliárd forintból készül el a vízközművek országos katasztere

Mintegy 10 milliárd forint uniós forrásból egységes struktúrájú, online, országos vízközmű térképi nyilvántartás és kataszter készül – jelentette be a projektet vezető NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

A mindenki számára elérhető, közhiteles vagyonleltár az országos vízközmű-állományról 2015 júniusára készül el.     A változásokat is folyamatosan követő rendszer alkalmas lesz többek között vagyonértékelési feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatásra, támogatja az állami vízközmű-tervezési feladatokat és az ágazati döntéselőkészítést – mondta Ilkovics Elza, az NFP szakmai vezetője.
A fejlesztésre azért volt szükség, mert a jelenlegi vízközmű-nyilvántartás szerkezetében, formájában és a nyilvántartott adatok körét tekintve sem egységes. A modern térképi nyilvántartásra szükségük van a vízközmű-szolgáltatóknak, tervezőknek, ingatlanfejlesztőknek is. A közhiteles térképek mindenki számára fontosak, mivel tervezés csak közhiteles adatokon alapulhat – tette hozzá Ilkovics Elza.
Az ütemterv szerint elsőként az alaptérkép, majd a vízközmű kataszter, végül a web-alapú felhasználói felület készül el. Az egységes szerkezetű és tartalmú kataszter része a nyolcmillió földrészlet adatait tartalmazó ingatlan-nyilvántartási térkép is.
A vízközművekkel – közterületeken fekvő vízvezetékek, csatornák, kutak, szennyvíztisztító telepek, szivattyúk – kapcsolatban a szolgáltatóknak vagyonértékelési kötelezettségük is van. A mostani projekt az ehhez szükséges költség-haszon elemzések elkészítését is segíti – emelte ki az NFP szakmai vezetője.
A kivitelezést konzorciumi formában a Geodézia Zrt., a T-Systems Magyarország Zrt. és a CH-Plussz-2000 Kft. valósítja meg, a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) keretében. (MTI)

1 790 791 792 793 794 804