A lakosság számára a megélhetési költségek inflációja és a rezsi költségek emelkedése, a vállalkozásoknak pedig az energiaárak emelkedése és a nyersanyagárak inflációja okozhat sokkot, míg a kamatemelések mindkét csoport számára kockázatosak – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Portfolio által szervezett konferencián kedden Budapesten.
Nagy Tamás, az MNB Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója a Követeléskezelési trendek 2022 című rendezvényen azt mondta, Magyarországon év végén, de legkésőbb a következő év első felében lehetnek olyan negyedévek, amikor csökken a GDP. Hozzátette, az még kérdéses, hogy mindez a munkanélküliség alakulásában hogyan csapódik le.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a kamatstopnak köszönhetően most árfolyamkockázat nélkül „megyünk bele egy újabb viharba” A jelzáloghitel-állomány 22 százaléka tartozik most a változó kamatozású hitelek közé, ez azonban 2023 közepéig gyakorlatilag védve van a kamatstop miatt. A szakember kitért még a pandémiában először bevezetett válságkezelő eszköz, a moratórium hosszabbításának és kifutásának hatásaira is.
Közölte, hogy míg 2020-ban a vállalati hitelállomány 41, a lakosságinak pedig 48 százaléka vett részt a moratóriumban, addig ezek az arányok 2021 novemberére 2, illetve 6 százalékra, idén szeptemberre pedig 1, illetve 3 százalékra zsugorodtak. A moratórium adta lehetőséggel nagy számban a vállalatok körében a szálloda és a vendéglátó szektor, a lakosságot tekintve pedig a fogyasztási hiteleknél, és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél éltek.
Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke arról beszélt, az árak emelkedése pont a mindenkit érintő területeken a legintenzívebb: az alapvető szolgáltatások, a rezsi, az üzemanyag, az élelmiszerek, és a kamatok terén. A kormányzati intézkedések – árstopok és a részben megőrzött rezsicsökkentés – igyekeznek tompítani ezeket a következményeket, az árak emelkedése azonban ennek ellenére egészen szélsőséges nagyságrendet is ölthet.
Hozzátette, a kereskedelmi banki partnerek visszajelzései és a saját tapasztalataik szerint egyelőre alacsony a törlesztési könnyítési igény, most egyfajta „vihar előtti csend van”.
A munkanélküliség alacsony, ezért pár hónapos átlagban nem számolnak tömeges bedőlésekkel, de egyfajta visszaeséssel igen, mivel az adósoknak minden hónapban dönteniük kell, hogy milyen kiadást vállalnak.
Közölte, tavaly 290 milliárd forintot tett ki a MAKISZ tagjai által vásárolt követelések összege, ez 2020-ban 320 milliárd forint volt. A szövetség tagjainál a megállapodásra épülő üzleti modell továbbra is elsődleges marad: 2020-ban 116 600 esetben kötöttek kedvezmény megállapodást, 2021 azonban már 140 ezer esetben sikerült megállapodni az ügyfelekkel az önkéntes adósság rendezésről. MTI (Fotó: Elchinator/Pixabay)
Egy 1979-ben született becsehelyi nő – a vádlott – és egy férfi 2021. június 7. napjáig élettársi kapcsolatban éltek a Nagykanizsa, Csengery utcai albérletben. A vádlott a közös albérletben történő együtt lakást kihasználva 2021. május 18. napján jogosulatlan magához vette a sértett folyószámlájához tartozó bankkártyáját.
A vádlott 2021. május 18. napján 17 óra 30 perc körül az általa jogosulatlanul megszerzett bankkártyával megjelent a Nagykanizsa, Deák téri OTP Bank Nyrt. által üzemeltetett bankautomatánál, ahol az automatából a sértett bankkártyájával három alkalommal összesen 300.000,- Ft készpénzt – alkalmanként 100.000,- Ft-ot – vett fel. Ezt követően a vádlott visszasietett a közös albérletükbe, ahol a sértett bankkártyáját gyorsan visszatette a helyére.
(A fotó illusztráció)
A vádlott a közös albérletben történő együtt lakást kihasználva 2021. május 25. napján ismételten jogosulatlan magához vette a sértett bankkártyáját, amellyel 2021. május 25. napján 16 óra 20 perc körüli időben megjelent a Nagykanizsa, Fő u.-i K&H Bank Zrt. által üzemeltetett bankautomatánál, ahol az automatából a bankkártyával 3 alkalommal összesen 250.000,- Ft-ot vett fel. Ezt követően a vádlott visszasietett a közös albérletükbe, ahol a sértett bankkártyáját gyorsan visszatette a helyére.
A vádlott 2021. június 5. napján a közös albérletben történő együtt lakást kihasználva a sértett mobiltelefonját magához vette, majd az azon lévő bankos applikációt titokban használva 109.000,- Ft-ot utalt át jogosulatlanul a sértett bankszámlájáról a saját, bankszámlájára.
A sértett sem a bankkártyájának, sem a mobiltelefonján lévő appplikációnak a használatára nem adott engedélyt a vádlottnak, aki az általa a sértett számlájáról levett összegeket a saját céljaira, megélhetésére fordította. A vádlott magatartásával összesen 659.000,- Ft kárt okozott a sértettnek, mely kár az eljárás során nem térült meg.
Az ügyben a Zalaegerszegi Járási Ügyészség információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt emelt vádat a napokban – közölte honlapunkkal dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.
A kullancscsípést a legtöbben időszakos veszélyforrásnak tartják, pedig a klímaváltozás következményeként hosszabb lett a kullancsszezon és már késő ősszel, sőt télen is aktívak maradhatnak ezek az akár súlyos betegségeket terjesztő élősködők. Amikor kimozdulunk a természetbe, érdemes előre tervezni megfelelő ruházattal és kullancsriasztóval, de az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladás ellen védőoltással is védekezhetünk.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy leginkább tavasszal, nyáron, esetleg kora ősszel kell tartaniuk a kullancscsípéstől. A klímaváltozás miatt azonban a nappali középhőmérséklet még az első őszi hónapokban is magas lehet, valamint a telek is egyre enyhébbek, több téli napon előfordul akár 6 Celsius fok feletti napi középhőmérséklet, így a kullancsok aktívak maradhatnak, vagy tél végén már aktívvá válhatnak.
(Kullancsok egy kutyán)
Az már köztudott, hogy a közönséges kullancs csípése önmagában – általában – nem veszélyes, de ha az élősködő fertőzött volt, az már komolyabb gondot jelenthet, és többféle betegséget okozhat. A közönséges kullancs hazánkban is gyakori. Legnagyobb számban az erdőkben (pl. gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő, de az ország más régióiban is fontos az elővigyázatosság, hiszen mára már kertjeinkbe, városi parkjainkba is beköltöztek ezek az élősködők. Kertjeinkbe a háziállatok, elsősorban a kutyák (macskák), különböző madarak és vadon élő kisemlősök által kerülhet be.
Közép-Európában – így Magyarországon is – a két legfontosabb idegrendszeri tüneteket okozó, kullancsok által terjesztett megbetegedés az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Az FSME-vírussal fertőzött emberek egy részénél 7-14 napon belül influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek, amely jellemzően izomfájdalommal, fejfájással és lázzal jár. Ezt követően – egy átmeneti láztalanságot követően – a kór egy új fázisba léphet, mikor eléri a központi idegrendszert. Ekkor alakulhat ki az agyvelőgyulladás. Ebben a fázisban a leggyakoribb tünetek a nyak merevsége, szédülés, hányinger és hányás, valamint érzékszervi zavarok. Súlyosabb esetben komolyabb idegrendszeri tünet is feltűnhet.
Ezzel szemben a Lyme-kór jellegzetes tünete az Erythema migrans nevű – kokárdaszerű – vándorló bőrpír, ami jellemzően a kullancscsípés környékén helyezkedik el. Ehhez később további tünetek csatlakoznak: láz, hidegrázás, izom- és ízületi fájdalmak. Az ennél súlyosabb tünetek akár hónapokat is várathatnak magukra, ami további vándorló bőrpírt, arcbénulást, szabálytalan szívverést, a végtagok zsibbadását és bizsergését, valamint ízületi, és csontfájdalmat jelenthet.
A Lyme-kór általában sikeresen kezelhető antibiotikumokkal, ám előfordulhatnak hosszú távú következményei, mint az ízületi gyulladások, valamint egyéb idegrendszeri szövődmények. Az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladás viszont sem vírus elleni gyógyszerrel, sem antibiotikummal nem gyógyítható, támogató terápiával kezelik a tüneteket, azonban védőoltások segíthetnek megelőzni a fertőzést.
Soha ne felejtsük el, hogy egy a bőrön észlelt kullancs nem feltétlenül jelent komoly veszélyt, de azért nem árt az elővigyázatosság. A védőoltások lehetőségeiről érdemes a háziorvosnál érdeklődni. A megfelelő ruházat és odafigyelés mellett pedig továbbra is az egyik legjobb kikapcsolódás a kirándulás és a természetben való játék a gyerekekkel vagy éppen a kiskedvencekkel. (Forrás: Pfizer sajtó)
A hónap végével megszűnik az antigén gyorstesztek patikán kívüli forgalmazásának lehetősége – hívta fel a figyelmet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYEI) a hivatalos közösségi oldalán.
A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazási engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi egységek szeptember 30-áig forgalmazhatnak önellenőrzési célt szolgáló SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szánt antigén gyorstesztet – írták.
A június elsején hatályba lépett, a járványügyi veszélyhelyzet megszűnéséről szóló rendelet szerint a forgalmazásra jogosult drogériák, kiskereskedelmi üzletek, benzinkutak a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig, azaz szeptember 30-áig árusíthatnak antigén gyorsteszteket – közölte hétfőn az állami hírszolgálat (MTI).
„Búcsúzunk Benedek Miklós nyugalmazott tanártól, volt címzetes iskolaigazgatótól, a Kaán Károly Környezetvédelmi Egyesület elnökétől, aki éveken át Nagykanizsa Megyei Jogú Város környezet-és klímavédelmi megbízottja is volt.
A környezeti nevelés területén elismert szakemberként munkájával, elkötelezettségével sokat tett a jövőért!
Nyugodjon Békében!” – írta Facebook oldalán hétfőn Balogh László nagykanizsai polgármester.
Benedek Miklós életének 68. évében, tragikus hirtelenséggel vasárnap hunyt el. Temetéséről később ad tájékoztatást családja. (Fotó: Facebook)
Ismét csapadékosabbra fordul az időjárás és megerősödik a szél is, a legmelegebb órákban a hőmérséklet 14-20 fok között alakul. A hét második felében időszakos szakadozások mellett nagyrészt erősen felhős lesz az ég, és záporok, zivatarok is előfordulhatnak, de a hőmérséklet csúcsértéke ekkor már 15 és 24 fok között alakul – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Hétfőn általában erősen felhős vagy borult lesz az ég, legnagyobb eséllyel az északnyugati területeken átmeneti szakadozások, vékonyodások előfordulhatnak. A csapadékzóna súlypontja kelet felé helyeződik át, és kezdetben több, majd egyre kevesebb helyen várható eső, zápor, zivatar. Az átmeneti csapadékszünetet követően estétől egy újabb csapadékzóna érkezik dél felől, valamint a nyugati, délnyugati megyék fölé is besodródhatnak csapadékgócok. A Dunántúlon az északnyugatira forduló, míg másutt a változó irányú szél élénkülhet meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 20 fok között alakul.
(Felhők Nagykanizsán az Eötvös térnél. Fotó: S. Varga György/KanizsaPress)
Kedden időszakos vékonyodások, szakadozások mellett alapvetően felhős időre számíthatunk, és többfelé várható eső, zápor, zivatar. Élénk, néhol erős lökések kísérhetik a délnyugati, majd a Dunántúlon az északnyugati szelet. A hőmérséklet hajnalban 6, 14 fok között alakul, délután 15, 21 fok lehet.
Szerdán egyre több helyen felszakadozik, csökken a felhőzet, Magyarország nagy részén hosszabb-rövidebb napsütésre is számítani lehet, majd a nap második felétől nyugat felől ismét vastagabb, nagyobb felhőtömbök érkezhetnek. Eleinte inkább a Dunától keletre valószínű elszórt csapadék, a nap második felében főleg a Dunántúlon fordul elő szórványosan eső, zápor, néhol zivatar. Az északnyugati, majd délnyugati szelet helyenként élénk lökések kísérik. A minimum-hőmérséklet 3 és 12, a maximum 14 és 20 fok között várható.
Csütörtökön is időszakos vékonyodások, szakadozások mellett nagyrészt erősen felhős idő várható. Több helyen előfordulhat eső, zápor, néhol zivatar. Hajnalban ködfoltok képződhetnek. A keleti szél gyenge vagy mérsékelt lesz. A leghidegebb órákban általában 3 és 12 fok közötti értékek valószínűek, délután 14, 20 fokra lehet számítani.
Pénteken is időszakos vékonyodások, szakadozások mellett nagyrészt erősen felhős időre lehet számítani. Több helyen előfordulhat eső, zápor, néhol zivatar. A déli, délkeleti, a Nyugat-Dunántúlon az északnyugati szelet élénk lökések kísérik. Hajnalra 4 és 12 fok közé hűl le a levegő. A csúcsérték északnyugaton 14, délkeleten 24 fok körül valószínű.
Szombaton időszakos vékonyodások, felszakadozások mellett nagyrészt erősen felhős idő várható. Több helyen előfordulhat eső, zápor, néhol zivatar. A déli, délnyugati szelet élénk, sok helyütt erős lökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 14, a csúcsérték 15 és 24 fok között várható, északnyugaton számíthatunk a hűvösebb, délkeleten az enyhébb időre.
Vasárnap általában közepesen vagy erősen felhős idő valószínű. Szórványosan előfordulhat eső, zápor, néhol zivatar. Sokfelé megerősödik a nyugati, északnyugati szél. A hajnali 4, 12 fokról 13 és 21 fok közé emelkedik a hőmérséklet.
Országos, egységes sztrájkot hirdet az oktatás világnapjára, október 5-re a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – tájékoztatta az MTI-t a szakszervezet országos választmánya vasárnap.
Közleményükben azt írták: pénteki ülésükön döntöttek a közeljövő akcióiról. A gördülő sztrájk folytatása mellett rendszeresen fognak napokat megnevezni, amikor munkabeszüntetésre hívják az oktatásban dolgozókat – jelezték.
Október 5-re azt kérik: az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, szakszolgálatokban dolgozók ezen a napon ne vegyék fel a munkát. A PDSZ a közszféra és a versenyszféra szakszervezeteit arra kéri, hogy szervezzenek szolidaritási sztrájkot, szolidaritási akciókat erre napra, hogy világos legyen: az oktatás nemzeti ügy.
A sztrájkot legkésőbb szeptember 27-én szerdán 16 óráig kell bejelenteni az intézményvezetőnek és 29-én 16 óráig le kell adni a sztrájkolók várható létszámát és névsorát – tájékoztattak.
Közölték azt is, hogy a Pedagógusok Szakszervezetével közös delegációik felkeresik október elején az Alapvető Jogok Biztosának budapesti, győri, miskolci, pécsi, valamint debreceni, székesfehérvári, és szegedi irodáit, hogy átnyújtsák a hivatalnak az összegyűjtött panaszokat – közölte vasárnap az állami hírszolgálat.
A júniusi időközi választáson kialakult szavazategyenlőség miatt megismétlik vasárnap a polgármester-választást a Zala megyei Nemesnépen.
Miután a település négytagú képviselő-testülete korábban feloszlatta magát, júniusban időközi választáson szavazhatott a 119 választópolgár – közülük 91-en járultak az urnákhoz – új képviselőkre és polgármesterre. A képviselő-választás eredményes volt, a két polgármesterjelölt azonban ugyanannyi szavazatot kapott.
Stokker Balázs, a Csesztreggel közös önkormányzati hivatal jegyzője szerdán az MTI-nek felidézte: a szavazatszámláláskor azt állapították meg, hogy a települést addig is irányító Nagy István (független) 45 voksot kapott, kihívója, a szintén független Dénes Zoltán pedig 44-et, két szavazólapot pedig érvénytelennek találtak.
Fellebbezés után a területi választási bizottság újraszámolta a voksokat, és az egyik érvénytelennek minősített szavazólapot érvényesnek ismert el. Így mindkét jelölt ugyanannyi szavazatot gyűjtött be.
Vasárnap ezért újból voksolhatnak a nemesnépiek – most 118-an szerepelnek a választói névjegyzékben – a két polgármesterjelöltre. (Fotó: Nemesnép település – Facebook)
Önkormányzatunknak a villamosenergia ellátásra 2022. december 31-ig van szerződése. A 2023-as évre elkezdtük a beszerzés előkészítését. A gázellátás biztosítására 2023. szeptember 30-ig élő szerződésünk van, így ebben szerencsére jobban állunk számos más városnál, de 2023. október 1-től a gázszolgáltatás ára is jelentősen emelkedni fog.
A kalkuláció során a Megyei Jogú Városok Szövetségének adatait vettük figyelembe: villamos energia 320 Ft/kWh, gáz 1.600 Ft/m3. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 8-10-szeres világpiaci áron fogunk tudni új szerződéseket kötni. A 2022-es városi költségvetés stabil, az energiaszerződéseink élnek, az önkormányzat biztonsággal tudja működtetni az intézményeket, így más városokkal ellentétben Zalaegerszegen nem készülünk 2022-ben a nagy intézmények bezárására, csak kisebb takarékossági intézkedések megtétele szükséges (szökőkutak, díszkivilágítások, rendezvények, stb.).
(Fotó: Balaicz Zoltán – Facebook)
Ugyanakkor a 2023-as esztendő már Zalaegerszeget is kritikusan érinti. A Polgármesteri Hivatal szakosztályai, az intézmények és a cégek vezetői folyamatosan kalkuláltak és egyeztetettek az elmúlt hetekben arról, hogy városunkban milyen tehertételt jelent majd a nemzetközi energiaárak drasztikus emelkedése. Az adatok összesítésével végeztek a kollégák, amit megosztok a város polgáraival. A számok NEM a végösszeget, hanem a NÖVEKEDÉS összegét mutatják! A viszonyítás érdekében jelzem, hogy a város teljes iparűzési adóbevétele 2023-ban várhatóan 5,4 milliárd forint lesz (2014-ben még csak 3,2 milliárd forint volt).
Az önkormányzati intézmények villamosenergia költségének növekedése 2023-ban: 1.129.378.000 Ft. Az önkormányzati cégek villamosenergia költségének növekedése 2023-ban: 4.565.061.000 Ft. Az önkormányzati intézmények földgáz költségének növekedése 2023-ban: 477.260.000 Ft. Az önkormányzati cégek földgáz költségének növekedése 2023-ban: 454.026.000 Ft
Az önkormányzati intézmények és cégek összes energiaköltségének növekedése 2023-ban: 6.625.725.000 Ft !!! (tehát több mint 6,6 milliárd Ft). Emellett az állami Volánbusz Zrt. tájékoztatása alapján (különösen az üzemanyagárak emelkedése miatt) az önkormányzatunk által a helyi tömegközlekedés biztosításáért a cégnek fizetendő veszteségfinanszírozás 2023-ban elérheti az 1 milliárd forintot. A gyermekétkeztetés biztosításának többletköltsége pedig jövőre megközelíti a 250 millió forintot.
Az intézmények közül a legnagyobb arányban a következő helyeken emelkedik meg az energiaköltség (megegyezik a többi várossal): színház és bábszínház, múzeum, könyvtárak, uszoda, Városi Művelődési Központ és valamennyi intézményegysége, sportcsarnok, vásárcsarnok, városháza.
A cégek közül a legnagyobb növekedés a Zalavíz Zrt-nél lesz, a vállalat gáz- és áramköltsége jövőre 3,6 milliárd forinttal emelkedik (!!!). Vagyis a város teljes, 6,6 milliárd forintos energiaköltség emelkedéséből 3,6 milliárd forintot, a teljes összeg 55 százalékát a Zalavíz Zrt. teszi ki. Ezt az összeget 2023-ban sem a főtulajdonos zalaegerszegi önkormányzat, sem a többi kisebb önkormányzat nem tudja biztosítani, kipótolni az amúgy is negatív eredménnyel záró (vízdíjat 10 éve egyszer sem emelő) Zalavíz Zrt. részére, így a cég működésének, ezáltal a lakosság folyamatos ivóvízellátásának további biztosítása csakis állami szerepvállalással lehetséges.
Mik a következő lépések?
A szakosztályok, az intézmények és a cégek szeptember 26-ig intézkedési terveket dolgoznak ki a 2023-as évre vonatkozóan. Felesleges zsákbamacskát árulni, mindig az egyenes beszéd a legkorrektebb. Ha a 25 milliárd forint helyi iparűzési adóval rendelkező Győrben és Székesfehérváron, vagy a 9 milliárd forint adóbevétellel rendelkező Szombathelyen már elkezdődött bizonyos intézmények bezárása és erre készülnek 2023-ra vonatkozóan is, akkor az 5,4 milliárd forint helyi iparűzési adóbevétellel rendelkező Zalaegerszegen is biztosan lesznek hasonló intézkedések.
A döntések meghozatala során a legfőbb elv az, hogy az önkormányzati alapszolgáltatások NEM sérülhetnek és azoknak mindenképpen tovább kell működni: 4 bölcsőde, 15 óvoda, oktatás és nevelés, orvosi rendelők, idősotthonok, szociális intézmények és támogatások, közvilágítás, gyermekétkeztetés, tömegközlekedés. Ezeknél az intézményeknél és szolgáltatásoknál semmilyen változás nem lesz 2023-ban, tehát ugyanúgy tovább működnek a családok és a polgárok érdekében, mint most.
Annak érdekében, hogy az előbb felsorolt alapszolgáltatások zavartalanul működhessenek, a számlákat kiegyenlíthessük, mind az 1800 önkormányzati dolgozó állását megtartsuk, a bérüket és a járulékaikat továbbra is tudjuk fizetni, ahhoz 2023-ra vonatkozóan újra kell gondolnunk az ÖSSZES TÖBBI intézményünk és létesítményünk működését. Lesz, ahol ez takarékossági lépéseket jelent majd, lesz, ahol szűkített nyitvatartást és lesz, ahol épületek átmeneti lezárást. De ha az a tét, hogy mind az 1800 munkatársunk álláshelyét megőrizzük és az a tét, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák, időotthonok és orvosi rendelők ezután is működjenek, ott legyen fűtés és világítás, akkor biztos vagyok benne, hogy szükség esetén néhány hónapra le tudunk majd mondani néhány olyan szolgáltatásról, amelyek nem feltétlenül kellenek a mindennapi létfenntartáshoz.
Fontos, hogy ahol fel is merül majd az épületek esetleges ideiglenes, néhány téli hónapra való lezárása, ott sem az intézmények megszüntetéséről van szó! A helyzet a koronavírus világjárvány időszakához lesz hasonló, amikor szintén zárva volt néhány épület, de kreatív megoldásokkal az intézmények tudtak feladatot adni a munkatársaknak és a kollégák akkor is dolgoztak. Ez jó munkaszervezéssel most is így lesz, vagyis ahol mégis kell majd épületeket ideiglenesen lezárni, a munkahelyek ott sem szűnnek meg!
Összefoglalva:
Az óvatos gazdálkodásnak és a több évre kötött energiaszerződésnek köszönhetően 2022-re vonatkozóan, más városokkal ellentétben szerencsére még nem kell jelentős korlátozó lépéseket hoznunk, de takarékoskodnunk igen.
2023-ban a legfőbb célunk az alapszolgáltatások zavartalan működtetése (bölcsődék, óvodák, oktatás és nevelés, orvosi rendelők, idősotthonok, szociális intézmények és támogatások, közvilágítás, gyermekétkeztetés, tömegközlekedés).
Ezek az alapszolgáltatások nem maradhatnak energia, fűtés, világítás nélkül, a drasztikusan emelkedő számlákat ki kell fizetnünk.
Ugyancsak kiemelt cél, hogy mind az 1800 önkormányzati dolgozó állását megőrizzük, béreiket és járulékaikat ki tudjuk fizetni.
A nehéz helyzetbe kerülő, rászoruló polgártársainkat segítenünk kell, erre kibővített szociális, rezsi, gáz- és villamosenergia, valamint tűzifa támogatási rendszert dolgozunk ki a következő, október 20-i közgyűlésre, mely szociális plusz támogatásokhoz szintén jelentős pénzügyi többletforrás szükséges majd átcsoportosításokkal, egyéb ágazatok terhére. A támogatás részleteit a következő napokban ismertetem.
Egyértelműen az első öt pont a fontos! Ezeknek a biztosítása élvez elsőbbséget, a drasztikus energiaár emelkedések miatt alapvetően ezekre kell majd a meglévő pénzügyi forrásainkat és kereteinket költeni. A 2023-as évet illetően az egyéb szolgáltatásokra, intézményekre, épületekre, felújításokra, fejlesztésekre, parkokra, önként vállalt feladatokra, városi fesztiválokra, rendezvényekre és művészeti, egyesületi, kulturális, valamint sport támogatások sorsára vonatkozóan a november 17-i közgyűlésen döntünk.
Több, már régóta vezető polgármester kollégám is úgy fogalmazott, hogy települési szinten ilyen nehéz helyzetet a rendszerváltoztatás óta, vagy talán egész életükben soha nem éltek még át. De ha a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, ha az alapszolgáltatásokat tovább tudjuk működtetni és ha a rászorulóknak tudunk rezsitámogatást biztosítani, akkor eredményesek leszünk!
A következő napokban és hetekben (a koronavírus világjárvány idején adott tájékoztatóimhoz hasonlóan) folyamatos és részletes beszámolókkal fogok jelentkezni a pontos energiaárak bemutatásával, a szociális rezsitámogatási rendszer elemeivel és az egyes intézményi döntésekkel kapcsolatban. Bízom benne, hogy a koronavírus világjárvány két évéhez hasonlóan, az ott mutatott közös gondolkodás, őszinte kommunikáció, valamint összefogás most is eredményes lesz, és átsegíti városunkat ezen a krízisen is! – írta a helyzetet elemezve Facebook oldalán Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) és a MANAP Iparági Egyesület álláspontja szerint a RRF-6.2.1-es, 100%-os támogatású napelemes pályázattal elnyert támogatások maximum összegét az eredeti bruttó 485 645 Ft/kWp-ről bruttó 600 000 Ft/kWp-re szükséges emelni. Ha marad az eredeti összeg, több mint 43 ezer nyertes pályázónál kerülhet veszélybe a kivitelezés, hiszen a pályázat kiírása óta jelentős áremelkedés ment végbe a fotovoltaikus eszközök piacán éppúgy, mint a szállítmányozásban (üzemanyagár), a bérköltségekben (KATA eltörlése), ráadásul időközben a forint is veszített értékéből a vezető devizákkal szemben.
Az MNNSZ és a MANAP több mint 350 tagvállalata mindent megtesz, hogy az RRF-6.2.1-es „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” pályázat valóban működőképes lehessen és minden nyertes pályázó rendszere kiépüljön.
Ettől a szándéktól függetlenül azonban az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott a helyzet, így a 2021 novemberében kihirdetett keretszámok tarthatatlanokká váltak. Ennek több oka is van. Először is a forint árfolyama jelentősen romlott az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítva, továbbá meredeken nőttek a kivitelezők költségei a kata adózási rendszer szabályainak megváltoztatásával. Ugyancsak a kivitelezők vállalási pozícióját rontja az általános infláció elszabadulása, az üzemanyagárak emelkedése, az ukrajnai háború hatása, valamint a Covid-járvány újabb és újabb hullámai miatti költségnövekedés.
A 2021. évi pályázati körben az elszámolható maximális fajlagos költségeket (áfával növelt bruttó összegek anyag- és munkadíjjal együtt) 485 645 forint/kWp-ben (az adott panel vagy rendszer elméleti csúcsteljesítménye) maximálta a kiíró. A jelentősen megváltozott piaci és ágazati környezetben az MNNSZ és a MANAP bruttó 600 000 forint/kWp támogatási felső korlátot javasol.
A szövetségek a tagvállalataiktól beszerzett információ alapján arra is kénytelen felhívni a figyelmet, hogy változatlan támogatási keretösszeg mellett az előszerződések ellehetetlenülnek. A kivitelezők már most is „menekülnek”, amiben szerepet játszik, hogy a már megvalósult rendszereket sem tudják elszámolni az Elektronikus Pályázó, Tájékoztató és Kommunikációs felületen, és sem szóban, sem írásban nem kapnak megnyugtató választ, hogy ennek mi az oka. Különös aggodalomra ad okot a kivitelezők körében, hogy bizonytalan a pályázat finanszírozási hátterét biztosító EU-források folyósítása a lehetséges megvonások miatt.
Az MNNSZ és a MANAP tagvállalatai a hatalmas piaci igény kielégítésére fejlesztésébe fogtak, beruházási és likviditási hiteleket vettek fel, bővítették a munkatársi gárdájukat és modernizálták eszközeiket, ezen felül az összességében körülbelül 90 milliárd forint összegű 43 600 győztesnek nyilvánított pályázat napelemes rendszereinek elemeit a cégek egy része már letelepítette és finanszírozza, ami a magyar KKV-k számára komoly terhet jelent ugyanakkor elszámolnia egyik kivitelezőnek sem sikerült a mai napig!
Emlékezetes, hogy a 2010-es panelprogram kifizetései is elhúzódtak 2015-ig, számos céget taszítva csődbe. Ezért az MNNSZ tagvállalatai egyértelmű garanciát kérnek a pályázat kiírójától, hogy költségeik kifizetését elismeri és érvényesíthetővé teszi, hozzájárul, hogy a telepítés költségeire a kivitelező előleget kérhessen, továbbá garantálja, hogy a teljesítések átvétele és a végszámla kifizetése a kiírás/szerződés szerinti időben megtörténik! – írta közleményében a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség.
