Száz diákot láttak vendégül a zalaszabari Holnapocska táborban

zalaszabar holnapocska tábor 1

A Herman Ottó Emlékév kapcsán szervezett két turnusban gyermektábort általános és középiskolás diákok részére a Nemzeti Környezetügyi Intézet és a zalaszabari Holnapocska Tábor április 7. és 17. között.

A zalaegerszegi Csány László Közgazdasági Szakközépiskola, a vasvári Kardos László Általános Iskola valamint a Magyarlak-Csörötnek Általános Iskola mintegy 100 diákja tölthetett el öt napot a neves polihisztor életművével ismerkedve.

zalaszabar holnapocska tábor 2

A tábor során a diákok egy olyan interaktív, egyhetes programsorozatnak lehettek részesei, ahol a kirándulások és játékok formájában ismerkedhettek meg Herman Ottó a híres természettudós, ornitológus, zoológus, néprajzkutató, régész, politikus egyedülálló, rendkívüli munkásságával.

M9: Még egy autópálya Kanizsán keresztül?

Az M9-es gyorsforgalmi út teljes szakaszának tervezésére, illetve kivitelezésére szolgáló forrás előteremtését szorgalmazza a hat nyugat-dunántúli megye alkotta M9-es Térségi Fejlesztési Tanács.

A gyorsforgalmi út fejlesztését segítő, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Somogy, Baranya és Tolna megye önkormányzatai által alkotott fejlesztési tanács pénteki, zalaegerszegi ülésén Bodó Imre, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) projektvezetője az M9-es előkészítési, tervezési munkáinak állásáról beszélt. Mint elmondta: négy szakaszra bontva folyik jelenleg az előkészítés, a Szombathely és Vasvár, a Vasvár és Nagykanizsa, a Nagykanizsa és Kaposvár, valamint a Kaposvár és Szekszárd közötti nyomvonalból.
Szombathely és Vasvár között az M8-as gyorsforgalmi úttal közös lenne az M9-es, s ennek már a környezeti hatástanulmánya, és az engedélyezési eljárása is folyamatban van. A Vasvár és Nagykanizsa közötti útszakaszra – amelyhez Keszthely és Pacsa között a leendő M75-ös gyorsforgalmi út is csatlakozna – tavaly év végén elkészültek a nyomvonal-variációk, s ezeknek 2015 közepéig elkészül a környezetvédelmi hatástanulmánya is.
Hozzátette, hogy mindkét szakasz esetében 2015 végéig a közúti operatív program biztosítja az előkészítő feladatokhoz szükséges költségek forrását.
A NIF projektvezetője a Nagykanizsa és Kaposvár közötti szakasz kapcsán arról beszélt, hogy a 2010-ben három nyomvonal-lehetőségre készült előzetes vizsgálati hatástanulmányok óta nem történt továbblépés. A Kaposvár és Szekszárd közötti szakasz ugyanakkor a leginkább előkészített, ez a nyomvonal nemrég megkapta a környezetvédelmi engedélyt, az engedélyezési terve pedig június 30-ig elkészül.
Békefi Edina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárságának osztályvezetője a finanszírozási lehetőségekről szólva azt mondta: legkorábban 2020 és 2030 között van reális esély arra, hogy az M9-es megépítését finanszírozni tudják.
Az M9 Térségi Fejlesztési Tanács – amely Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnökének személyében új elnököt is választott – a beszámolókat meghallgatva végül határozatot fogadott el, miszerint szorgalmazzák, hogy a kormányzat a leendő gyorsforgalmi út teljes, Soprontól Szekszárdig tartó szakaszának tervezésére és kivitelezésére mielőbb találjon megfelelő anyagi forrást.

MTI

Keszthelyi kikötő-ügy: az önkormányzat is vizsgál már

A keszthelyi kikötőeladás ügyében a „rágalmak mielőbbi eloszlatása” érdekében vizsgálatot kezdeményez Keszthely önkormányzata minden lehetséges fórumon: kéri az Állami Számvevőszék és az ügyészség teljes körű ellenőrzését, és új vizsgálatot kezdeményez a kormányhivatalnál is.

Erről Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP), Keszthely polgármestere tájékoztatta közleményében az MTI-t csütörtökön.
A közlemény kitér arra is, hogy a Phoenix nevű vitorláskikötőt üzemeltető önkormányzati céget megvásárló Nyugati-Medence Kikötőfejlesztő Kft. kéréssel fordult Keszthely önkormányzatához „a méltánytalan politikai csatározások” mielőbbi lezárása, a sajtóban megjelent alaptalan vádak miatt kialakult helyzet tisztázása érdekében.
Az önkormányzatnak nincs oka arra, hogy védekezzen, hiszen az üzletrész-értékesítés mindenben megfelelt a jogszabályoknak, a kérésnek eleget téve kezdeményezik a vizsgálatokat – áll a közleményben. Keszthely elemi érdeke a vitorlásélet felélénkülése, egy sikeres vitorláskikötő üzemelése, ezáltal a település turisztikai vonzerejének növekedése, amelynek biztosítékát a Nyugati-Medence Kikötőfejlesztő Kft. elképzeléseiben és szakmai munkájában látja az önkormányzat – írták.
A keszthelyi önkormányzat kikötőüzemeltető cégének volt opciós joga arra, hogy megvásárolhassa a város kikötőjét a Balatoni Hajózási Zrt.-től. A cég tavaly jelezte is, hogy élni akar ezzel a jogával. Ezután az önkormányzat a céget 7 millió forintért – 22,8 millió forintos adóssággal – eladta a vitorlázókból álló befektetői társaságnak, a Nyugati-Medence Kikötőfejlesztő Kft.-nek. Így már az új tulajdonban lévő cég fizetett 330 millió forintot a kikötő épületeiért, eszközeiért, valamint a kikötői jogért a Balatoni Hajózási Zrt.-nek, amely huszonkét tóparti önkormányzat, köztük Keszthely, tulajdonában van.
A kikötő tizenegy éve épült, kétszáz hajó, húsz csónak befogadására alkalmas, egy fürdőház (tulajdonképpeni vizesblokk), recepció és egy snackbár is tartozik hozzá. A területe jelenleg is önkormányzati tulajdonban van, a használatáért az új befektetők tizenöt éven át összesen nettó 53,9 millió forint bérleti, illetve földhasználati díjat fizetnek. Mivel a Balaton állami tulajdon, a kikötőt üzemeltetőknek mederhasználati díjat is kell fizetniük.
Keszthely február 12-ei közleményében azt közölte az MTI-vel, hogy a Zala megyei kormányhivatal vizsgálata szerint törvényes volt a kikötőt működtető cég eladásával kapcsolatos önkormányzati döntés.
Az Együtt korábban felszólította Keszthely önkormányzatának fideszes többségét, hogy hozza nyilvánosságra azokat a zárt ülésen elfogadott dokumentumokat, amelyek révén a helyi kikötő „Orbán Viktor családja tulajdonába és kezelésébe” került. Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke korrupciós ügynek nevezte, hogy míg 2009-ben mintegy félmilliárd forintért próbálták eladni a keszthelyi kikötőt, végül a közelmúltban „alig 300 millió forintért juttatták el Orbán Viktor családi érdekeltségébe”. A Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) szerint a keszthelyi önkormányzat szándékosan kerülte ki a pályáztatást Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak és társainak kikötővásárlása ügyében, ezért a párt az ügyészséghez fordul – írták közleményükben. Meggyőződésük ugyanis, hogy a pályáztatás elmaradása és a jogszabályok kijátszása miatt érvénytelen a tranzakció – közölték.

MTI

Jogszerű volt a keszthelyi kikötő eladása a Tiborcz-érdekeltségnek

A Zala megyei kormányhivatal vizsgálata szerint törvényes volt a keszthelyi kikötőt működtető cég eladásával kapcsolatos önkormányzati döntés, a keszthelyi vezetők jogi lépésekre készülnek az ennek ellenkezőjét állítókkal szemben – tudatta Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester csütörtökön az MTI-vel.

A polgármester közleménye felidézi: a keszthelyi kikötőben egy vitorlázókból álló befektetői társaság vásárolta meg a kikötő területén található ingatlanokat a Balatoni Hajózási Zrt.-től, és hosszú távú bérleti szerződést kötött a várossal, amelynek alapján tizenöt éven át fizeti a terület bérleti díját. A kikötő földterülete továbbra is önkormányzati tulajdonban maradt.
A megyei kormányhivatal közelmúltban lefolytatott vizsgálata is megállapította, hogy az üzletrész értékesítése a törvényes kereteken belül történt – emelte ki Ruzsics Ferenc.
Azt írta: tekintettel arra, hogy kizárólag gazdasági ügyről van szó, amelyet a jogszabályoknak megfelelően intéztek, és a település érdekeit szolgálja, a város nem akarja politikai vita tárgyává tenni a történteket. Az önkormányzat célja, hogy a városban az eddig folyamatos veszteséget termelő üzleti vállalkozás helyett jól működő, rentábilis kikötő és aktív vitorlássportélet legyen.
Keszthely önkormányzata minden szükséges jogi lépést megtesz, és eljárást kezdeményez a rágalmazókkal szemben – áll a közleményben.
Az Együtt korábban felszólította Keszthely önkormányzatának fideszes többségét, hogy hozza nyilvánosságra azokat a zárt ülésen elfogadott dokumentumokat, amelyek révén a helyi kikötő „Orbán Viktor családja tulajdonába és kezelésébe” került. Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke korrupciós ügynek nevezte, hogy míg 2009-ben mintegy félmilliárd forintért próbálták eladni a keszthelyi kikötőt, azt végül a közelmúltban „alig 300 millió forintért juttatták el Orbán Viktor családi érdekeltségébe”.
A Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) szerint a keszthelyi önkormányzat szándékosan kerülte ki a pályáztatást Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak és társainak kikötővásárlása ügyében, ezért a párt az ügyészséghez fordul – írták közleményükben. Meggyőződésük ugyanis, hogy a pályáztatás elmaradása és a jogszabályok kijátszása miatt a sukorói ingatlanügyhöz hasonlóan érvénytelen a tranzakció – közölték.
Az MTI információi szerint a keszthelyi önkormányzat kikötőt üzemeltető cége rendelkezett ahhoz opciós joggal, hogy megvásárolhassa a város kikötőjét a Balatoni Hajózási Zrt.-től. A cég tavaly, amikor még önkormányzati tulajdonban volt, jelezte, hogy élni akar az opciós jogával. Majd az önkormányzat a céget eladta 7 millió forintért (22,8 millió forintos adóssággal) a vitorlázókból álló befektetői társaságnak, így már az új tulajdonban lévő cég fizetett 330 millió forintot a kikötő épületeiért, eszközeiért, valamint a kikötői jogért a Balatoni Hajózási Zrt.-nek. (A hajózási társaság 22 tóparti önkormányzat, köztük Keszthely tulajdonában van.)
A kikötő tizenegy évvel ezelőtt épült, kétszáz hajó, húsz csónak befogadására alkalmas, egy fürdőház (tulajdonképpeni vizesblokk), recepció és egy snackbár is tartozik hozzá. A kikötő területe korábban is önkormányzati tulajdonban volt, és jelenleg is abban maradt, a terület használatáért az új befektetők 15 éven keresztül összesen nettó 53,9 millió forint bérleti, illetve földhasználati díjat fizetnek. A Balaton állami tulajdon, a kikötőt üzemeltetőknek ezért mederhasználati díjat kell fizetniük.

MTI

Felmondtak a Zala Megyei Kórház főigazgatójának

Csidei Irén, a Zala Megyei Kórházat 18 éven át irányító főigazgató hétfőn átvette a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) területi igazgatóságának képviselőjétől az azonnali hatályú, indoklás nélküli felmondását – közölte internetes oldalán a Zalai Hírlap.
A lap írása szerint a leváltott kórházi vezető munkaszerződése lehetővé tette a munkáltatónak a munkaviszony ilyen jellegű megszüntetését. Csidei Irén 36 éve dolgozott a Zala Megyei Kórházban, 18 éven át látta el a főigazgatói teendőket, nyugdíjazásáig három év lett volna hátra.
Leváltásával egy időben Kecskés Gábort, a zalaegerszegi intézmény orvos-igazgatóját bízták meg az aktuális ügyek átvételével – olvasható az újság internetes oldalán.

(MTI)

Foglalkoztatás javítás a hátrányos helyzetűek számára Zalában

Zala megyében 2,93 milliárd forintot fordítanak a hátrányos helyzetű emberek elhelyezkedését, társadalmi beilleszkedését, foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő programokba – közölte Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja csütörtökön az MTI-vel.

Az európai uniós finanszírozással megvalósuló projekt 2011. májusában indult, és az idén április végén zárul le. Célja a foglalkoztathatóság növelése, az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a diszkrimináció csökkenése.
A programba a múlt év decemberéig 3767 álláskeresőt vontak be, igényekre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokat és támogatásokat és biztosítottak számukra.
A programban résztvevők csaknem 30 százaléka 25 év alatti pályakezdő, 22 százaléka pedig már betöltötte az 50. életévét. A tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek aránya mintegy 20 százalék, és csaknem 15 százalék alacsony iskolai végzettségű – olvasható a munkaügyi központ honlapján.
A program keretében 1853 álláskereső részesült bér- és bérköltség támogatásban, több mint 150 esetben pedig a vállalkozóvá válásukat segítették. Közzel 40 ember a lakhatási, vagy az útiköltség támogatást vehette igénybe.
A projekt kezdete óta 104 képzést indítottak, ebből 32 képzés 2014-ben kezdődött. Egyebek közt szakács, bérügyintéző, uszodamester, valutapénztáros képzéseket tartottak, de az álláskeresőknek oktattak vállalkozási ismereteket és digitális írástudást is.
A program keretében humánszolgáltatást is nyújtottak,   álláskeresési, pályamódosítási tanácsadást tartottak, oktatták az álláskeresési technikákat, motivációs tréninget tartottak, de idetartozott a mentori szolgáltatás és munkaközvetítés is. Ezeket a szolgáltatásokat 6790 ember vette igénybe.

(MTI)

Sipos Gyula lett a megyei Rendőrfőkapitány

Beiktatták Zala megye új rendőrfőkapitányát kedden Zalaegerszegen. Sipos Gyulát a belügyminiszter azt követően nevezte ki a posztra, hogy Szukics Ferenc megbízott zalai rendőrfőkapitány nyugdíjba vonult.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány a Zala megyei közgyűlés decemberi ülésén az egyik legtapasztaltabb rendőri vezetőnek nevezte Sipos Gyulát, akinek kinevezését a közgyűlés egyhangúlag támogatta.
A decemberi ülésen Sipos Gyula azt mondta: fontosnak tartja, hogy a korábbi zalai rendőri vezetők által kijelölt úton folytatni tudják munkájukat, s hogy a rendőri állomány a lehető legteljesebb képzésben részesülve, és az elérhető legjobb feltételek között a legtöbbet tudja nyújtani.
Zala megye új rendőrfőkapitánya 35 éve teljesít szolgálatot. A dunaújvárosi rendőrkapitányságon nyomozóként kezdte pályafutását, egyéb beosztások után 1990 és 1995 között a kapitányság vezetőjeként tevékenykedett, majd két évig vezette az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ügyeleti főosztályát. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot 1997-től három éven át vezette, majd két éven át az ORFK gazdasági főigazgatóságának osztályvezetője volt. Ezt követően nyolc éven keresztül az országos rendőrfőkapitány gazdasági helyetteseként ténykedett, 2010-től a Belügyminisztérium állományában kiemelt főtanácsadóként dolgozott.
A beiktatás előtt Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Szukics Ferenc dandártábornok a rendőrség épületében leleplezte a 42 éves korában, súlyos betegségben elhunyt Fülöp Valter dandártábornok, Zala megye volt rendőrfőkapitánya munkásságának emléket állító táblát.
A dombormű – Béres János szobrászművész alkotása – avatásán a családtagok mellett részt vettek az országos rendőrkapitány-helyettesek, a területi rendőri szervek vezetetői, a megye polgármesterei, társszervek vezetők is.

(MTI)

Bronzkincs, ami van: hála a becsületes megtalálóknak

Több mint háromezer éves bronzkincseket, köztük ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat adtak át megtalálóik a zalaegerszegi Göcseji Múzeumnak, ahol a 73 darabból álló leletegyüttest szombattól tárják a nyilvánosság elé. A becsületes megtalálókat jutalomban részesítik – tájékoztatta a múzeum az MTI-t.

A kiállítóhelyet 2014 szeptemberében keresték fel a becsületes zalai megtalálók, akik a megye egyik fél évszázada ismert – de közelebbről meg nem nevezett – régészeti lelőhelyének közelében bukkantak rá a bronzkori tárgyakra – derül ki az Ilon Gábor és Straub Péter régészek által készített háttéranyagból.
A múzeumba került ép és töredékes leletek az időszámításunk előtti 14-13. és 9-8. század közötti urnamezős kultúra korszakából származnak. Hasonló korú emlékek legutóbb 1967-ben kerültek a múzeumba Pötréte határából, illetve az elmúlt évtizedben a várvölgyi földvár területén került elő több mint egy tucat, különböző összetételű bronzkori leletegyüttes.
A mostani leletek egy késő bronzkori előkelőség tárgyi emlékei. A közel egy tucat sarló a földművelésre, a gazdaság és ezzel a hatalom egyik elemére utal, de számos fegyver – masszív rövidkard, harci balta, lándzsák és tőrök, valamint mellpáncél kúpos bronzkorongja – is van a kincsek között. Ékszerek is találhatók a leletek sorában, legalább három emberöltőnyi időszak ékszerdivatjának változása követhető nyomon a változatos formájú dísztűk, azaz a fibulák jóvoltából.

A kép illusztráció.

A kép illusztráció.

Nagy számban találni a leletegyüttesben különböző díszítésű és technikájú nyak- és karperecet, ez utóbbiak közül néhánynak a magas óntartalom csillogó, ezüstös hatást kölcsönöz. A tárgyak között szerepel egy vonalkötegekkel díszített tömör bronzkarika is, egyfajta értékmérő karika vagy karikapénz, amely az urnamezős kori gazdaságban a csere és a kereskedelem fontos darabja volt.
A zalaegerszegi múzeumba került kincsek összsúlya megközelíti a négy kilogrammot, mennyisége és minősége, valamint összetétele alapján egyaránt különleges érdeklődésre tarthat számot. A több mint 70 bronztárgyról már előzetesen megállapítható, hogy köztük számos összeillő töredék is van.
A múzeum tájékoztatása szerint Zala megyében eddig még sohasem fordult elő, de országosan is csak kevés alkalommal történt meg, hogy ilyen jelentőségű régészeti leletet önzetlenül átadjanak megtalálóik egy múzeumnak. Ennek elismeréseként szombaton Kövér László, az országgyűlés elnöke és Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott jutalmat ad át a becsületes megtalálóknak.

(MTI)

Zágráb is része lenne a schengeni övezetnek

Horvátország szeretne csatlakozni a schengeni övezethez, de az EU visszajelzései nem igazán pozitívak – írta a Vecernji List című horvát lap hétfőn.

A zágrábi újság jelentése szerint Horvátország EU-csatlakozásának második évfordulója, idén július 1-je előtt pár hónappal hivatalosan is elküldi Brüsszelnek kérelmét a schengeni övezethez való csatlakozási szándékáról, de a témával foglalkozó horvát illetékesek elismerték, hogy „a párizsi terrorista merényletek után nem nekünk áll a zászló”.
Az EU tagállamai egyre kevésbé bíznak a schengeni határokban Románia, Bulgária és Horvátország nélkül is, ezért nehéz elképzelni, hogy bárkit is felvennének most az övezetbe – írta a lap.
„Schengen a megoldás része, nem a problémáé” – idézte a Vecernji List az EU egyik dokumentumát. Ezért a lap szerint az EU nem fogja visszaállítani a határellenőrzést a 26 tagú övezeten belül, de eleget akar tenni Franciaország és más országok követeléseinek, amelyek a terrorizmus ellen küzdenek, és szigorúbb ellenőrzést követelnek a schengeni határokon.
Az a cél, hogy az EU erősítse meg a schengeni határok ellenőrzését, beleértve a horvát-magyar és a horvát-szlovén határt is – áll a lap által idézett dokumentumban.
Az EU szerint Horvátország keleti szomszédai – Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia,  amelyekkel a leghosszabb határa van – a terroristákat fegyverekkel ellátó fegyvercsempészek fő beszerzési forrásai és tranzitútvonalai közé tartoznak.
Súlyos probléma továbbá, hogy Boszniában körülbelül 3 ezer potenciális terrorista tartózkodik a belső elhárítás szerint, ami arra utal, hogy az ország „a terrorizmus puskaporos hordója”, és egy ilyen méretű veszély ellenőrizhetetlenné válik.
A párizsi terrorcselekmények rávilágítottak a bevándorlás problémájára. Ha Horvátország nem lesz tagja a schengeni övezetnek, a menekültáradatot továbbra is Magyarországnak kell felfognia, ugyanis a Balkán felől a „megélhetési bevándorlók” útvonala Magyarországon keresztül vezet Nyugat-Európába – írta a lap.

(MTI)

Zalakaros után immáron Zalaegerszegen is LED világítás várható az utcákon

Zalaegerszeg közvilágításának mintegy 80 százalékát energiatakarékos LED-izzókra cserélik ki egy több mint egymilliárd forintos beruházás jóvoltából – közölte a kiviteli szerződés pénteki aláírásakor a város polgármestere.
Balaicz Zoltán elmondta: közel 6 ezer lámpatestet cserélnek le a munkálatokra rendelkezésre álló 160 nap alatt. Csaknem 50 új lámpaoszlopot is felállítanak, a lakossági igények és a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével.
A polgármester hozzátette: Zalaegerszeg ökováros programjához szervesen illeszkedik a közvilágítási rendszer korszerűsítése. A korszerűbb lámpatestek jóvoltából nemcsak csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, de évente mintegy 50 millió forinttal kevesebbet kell majd költeni villamos energiára.
A kivitelezést a közbeszerzési pályázaton nyertes Elios Innovatív Zrt. végzi, amelynek vezérigazgatója, Sájer Gábor elmondta, hogy a General Electric Magyarországon gyártott LED-lámpáit szerelik fel a zalai megyeszékhelyen.
A kiviteli szerződés aláírásáról kiadott sajtóközlemény szerint a zalaegerszegi közvilágítási rendszer korszerűsítését két pályázati támogatásból, összesen bruttó 1,080 milliárd forint költségvetéssel valósítják meg. A költségek 85 százalékát az Európai Kohéziós Alap és a magyar kormány támogatása biztosítja, a fennmaradó 15 százalékot a zalai megyeszékhely saját forrásból, hitelből finanszírozza. A munkálatok befejezése után a város közvilágításának 80 százalékát energiatakarékos lámpatestek biztosítják majd.

(MTI)

1 19 20 21 22 23 39