Horvátországban ötöde munkanélküli

Húsz százalék fölé emelkedett a munkanélküliek aránya Horvátországban – közölte a horvát statisztikai hivatal (DZS) hétfőn.

Januárban már sorban az ötödik hónapja emelkedett a munkanélküliségi ráta: a decemberi 19,6 százalékról 20,3 százalékra.
2013 januárjához képest viszont csökkent a mutató, akkor a munkanélküliségi ráta 22,4 százalék volt.
A nyári csökkenés után – amikor az idegenforgalmi szezonban sokan el tudtak helyezkedni-, szeptembertől újra elkezdett emelkedni a munkanélküliek aránya és januárban már meghaladta a húsz százalékot, ennyi tavaly májusában volt utoljára.
A hivatal adatai szerint a munkanélküliek száma tovább nő, az országban februári adat szerint 329 ezer 890 munkanélkülit tartanak nyilván, ez 650-nel több, mint a múlt hónapban volt.
Horvátországban az elmúlt tíz évben 2008 augusztusában volt a legalacsonyabb a munkanélküliség, akkor 12,3 százalékon állt.

Keszthelyi kikötő-ügy: az önkormányzat is vizsgál már

A keszthelyi kikötőeladás ügyében a „rágalmak mielőbbi eloszlatása” érdekében vizsgálatot kezdeményez Keszthely önkormányzata minden lehetséges fórumon: kéri az Állami Számvevőszék és az ügyészség teljes körű ellenőrzését, és új vizsgálatot kezdeményez a kormányhivatalnál is.

Erről Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP), Keszthely polgármestere tájékoztatta közleményében az MTI-t csütörtökön.
A közlemény kitér arra is, hogy a Phoenix nevű vitorláskikötőt üzemeltető önkormányzati céget megvásárló Nyugati-Medence Kikötőfejlesztő Kft. kéréssel fordult Keszthely önkormányzatához „a méltánytalan politikai csatározások” mielőbbi lezárása, a sajtóban megjelent alaptalan vádak miatt kialakult helyzet tisztázása érdekében.
Az önkormányzatnak nincs oka arra, hogy védekezzen, hiszen az üzletrész-értékesítés mindenben megfelelt a jogszabályoknak, a kérésnek eleget téve kezdeményezik a vizsgálatokat – áll a közleményben. Keszthely elemi érdeke a vitorlásélet felélénkülése, egy sikeres vitorláskikötő üzemelése, ezáltal a település turisztikai vonzerejének növekedése, amelynek biztosítékát a Nyugati-Medence Kikötőfejlesztő Kft. elképzeléseiben és szakmai munkájában látja az önkormányzat – írták.
A keszthelyi önkormányzat kikötőüzemeltető cégének volt opciós joga arra, hogy megvásárolhassa a város kikötőjét a Balatoni Hajózási Zrt.-től. A cég tavaly jelezte is, hogy élni akar ezzel a jogával. Ezután az önkormányzat a céget 7 millió forintért – 22,8 millió forintos adóssággal – eladta a vitorlázókból álló befektetői társaságnak, a Nyugati-Medence Kikötőfejlesztő Kft.-nek. Így már az új tulajdonban lévő cég fizetett 330 millió forintot a kikötő épületeiért, eszközeiért, valamint a kikötői jogért a Balatoni Hajózási Zrt.-nek, amely huszonkét tóparti önkormányzat, köztük Keszthely, tulajdonában van.
A kikötő tizenegy éve épült, kétszáz hajó, húsz csónak befogadására alkalmas, egy fürdőház (tulajdonképpeni vizesblokk), recepció és egy snackbár is tartozik hozzá. A területe jelenleg is önkormányzati tulajdonban van, a használatáért az új befektetők tizenöt éven át összesen nettó 53,9 millió forint bérleti, illetve földhasználati díjat fizetnek. Mivel a Balaton állami tulajdon, a kikötőt üzemeltetőknek mederhasználati díjat is kell fizetniük.
Keszthely február 12-ei közleményében azt közölte az MTI-vel, hogy a Zala megyei kormányhivatal vizsgálata szerint törvényes volt a kikötőt működtető cég eladásával kapcsolatos önkormányzati döntés.
Az Együtt korábban felszólította Keszthely önkormányzatának fideszes többségét, hogy hozza nyilvánosságra azokat a zárt ülésen elfogadott dokumentumokat, amelyek révén a helyi kikötő „Orbán Viktor családja tulajdonába és kezelésébe” került. Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke korrupciós ügynek nevezte, hogy míg 2009-ben mintegy félmilliárd forintért próbálták eladni a keszthelyi kikötőt, végül a közelmúltban „alig 300 millió forintért juttatták el Orbán Viktor családi érdekeltségébe”. A Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) szerint a keszthelyi önkormányzat szándékosan kerülte ki a pályáztatást Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak és társainak kikötővásárlása ügyében, ezért a párt az ügyészséghez fordul – írták közleményükben. Meggyőződésük ugyanis, hogy a pályáztatás elmaradása és a jogszabályok kijátszása miatt érvénytelen a tranzakció – közölték.

MTI

Önkormányzati tulajdonba kerülhetnek a megyei könyvtárak és múzeumok épületei

Tárgysorozatba vette az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslatot.

Halász János, aki másik négy fideszes képviselővel együtt jegyzi az indítványt, az ülésen hangsúlyozta: a javaslat alapvető célja az, hogy a megyei hatókörű városi múzeumokat és a megyei könyvtárakat fenntartó önkormányzatok megkaphassák azokat az ingatlanokat, amelyekben a közgyűjtemények működnek.
A jelenlegi háromszereplős konstrukció, amelyben az állami tulajdonos, az intézményi vagyonkezelő és az önkormányzati fenntartó vesz részt, nagyban megnehezíti az intézmények pályázatokon történő részvételét, a szükséges fejlesztések, felújítások kivitelezése pedig jogi, pénzügyi, szervezési problémákat vet fel. A javaslattal a megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei könyvtárak feladatellátását szolgáló ingóságok és ingatlanok az önkormányzatok tulajdonába kerülnének, ezzel segítve a kötelező feladat hatékonyabb ellátását.
Halász János hangsúlyozta: a közgyűjteményi rendszer átalakítása utáni finomhangolást szolgáló javaslatot a tapasztalatokra alapozva, az érintettek véleményét kikérve, az ő egyetértésükkel terjesztették be.
A javaslat általános indoklása felidézi, hogy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény 2012-es módosítását követően a megyei múzeumok és tagintézményeik, valamint a megyei könyvtárak települési önkormányzati fenntartásba kerültek. A megyei könyvtárak feladatellátásához szükséges ingó vagyontárgyak térítésmentesen a fenntartó önkormányzat tulajdonába kerültek, a feladatellátást szolgáló ingatlanok, illetve a megyei múzeumok feladatellátását szolgáló ingó vagyon azonban az állam tulajdonában maradt, amelynek vagyonkezelői teendőit az intézmények látják el.
Kósa Lajos, Halász János, Horváth István, Simon Róbert Balázs és Vantara Gyula (Fidesz) javaslata szerint a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak ellátását szolgáló állami tulajdonú ingatlanok, illetve ingóságok a múzeumi kulturális javak kivételével a fenntartó önkormányzatok tulajdonába kerülnének. Az átadott vagyont az önkormányzatok nem idegeníthetik el, az átadott ingatlanokat azok fejlesztése érdekében, a kultúráért felelős miniszter engedélyével lehetne megterhelni. A megyei hatókörű városi múzeumok alapleltárában és jogszabály szerinti külön nyilvántartásában szereplő kulturális javak az intézmények vagyonkezelésébe kerülnének.
Azon megyei könyvtári és megyei hatókörű városi múzeumi feladatellátást szolgáló ingatlanok, amelyek nem kerülnek önkormányzati tulajdonba, a fenntartó önkormányzatok vagyonkezelésébe kerülnek.
Szabó Szabolcs független képviselő „értelmes és előremutató javaslatnak” nevezte az indítványt, hozzátéve, hogy ez a módosítás egyszerűsítené és áttekinthetővé, könnyebbé tenné a rendszer működését.
Simon Róbert Balázs kiegészítésként megjegyezte: a javaslat országosan 154 ingatlant érint.
Az ülésen – egyhangú támogatással – tárgysorozatba vették azt a határozati javaslatot is, amely március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánítaná.
A javaslat szerint a márciusi ünnepnapon nemcsak a fejedelemről emlékeznének meg, hanem tisztelegnének azok előtt is, akik a „Cum Deo pro patria et libertate” zászló alatt II. Rákóczi Ferencre felesküdtek, „akik a magyar szabadság kivívásáért küzdöttek”. A határozat szövege szerint a kormány támogatná és szorgalmazná olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcával kapcsolatosak.
Semjén Zsolt (KDNP), Vejkey Imre (KDNP) és Lezsák Sándor (Fidesz) indítványával kapcsolatban az ülésen Hoffmann Rózsa (KDNP) megjegyezte: „a javaslatot nem szükséges indokolni, hiszen ha van olyan történelmi személy, akit minden szempontból tisztelet övez, az II. Rákóczi Ferenc”, azonban felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy ha a naptárat „túlzsúfoljuk emléknapokkal”, azok elveszíthetik jelentőségüket.

MTI

Jó hír a leendő nyugdíjasoknak!

…Feltéve, hogy nemcsak állami nyugdíjrendszerre támaszkodnak… A Portfolio.hu legújabb információi szerint a önkéntes(magán)nyugdíjpénztárak meglehetősen jó eredményeket tudnak felmutatni, nem ritkán igen impozáns hozamokat elérve…

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona meghaladta az 1000 milliárd forintot 2014 év végén, mely éves szinten 10,5%-os bővülésnek felel meg. Hasonlóan jól teljesítettek az egészségpénztárak is, 45 milliárd forint feletti összvagyonnal zárták a tavalyi évet. A tagpénztárak portfóliói kockázattól függően 2,2-18,51%-os hozamot értek el tavaly, a befektetési tevékenységen elért eredmény pedig 82,14 milliárd forintot tett ki – mondta el Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a mai sajtótájékoztatón.

A tavalyi évre vonatkozó főbb eredmények

A szövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak év végén 1009 milliárd forintra növelték összesített vagyonukat.
A tagpénztárak portfóliói kockázattól függően 2,2-18,51%-os hozamot értek el, a befektetési tevékenységen elért eredmény 82,14 milliárd forintot tett ki.
2014 év végén az önkéntes pénztárak 1,1 millió taggal rendelkeztek, ami éves szinten stagnálást mutat.
Az egy főre vetített vagyon 12,1%-kal, 932 ezer forintra emelkedett év végén.
Az egyéni befizetések összege is kimagasló volt, tavaly összesen több mint 61 milliárd forintot tett ki, ami 20%-kal magasabb a 2013-as adatokhoz viszonyítva.
A munkáltatói befizetések is meglódultak, tavaly összesen 36,4 milliárd forintot kitéve.

onyp_hozamok-20150211

Lehoczky szerint az önkéntes pénztárak tavalyi jó teljesítménye utat nyithat a taglétszám bővülése felé. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy tavaly az új belépők száma 8%-kal nőtt, ráadásul a pénztárak működési kiadásai is csökkentek.

A taglétszám növelését segítheti, amennyiben az elkövetkező időszakban nagyobb teret nyernek az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások a cafeteria-rendszeren belül, valamint maguk a munkáltatók is ösztönöznék az ebbe az irányba való elmozdulást – hangsúlyozta Lehoczky László, a portfolio.hu cikkében. A bejegyzésen az égészségpénztári hozamok is megtekinthetőek, szintén jelentős hozamokról árulkodva.

Ezek szerint mégsem olyan megbízhatatlanok és „rosszindulatúak” ezek a pénzintézetek, ahogyan azt a kormány aposztrofálta a 3000 milliárd forintnyi MANYUP tartalék államosításakor.

Váratlan halálesetek

Először a szombati Vásárcsarnok forgatagban lett rosszul egy ember, majd legutóbb hétfőn a reggeli órákban az Erzsébet téren kellett mentőt hívni egy emberhez. A mentősöknek hosszas újraélesztés ellenére sem sikerült megmenteni őket. Mindkét esetben megfelelő gyorsasággal sikerült az életmentő egységet riasztani, ám ennek ellenére tragikusan végződtek a mentési próbálkozások.

A későbbiekben felmerülő hasonló esetekhez, szeretnénk megosztani az Országos Mentőszolgálat Alapítvány legújabb kampányvideóját, ami a jövőben segítségünkre lehet a tragédia elkerülése érdekében:

A brit változat Vinnie Jones-szal alább tekinthető meg.

Káros időtöltés: 150 ezer forintnyi kár a festékszórók miatt

A tavaly nyári festékszórós-garázda akció ügye a végkifejlethez ért. Mint a Zalaegerszegi Járási Ügyészség tájékoztatójából kiderült, a bűncselekményeket két fiatalkorú lány követte el Kanizsán, tettükkel mintegy 150 ezer forint kárt okozva. A bűncselekmény során 9 autót, orvosi rendelő falát, valamit kirakatokat fújtak le, egyenként több ezer forintos kárt okozva. Büntetésről egyenlőre nem érkezett információ.

Ez az eset önmagában is problémás, és a várható büntetésen túl még számtalan kérdést is felvet. Nem egyedi eset a fiatalkorúak közt elkövetett rongálási bűncselekmény, hiszen a Letenyemédia korábbi tudósításaiból is kiderült, más településeken is igen furcsa és káros időtöltést választanak a fiatalok. Ennek nyilvánvalóan számtalan, főként szociológiai oka lehet, ami adódhat a felesleges energiák levezetésének lehetőségének hiányából, családi háttérből, társaik figyelmének felkeltéséből stb.

Felmondtak a Zala Megyei Kórház főigazgatójának

Csidei Irén, a Zala Megyei Kórházat 18 éven át irányító főigazgató hétfőn átvette a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) területi igazgatóságának képviselőjétől az azonnali hatályú, indoklás nélküli felmondását – közölte internetes oldalán a Zalai Hírlap.
A lap írása szerint a leváltott kórházi vezető munkaszerződése lehetővé tette a munkáltatónak a munkaviszony ilyen jellegű megszüntetését. Csidei Irén 36 éve dolgozott a Zala Megyei Kórházban, 18 éven át látta el a főigazgatói teendőket, nyugdíjazásáig három év lett volna hátra.
Leváltásával egy időben Kecskés Gábort, a zalaegerszegi intézmény orvos-igazgatóját bízták meg az aktuális ügyek átvételével – olvasható az újság internetes oldalán.

(MTI)

Fánkfesztivál hetedszerre

Idén februárban immáron 7. alkalommal kerül megrendezésre a város egyik legdinamikusabban fejlődő gasztronómiai fesztiválja, mely rövid idő alatt népszerűvé vált a környéken. A VOKE Kodály Zoltán Művelődési Központ által megrendezett eseményen a kíváncsi édes szájúak mellett temérdek fánkkészítő jelenik meg, hogy fánkjaik megmérettessenek a versenyben.

Az elkészítésben szinte korlátlan variáció áll rendelkezésre, de a különleges finomságokon kívül éppúgy szerepet kap a pálinka és a bio élelmiszer is, de a kávé és tea szerelmesei is találnak kóstolni valót.
A program során arcfestés és más gyermekfoglalkozások is rendelkezésre állnak.

A versenyre 3-5 fős csapatok jelentkezését várják több kategóriában: profik-amatőrök, hozott-helyben sütött, hagyományos-különleges fánkok. A nevezési díj 1500 Ft csapatonként, melyet a nevezési határidőig (Február 2) kell befizetni a részvételhez. Ezt személyesen vagy átutalással is megtehetik.

Az eseményt a rendezvény fővédnöke, Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő nyitja meg mely után változatos – a korábbi évekből már megszokottá vált – folklór és népzenei előadások, fúvószenekari, valamint ének és tánc előadások színesítik a délutánt. A programot tombolasorsolás és Wolf Kati koncertje zárja majd.

A hétvégéi program ezúttal is ingyenes lesz.

Plakát 2015

VII. FÁNKFESZTIVÁL Felhívás -page-002

Kályha-tűz okozott balesetet Kiskanizsán

Kályha okozott tüzet csütörtök este egy nagykanizsai családi házban, ahol a bent lévők közül hárman is megsérültek – tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t.
Cseresznyés Dániel elmondta: a kiskanizsai városrészben lévő családi ház kályhája okozott tüzet az egyik szobában. A helyszínre érkező tűzoltóknak sikerült gyorsan megfékezniük a lángokat.
A tűzeset idején a házban összesen heten tartózkodtak, közülük hárman égési sérüléseket szenvedtek – tette hozzá a szóvivő.
Az MTI a helyszínről úgy értesült, hogy a családi ház egyik szobájában a berendezési tárgyakban keletkezett kisebb tűz, a bent lévők ezt próbálták eloltani, amikor megsérültek.

(MTI)

Zalai az év tűzoltósága – értékelés a Katasztrófavédelemtől

Sikeresen ellátta feladatát a katasztrófavédelem 2014-ben, és javult a szervezet társadalmi és nemzetközi elismertsége is – jelentette ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az OKF szerdai évértékelő parancsnoki állománygyűlésén, Budapesten.

Az állománygyűlésen díjakat is átadtak. Az Év Hivatásos Tűzoltó Parancsnoksága a Zala megyei Lenti parancsnoksága lett. Bakondi György tűzoltó altábornagy felidézte az elmúlt év katasztrófahelyzeteit. Mint mondta, sikeresen elhárították a vészhelyzetet, amikor a Yvette ciklon következtében a Balaton vízparti területeket öntött el.

Nem került veszélybe emberélet a nyugati országrészben történt jelentős havazások következtében, és forgalomtereléssel sikeresen kezelték a kialakult helyzetet – mondta. Szintén eredményesen védekeztek a Murán, a Dráván és a Rábán kialakult árvizekkel szemben, és első alkalommal történt meg, hogy két települést egy szomszédos ország, Szlovénia felől kellett kiürítenie a katasztrófavédelemnek.

A középső országrészben lehullott ónos eső nyomán kialakult katasztrófahelyzetben másfél nap alatt sikerült biztosítani a települések áramellátását – sorolta az eredményeket a főigazgató. Hangsúlyozta, hogy javult a katasztrófavédelem területi lefedettsége: a 20 igazgatóság mellett immár 65 kirendeltséget is működtetnek, és a 104 hivatásos tűzoltó-parancsnokság mellett már 40 katasztrófavédelmi őrs is működik. Ugyanakkor jelentősen előreléptek a műszaki eszközök beszerzésében is.

Hozzátette, hogy immár minden megyében és járásban működnek önkéntes mentőszervezetek és 17 ezer középiskolás a katasztrófavédelemnél teljesítette az érettségi megszerzéséhez szükséges közösségi szolgálatát. Ugyancsak siker, hogy újraindult a magyar tűzoltóautó-gyártás – mondta Bakondi György. – olvasható a 8800.hu oldalán.

1 233 234 235 236 237 267