Egy hírportál Nagykanizsának és térségének, Dél-Zalának
Az antwerpeni pénzdíjas versenyen 2. helyezést ért el a kanizsai úszólány.
Korábbi sikereit a hétvégén tudta szaporítani Flóra 50 m-es gyorsúszásban. A verseny különlegessége, hogy olyan klasszisokkal vett részt ezen a versenyen Flóra, mint Gyurta Dani, Hosszú Katinka és Jakabos Zsuzsanna.
Legközelebb két hét múéva, Németországban kerül sor versenyre!
Nem igaz és légből kapott az a híresztelés, amely szerint a kormánynak az a szándéka, hogy a Kanizsai Dorottya Kórházban osztályokat szüntetne meg, csökkentené az ellátási területet, ezzel együtt munkahelyek szűnnének meg és elbocsájtásokra kerülne sor – közölte a Fidesz nagykanizsai csoportja kedden az MTI-vel.
A Fidesz helyi szervezete annak kapcsán adott ki közleményt, hogy hétfő este az MSZP városi szervezetének felhívására mintegy 100-150-en demonstráltak Nagykanizsán a kórház előtt. A tiltakozást azokra a félelmekre reagálva szervezték, amelyek szerint megszűnne az intézmény súlyponti szerepe, csökkenne a jelenleg 180 ezres ellátási körzet, bezárnák a fül-orr-gégészeti, az urológiai és a szemészeti osztályt, és mindez orvosok, szakápolók leépítésével járna.
A kormánypárt nagykanizsai csoportja szerint a helyi MSZP „félrevezetve az embereket hamis állításokkal” feszültséget kelt „mendemondák, kósza hírek alapján”. Az Orbán-kormány ugyanakkor „több alkalommal is tettekkel bizonyította, hogy számára kiemelt terület az egészségügy, s minden támogatást megad ennek működtetéséhez és fejlesztésére”. Ennek bizonyítéka, hogy a Kanizsai Dorottya Kórház az elmúlt években kórház- és műszerfejlesztésre több mint négymilliárd forint támogatást kapott.
„Most azok keltenek minden alapot nélkülöző rémhíreket, akik korábban osztályokat zártak be, felelőtlen döntéseikkel, kórházak működését lehetetlenítették el”. A Fidesz-KDNP-kormány – elődjével ellentétben – „nem fejetlenül, meggondolatlanul dönt az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben, hanem szakmai alapon és az emberek érdekeit szem előtt tartva”, ezért nem fenyegetik azok a döntések a nagykanizsai kórházat, amelyeket „hamis módon terjeszt” a bukott baloldal helyi országgyűlési képviselője és prominensei – áll a Fidesz közleményében.
(MTI)
Zalaegerszeg közvilágításának mintegy 80 százalékát energiatakarékos LED-izzókra cserélik ki egy több mint egymilliárd forintos beruházás jóvoltából – közölte a kiviteli szerződés pénteki aláírásakor a város polgármestere.
Balaicz Zoltán elmondta: közel 6 ezer lámpatestet cserélnek le a munkálatokra rendelkezésre álló 160 nap alatt. Csaknem 50 új lámpaoszlopot is felállítanak, a lakossági igények és a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével.
A polgármester hozzátette: Zalaegerszeg ökováros programjához szervesen illeszkedik a közvilágítási rendszer korszerűsítése. A korszerűbb lámpatestek jóvoltából nemcsak csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, de évente mintegy 50 millió forinttal kevesebbet kell majd költeni villamos energiára.
A kivitelezést a közbeszerzési pályázaton nyertes Elios Innovatív Zrt. végzi, amelynek vezérigazgatója, Sájer Gábor elmondta, hogy a General Electric Magyarországon gyártott LED-lámpáit szerelik fel a zalai megyeszékhelyen.
A kiviteli szerződés aláírásáról kiadott sajtóközlemény szerint a zalaegerszegi közvilágítási rendszer korszerűsítését két pályázati támogatásból, összesen bruttó 1,080 milliárd forint költségvetéssel valósítják meg. A költségek 85 százalékát az Európai Kohéziós Alap és a magyar kormány támogatása biztosítja, a fennmaradó 15 százalékot a zalai megyeszékhely saját forrásból, hitelből finanszírozza. A munkálatok befejezése után a város közvilágításának 80 százalékát energiatakarékos lámpatestek biztosítják majd.
(MTI)
A nagykanizsai kórház súlyponti szerepének tervezett megszüntetése, egyes osztályainak bezárása, valamint az ellátási körzet szűkítése ellen tartott demonstrációt az MSZP hétfő este.
A Kanizsai Dorottya Kórház előtt mintegy 100-150-en gyűltek össze, a szervezők kérésére – tekintettel az egészségügyi intézményre – csendes demonstrációt tartottak. A résztvevők között volt, aki egy fakeresztet tartott a magasba „Kifosztott, meggyalázott magyar nép” felirattal.
A demonstráción, majd a rendezvényt követő sajtótájékoztatón Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője azt fejtegette: az utóbbi időben sokan keresik meg őket azzal, igaz-e, hogy a kormányzat csökkentené a nagykanizsai kórház szerepét. A politikus azt mondta, olyan információk jutottak el a szocialistákhoz, és Zombor Gábor államtitkár, valamint sajtóhírek is azt a félelmet erősítik, hogy elveszítené súlyponti szerepét a megyei jogú város kórháza, csökkenne a jelenleg 180 ezres ellátási körzet, bezárnák a fül-orr-gégészeti, az urológiai és a szemészeti osztályt, és mindez orvosok, szakápolók leépítésével járna.
Teleki László szerint „megálljt kell parancsolni annak az őrületnek, ami nagyon sok területen tapasztalható”, és a betegek érdekében meg kell akadályozni ezt „az emberek ellen szóló kormányzati lépést”, mert emberi életekről van szó. Arra szólította fel a zalai kormánypárti országgyűlési képviselőket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, kövessenek el mindent annak érdekében, hogy ne csökkenjen a nagykanizsai kórház szerepe.
Fodor Csaba, az MSZP Zala megyei elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a város csak az elmúlt 20 évben 100 milliókat áldozott a kórház építésre és műszerfejlesztésekre, és milliárdokat a központi költségvetés, amit nem szabad egyszerűen kidobni az ablakon. Az államosítás miatt az önkormányzatnak még rálátása sincs a kórház ügyeire, de a színvonal csökkenése helyett sokkal inkább „az éhbérért dolgozó” egészségügy dologi és személyi kiadásait kellene növelni – mondta.
A nagykanizsai békés demonstráció alig fél óra alatt véget is ért, de a szervezők kijelentették: folytatni fogják a tüntetéseket a kórház érdekében.
(MTI)
A gyenge forint hatására ismét megélénkült a bevásárlóturizmus a határokhoz közel eső településeken, főleg Szlovákiából jönnek át vásárolni Magyarországra, míg az osztrák határ mentén kevésbé érzékelhető a forgalom növekedése – derül ki az MTI megyei tudósítóinak körképéből.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye határ menti településein, de még Miskolcon is jószerivel hasonló a helyzet, mint egy évvel ezelőtt volt, Szlovákiából egyre többen járnak át eurójukat elkölteni, mivel a forint gyenge, a benzin és a gázolaj pedig lényegesen olcsóbb, mint a határ túloldalán. Az elmúlt év elején 316 forintot ért egy euró, és már akkor is sok szlovák állampolgár indult bevásárolni a határ menti magyar városokba, Ózdra, Sátoraljaújhelybe, de még a határtól hatvan kilométernyire lévő Miskolc hipermarketjeibe is.
Most, hogy még több forintot kapnak pénzükért, még inkább megéri átjönni – mondták az MTI tudósítójának a miskolci Búza téri piacon szlovák rendszámú autóval érkezők, akik azt is hozzátették: ha másért nem, de tankolni is érdemesebb Magyarországon, itt ugyanis kevéssel egy euró fölött van egy léter benzin ára, míg Szlovákiban ennél lényegesen többet kell fizetni érte.
Azt is elmondták a határ túloldalán élők, hogy egyre gyakrabban figyelik az euró forintárfolyamának változását, és ha már 5-8 forinttal is többet kapnak eurójukért, indulnak pénzüket költeni a határhoz közeli magyar településekre, elsősorban a hétvégéken, főként élelmiszerekre, de még sörre is.
Megélénkült a szlovák rendszámú autók forgalma az elmúlt napokban Nógrád megye határ menti városaiban is, Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Kereskedők szerint a magas euróárfolyam és a szlovákiaihoz képest olcsóbb benzin miatt északi szomszédunkból most többen látogatnak vásárlási céllal Magyarországra.
Az autósok már azzal is nyernek literenként húsz-harminc forintot, ha az országhatár innenső oldalán tankolnak, de a számukra kedvező euró/forint átváltási arány miatt az élelmiszeripari termékeket és egyes fogyasztási cikkeket is olcsóbban tudják megvenni Magyarországon. Salgótarjánban a városi piac és a hipermarketek forgalmának jelentős részét biztosítják a Fülekről, Losoncról, Rimaszombatról bevásárolni érkező turisták, Nógrád megye nyugati nagyobb városában pedig a Nagykürtösről, Ipolyságról, illetve a környező határ menti falvakból érkezők élénkítik a forgalmat.
Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere az MTI-nek elmondta: amikor 310 forint fölött váltják át az eurót, ugrásszerűen megnő a Szlovákiából érkező, Balassagyarmaton vásárlók száma. Az alpolgármester megjegyezte: városukban ennek is köszönhetően a 2014-es évben jelentős bevételnövekedést értek el a kereskedelemmel, illetve szolgáltatással foglalkozó vállalkozások, ami az önkormányzatnak is kétszámjegyű helyi iparűzési adóbevétel-növekedést jelent.
A Szlovákiából dunai hidakon át megközelíthető Komárom és Esztergom 40-50 kilométerről is vonzza a szlovák vásárlókat – mondták az el az MTI-nek a két település üzleteiben.
Komáromban az egyik kereskedelmi lánc áruháza közvetlenül az Erzsébet-híd lábánál található, az üzlet parkolójában többségben vannak a szlovák rendszámú autók. Jelenlétük folyamatos, szinte független a forint/euró árfolyamtól, legfeljebb az figyelhető meg, ha az euró kiugróan erős, nagyobb értékű bevásárlásokat végeznek.
A két város benzinkútjainál is állandó a szlovák ügyfelek forgalma, a kezelők elmondták, még céges kártyával is átjárnak tankolni Magyarországra.
A komáromi gyógyfürdő idegenforgalmi vezetője, Molnár Gyöngyi szerint folyamatosan harminc százalékra tehető a Felvidékről érkező vendégek aránya. A révkomáromi lakcímkártyát bemutatók is megkapják a komáromiaknak járó kedvezményt, azaz száz forinttal olcsóbban válthatnak belépőjegyet.
Az osztrák határ mentén, Sopronban és Fertődön nem érezhető az Ausztriából érkező vásárlók számának növekedése. Fertődön az egyik határ menti benzinkúton például azt mondták, hogy Ausztriában még mindig olcsóbb tankolni, így inkább továbbra is az a jellemző, hogy a magyarok mennek oda és nem fordítva.
Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a városban a gyenge forint nem mozdítja meg az átlag osztrák vásárlókat, akiket igen, az pedig annyira kevés, hogy nem is mérhető. Ami jellemző, hogy az a tízezer magyar, aki kint dolgozik, ilyenkor váltja be a fizetésének egy részét, amiből inkább a közüzemi számlákat fizeti be itthon, de a vásárlást még mindig Ausztriában intézi.
A Győri Árkád Üzletközpont igazgatója, Máté Richárd elmondta: náluk nem jellemző az osztrák bevásárlóturizmus, inkább Szlovákiából érkeznek a vevők, arányuk átlagosan 5 százalékra tehető. Hozzátette, hogy egyelőre nem nőtt a forgalom, de amennyiben a forint pénteken is gyenge marad, biztos, hogy a hétvégén többen jönnek majd külföldről vásárolni.
A Zala megyei Lentiben 10-15 százalékos forgalombővülést jelent, hogy gyengébb a forint és olcsóbb az üzemanyag, s ezen okok miatt több szlovén és osztrák polgár érkezik a városba – vélekedett egy helyi benzinkút üzemeltetője. Németh Lajos az MTI érdeklődésére arról számolt be, hogy miután Szlovéniában nagyjából még most is 400 forintba kerül egy liter 95-ös benzin, az ott élőknek érdemes 15-20 kilométert megtenniük Magyarországra, hogy itt tankolják tele autóikat. A töltőállomás, de akár a város üzleteinek forgalmából is az látszik, hogy Lentiben pénteken a vásárlók mintegy 20 százaléka külföldi, többségében szlovén és kisebb részben osztrák.
(MTI)
Nyolc településen tíz időközi önkormányzati választást tartottak vasárnap. A választások többségét azért írták ki, mert az október 12-i választás jelöltek hiányában elmaradt, vagy szavazategyenlőség alakult ki.
Az időközi választásokat Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Vas és Zala településein tartották.
A Baranya megyei Kishajmáson Nagy László független jelölt nyerte a polgármester-választást és a településen a képviselő-testület négy tagját is megválasztották.
Ranyhóczkiné Ács Andrea körjegyző elmondta, a mintegy 240 lakosú település 168 választópolgárából 97 ment el szavazni.
Az időközi választásra azért volt szükség, mert tavaly októberben nem indult elég jelölt a képviselő-testület tagjainak megválasztásához, később pedig lemondott tisztségéről a választók bizalmát elnyerő Nagy Gábor független polgármester.
A baranyai Tengeri polgármesterének Nyaka Melinda független jelöltet választották.
Hederics István körjegyző elmondta: a 61 lakosú község 53 választópolgárából 45-en mentek el szavazni.
Az időközi voksolást azért tartották, mert a tavaly októberi általános választáson a két jelölt azonos számú érvényes szavazatot kapott, emiatt a voksolás eredménytelen lett.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fancsal polgármesterének Isóczki Lajost választották az időközi választáson. Nagyné Pail Marianna jegyző elmondta, a község polgármesteri posztjáért azért írták ki a választást, mert az elmúlt év őszi helyhatósági voksoláson szavazategyenlőség alakult ki az első helyen a polgármesterjelöltek között.
A vasárnapi választáson eredetileg két független jelölt, Varga István és Isóczki Lajos indult volna, ám Varga István visszalépett.
A Somogy megyei Szorosadon szintén független jelöltet, Simonics Ervin Gyulát választották polgármesterré, a 76-as érvényes szavazat közül 48-at szerzett meg.
Orbánné Zilizi Márta körjegyző elmondta, a kistelepülésen azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző választáson induló két jelölt között szavazategyenlőség alakult ki.
A mostani megmérettetésen ismét a település polgármestere, a független Kendi Tibor indult Simonics Ervin Gyulával szemben.
A Vas megyei Bozzaiban Kovács Tünde független jelöltet választották meg önkormányzati képviselőnek. Bozzai Antal, a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatása szerint a képviselői posztért három független jelölt indult.
Bozzaiban október 12-én a független Csizmadia Fannit választották meg polgármesternek, a négytagú képviselő-testületbe négyen jelöltették magukat, köztük a később megválasztott polgármester is, így egy képviselői hely betöltetlen maradt, ezért kellett időközi választást tartani.
A Vas megyei Tanakajd polgármestere a független Simon Miklós lett, és megválasztották a község négytagú képviselő-testületét is. Gáspár Tivadar jegyző, a helyi választási iroda vezetője közölte, októberben Tanakajdon még senki nem akart polgármester lenni és a képviselő-testület megválasztásához sem volt elegendő számú jelölt, ezért tartottak vasárnap időközi választást.
Zalamerenyén újraválasztották az eddigi polgármestert, a településen az októberben kialakult szavazategyenlőség miatt kellett megismételni a választást. Szabóné Csányi Mariann jegyző közölte: a községet eddig függetlenként irányító – októberben a Fidesz-KDNP színeiben, most pedig újból függetlenként induló – Ódor László Lajos 73 szavazatot gyűjtött, kihívója, Papp Sándor (független) 70 voksot kapott.
Az októberi szavazáskor szavazategyenlőség alakult ki a két jelölt között, ezért ismételték meg a választást.
A szintén Zala megyei Valkonyán Hatala Gábort választották polgármesternek. Varga Éva körjegyző elmondta: a település 55 választópolgára két független jelöltre szavazhatott. Októberben jelölt hiányában maradt el a voksolás.
(MTI)
Engedély nélkül végzett húsfeldolgozást egy zalai húsnagykereskedő cég, amelynek telephelyén négy tonna húskészítmény foglaltak le – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága hétfőn az MTI-t.
Cséve Szabolcs sajtóreferens közölte: a NAV pénzügyőrei a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársaival tartottak ellenőrzést a napokban egy Zala megyei húsnagykereskedésben. Ellenőrizték az ott tárolt élelmiszerek eredetét és leltárt is végeztek.
A nagykereskedésben nem tudták igazolni a telephelyen tárolt, négy tonna feldolgozott húskészítmény származását, de a vizsgálat megállapította, hogy engedély nélküli húsfeldolgozást folytattak. A NÉBIH munkatársai a húskészítményeket lefoglalták és elrendelték megsemmisítésüket.
A pénzügyőrök a dolgozók foglalkoztatásának jogszerűségét is ellenőrizték, és mint kiderült, egy alkalmazott nem volt bejelentve.
A NAV a foglalkoztatási szabályok megsértése és az igazolatlan eredetű áruk tárolása miatt akár egymillió forint mulasztási bírságot is kiszabhat – közölte a sajtóreferens.
(MTI)
Az üzemanyagárak esése és az élelmiszerárak csökkenése húzta lefelé az inflációt decemberben az MTI által szerdán megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, még hónapokig maradhat a defláció Magyarországon.
A fogyasztói árak 2014-ben átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek, decemberben 0,9 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest, novemberhez viszonyítva pedig 0,7 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint nem volt meglepetés a decemberi inflációs adat, nagyban befolyásolta az üzemanyagárakba begyűrűző olajáresés, illetve az élelmiszerárak csökkenése.
Az idei év kérdése, hogy mikor és milyen szinten áll meg az olajár meredek zuhanása, illetve mennyire lesz tartós ez az alacsony szint – hívta fel a figyelmet.
Az elemző szerint még hónapokig maradhat a defláció, 2015-ben nem fog teljesülni a magyar jegybank inflációs célja, így a tavaly decemberi adat fényében 0,4 százalékra módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést.
Emlékeztetett: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentésében úgy fogalmaz, hogy az olajáresés, illetve az eurózónában elmaradó gazdasági fellendülés „a monetáris kondíciók lazításának irányába mutat”. Ezért az elemző úgy véli, hogy a márciusi friss inflációs előrejelzést követően az MNB változtatni fog a kommunikációján, hogy előkészítsen egy újabb kamatcsökkentési ciklust.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: számoltak az olajáresés hatásaival, valamint az alacsonyabb mezőgazdasági termelői árak miatt csökkenő élelmiszerárakkal. Ugyanakkor a fogyasztói árakat szintén befolyásolta, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban egyaránt tovább mérséklődtek az árvárakozások, ami mutatja, hogy a nyomott üzemanyag- és az élelmiszeráraknak másodkörös hatása is van és általános árcsökkenési tendenciát okoz – tette hozzá.
Az elemző úgy véli keresleti oldalon a bővülő gazdaság, a növekvő fogyasztás és beruházás éppen az áremelkedésnek kedvezne.
Elmondta: a hónapok óta csökkenő árak deflációra utalnak, azonban fogyasztási statisztikákból kifolyólag nem valószínű, hogy deflációs spirál (a tartósan alacsony árak ellenére a lakosság kevesebbet fogyaszt, ami további árcsökkenést eredményez) alakulna ki, inkább a csökkenő árszínvonal pozitív hatását lehet majd érezni Magyarországon.
A szakértő szerint az MNB próbál átnézni az egyszeri hatásokon, azonban ha az alapvető inflációs mutatók (maginfláció, kereslet érzékeny infláció) is markánsan csökkennek, a jegybank akár az újbóli kamatcsökkenést is megfontolhatja.
Balatoni András kifejtette: a lényegesen gyengébb forinthoz hozzá kell szokni, az euró jegyzése könnyedén elérheti a 323-324 forintos korábbi csúcsot, a következő 1-2 hónapban pedig 315-324 forint közötti kereskedési sávra számít az elemző.
A gyengülő tendencia azonban természetes folyamat, hiszen az alacsony infláció leértékelődő árfolyamot eredményez.
(MTI)
Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének (ASZÖT) javaslata alapján idén minden személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékot felajánló magánszemély rendelkezhet postai illetve elektronikus levelezési címének a kedvezményezettel való közléséről – hívta fel a figyelmet a testület szerdai közleményében.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a törvényváltozással megnyílik a civil szervezeteknek az a lehetőség, hogy az adományozók közvetlen és pontos tájékoztatásával növeljék az átláthatóságot és bizalmat.
Az ASZÖT képviselői felhívják minden 1 százalékot gyűjtő szervezet és felajánló figyelmét, hogy az idei évtől a rendelkező nyilatkozat formátuma is megváltozik, az új nyilatkozat tartalmazza az adózó postai illetve elektronikus levelezési címét, valamint az ezek kiadásához megadható hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozatot is.
Az adományok etikus felhasználása, az átláthatóság és bizalom növekedése elkerülhetővé teszi a sajtóban is nyilvánosságra került visszaéléseket illetve azokat a károkat, melyeket az említett esetek a civil szektor kevesebb nyilvánosságot kapó, ámde megbízhatóan működő nagy többségének okoznak – írták.
A testület üdvözli azt a már régóta javasolt és várt módosítást is, mely szerint a kedvezményezett szervezeteknek előzetesen kell igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit, mely alapján az adóhatóság minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek listáját. A módosítással elkerülhető, hogy egyes felajánlások kárba vesszenek azáltal, hogy a támogatandó szervezetről csak utólag derül ki, hogy nem felelt meg az előírt feltételeknek – olvasható a közleményben.
Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületét 2012-ben hozták létre civil szervezetek.
(MTI)
Tíz százalékkal bővült tavaly a belföldi turizmus, és 2015-ben is hasonló, 9 százalékos bővülés várható a Szállás.hu portál legfrissebb előrejelzése szerint.
Az online szállásközvetítő MTI-hez hétfőn eljuttatott évértékelése szerint nem lehet panaszuk a szállásadóknak a tavalyi évre, a belföldi vendégforgalom növekedése 2014-ben sem torpant meg.
A közlemény idézi Szigetvári Józsefet, a Szallas.hu ügyvezetőjét, aki elmondta: a tavalyi év elején még 6 százalékos bővülést prognosztizáltak, de ezt is sikerült túlszárnyalni. Tíz százalékkal nőtt a belföldi vendégforgalom, ami részben a SZÉP-kártya további terjedésének köszönhető – tette hozzá.
A portál adatai szerint a SZÉP-kártyával történő szállásfoglalások átlagértéke 2 százalékkal csökkent ugyan 2014-ben, de 34 százalékkal gyakrabban fizettek így a vendégek 2013-hoz képest. Az eltöltött éjszakák számában nem volt jelentős változás, inkább többször utaztak rövidebb időre: a foglalások közel kétharmada a tavalyi évben is 1, illetve 2 éjszakára szólt.
A szálláshelyeken július és augusztus a teljes belföldi forgalom 45 százalékát adta, de nagyon erős volt még az októberi időszak is. Tovább nőtt az apartmanok és vendégházak népszerűsége, a hotelek körében viszont csak a 4-5 csillagos szállodák tudták növelni részesedésüket a teljes forgalomból. Az apartmanok között erősödik a verseny, ami a színvonalat is emeli, ezzel egyre vonzóbbá válnak a családos, kisgyermekes utazók körében – értékelte az ügyvezető igazgató.
Két év után először nem Siófok, hanem Budapest végzett a legnépszerűbb belföldi utazási célpontok toplistájának élén. Az ezüstérmes Siófok után Hajdúszoboszló, Eger, illetve Balatonfüred következik. A régiók tekintetében a Tisza-tó fejlődése jól kimutatható, de egy-egy fesztivál például könnyen telt házat okozhat a szállásokon – mondta.
A legtöbb szálláshelyet tavaly Pest megyében adták ki, a második helyen Somogy megye, a harmadikon pedig Heves megye végzett.
Tavaly a cég 30 százalékkal növelte partnerei számát, így 8418 szállásadóval működött együtt. Az évről évre javuló kihasználtság miatt a szálláshelyeknek idén már lesz lehetőségük a drágításra – tette hozzá Szigetvári József.
A Szallas.hu szakembere szerint az online foglalások aránya idén elérheti a 60 százalékot, melyből egyre inkább kiveszi a részét az idősebb korosztály is. Ezen belül a mobileszközök további előretörése várható, a mobilról, illetve tabletről foglalt szálláshelyek aránya 15-ről 30 százalékra nő.
(MTI)