Fókuszban a vágásbiztos védőkesztyűk

(x) A kezünket gyakorlatilag minden munkaköri feladathoz használjuk, épp ezért van nagy kockázata a kézsérüléseknek szinte minden munkahelyen. Kezeink és ujjaink védelme munka során tehát kritikus fontosságú, erre hivatottak a különböző védőkesztyűk. 

Védelem a kéznek 

A Revoo minőségi munkaruhagyártó és forgalmazó vágásbiztos kesztyűk széles választékát kínálja a kéz védelme érdekében. Vannak itt mártott és anyagukban vágásbiztos termékek, bőr tenyerű és pöttyözött modellek is, de lánckesztyűt is találunk a kínálatban. 

Ha valakinek munka közben megsérül a keze vagy az ujjai, az negatív hatással van a munkaképességre és akár az általános életminőségre is. Bár a kesztyű a munkahelyi egyéni védőfelszerelések leggyakoribb formája, a kézsérülések még mindig a második legnagyobb munkahelyi sérüléstípusnak számítanak. 

Egyes statisztikák azt mutatják, hogy évente mintegy 1 millió munkavállalót kezelnek a sürgősségi osztályokon kézsérülések miatt, és ezen emberek 70 százaléka nem viselt kesztyűt, a további 30 százalék ugyan igen, de az vagy sérült volt, vagy nem volt megfelelő az adott munkafeladat elvégzéséhez. 

A kézsérülések típusai

A kézsérülések leggyakoribb típusa a vágás, ami éles tárgyak vagy szerszámok miatt keletkezik. Gyakran azért történik meg, mert nem a megfelelő kesztyűt használják a munkavállalók. Óvatosan kell eljárni minden olyan szerszám használatakor, amely könnyen áthatolhat a bőrön. Ezenkívül vannak összenyomódásból eredő sérülések, melyek abból adódnak, hogy valaki két tárgy közé vagy egy forgó berendezésbe helyezi a kezét. 

Törés pedig akkor következik be, ha hirtelen ütés éri az ujjak vagy a kéz csontjait, ez általában gépjármű balesetkor következik be, vagy akkor, ha valaki kinyújtja a kezét, hogy felfogja magát egy esés után. 

Biztonságos munkavégzés

Nem minden védőkesztyű nyújt azonos védelmet és teljesítményt, így mindig fontos, hogy az adott kockázatokat mérlegelve a lehető legjobb terméket válasszuk ki. A vágás- és szúrásálló kesztyűk például ellenállnak az éles tárgyak által okozott vágásoknak. Ide tartozhatnak a pengék, üvegek, kések és szerszámok az építőipari vagy autóipari munkák során. 

A szúrásállóság arra utal, hogy a kesztyű mekkora erőt vagy igénybevételt képes elviselni, mielőtt a szerszámok vagy éles tárgyak átütnék vagy szétszakítanák a kesztyűt. Egy szúrásálló kesztyű nem feltétlenül vágásálló, és ez fordítva is igaz. 

Amikor ilyen termékeket keresünk, mindig nézzük meg, hogy milyen munkaterületre ajánlja a gyártó az adott terméket, illetve nagy segítségünkre lehetnek a választásban az egyéni védőfelszerelésekhez kapcsolódó szabványok. Itt többféle kategóriával is találkozni, az EN 388 jelölés például mechanikai védelmet jelent, az EN 407 jelölés pedig a hő és láng elleni védelmet. 

Egymilliárd forint értékű adózatlan dohányterméket foglaltak le Letenyénél

Rekordmennyiségű fogyasztási dohányt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei Zala vármegyében, egy kamion rakterében. A több mint 13 tonnányi füstölnivalót csempésző sofőr és váltótársa már csak utasként hagyhatta el a helyszínt, egy járőrautó hátsó ülésén.

A pénzügyőrök egy román honosságú tehergépjárművet tereltek ki rutinellenőrzésre a 7-es főút letenyei határpontjának közelében.

A bemutatott okmányok alapján a hatalmas monstrum 16 tonna csomagolóanyagot szállított Lengyelországból Olaszországba. A járőrök először a kamion fülkéjét vizsgálták át, melynek egyik rekeszéből előkerült a fuvarokmányon feladóként szereplő lengyel cég bélyegzője.

A pecsétnyomó ottléte alapján a pénzügyőrök feltételezték, hogy „valaki” hamiskodhat a fuvarral, ez kellő indokot adott arra, hogy a teljes árukészletet szemügyre vegyék.

A sofőr erősen ágált az alaposabb vizsgálódás ellen, nem akarta megmutatni a rakteret, ez még inkább megerősítette a hatóságiak gyanúját azzal kapcsolatban, hogy valami nincsen rendben.

A raktér felnyitásakor erős dohányszag csapta meg a pénzügyőrök orrát – ekkor már biztos volt, hogy nem csupán csomagolóanyag utazik A-ból B-be, noha álcázásként a felépítmény hátuljában elsőként valóban a három raklapnyi, okmányok szerinti papíráru volt látható.

Az elkövetők nem számoltak a pénzügyőrök aktivitásával, az egyenruhások bemásztak a látszatáruként használt torlaszok mögé, ahol fekete fóliába csomagolt kartondobozokban több mint 13 tonna vágott, fogyasztási dohányt találtak.

A NAV munkatársai a több mint egymilliárd forint értékű adózatlan dohányterméket lefoglalták, jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás miatt indítottak eljárást.

A helyszínre kivonuló zalai nyomozók az elkövetőktől okmányokat, illetve több mint 8 ezer euró készpénzt foglaltak le. A két sofőrt előállították, költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki őket, mivel a lefoglalt jövedéki termékek után 560 millió forint adót kellett volna megfizetniük.

A gyanúsítottak letartóztatását a Zala Vármegyei Főügyészség indítványa alapján a járási Bíróság elrendelte.

A cselekmény miatt az elkövetők akár 10 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetők – tudatta honlapunkkal Juhászné Prantner Etelka pénzügyőr százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatóságának sajtóreferense. (Fotók/videó: nav.gov.hu Médiaszerver)

KSH: júliusban a nettó átlagkereset 438 400 forint volt

2024 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 636 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 400 forint volt.

A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,1 százalékos növekedése mellett – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó kereset mediánértéke 524 100, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el, 16,5, illetve 16,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Júliusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 602 200 forintra becsülhető, ez 14,3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 598 800, a költségvetésben 604 400, a nonprofit szektorban 629 600 forintot tett ki, 13,2, 17,0, illetve 18,2 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 423 400, 13,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023. júliusban volt.

Január-júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 635 000 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 300, a kedvezményeket figyelembe véve 437 100 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (MTI)

Az ipari folyamatok optimalizálása SCADA rendszerek segítségével

Az ipari folyamatok optimalizálása egyre nagyobb jelentőséget kap a modern gyártási környezetben. A hatékonyság, a termelékenység és a minőség javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok versenyképesek maradjanak a globális piacon. A SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition) rendszerek ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak, mivel lehetővé teszik a valós idejű adatok gyűjtését, elemzését és a folyamatok automatizálását, mindezt egy központi irányító rendszer segítségével.

Mi az SCADA?

Az SCADA egy olyan rendszer, amelyet az ipari folyamatok felügyeletére és adatgyűjtésére használnak. Ez a rendszer lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy valós időben nyomon kövessék és irányítsák a gyártási folyamatokat, minimalizálják a leállások kockázatát, és optimalizálják a termelési hatékonyságot. Az SCADA rendszerek több részből állnak, beleértve a szenzorokat, vezérlőegységeket, adatgyűjtő modulokat és egy központi számítógépet, amely feldolgozza és megjeleníti az adatokat.

Az SCADA rendszer részei

  1. Szenzorok és bemeneti eszközök: Ezek gyűjtik a fizikai paramétereket, mint például a hőmérséklet, nyomás, áramlási sebesség stb. Az érzékelők közvetlenül kapcsolódnak a folyamatokhoz, és biztosítják a szükséges adatokat a rendszer számára.
  2. PLC-k (Programmable Logic Controllers): A PLC-k a fizikai folyamatokat irányítják, az érzékelők által gyűjtött adatok alapján. Ezek az eszközök végrehajtják a parancsokat, például egy szelep nyitását vagy zárását.
  3. Kommunikációs hálózatok: Az adatok továbbításáért felelős hálózat, amely összekapcsolja a szenzorokat, PLC-ket és a központi irányító rendszert. Ez a hálózat lehet vezetékes vagy vezeték nélküli, és biztosítja a gyors és megbízható adatátvitelt.
  4. Központi irányító rendszer: Az SCADA rendszer szíve, ahol az adatok feldolgozása és megjelenítése történik. Az operátorok ezen a felületen keresztül követhetik nyomon a folyamatokat, állíthatják be a paramétereket, és elemezhetik a gyűjtött adatokat.

Az SCADA rendszerek előnyei az ipari folyamatokban

1. Valós idejű adatok gyűjtése és elemzése: Az SCADA rendszerek lehetővé teszik az adatok valós idejű gyűjtését, ami kritikus fontosságú az ipari folyamatok optimalizálásához. Az operátorok azonnal láthatják a változásokat, és azonnal beavatkozhatnak, ha szükséges, ezzel minimalizálva a leállások és a hibák kockázatát.

2. Hatékonyság növelése: Az automatizálás és a valós idejű adatok alapján történő döntéshozatal jelentősen növeli a termelési hatékonyságot. Az SCADA rendszerek lehetővé teszik a gépek és eszközök optimális működését, csökkentik az energiafogyasztást és minimalizálják a hulladéktermelést.

3. Költségcsökkentés: A leállások és hibák minimalizálásával, valamint az energiafogyasztás optimalizálásával az SCADA rendszerek hozzájárulnak a működési költségek csökkentéséhez. A rendszeres karbantartási igények előrejelzése és a megelőző karbantartás révén a gépek élettartama is meghosszabbítható, ami további megtakarításokat eredményez.

4. Minőségirányítás: Az SCADA rendszerek lehetővé teszik a folyamatok folyamatos nyomon követését és a minőségi paraméterek betartását. A valós idejű adatok és az automatikus jelentések révén a gyártási folyamatok pontosan szabályozhatók, így biztosítva a termékek magas minőségét.

Az SCADA rendszerek ipari alkalmazása

1. Energetikai ipar: Az energetikai szektorban az SCADA rendszereket széles körben alkalmazzák az erőművek, átviteli hálózatok és elosztó rendszerek felügyeletére. A valós idejű adatok alapján az operátorok hatékonyan irányíthatják az energia termelését és elosztását, ezzel biztosítva a stabil és megbízható áramellátást.

2. Gyártóipar: Az SCADA rendszerek a gyártóiparban segítenek a termelési folyamatok optimalizálásában, a gépek hatékony működtetésében és a gyártási folyamatok automatizálásában. A valós idejű adatok alapján a gyártók gyorsan reagálhatnak a termelési problémákra és optimalizálhatják a termelési paramétereket.

3. Víz- és szennyvízkezelés: Az SCADA rendszerek kritikus szerepet játszanak a víz- és szennyvízkezelési folyamatokban. A rendszer lehetővé teszi a vízminőség, a folyadékszintek és a szivattyúk működésének valós idejű monitorozását, ezzel biztosítva a környezeti előírásoknak való megfelelést és a rendszerek hatékony működését.

4. Olaj- és gázipar: Az SCADA rendszerek az olaj- és gáziparban segítenek a fúrási, kitermelési és szállítási folyamatok irányításában. Az adatgyűjtés és a valós idejű monitorozás révén a vállalatok hatékonyan kezelhetik a folyamatokat, minimalizálhatják a kockázatokat és maximalizálhatják a termelést.

Az SCADA rendszerek kihívásai és megoldások

1. Kiberbiztonság: Az SCADA rendszerek egyik legnagyobb kihívása a kiberbiztonság. Mivel ezek a rendszerek kritikus infrastruktúrákat irányítanak, ki vannak téve a kibertámadások kockázatának. Az SCADA rendszerek kiberbiztonságának javítása érdekében a vállalatoknak be kell vezetniük a legújabb biztonsági protokollokat, például a tűzfalakat, a titkosítást és a felhasználói hitelesítést.

2. Integráció meglévő rendszerekkel: Az SCADA rendszerek integrálása a meglévő ipari rendszerekkel és infrastruktúrával kihívást jelenthet. A sikeres integráció érdekében szükség van a rendszerkompatibilitás biztosítására és a megfelelő kommunikációs protokollok használatára.

3. Képzés és szakértelem: Az SCADA rendszerek hatékony működtetéséhez megfelelő képzésre és szakértelemre van szükség. A vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a rendszerek kezelői jól képzettek legyenek, és ismerjék a rendszer működését és karbantartási követelményeit.

(Link guaranteed for 18 months. A link 18 hónapig garantált.)

Egy szakma, amely sokak számára ideális: az ingatlanközvetítő

(x) Ha valaki úgy dönt, hogy felnőtt fejjel új szakmát tanul ki, akkor nehéz dolga van. Először is meg kell találni, mi az, ami valóban érdekes lehet, másodszor itt már az anyagiak is számítanak: olyat kell keresni, amely hosszú távon is jól fizet.

Ráadásul az sem mindegy, nekünk való-e az állás, megleljük-e az örömünket a napi munkavégzés során. Aki például nem szívesen mozog emberek között, annak nem lesz jó egy sok jövés-menéssel járó munkavégzés.

Fontos azonban, hogy először az alapokat sajátítsuk el, iratkozzunk be egy képzésre! Az Alfakapos.hu ingatlanszakmai tanfolyamai ideálisak lehetnek sok ember számára: de csak azoknak érdemes belevágniuk a tanulásba, akik valóban szeretnek kommunikálni, és nem riadnak vissza az adminisztratív feladatoktól sem.

Mit tanulhatunk?

Az ingatlanszakmai tanfolyamok között a legnépszerűbb az Ingatlanközvetítő tanfolyam, amely könnyen és gyorsan elvégezhető, pár hónapon belül már el is helyezkedhetünk általa – akár egyéni vállalkozásba is kezdhetünk ily módon.

Az ingatlanközvetítő az az ember, aki részt vesz az ingatlanok felkutatásában, segíti azok értékesítését, és számos egyéb feladatot is ellát ezzel kapcsolatban. Aki árulta már a lakását, jól tudja, hogy egy ilyen szakember aranyat ér.

Az ingatlanpiacon vannak ugyan kisebb-nagyobb kilengések, de az biztos, hogy lakást eladni és venni nagyon sokan akarnak – éppen ezért az ingatlanközvetítőknek mindig lesz munkájuk. Ráadásul nem is keresnek rosszul, hiszen jutalékért dolgoznak.

További pozitívuma lehet a választásnak, hogy szabad időbeosztásban dolgozhatunk. Nincs fix napirend, viszont az ügyfelek igényeinek megfelelően kell végezni a munkát, ami egyébként nagyon is változatos! Hol az irodában kell telefonálgatni, papírokat kitölteni, hol pedig ki kell menni egy telekre, egy házhoz, és ott tárgyalni az eladókkal, vevőkkel.

Milyen képességek kellenek ahhoz, hogy valaki jó ingatlanközvetítő legyen?

Mint a fentiekből is látható, hogy nem elég az, ha valakinek jó a kommunikációs képessége – az értékesítői véna itt nagy szerepet kap. Jó, ha az illető jártas a marketingben is, és ismer egy-két jó fogást.

Ahhoz, hogy sikeres legyen a vásárlás, mindent precízen kell végrehajtani: tökéletes leírást kell készíteni a lakásról, házról, emellett minőségi fotókat érdemes készíteni. Ez is megtanulható azonban: az Alfakapos.hu e feladatokhoz kapcsolódó tanfolyamokat is indít.

Számítástechnikai tudás, autóvezetési tapasztalat, akár nyelvtudás is szükséges lehet ahhoz, hogy a napi feladatokat el tudjuk végezni. Az empátia, a türelem, a jó problémamegoldó képesség szintén elengedhetetlen!

Ki jelentkezhet a tanfolyamra?

Ha kedvet kaptál ennek nyomán az ingatlanközvetítő szakma kitanulásához, akkor jelentkezz bátran a fent említett oldalon: már 3 hónap alatt el lehet végezni a képzést! Az órák online lesznek, így még a jelenlegi munkahelyed, családod mellett is haladni tudsz a tananyaggal.

A jelentkezés feltétele az érettségi, a képzés végén pedig államilag elismert bizonyítványt kaphatsz.

Júniusban 642 ezer volt a bruttó átlagkereset – állítja a statisztikai hivatal

KSH: a bruttó átlagkereset 642 000 forint volt júniusban, 13,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

(Fotó: archív)

A KSH közölte: júniusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 200 forintra becsülhető, ez 13,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 595 000, a költségvetésben 597 800, a nonprofit szektorban 631 300 forintot tett ki, 12,0, 18,8, illetve 18,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 427 000, a kedvezményeket figyelembe véve 442 000 forintot ért el, 13,3, illetve 13,1 százalékkal magasabb volt, mint 2023. júniusában.

Január-júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 100, a kedvezményeket figyelembe véve 436 900 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (MTI)

A hatékony free cooling alapjai konkrét példákkal

(x) A free cooling nem csupán egyre népszerűbb a nagy szervertermekben és adatközpontokban a hűtési megoldásával, hanem szinte életbevágó szereppel is bír. Nem beszélve a jelentős költség- és energiamegtakarításról, amit el lehet érni általa.

A külső levegő természetes hűtési képességét kihasználó rendszerek ugyanis nemcsak környezetbarát alternatívát képeznek, hanem azáltal, hogy lehetővé teszik a hűtést alacsony energiafogyasztás mellett, gazdaságos üzleti megoldást jelentenek.

A RackForest csapata az egyik legnagyobb hazai tulajdonban lévő szerver szolgáltatásokat nyújtó cég – legyen szó rendszer üzemeltetésről, bérszerverről, VPS, tárhely vagy domain létrehozásáról. A szervertermek hűtése során pedig olyan technikákat és megoldásokat sajátítottak el a gyakorlatban, melyek a legnagyobb nemzetközi adatközpontok és szervertermek számára is jó példát jelenthetnek.

A free cooling jelentése elméletben

Free cooling alatt a szervertermek külső levegő általi, természetes alacsony hőmérséklettel való hűtését értjük. Ezzel a módszerrel minimalizálhatjuk a hagyományos hűtőgépek és hűtőfolyadékok használatát, jelentős energiamegtakarítást elérve. Ez tehát a módszer lényege, hogy nem kapcsol be a hűtőgép, nem áramlik a hűtőfolyadék, csupán a ventilátorok kapcsolgatnak, a hőmérők adatai alapján gyorsítják vagy lassítják az áramlást.

A free coolinggal tehát elméletben a levegő hőmérsékletét az adott adatközpont hűtési szükségleteihez mérten használhatjuk fel – de elárulunk egy titkot, a gyakorlatban is működik a dolog, mint a karikacsapás. A free cooling hatékonyságát ugyanis a való életben is több ízben bizonyították már.

Gyakorlatban is bevált free cooling megoldások

Nézzük csak meg a legnagyobb szereplőket: a Google adatközpontjaiban például a hűtési költségek több, mint 40%-át sikerült megspórolni általa. A Facebook Prineville-i központjában a PUE-érték (PUE – Power Usage Effectiveness, vagyis energiafelhasználási hatékonyság) már rekord alacsonyra is ért, 1.0178-ra, ami azóta is a hatékony energiagazdálkodás egyik kiemelkedő példája.

De rendre megközelíti ezt az értéket a RackForest termében mutatott teljesítmény is 1,1 és 1,3 közötti PUE-értékekkel. Ez a Facebook és a Google szintje (utóbbi 1,21-es értéket ért el annak idején), de a Switch, vagyis a SUPERNAP adatközpont fejlesztője is hozott már 1,18-as színvonalat.

Free cooling rendszer kiépítése szerverteremben

Free cooling rendszer kivitelezése során mindig fontos, hogy a tervezés és a telepítés a helyi klimatikus viszonyokat és az adott rendszer igényeit figyelembe véve történjen. Kulcsfontosságú például a szellőzőnyílások és hőcserélők optimális elhelyezése. A RackForest példája is jól mutatja, hogyan lehet hatékony eredményt elérni e téren, valamint ügyfelei számára is több ízben segített már megtervezni az optimális rendszereket.

KSH: júliusban 4,1 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest

Idén júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júniushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 3,8 százalékkal drágultak.

(A tojás ára 4,3 forinttal drágult)

Tavaly júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 2,7 százalékkal nőtt, ezen belül a cukoré 46,3, a liszté 12,4, a sertéshúsé 10,7, a csokoládé és kakaóé 10,0, az éttermi étkezésé 8,0, a gyümölcs- és zöldségléé 7,1, az étolajé 6,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5, a tejé 4,8 százalékkal. A termékcsoporton belül a tojás ára 14,7, a tejtermékeké 8,0, a száraztésztáé 7,6, a kenyéré 4,6 százalékkal csökkent.

Tizenkét hónap alatt a szolgáltatások 9,1 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 11,7, a testápolási szolgáltatások 10,3, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,1, a járműjavítás és -karbantartás 10,0, a lakásjavítás és -karbantartás 9,0, a sport- és múzeumi belépők 8,3, az üdülési szolgáltatás 5,6 százalékkal.

A ruházkodási cikkek, valamint a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 4,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, ez utóbbin belül a dohányáruké 4,3 százalékkal.

A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,3, az elektromos energia 2,1 százalékkal olcsóbb lett tizenkét hónap alatt.

A tavalyi év júliusához képest a tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül a használt személygépkocsik ára 7,4 százalékkal csökkent, az új személygépkocsiké 6,3, a szobabútoroké 1,9, a konyha- és egyéb bútoroké 1,7, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,3 százalékkal nőtt. A gyógyszer, gyógyáruk 6,5, a járműüzemanyagok 6,0 százalékkal drágultak.

Egy hónap alatt, 2024. júniushoz viszonyítva az élelmiszerek átlagosan 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül a liszt 38,1, a cukor 13,9, az étolaj 9,0, a tej 6,8, a tojás 4,3, a baromfihús 3,0, a sertéshús 2,5 százalékkal került többe. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) ára 5,0 százalékkal csökkent, ezen csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt.

Egy hónap alatt a szolgáltatások 1,1, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,3, a postai szolgáltatások 5,0 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 0,8, ezen belül a vezetékes gázért 1,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. (MTI)

Lépett az MBH Bank is: áthárítja a vállalkozókra a tranzakciós illetéket

60 nappal a módosítás előtt jelentette be az MBH Bank a 2024. október 3-tól esedékes jelentős díjemeléseket, mellyel a vállalkozói ügyfelei számára hárítja át a 2024. augusztus 1-től esedékes állami pénzügyi tranzakciós illetékemelést. Az MBH-nál bankolnak a korábbi Budapest Bank-os, a korábbi MKB Bank-os és a korábbi takarékbankos vállalkozások is, amelyekre szintén vonatkozik a változás.

Egyre fogy azoknak a bankoknak a száma, amelyek még nem jelentették be a pénzügyi tranzakciós illeték 2024. augusztus 1-jei megemelésének teljes mértékű áthárítását a vállalkozói ügyfelekre.

Eddig az alábbi bankok jelentettek be év közi díjemelést az állami elvonás megemelésével kapcsolatban:

  • Erste Bank: 2024. szeptember 20.
  • Gránit Bank: 2024. szeptember 16.
  • K&H Bank: 2024. szeptember 26.
  • MagNet Bank: 2024. október 1.
  • MBH Bank: 2024. október 3.
  • OTP Bank: 2024. augusztus 1. (már nem igényelhető számlacsomagok esetében 2024. október 1.)
  • UniCredit Bank: 2024. augusztus 1.

Még nem jelentett be díjemelést a pénzügyi tranzakciós illeték állami megemelésével kapcsolatban a CIB Bank és a Raiffeisen Bank.

Három korábbi bank ügyfeleit is érintik a változások

– Az MBH Bank annyiból különleges a hazai bankok között, hogy három korábbi bankot is magában foglal, így rengeteg vállalkozói ügyfelet érint – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. – 2022. március 31-én egyesült a Magyar Bankholding két tagbankja, a korábbi Budapest Bank és a korábbi MKB Bank, amely a korábbi Takarékbankkal 2023. április 30-án kiegészülve alakult át a mai MBH Bankká. Közülük a Takarékbank számos vidéki kis településen bankoló vállalkozót foglal magába, ahol előzőleg csak ez a hitelintézet volt jelen.

Az MBH Banknál a vállalkozók teljes köre fizeti 2024. október 3-tól a megemelt pénzügyi tranzakciós illetéket.

Mint ismert, a kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet értelmében a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra emelte a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét 2024. augusztus 1-től, míg a készpénzt érintő műveletekre 0,6 százalékról 0,9 százalékra, de itt felső határ nélkül. Ezzel az állami elvonás a másfélszeresére emelkedett, a felső határ tekintetében pedig a duplájára.

Az illetéket nem az ügyfelek, hanem a bank fizeti az állam felé. A vonatkozó jogszabályok viszont nem tiltják az illeték áthárítását a céges ügyfelekre. A kormány azonban az illeték emelésével kapcsolatban díjemelési tilalmat hirdetett a bankok lakossági ügyfélkörére nézve 2024. december 31-ig.

Ezért a mostani díjemelési hullám egyelőre csak a vállalkozó ügyfelekre vonatkozik.

A változások értelmében, például 1 millió forintnyi készpénz felvétele 3 000 forinttal növeli meg a banki díjat, míg a készpénzforgalmat nem igénylő műveleteknél, így például az eseti vagy rendszeres átutalásoknál, csoportos beszedéseknél 1 500 forinttal nő meg a vállalkozásokat terhelő banki költség.

Megjelent az új, devizaváltásokat terhelő kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték is a bankok díjaiban

A kormány nem csak a 2013. január 1. óta velünk lévő pénzügyi tranzakciós illetékemelésről döntött júliusban, hanem egy új illetéknem kivetéséről is.

– A bankoknak 2024. október 1-től egy kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is fizetniük kell az állam felé – mondja Gergely Péter. – A devizaváltást és egyes pénzügyi eszközök megvásárlását terhelő új állami elvonás vállalkozói rétegre történő áthárításáról eddig a MagNet Bank és az UniCredit Bank döntött.

A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke ügyletenként 0,45 százalék, maximum 20 000 forint.

A pénzügyi tranzakciós illetékemelés áthárítása tekintetében a CIB Bank és a Raiffeisen Bank, illetve a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével kapcsolatban rajtuk kívül az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, az MBH Bank és az OTP Bank nem jelentett még be változásokat, ez azonban csak idő kérdése lehet.

Gergely Péter szerint nagyon valószínű, hogy az illeték megemelését, illetve az új kiegészítő illetéket a bankok mindegyike tovább hárítja majd az ügyfelekre, mivel jelentős teherről van szó. Emiatt valószínűleg nem várható verseny ebben a bankok között, így nem lesznek akciósan elengedett vagy csak részben áthárított állami terhek sem a vállalkozói réteg, sem pedig – 2025. január 1-től – a lakossági réteg esetében sem.

A várakozások ellenére úttörő lépést tett nemrég az OTP Bank: önkéntes moratóriumot vállalt a bankon belüli átutalások esetében, így ott csak a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díjat kell megfizetniük a vállalkozóknak 2024. augusztus 1-től legfeljebb az idei év végéig. A bank saját díjat nem számít fel értük a jelenleg értékesítés alatt álló vállalkozói díjcsomagok tekintetében. A már lezárt értékesítésű vállalkozói díjcsomagokra ez a moratórium nem vonatkozik, viszont ezekre a vállalkozói díjcsomagokra az illetékemelés áthárítása csak 2024. október 1-től lép érvénybe.

A lakosságnak egyelőre nem kell számolnia az illetékemeléssel és az új, kiegészítő illeték áthárítással kapcsolatos áthárításokra, ezt a kormány ugyanis, mind közvetlenül, mind pedig közvetve megtiltotta a bankoknak.

A tiltás azonban csak 2024. december 31-ig van életben a jelenlegi szabályok szerint, így jövőre a lakosság is szembesül majd ezekkel a plusz terhekkel.

Szakszervezet: legalább 12 százalékkal kell emelni a minimálbért

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell – ismertette a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szervezet közleményében, amit pénteken juttattak el az MTI-nek.

Zlati Róbert hozzátette, a 300 ezer forintos minimálbér mellé minimum 360 ezer forintos garantált bérminimum szükséges, hogy legalább nominálisan ne közelítsen egymáshoz a két érték.

Kiemelték, hogy egyelőre konkrét számok nélkül került szóba a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum emelése a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén, ahol úgy tűnt a résztvevőknek mégsem áll szándékukban összevonni a két elemet.

Annak ellenére, hogy egyes szakszervezetek és egyes munkáltatói szervezetek is korábban jó ötletnek tartották, a MASZSZ mindig ellenezte és a jövőben is ellenezni fogja a kétfajta bérelem egyesítését egészen addig, amíg az ágazati szintű kollektív szerződések nem fognak tarifa megállapodásokat tartalmazni – olvasható a szövetség közleményében. Mindezek mellett a VKF-en kitértek még a fórum döntési mechanizmusának változtatására és az eu-s minimálbér irányelvre is.

A MASZSZ elnöke rossz iránynak tartja a kormány javaslatát, amely szerint a VKF-en a jövőben konszenzus helyett egyszerű többséggel lehessen döntést hozni, megállapodást kötni.

Zlati Róbert rámutatott, hogy ezzel a VKF több résztvevőjével többször keményen konfrontálódó MASZSZ az általa képviselt munkavállalók érdekeivel látványosan háttérbe szorulhat.

A szakszervezet elnöke ártalmasnak tartja azt a kormányjavaslatot is, amelynek értelmében a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezeteket kihagyják az országos szociális egyeztetésből.

A MASZSZ elnöke a közleményben hozzátette, az eu-s minimálbér irányelvet idén november 15-ig kell átültetni a magyar jogrendszerbe. Először is ki kell jelölni azt a fórumot, ahol a minimálbérről tárgyalnak a szociális partnerek. Az átültetésnél meg kell határozni, hogy milyen referencia értékek mentén, milyen adatok figyelembevételével határozzák meg a következő év minimálbéreit.

Ezen túl fontos, hogy a kormányoknak a szociális partnerekkel együtt cselekvési tervet kell kidolgozniuk a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettség eléréséhez szükséges lépésekről. A MASZSZ elnöke jelezte ugyanakkor, hogy az országban a magyar munkavállalók kevesebb mint 20 százaléka dolgozik kollektív szerződés védelme alatt.

1 4 5 6 7 8 19