Csütörtökig folytatják a vízosztást a nagyobb vasút- és autóbusz-állomásokon

Palackozott vizet oszt a harmadfokú hőségriasztás meghosszabbítása miatt július 18-ig a MÁV-START naponta 10 és 17 óra között a budapesti főpályaudvarokon és a nagyobb vidéki vasútállomásokon, a Volánbusz pedig munkanapokon 12 és 14 óra között a Népliget autóbusz-állomáson és a megyeszékhelyek nagyobb forgalmú buszállomásain – közölte a MÁV Zrt. szombaton az MTI-vel.

A vizet a készlet erejéig tudják biztosítani, ezért arra kérik az utasokat, hogy elegendő mennyiségű ivóvízzel vagy más szomjoltó folyadékkal induljanak útra.

Budapesten a Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvaron a peronoknál, vidéken a miskolci, debreceni, nyíregyházi, szegedi, szolnoki, győri, pécsi állomáson az ügyfélszolgálaton, a tapolcai, zalaegerszegi, veszprémi, celldömölki, békéscsabai, kecskeméti, nagykanizsai, siófoki, fonyódi állomáson a pénztárban kaphatnak díjmentesen vizet a vonatokra várakozók – tájékoztattak.

A Volánbusz vidéken Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Győrben, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsen, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szolnokon, Szombathelyen, Tatabányán, Veszprémben és Zalaegerszegen oszt ásványvizet – ismertetik a közleményben.

Kapcsolódó

Olyan meleg van, hogy vizet osztanak a kanizsai vasútállomáson is

Vizet oszt a MÁV-Volán csoport a pályaudvarokon, állomásokon.

Ásványvizet oszt az utasoknak a MÁV-Start a harmadfokú hőségriasztás ideje alatt, július 7-től 12-ig a budapesti főpályaudvarokon és a nagyobb vidéki vasútállomásokon, a Volánbusz pedig munkanapokon a Népliget autóbuszállomáson és a megyeszékhelyek nagyobb forgalmú buszállomásain – tájékoztatta a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága vasárnap az MTI-t.

A közlemény szerint Budapesten a Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvaron, továbbá vidéken a miskolci, debreceni, nyíregyházi, békéscsabai, szegedi, kecskeméti, szolnoki, győri, veszprémi, pécsi, nagykanizsai, siófoki, fonyódi, tapolcai, zalaegerszegi és a celldömölki állomáson kaphatnak ingyenesen vizet a vonatokra várakozók.

Az ásványvizet a vasúttársaság naponta 10 és 17 óra között osztja a készlet erejéig és mindaddig, amíg a hőségriasztás ezt szükségessé teszi.

A vízosztáshoz csatlakozott a FloeWater márka is, amely több mint 100 ezer alumíniumdobozos kristálytiszta szűrt vizet ajánlott fel, amelyet egész júliusban Budapesten hétfőnként a Nyugati, keddenként a Keleti és szerdánként a Déli pályaudvaron osztanak szét – tették hozzá.

A Volánbusz a jövő héten munkanapokon 12 és 14 óra között a megyeszékhelyeken a nagyobb forgalmat lebonyolító autóbuszállomásokon oszt ásványvizet: Békéscsabán, Budapesten a Népliget autóbuszállomáson, Debrecenben, Egerben, Győrben, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsen, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szolnokon, Szombathelyen, Tatabányán, Veszprémben és Zalaegerszegen.

Fekete héttel zárult a június a vasúton

Tovább romlott a baleseti statisztika a MÁV hálózatán: a mai napig (Péntekig. A Szerk.) 36 baleset történt vasúti átjáróban a KRESZ megszegése vagy figyelmetlenség miatt, 7 esettel több, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Csak június utolsó hetében 5 baleset történt, amelyek közül az egyik három emberéletet követelt. A balesetek megelőzése érdekében a nyári időszakban a MÁV idén is vasútbiztonsági kitelepülésekkel erősíti figyelemfelkeltő kampányát a Balaton mentén és a Velencei-tónál.

(Fotó: Mávinform – Facebook)

A balesetek visszaszorítása érdekében a MÁV 2022 áprilisában, Érj haza biztonságban! címmel elindította országos balesetmegelőző kampányát, amely a lakosság általános edukálását, a problémára való rávilágítást tűzte ki célul, elsősorban a figyelemfelkeltés és a közlekedési morál javítása érdekében.

A kampányt a nyári időszakban idén is vasútbiztonsági kitelepülés-sorozattal erősíti a vasúttársaság, amelynek az első helyszíne a mai napon Balatonlelle volt. A nyár folyamán Zamárdiban, Alsóörsön, Balatonalmádiban, Agárdon és az Erzsébet táborban is balesetmegelőzési kitelepüléseken hívják fel a figyelmet a szabálykövető közlekedés fontosságára.

A MÁV az eddigiek mellett újabb elemekkel bővíti intenzív vasútbiztonsági kampányát a vasúti átjárókban történt balesetek számának csökkentése érdekében. A vasúttársaság Härtlein Károlynak, a BME Fizikai Intézet mesteroktatójának a közreműködésével SÍN-TÉR címmel ismeretterjesztő filmekben hívja fel a figyelmet a szabálykövető közlekedés fontosságára – közölte honlapján a MÁV.

A filmsorozat következő epizódja az elsodrási határ témakörét dolgozza fel:

Késnek a vonatok a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa vonalon

Fa dőlt a felsővezetékre, ezért késnek a vonatok a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa vonalon – közölte a Mávinform szerda reggel a Facebook-oldalán.

Azt írták, Szántód és Balatonszárszó között hibásodott meg a felsővezeték, emiatt ezen a szakaszon nem járnak a vonatok.

Siófok és Balatonszemes között pótlóbusz viszi az utasokat.

A Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa vonalon jelentős késésekre kell számítani – tudatta a Mávinform. (MTI) (Fotó: Mávinform – Facebook)

Frissítés!

Helyreállították a megrongálódott felsővezetéket, ismét korlátozás nélkül közlekedhetnek a vonatok a dél-balatoni vonalon. A menetrendszerű közlekedés a délutáni órákra állhat helyre, addig még késésekre, a megszokottól eltérő összeállítású szerelvényekre lehet számítani – közölte a Mávinform.

Vonatokon, pályaudvarokon tart 24 órás ellenőrzést csütörtök reggeltől a rendőrség

Egy európai akció keretében tart ellenőrzést a rendőrség csütörtök reggeltől péntek reggelig vonatokon és pályaudvarokon – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata kedden a police.hu oldalon.

A 24 órás magyarországi ellenőrzés a Railpol (Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete) által koordinált akció része.

(A nagykanizsai vasútállomáson is lesz fokozott ellenőrzés)

„Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a vasúti közlekedés és áruszállítás biztonságának fenntartására és fokozására” – írták a közleményben.

A csütörtök reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tartó akció elsődleges célja az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények elleni hatékony fellépés, de kiemelt hangsúlyt fektet a rendőrség a vasúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmények és szabálysértések, továbbá az utasok sérelmére elkövetett jogsértések megelőzésére.

A rendőrök az akció keretében ellenőrzik a hazai és nemzetközi személyszállító vonatokat, az utasok poggyászait és a pályaudvarokon található csomagmegőrzőket is – közölte az ORFK. (MTI)

Három hét van a választási plakátok eltávolítására

Még valamivel több mint három hetük van az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) választáson induló jelölteknek és jelölőszervezeteknek arra, hogy eltávolítsák a kampány időszakában a közterületeken elhelyezett plakátjaikat.

Egy héttel a választás után az ország nagyon sok pontján láthatók még hirdetőtáblákra, hirdetőoszlopokra, villanyoszlopokra kihelyezett választási plakátok.

(A Fidesz választási plakátja a budapesti Váci úton 2024. június 6-án. Az Európai Parlament tagjainak, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megválasztása 2024. június 9-én volt Magyarországon. MTI/Koszticsák Szilárd)

A választási eljárási törvény szerint a szavazás napjához képest egy hónapon belül, tehát július 9-én 16 óráig kell eltüntetni e plakátokat. A jogszabály szerint a plakátot annak kell eltávolítania, aki azt elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték.

Az önkormányzatok a határidő lejártát követően maguk is eltávolíthatják a plakátokat, majd annak költségét kiszámlázhatják.

A legtöbb önkormányzat a választási időszakra hirdetőtáblákhoz hasonló „kampányoszlopokat” helyezett ki a közterületekre; a jelöltek és a jelölőszervezetek ezekre ingyenesen ragaszthatták fel plakátjaikat, szóróanyagaikat.

Az önkormányzatok így próbálták megelőzni a „vadkampányolást”, vagyis azt, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek aktivistái a plakátokat házfalakra, villanyoszlopokra, aluljárók falára vagy hidakra ragasszák fel. (MTI)

Kapcsolódó

Letenyét megnyerte, Nagykanizsát, Zalakarost, Keszthelyt, Hévízt elvesztette a Fidesz

A Nemzeti Választási honlapján található előzetes adatok szerint, hétfőn kora reggel a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságánál Letenyén a Fidesz KDNP színeiben indult Vida Lászlót választották polgármesternek. A 6 fős képviselő-testületben 1 fő kivételével Vida László jelöltjei kaptak bizalmat.

Nagykanizsán a DK-s Horváth Jácintot választották a város első emberévé, akit kampánya során az ellenzéki összefogás támogatott. A 14 fős képviselő-testületbe 8 ellenzéki, 6 fideszes és 1 Mi Hazánkos jelölt jutott be.

Zalakaroson a független Cizirákiné Pakulár Judit lett a polgármester. A 6 fős képviselő-testületbe 4 fideszes és 3 független jelölt jutott be.

Keszthelyen dr. Tóth Gergely a Vártak Egyesület jelöltje lett a polgármester. Kanizsához hasonlóan ott sem a fideszes, hanem a Vártak Egyesület képviselői lettek többségben. A 12 fős testületben 8 a Vártak Egyesület, 4 a Fidesz KDNP jelöltje.

Zalaszentgróton a korábbi polgármester, a Szentgrót Most Egyesület színeiben induló Baracskai József győzött a választáson. A 8 fős testületbe mind független képviselők jutottak be.

Pacsán a független Kelemen Tamás maradt a város első embere, a 7 fős képviselő-testület mindegyike független.

Zalalövőn a független Gyarmati Antal maradt a polgármester, a 7 fős testület mindegyike független.

Zalaegerszegen és Lentiben fideszes győzelem született, mindkét polgármester, Balaicz Zoltán és Horváth László képviselőikkel magabiztosan folytathatják városvezetői munkájukat. (Forrás: valasztas.hu)

(A fotó illusztráció. Urnabontás az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban kialakított 7. szavazókörben 2024. június 9-én. MTI/Krizsán Csaba)

Voks 24 – A polgármester-választások eredményei lesznek meg a leghamarabb

A polgármester-választások szavazólapjait számolják össze először a szavazatszámláló bizottságok június 9-én – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által a szavazatszámláló bizottságoknak készített felkészítő anyagából.

A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságoknak június 9-én este 7 óra után az urnák felbontása előtt több adminisztratív feladatot el kell végezniük: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is), csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé vagy a sérült urnát nem bontja fel.)

A 10 119 szavazókörben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.

Szét kell válogatnia a szavazatszámláló bizottságnak a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat – valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat -, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell.

A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba kell zárni, amelyen fel kell tüntetni a nemzetiség, a település és a szavazókör adatait, majd azokat a helyi vagy a területi választási irodába szállítják. Attól függően, hogy tartottak-e települési nemzetiségi választást, a nemzetiségi szavazatokat vagy a településen a helyi választási bizottság számolja össze, vagy ha nem volt az adott nemzetiségnek települési választása, a szavazatszámlálást a területi választási bizottság végzi el.

Amennyiben a zöld borítékba véletlenül belekerülnek a polgármester- és képviselő-választás szavazólapjai, úgy azokat nem lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor.

A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, ezekből kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten még a főpolgármesteri), képviselő-testületi, a megyei jogú városok kivételével a vármegyei közgyűlési – Budapesten a fővárosi közgyűlési – szavazólapot, valamint az EP-választás szavazólapját.

A bizottság választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, azokat kötegeli, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát. A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik azokat és rögzítik az ilyen szavazólapok számát.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve – az egyéni listás választás kivételével – több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.

Először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg a bizottságok, ezt a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok követik, majd Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai következnek. Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre) leadott szavazatokat, végül az EP-választás szavazólapjai következnek.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben. Így tehát először a polgármester-választások eredményei kerülnek fel a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalára, a www.valasztas.hu-ra.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki. (MTI)

Mozgásában korlátozott? Szavazni akkor is joga van!

Azok a választópolgárok, akik egészségi állapotuk, fogyatékosságuk vagy fogva tartásuk miatt a választás napján nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe, mozgóurnát igényelhetnek; erre a szavazás napján, június 9-én 12 óráig van lehetőség – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel szerdán.

Hozzátették: a mozgóurna igényléséhez a választópolgárnak kérelmet kell benyújtania, ezt beadhatja online, személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján, illetve postai úton is bármely helyi választási irodához.

Felhívták a figyelmet arra: a korábbi választásokhoz képest újdonság, hogy ha a mozgóurnát igénylő választópolgár megjelenik a szavazóhelyiségben, akkor ott leadhatja szavazatát, amennyiben a mozgóurna a szavazóhelyiségben van.

Kiemelték: a mozgóurna iránti kérelem benyújtása esetén a kérelem a közös eljárás minden választására, azaz az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választására is vonatkozik.

Az NVI közölte azt is: online, ügyfélkapus azonosítás nélkül június 5-én (szerdán) 16 óráig lehet benyújtani a kérelmet, és a postai úton történő benyújtása esetén is a szavazást megelőző szerdán 16 óráig kell megérkeznie a kérelemnek a helyi választási irodához.

Személyesen június 7-én (péntek) 10 óráig nyújtható be kérelem a helyi választási irodához.

Online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap, június 9-én 12 óráig van lehetőség a kérelem benyújtására.

A kézbesítési meghatalmazott útján június 7-én (péntek) 10 óráig a helyi választási irodához lehet benyújtani a kérelmet, valamint a szavazás napján 12 óráig a szavazatszámláló bizottsághoz. Kézbesítővel történő igénylés esetén június 5-én (szerda) 16 óráig lehet benyújtani a kérelmet a helyi választási irodához, míg a szavazás napján délig a szavazatszámláló bizottsághoz.

Közölték azt is, hogy a mozgóurna iránti kérelem június 7-én (péntek) 10 óráig vonható vissza.

Ők lesznek Farkas Bertalan után a következő magyar űrhajósok

A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát.

Annak érdekében, hogy a misszió biztosan megvalósuljon, egy tartalékos űrhajós kijelölésére is sor került, ő pedig a 35 éves villamosmérnök, Cserényi Gyula lesz. Ők fogják végigcsinálni a kiképzés utolsó fázisát.

Nagyon komoly feladatokat kell majd végrehajtaniuk, mind a fizikai, mind a mentális állóképesség szempontjából, hiszen a következő magyar űrhajósnak ki kell bírnia például azt a mintegy 48 órás utat is, amelyet egy kapszulában szinte egy helyben kell eltölteni, amíg a Nemzetközi Űrállomást elérik.

A kiválasztottak hamarosan az Egyesült Államokba utaznak, ahol az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), illetve egy szerződés alapján az Axiom Space nevű vállalat fogja biztosítani a kiképzésük utolsó fázisát – írta többek között hétfőn az állami hírszolgálat (MTI).

(A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Kapu Tibor kutatóűrhajós Budapesten 2024. május 27-én)
(A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós Budapesten 2024. május 27-én)
1 5 6 7 8 9 36