A gyermekek biztonságának megóvása érdekében ellenőrzi a játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeit a fogyasztóvédelmi hatóság – közölte a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták, az ellenőrzésekkel a játszótéri eszközök üzemeltetési körülményeit vizsgálják, hogy azok összhangban vannak-e a jogszabályi követelményekkel. Ha a vizsgálatok során hiányosságokat találnak, akkor a gyermekek védelme miatt ideiglenesen megtilthatják az eszközök használatát.
(Fotó: archív. Játszótér Nagykanizsán a Kanizsa Arénánál)
Hozzátették, az ellenőrzéseket a korábbi évek tapasztalatai is indokolják, a fogyasztóvédelmi hatóság csak tavaly több mint 22 millió forint értékben szabott ki bírságot.
Az NKFH közölte, a játszótéri eszközök használata különböző veszélyeket és kockázatokat rejt magában, ezért a hatóság szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok vizsgálatainak célja, hogy a gyerekek játék közben ne szenvedhessenek maradandó sérülést, károsodást és a játszótereken ne történjenek balesetek.
A vizsgálatok kiterjednek a hintákra, csúszdákra, forgóhintákra és a billenőeszközökre is. Ezek fokozott veszélyt jelenthetnek, ha nem megfelelő tervezéssel, anyagválasztással alakítják ki őket, és a karbantartásuk sem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
A fogyasztóvédelmi hatóság 2011 óta rendszeresen ellenőrzi a játszótereken található, már telepített játszótéri eszközök üzemeltetési körülményeit, és nagy hangsúlyt fektet a bölcsődei, óvodai és iskolai játszótéri eszközök vizsgálatára is.
Közleményükben azt írták, a legfőbb ellenőrzési szempont az előírt nyilvántartás, illetve az abban rögzített intézkedéseket igazoló dokumentumok megléte, az időszakos ellenőrzési kötelezettség teljesítése, valamint a külön táblán szereplő, jól látható tartalmi jelölések megléte.
A kormányhivatalok tavaly 483 játszótér több mint 3500 játszótéri eszközét ellenőrizték. A játszóterek 29 százalékánál és az eszközök 24 százalékánál állapítottak meg jogsértést.
Figyelem! Tiltott termékek az iskolában – mit kell tudni az ELFBAR-ról és társairól?
Az utóbbi időben egyre több hír jelent meg arról, hogy általános és középiskolákban Elfbar, Pocobar és más hasonló ízesített elektronikus dohányterméket találtak diákoknál. Fontos tisztázni, hogy ezeknek a termékeknek a forgalmazása a fiatalkorúak védelme érdekében Magyarországon tiltott.
A fiatalok körében az elektronikus cigaretta rendkívül népszerű, többek között a Magyarországon illegális ízesített változata is.
Az Elfbar és hasonló ízesített, elektronikus eszközökbe töltött folyadék dohánygyártmánynak minősül, ami a cigarettához hasonlóan jövedéki adó köteles. Magyarországon dohányterméket kizárólag dohányboltban lehet értékesíteni, de ezek a termékek még ott sem kaphatóak az ízesítés tilalma miatt.
A termékek nemcsak tiltottak, hanem súlyos egészségügyi kockázatokat jelenthetnek a fiatalok számára. Az ízesítés miatt könnyen rászokhatnak, miközben nikotinfüggőség alakul ki. Az elmúlt időszakban hatóságunk THC (marihuána) tartalmú termékeket is talált közöttük, amelyek különösen veszélyesek lehetnek a fiatalok számára, hiszen nemcsak nikotinfüggőséget, hanem akár kábítószerfüggőséget is okozhatnak. Az illegális forrásból beszerzett dohánytermékek összetevői nem ellenőrzöttek.
Az ilyen termékek forgalmazása kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) bír hatáskörrel. Az elmúlt évben a NAV Bevetési Igazgatósága többszáz fiatalt szólított meg országjáró körútján a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézettel közösen, annak érdekében, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a termék veszélyeire és jogkövetkezményeire.
A NAV-on belül működő Illegális Dohány Elleni Munkacsoport (IDEM) céljai között szerepel, az illegális dohánypiacon megjelenő kereslet csökkentése, a feketepiacra, annak veszélyeire vonatkozó prevenciós, tájékoztató üzenetek minél szélesebb körbe történő eljuttatása.
Iskolában, köznevelési intézményben, ha a kereskedelmi mennyiség birtokban tartása, vagy a forgalmazás gyanúja felmerül, a NAV minden esetben megindítja a hatósági eljárást.
Az SZTFH ingyenesen hívható 1828-as zöld számán bárki szabadon tehet bejelentést, ha ilyen illegális tevékenységgel találkozik.
A NAV, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) szigorúan ellenőrzi a termékek illegális kereskedelmét, hogy folyamatosan kiszűrje ezeket a termékeket a feketepiacról.A NAV emellett kiemelten ellenőrzi a dohánytermékeket tartalmazó postacsomagokat is, az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása érdekében – közölte honlapunkkal a NAV.
Dohánytermék Magyarországon kizárólag dohányboltokban értékesíthető. Az ízesített elektronikus cigaretta (pl. Elf Bar, Poco Bar, Nutristick) forgalmazása hazánkban illegális, értékesítése szigorúan TILOS!
Több mint 5,3 kilométer hosszú kerékpárút épül Lenti és Hernyék között, a 75-ös főút nyomvonalát követve, csaknem 422 millió forintos beruházással – tájékoztatta a Zala Vármegyei Önkormányzat (ZVÖ) az MTI-t.
A ZVÖ vezetésével, Lenti és Hernyék önkormányzatának bevonásával létrejött konzorcium a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett TOP-PLUSZ forrásból nyert el támogatást a Zala két keréken elnevezésű pályázata révén.
Az új kerékpárút megvalósításával nő a bicikliút-hálózatok hossza, javul a kistérségi turisztikai attrakciók kerékpárúton történő elérhetősége, de lehetővé teszi a települések kerékpáros összeköttetését is, javítva ezáltal a biciklis turizmus feltételeit és minőségét.
A március 10-én zajlott munkaterület-átadást követően 200 nap alatt épül meg Lentiben 4,6 kilométeres belterületi és külterületi szakasz, Hernyék külterületén pedig mintegy 700 méteres útvonal.
A fejlesztés a 75-ös főút északi oldalán, azzal párhuzamosan valósul meg közel 422 millió forintos támogatás jóvoltából.
A közlemény kitér arra is, hogy a most indult beruházás jól illeszkedik a térségben korábban már megépített kerékpárutakhoz.
Szabaddá vált a szakrendelőválasztás, már nemcsak a lakóhely szerinti, hanem az ország bármely szakrendelőjébe lehet online időpontot foglalni az EgészségAblak alkalmazásban vagy az ingyenesen hívható 1812-es telefonszámon – tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM) hétfőn, közleményben az MTI-t.
(Fotó: archív. A nagykanizsai kórház mammográfiás készülékei)
Azt írták, a szabad szakrendelőválasztás lehetőségét megteremtő rendelet életbe lépésével a betegek gyorsabban és egyszerűbben juthatnak el szakrendelői vizsgálatra.
Az EgészségAblak a beutalóval és a beutaló nélküli időpontfoglaláshoz is felajánlja a szabad időpontokat a lakóhelyhez közeli vagy akár az ország bármely olyan szakrendelésére, amely már csatlakozott a rendszerhez – jegyezték meg.
Kiemelték, hogy az alkalmazást már több mint 3,8 millióan töltötték le.
Az applikáció ingyenes és kényelmes megoldást kínál az online időpontfoglalásra, emellett számos egyéb hasznos funkcióval is segíti a felhasználókat: elérhetővé teszi az EESZT-ben tárolt egészségügyi dokumentumokat, megmutatja a közelben lévő, éppen nyitva tartó gyógyszertárakat, lehetőséget biztosít a digitális receptkiváltásra, valamint tájékoztatást nyújt a háziorvos elérhetőségeiről is – olvasható a BM közleményében.
Demonstrációt tartott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) szombaton Budapesten, a Kossuth téren; az eseményen felszólalók szerint a beavatkozásokat értékén kezelő, a munkavállalókat megbecsülő és ösztönző, kiszámítható életpályamodellt kínáló egészségügyre van szükség.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, elveszett az emberek bizalma abban, hogy lesz elérhető ellátás, ha egyszer szükség lesz rá.
Kiemelte: az egészségügyi ellátás átlagszínvonala esik, és mára már el sem éri az elfogadható szintet. Azonnali forrásbővülésre van szüksége az ágazatnak, plusz pénzt kell biztosítani az ügyeletekre, és megmenteni a háziorvosi rendszert – hangoztatta, hozzátéve: a kormánynak évente 500 milliárd forinttal kell növelnie az egészségügyre szánt költségeket, így emelve az ellátás színvonalát.
Mint mondta, a modern egészségügy drága ágazattá vált, ahol a gyógyítók megfelelő források nélkül nem tudják biztosítani a jó betegellátást. „Egy modern egészségügy nem működtethető 20. századi forrásokból és infrastruktúrával, ahogy ezt most a magyar állam teszi” – fogalmazott.
Álmos Péter szerint nem engedhetjük meg, hogy az állam magára hagyja a lakosságot, hogy a profitérdek felülírja az emberséget.
Véleménye szerint a hivatás és a betegek érdekei egyéb szempontból is veszélyben vannak, a politika beleavatkozott az egészségügy tisztán szakmai kérdéseibe, és nagyon rossz gazdának bizonyult. Példaként elmondta, hogy az állam húsz éve magához vette és azóta képtelen karbantartani a kezelési protokollokat, mégsem engedi, hogy azokat a szakma gondozza.
Kitért arra is, hogy „két éve a kormányzat politikai okból magához ragadta az etikai rendszert, és totális amnesztiát hirdetett azoknak az orvosoknak, akik kollégáik szerint méltatlanok voltak erre a hivatásra”.
Kijelentette: a politikának ki kell vonulnia ezekből a szakmai kérdésekből, ezek nem lehetnek politikai játszmák részei.
A kamarai elnök elmondta, hogy a MOK összehívja az egészségügyi kerekasztalt, ahol szakmai szervezetek – pártoktól függetlenül – létrehozhatnak egy átlátható, nem tíz évre titkosított tervet, amelyben szót kapnak a gyógyítók és a betegek képviselői is.
Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke azt mondta, a magyar egészségügy nincs a megfelelő helyén kezelve, évtizedek múltak el úgy, hogy valódi szemléletváltás történt volna az ágazatban. Bárhogy is alakult az ország és a gazdaság helyzete, az egészségügy mindig hátramaradt.
A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott, hogy hiába a közös érdek – a beteg gyógyulni, az orvos gyógyítani akar -, ha a jelen rendszerben mindkét fél érdeke sérül.
Kiemelte: az egészségügyre fordított kiadás nem luxusköltés, hanem befektetés a jövőbe.
A szabadságjogaiban korlátozott, kiégett dolgozó nem tudja megfelelően ellátni pácienseit, egy nem kiszámítható, büntető rendszernek nincs megtartó ereje. Ha bércsökkentéssel, folyton változó munkarenddel, kirendeléssel fenyegetik a dolgozókat, akkor a magánellátás és a külföldi munkalehetőség csábítja őket el – hangoztatta
Srádi Péter szerint a még maradókat többek között megfelelő munkakörülményekkel, a túlterhelés csökkentésével, az életpályamodell kidolgozásával kellene ösztönözni.
Kiemelte az ellátás valódi értékén történő finanszírozását is, mert – mint mondta – a jelenlegi rendszer azt bünteti, aki több beteget lát el.
A MOSZ elnöke kitért arra, hogy Magyarország 2025-ben az uniós átlag felénél is kevesebbet költ az állampolgárok egészségére, éves szinten 720 ezer forinttal kevesebbet, mint más uniós ország.
A MOK által politikamentesnek hirdetett demonstráción a résztvevők közismert emberektől, magánszemélyektől és az egészségügy különböző szereplőitől hallgathattak meg beszédeket és személyes történeteket.
A rendezvényen megjelent Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is.
Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke azt mondta, az egészségügyet nem kezelik a helyén, évtizedek múltak el úgy, hogy valódi szemléletváltás történt volna az ágazatban. Bárhogy is alakult az ország és a gazdaság helyzete, az egészségügy mindig hátramaradt – mondta. (MTI) (Fotók: MOK/Kincses Gyula)
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) döntése értelmében 2025. július 1-jétől 752 kilométer vasúti pálya a MÁV-csoporttól átkerül üzemeltetésre a GYSEV-hez, az intézkedés 13 vasútvonalat érint, a vasútvonalak üzemeltetése nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átvételét, ezeket a közszolgáltatási feladatokat fokozatosan, több ütemben veszi majd át a zöld-sárga vasúttársaság – közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.
A közleményben felidézték, hogy az új esztendő első napjaiban megfogalmazott 10 miniszteri vállalás egyike volt, hogy a Dunántúl északnyugati részén az – immár magyar irányítás alatt lévő – GYSEV Zrt. veszi át a MÁV-csoporttól egyes vasútvonalak üzemeltetését, az így felszabaduló járművek pedig az ország keleti részében állhatnak szolgálatba.
Ismertették, ennek megfelelően az idei nyári főszezontól kezdve a GYSEV jelentős többletfeladatokat kap: a vasúttársaság ebben az évben mintegy 752 kilométer vasúti pálya üzemeltetését veszi át a MÁV-csoporttól.
A két vasúttársaság vezető szakemberei az elmúlt hetekben véglegesítették az átadás-átvétellel érintett vasútvonalak pontos határait.
Ennek értelmében az alábbi szakaszok üzemeltetése kerül át a GYSEV-hez 2025. július 1-jétől: a 10-es vonal Győrszabadhegy-Celldömölk szakasza, a 11-es vonal Győrszabadhegy-Veszprém szakasza, a 13-as vonal Veszprémvarsány-Franciavágás szakasza, a 14-es vonal Pápa-Csorna szakasza, a 17-es vonal Zalaszentiván-Nagykanizsa szakasza, a 20-as vonal Porpác-Székesfehérvár szakasza (Székesfehérvár állomás már nem), a 23-as vonal Zalaegerszeg-Rédics szakasza, a 24-es vonal Zalabér-Batyk-Zalaszentgrót szakasza, a 25-ös vonal Boba-Őriszentpéter-országhatár szakasza, a 26-os vonal Ukk-Balatonszentgyörgy szakasza (Balatonszentgyörgy állomás már nem), a 27-es vonal Hajmáskér-Csajág szakasza (Csajág állomás már nem),a 30-as vonal Murakeresztúr országhatár-Balatonszentgyörgy szakasza (Balatonszentgyörgy állomás már nem), a 60-as vonal Murakeresztúr-Gyékényes-országhatár szakasz – sorolták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a vasútvonalak üzemeltetése nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átvételét is. 2025. július 1-jétől egy vonalszakaszon, Zalaegerszeg és Celldömölk között, a többi érintett szakasz esetében pedig fokozatosan, több ütemben veszi át a személyszállítási közszolgáltatási feladatokat a GYSEV Zrt.
A vonalátadás-átvétel folyamatával járó további feladatokról folyamatosan egyeztetnek a MÁV-csoport és a GYSEV Zrt. szakemberei – tájékoztatott az ÉKM.
Megtartotta első ülését a Kábítószer-ellenes Akciócsoport; indul a hajtóvadászat! – olvasható a kormány Facebook-oldalán szombat reggel közzétett videóhoz fűzve.
A videóban Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmaz: zéró tolerancia, elindul a hajtóvadászat a drogkereskedők ellen.
„Mit teszünk az egyre növekvő kábítószer-problémával szemben?” – teszi fel a kérdést az ügyben kinevezett kormánybiztos, Horváth László fideszes országgyűlési képviselő. Kiemeli: első lépésként felszámolják a kábítószer-kereskedelmet.
„Most ért véget a Kábítószer-ellenes Akciócsoport első ülése a Belügyminisztériumban” – közli Rétvári Bence, hozzáfűzve: az ülésen részt vettek a rendőrség, az oktatásügy, a szociális terület és az egészségügy vezetői is.
„Közös feladatunk fellépni a drogkereskedők ellen”- szögezi le az államtitkár.Kifejti: Magyarországon újfajta módjai terjedtek el a drogkereskedelemnek: nagyon olcsó kábítószereket kínálnak a dílerek, nagyon nagy számban.
Aki kábítószert kínál más gyerekének, az ronccsá teszi más gyerekét – mondja, hangsúlyozva: nulla tolerancia van velük szemben.
A drogkereskedőknek nem számít más embereknek az élete, nekik csak az számít, hogy minél több pénzt keressenek. „Meg fogjuk állítani őket” – emeli ki Rétvári Bence.
Horváth László arról beszél: „a mai napon az akciócsoporton áttekintettük és azonosítottuk a legfontosabb beavatkozási területeket, célpontokat; rendelkezésünkre áll egy Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal, egy különleges bevetési egységgel, amely képes bárhol és bármikor lecsapni a kábítószer-kereskedőkre”.
Le is fog csapni, mert a kábítószer-kereskedőkkel szemben nincs irgalom, zéró a tolerancia – mondja a kormánybiztos, hozzátéve: „fel fogjuk számolni a kábítószer-kereskedelmet Magyarországon”.
Kijelenti: a drogkereskedelmet nem visszaszorítani kell, hanem felszámolni. A kábítószer-kereskedőkkel szemben nincs pardon, zéró tolerancia van – nyomatékosítja.
Rétvári Bence jelzi: „azért koncentráljuk az erőinket, hogy a kábítószer-bűnözés régi formái mellett az új formák ellen is hatékonyan fel tudjunk lépni”.
Már létrejött egy 150 fős drogrendőrség, és mellettük egy 60 fős bevetési egység – közli az államtitkár.
„Itt ma megbeszéltük, hogy a törvény szigorával sújtunk le a drogkereskedőkre, és indul a hajtóvadászat!”- zárja mondandóját Rétvári Bence.
(x) Budapest kialakulása és fejlődése sok szempontból izgalmas kaland, amely feltárja, hogyan lett a Duna menti kis településekből egy pezsgő metropolisz. 1873. november 17-én Pest, Buda, és Óbuda hivatalosan egyesült, létrehozva ezzel azt a várost, amit ma Budapestként ismerünk. Az évek során Budapest folyamatosan bővült, és az építészeti fejlődés is mind jelentősebbé vált.
A város jelenlegi formájának kialakulásához hozzájárult a tömeges lakóépületek megjelenése és a modern építési anyagok, mint például műanyag ablakok elterjedése. Ezek az innovációk nem csupán esztétikailag formálják az épületállományt, hanem a város számos kihívására is megoldást kínálnak, legyen szó energiatakarékosságról vagy az életminőség javításáról.
A város születése és fejlődése
Budapest a Dunán két oldalán, Pest és Buda városrészeinek összeolvasztásával jött létre. Az egyesítés mögött nem csupán politikai, hanem gazdasági szándék is húzódott: egy erős központ megteremtése, amely vonzó lehet a befektetők számára. 1950-ben egy újabb jelentős lépést tettek, hiszen a környező településeket is csatolták Budapesthez, létrehozva az úgynevezett „Nagy-Budapestet”.
Ezek az intézkedések hosszú távú hatással voltak a városra, amely az 1980-as évekre már több mint kétmillió lakossal büszkélkedhetett. Az urbanizáció és a gyors fejlődés számos új épületet hívott életre, amelyekhez a korszerű építési anyagok és technológiák kínáltak megfelelő megoldást.
Az építőipar modernizációja
Az építészeti megújulás egyik motorja a nyílászárók terén történt forradalom volt. A műanyag ablakok megjelenése nemcsak az otthonok esztétikai megítélését változtatta meg, hanem az energiahatékonyság terén is új szintet hozott. A megfelelően megválasztott ablakok jelentős hőszigetelési előnyökkel bírnak, csökkentve ezzel a fűtési költségeket, ami hosszú távon pénzügyi megtakarítást eredményez.
Az RS Ablak az ilyen típusú nyílászárók forgalmazásával járul hozzá a város építészetének modernizációjához. Számukra fontos, hogy minőségi termékeket kínáljanak, amelyek mind a hang-, mind a hőszigetelés terén a legjobb teljesítményt nyújtják.
Praktikus szempontok a nyílászárók kiválasztásakor
Amikor új nyílászárókat választ, sok tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy új épületbe vagy egy felújítás keretében kívánják-e beépíteni. Az új építésű házaknál előnyös a háromrétegű üvegezés, hiszen a szigetelési teljesítménye kiemelkedő.
Másik fontos szempont a dizájn és a színválasztás. Ha például egy budapesti társasházban él, valószínűleg nincs lehetősége egyéni színválasztásra a társasház előírásai miatt. Ennek ellenére, az új építésű vagy családi házak esetében szinte bármilyen színt választhat, ami hangulatosabbá teheti az otthont.
A MOHU megkétszerezi a háztartásoknál keletkező, szelektíven gyűjtött papír-, műanyag- és fémhulladék begyűjtésének gyakoriságát ettől az évtől minden olyan, ötezernél nagyobb lélekszámú településen, ahol eddig havonta egyszer ürítették a szelektív kukákat.
A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. hétfői közleménye szerint a gyakoribb, kéthetente végzett elszállítások 96 várost, mintegy 1,5 millió lakost érintenek.
(Fotó: hulladékszállítás Nagykanizsán)
A járatsűrítés során a MOHU új kukákat is biztosít, az érintett településekből 15-nek már kiosztotta ezeket. Az 5000-nél kevesebb lakosú településeken továbbra is a megszokott gyakoriság szerint zajlik a hulladék begyűjtése.
Az új rendszer célja, hogy növelje a hulladékgyűjtés hatékonyságát, ezzel is pozitív hatást gyakorolva a fenntarthatóságra – hangsúlyozták.
A MOHU adatai szerint azokon a településeken, ahol a szelektíven gyűjtött papír-, műanyag- és fémhulladékot jelenleg havonta egyszer szállítják el házhoz menően, az átlagosan egy főre jutó szelektív hulladék mennyisége jelentősen elmarad azoknak a településeknek az átlagától, ahol kétheti rendszerességgel ürítik az edényeket.
A vállalat tervei között szerepel a kerti zöldhulladék begyűjtésének sűrítése is.
A MOHU és a Mol csoport vállalta, hogy a következő években több száz milliárd forint értékben ruház be a hazai hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében, ezzel is támogatva az Európai Unió által előírt 10 százalék alá szorított lerakási, valamint 65 százalékos újrahasznosítási célszámok teljesítését – közölték. (MTI)
