Folytatódik a kerékpárút-mánia Zalában

Több mint 5,3 kilométer hosszú kerékpárút épül Lenti és Hernyék között, a 75-ös főút nyomvonalát követve, csaknem 422 millió forintos beruházással – tájékoztatta a Zala Vármegyei Önkormányzat (ZVÖ) az MTI-t.

A ZVÖ vezetésével, Lenti és Hernyék önkormányzatának bevonásával létrejött konzorcium a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett TOP-PLUSZ forrásból nyert el támogatást a Zala két keréken elnevezésű pályázata révén.

Az új kerékpárút megvalósításával nő a bicikliút-hálózatok hossza, javul a kistérségi turisztikai attrakciók kerékpárúton történő elérhetősége, de lehetővé teszi a települések kerékpáros összeköttetését is, javítva ezáltal a biciklis turizmus feltételeit és minőségét.

A március 10-én zajlott munkaterület-átadást követően 200 nap alatt épül meg Lentiben 4,6 kilométeres belterületi és külterületi szakasz, Hernyék külterületén pedig mintegy 700 méteres útvonal.

A fejlesztés a 75-ös főút északi oldalán, azzal párhuzamosan valósul meg közel 422 millió forintos támogatás jóvoltából.

A közlemény kitér arra is, hogy a most indult beruházás jól illeszkedik a térségben korábban már megépített kerékpárutakhoz.

Lenti belterületén csaknem 7,2 kilométer, Lentikápolna irányába 2,5 kilométer, Rédics felé 4,6 kilométer, Csömödér irányába közel 12,1 kilométer bicikliutat alakítottak ki az elmúlt években.

Kerkateskándot, Lovászit és Tornyiszentmiklóst pedig mintegy 3,1 kilométer hosszú új kerékpáros útvonal köti össze – tudatta az állami hírszolgálat.

Már nem csak a lakóhely szerinti szakrendelőbe foglalhatnak időpontot a betegek

Szabaddá vált a szakrendelőválasztás, már nemcsak a lakóhely szerinti, hanem az ország bármely szakrendelőjébe lehet online időpontot foglalni az EgészségAblak alkalmazásban vagy az ingyenesen hívható 1812-es telefonszámon – tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM) hétfőn, közleményben az MTI-t.

(Fotó: archív. A nagykanizsai kórház mammográfiás készülékei)

Azt írták, a szabad szakrendelőválasztás lehetőségét megteremtő rendelet életbe lépésével a betegek gyorsabban és egyszerűbben juthatnak el szakrendelői vizsgálatra.

Az EgészségAblak a beutalóval és a beutaló nélküli időpontfoglaláshoz is felajánlja a szabad időpontokat a lakóhelyhez közeli vagy akár az ország bármely olyan szakrendelésére, amely már csatlakozott a rendszerhez – jegyezték meg.

Kiemelték, hogy az alkalmazást már több mint 3,8 millióan töltötték le.

Az applikáció ingyenes és kényelmes megoldást kínál az online időpontfoglalásra, emellett számos egyéb hasznos funkcióval is segíti a felhasználókat: elérhetővé teszi az EESZT-ben tárolt egészségügyi dokumentumokat, megmutatja a közelben lévő, éppen nyitva tartó gyógyszertárakat, lehetőséget biztosít a digitális receptkiváltásra, valamint tájékoztatást nyújt a háziorvos elérhetőségeiről is – olvasható a BM közleményében.

A Parlamentnél tüntetett a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete

Demonstrációt tartott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) szombaton Budapesten, a Kossuth téren; az eseményen felszólalók szerint a beavatkozásokat értékén kezelő, a munkavállalókat megbecsülő és ösztönző, kiszámítható életpályamodellt kínáló egészségügyre van szükség.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, elveszett az emberek bizalma abban, hogy lesz elérhető ellátás, ha egyszer szükség lesz rá.

Kiemelte: az egészségügyi ellátás átlagszínvonala esik, és mára már el sem éri az elfogadható szintet.
Azonnali forrásbővülésre van szüksége az ágazatnak, plusz pénzt kell biztosítani az ügyeletekre, és megmenteni a háziorvosi rendszert – hangoztatta, hozzátéve: a kormánynak évente 500 milliárd forinttal kell növelnie az egészségügyre szánt költségeket, így emelve az ellátás színvonalát.

Mint mondta, a modern egészségügy drága ágazattá vált, ahol a gyógyítók megfelelő források nélkül nem tudják biztosítani a jó betegellátást. „Egy modern egészségügy nem működtethető 20. századi forrásokból és infrastruktúrával, ahogy ezt most a magyar állam teszi” – fogalmazott.

Álmos Péter szerint nem engedhetjük meg, hogy az állam magára hagyja a lakosságot, hogy a profitérdek felülírja az emberséget.

Véleménye szerint a hivatás és a betegek érdekei egyéb szempontból is veszélyben vannak, a politika beleavatkozott az egészségügy tisztán szakmai kérdéseibe, és nagyon rossz gazdának bizonyult. Példaként elmondta, hogy az állam húsz éve magához vette és azóta képtelen karbantartani a kezelési protokollokat, mégsem engedi, hogy azokat a szakma gondozza.

Kitért arra is, hogy „két éve a kormányzat politikai okból magához ragadta az etikai rendszert, és totális amnesztiát hirdetett azoknak az orvosoknak, akik kollégáik szerint méltatlanok voltak erre a hivatásra”.

Kijelentette: a politikának ki kell vonulnia ezekből a szakmai kérdésekből, ezek nem lehetnek politikai játszmák részei.

A kamarai elnök elmondta, hogy a MOK összehívja az egészségügyi kerekasztalt, ahol szakmai szervezetek – pártoktól függetlenül – létrehozhatnak egy átlátható, nem tíz évre titkosított tervet, amelyben szót kapnak a gyógyítók és a betegek képviselői is.

Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke azt mondta, a magyar egészségügy nincs a megfelelő helyén kezelve, évtizedek múltak el úgy, hogy valódi szemléletváltás történt volna az ágazatban. Bárhogy is alakult az ország és a gazdaság helyzete, az egészségügy mindig hátramaradt.

A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott, hogy hiába a közös érdek – a beteg gyógyulni, az orvos gyógyítani akar -, ha a jelen rendszerben mindkét fél érdeke sérül.

Kiemelte: az egészségügyre fordított kiadás nem luxusköltés, hanem befektetés a jövőbe.

A szabadságjogaiban korlátozott, kiégett dolgozó nem tudja megfelelően ellátni pácienseit, egy nem kiszámítható, büntető rendszernek nincs megtartó ereje. Ha bércsökkentéssel, folyton változó munkarenddel, kirendeléssel fenyegetik a dolgozókat, akkor a magánellátás és a külföldi munkalehetőség csábítja őket el – hangoztatta

Srádi Péter szerint a még maradókat többek között megfelelő munkakörülményekkel, a túlterhelés csökkentésével, az életpályamodell kidolgozásával kellene ösztönözni.

Kiemelte az ellátás valódi értékén történő finanszírozását is, mert – mint mondta – a jelenlegi rendszer azt bünteti, aki több beteget lát el.

A MOSZ elnöke kitért arra, hogy Magyarország 2025-ben az uniós átlag felénél is kevesebbet költ az állampolgárok egészségére, éves szinten 720 ezer forinttal kevesebbet, mint más uniós ország.

A MOK által politikamentesnek hirdetett demonstráción a résztvevők közismert emberektől, magánszemélyektől és az egészségügy különböző szereplőitől hallgathattak meg beszédeket és személyes történeteket.

A rendezvényen megjelent Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is.

Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke azt mondta, az egészségügyet nem kezelik a helyén, évtizedek múltak el úgy, hogy valódi szemléletváltás történt volna az ágazatban. Bárhogy is alakult az ország és a gazdaság helyzete, az egészségügy mindig hátramaradt – mondta. (MTI) (Fotók: MOK/Kincses Gyula)

Nagykanizsát és környékét is érinti: a GYSEV 13 vonalat vesz a MÁV-csoporttól júliustól üzemeltetésre

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) döntése értelmében 2025. július 1-jétől 752 kilométer vasúti pálya a MÁV-csoporttól átkerül üzemeltetésre a GYSEV-hez, az intézkedés 13 vasútvonalat érint, a vasútvonalak üzemeltetése nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átvételét, ezeket a közszolgáltatási feladatokat fokozatosan, több ütemben veszi majd át a zöld-sárga vasúttársaság – közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.

A közleményben felidézték, hogy az új esztendő első napjaiban megfogalmazott 10 miniszteri vállalás egyike volt, hogy a Dunántúl északnyugati részén az – immár magyar irányítás alatt lévő – GYSEV Zrt. veszi át a MÁV-csoporttól egyes vasútvonalak üzemeltetését, az így felszabaduló járművek pedig az ország keleti részében állhatnak szolgálatba.

Ismertették, ennek megfelelően az idei nyári főszezontól kezdve a GYSEV jelentős többletfeladatokat kap: a vasúttársaság ebben az évben mintegy 752 kilométer vasúti pálya üzemeltetését veszi át a MÁV-csoporttól.

A két vasúttársaság vezető szakemberei az elmúlt hetekben véglegesítették az átadás-átvétellel érintett vasútvonalak pontos határait.

Ennek értelmében az alábbi szakaszok üzemeltetése kerül át a GYSEV-hez 2025. július 1-jétől: a 10-es vonal Győrszabadhegy-Celldömölk szakasza, a 11-es vonal Győrszabadhegy-Veszprém szakasza, a 13-as vonal Veszprémvarsány-Franciavágás szakasza, a 14-es vonal Pápa-Csorna szakasza, a 17-es vonal Zalaszentiván-Nagykanizsa szakasza, a 20-as vonal Porpác-Székesfehérvár szakasza (Székesfehérvár állomás már nem), a 23-as vonal Zalaegerszeg-Rédics szakasza, a 24-es vonal Zalabér-Batyk-Zalaszentgrót szakasza, a 25-ös vonal Boba-Őriszentpéter-országhatár szakasza, a 26-os vonal Ukk-Balatonszentgyörgy szakasza (Balatonszentgyörgy állomás már nem), a 27-es vonal Hajmáskér-Csajág szakasza (Csajág állomás már nem),a 30-as vonal Murakeresztúr országhatár-Balatonszentgyörgy szakasza (Balatonszentgyörgy állomás már nem), a 60-as vonal Murakeresztúr-Gyékényes-országhatár szakasz – sorolták a közleményben.

Hangsúlyozták, hogy a vasútvonalak üzemeltetése nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átvételét is. 2025. július 1-jétől egy vonalszakaszon, Zalaegerszeg és Celldömölk között, a többi érintett szakasz esetében pedig fokozatosan, több ütemben veszi át a személyszállítási közszolgáltatási feladatokat a GYSEV Zrt.

A vonalátadás-átvétel folyamatával járó további feladatokról folyamatosan egyeztetnek a MÁV-csoport és a GYSEV Zrt. szakemberei – tájékoztatott az ÉKM.

Megtartotta első ülését a Kábítószer-ellenes Akciócsoport, indul a hajtóvadászat

Megtartotta első ülését a Kábítószer-ellenes Akciócsoport; indul a hajtóvadászat! – olvasható a kormány Facebook-oldalán szombat reggel közzétett videóhoz fűzve.

A videóban Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmaz: zéró tolerancia, elindul a hajtóvadászat a drogkereskedők ellen.

(Fotó: archív)

„Mit teszünk az egyre növekvő kábítószer-problémával szemben?” – teszi fel a kérdést az ügyben kinevezett kormánybiztos, Horváth László fideszes országgyűlési képviselő. Kiemeli: első lépésként felszámolják a kábítószer-kereskedelmet.

„Most ért véget a Kábítószer-ellenes Akciócsoport első ülése a Belügyminisztériumban” – közli Rétvári Bence, hozzáfűzve: az ülésen részt vettek a rendőrség, az oktatásügy, a szociális terület és az egészségügy vezetői is.

„Közös feladatunk fellépni a drogkereskedők ellen”- szögezi le az államtitkár. Kifejti: Magyarországon újfajta módjai terjedtek el a drogkereskedelemnek: nagyon olcsó kábítószereket kínálnak a dílerek, nagyon nagy számban.

Aki kábítószert kínál más gyerekének, az ronccsá teszi más gyerekét – mondja, hangsúlyozva: nulla tolerancia van velük szemben.

A drogkereskedőknek nem számít más embereknek az élete, nekik csak az számít, hogy minél több pénzt keressenek. „Meg fogjuk állítani őket” – emeli ki Rétvári Bence.

(Fotó: archív)

Horváth László arról beszél: „a mai napon az akciócsoporton áttekintettük és azonosítottuk a legfontosabb beavatkozási területeket, célpontokat; rendelkezésünkre áll egy Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal, egy különleges bevetési egységgel, amely képes bárhol és bármikor lecsapni a kábítószer-kereskedőkre”.

Le is fog csapni, mert a kábítószer-kereskedőkkel szemben nincs irgalom, zéró a tolerancia – mondja a kormánybiztos, hozzátéve: „fel fogjuk számolni a kábítószer-kereskedelmet Magyarországon”.

Kijelenti: a drogkereskedelmet nem visszaszorítani kell, hanem felszámolni. A kábítószer-kereskedőkkel szemben nincs pardon, zéró tolerancia van – nyomatékosítja.

Rétvári Bence jelzi: „azért koncentráljuk az erőinket, hogy a kábítószer-bűnözés régi formái mellett az új formák ellen is hatékonyan fel tudjunk lépni”.

Már létrejött egy 150 fős drogrendőrség, és mellettük egy 60 fős bevetési egység – közli az államtitkár.

„Itt ma megbeszéltük, hogy a törvény szigorával sújtunk le a drogkereskedőkre, és indul a hajtóvadászat!”- zárja mondandóját Rétvári Bence.

Budapest története és a modern építkezés

(x) Budapest kialakulása és fejlődése sok szempontból izgalmas kaland, amely feltárja, hogyan lett a Duna menti kis településekből egy pezsgő metropolisz. 1873. november 17-én Pest, Buda, és Óbuda hivatalosan egyesült, létrehozva ezzel azt a várost, amit ma Budapestként ismerünk. Az évek során Budapest folyamatosan bővült, és az építészeti fejlődés is mind jelentősebbé vált. 

A város jelenlegi formájának kialakulásához hozzájárult a tömeges lakóépületek megjelenése és a modern építési anyagok, mint például műanyag ablakok elterjedése. Ezek az innovációk nem csupán esztétikailag formálják az épületállományt, hanem a város számos kihívására is megoldást kínálnak, legyen szó energiatakarékosságról vagy az életminőség javításáról.

A város születése és fejlődése

Budapest a Dunán két oldalán, Pest és Buda városrészeinek összeolvasztásával jött létre. Az egyesítés mögött nem csupán politikai, hanem gazdasági szándék is húzódott: egy erős központ megteremtése, amely vonzó lehet a befektetők számára. 1950-ben egy újabb jelentős lépést tettek, hiszen a környező településeket is csatolták Budapesthez, létrehozva az úgynevezett „Nagy-Budapestet”.

Ezek az intézkedések hosszú távú hatással voltak a városra, amely az 1980-as évekre már több mint kétmillió lakossal büszkélkedhetett. Az urbanizáció és a gyors fejlődés számos új épületet hívott életre, amelyekhez a korszerű építési anyagok és technológiák kínáltak megfelelő megoldást.

Az építőipar modernizációja

Az építészeti megújulás egyik motorja a nyílászárók terén történt forradalom volt. A műanyag ablakok megjelenése nemcsak az otthonok esztétikai megítélését változtatta meg, hanem az energiahatékonyság terén is új szintet hozott. A megfelelően megválasztott ablakok jelentős hőszigetelési előnyökkel bírnak, csökkentve ezzel a fűtési költségeket, ami hosszú távon pénzügyi megtakarítást eredményez.

Az RS Ablak az ilyen típusú nyílászárók forgalmazásával járul hozzá a város építészetének modernizációjához. Számukra fontos, hogy minőségi termékeket kínáljanak, amelyek mind a hang-, mind a hőszigetelés terén a legjobb teljesítményt nyújtják.

Praktikus szempontok a nyílászárók kiválasztásakor

Amikor új nyílászárókat választ, sok tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy új épületbe vagy egy felújítás keretében kívánják-e beépíteni. Az új építésű házaknál előnyös a háromrétegű üvegezés, hiszen a szigetelési teljesítménye kiemelkedő. 

Másik fontos szempont a dizájn és a színválasztás. Ha például egy budapesti társasházban él, valószínűleg nincs lehetősége egyéni színválasztásra a társasház előírásai miatt. Ennek ellenére, az új építésű vagy családi házak esetében szinte bármilyen színt választhat, ami hangulatosabbá teheti az otthont. 

Gyakrabban üríti a szelektív kukákat a ötezernél nagyobb lélekszámú településen a MOHU

A MOHU megkétszerezi a háztartásoknál keletkező, szelektíven gyűjtött papír-, műanyag- és fémhulladék begyűjtésének gyakoriságát ettől az évtől minden olyan, ötezernél nagyobb lélekszámú településen, ahol eddig havonta egyszer ürítették a szelektív kukákat.

A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. hétfői közleménye szerint a gyakoribb, kéthetente végzett elszállítások 96 várost, mintegy 1,5 millió lakost érintenek.

(Fotó: hulladékszállítás Nagykanizsán)

A járatsűrítés során a MOHU új kukákat is biztosít, az érintett településekből 15-nek már kiosztotta ezeket. Az 5000-nél kevesebb lakosú településeken továbbra is a megszokott gyakoriság szerint zajlik a hulladék begyűjtése.

Az új rendszer célja, hogy növelje a hulladékgyűjtés hatékonyságát, ezzel is pozitív hatást gyakorolva a fenntarthatóságra – hangsúlyozták.

A MOHU adatai szerint azokon a településeken, ahol a szelektíven gyűjtött papír-, műanyag- és fémhulladékot jelenleg havonta egyszer szállítják el házhoz menően, az átlagosan egy főre jutó szelektív hulladék mennyisége jelentősen elmarad azoknak a településeknek az átlagától, ahol kétheti rendszerességgel ürítik az edényeket.

A vállalat tervei között szerepel a kerti zöldhulladék begyűjtésének sűrítése is.

A MOHU és a Mol csoport vállalta, hogy a következő években több száz milliárd forint értékben ruház be a hazai hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében, ezzel is támogatva az Európai Unió által előírt 10 százalék alá szorított lerakási, valamint 65 százalékos újrahasznosítási célszámok teljesítését – közölték. (MTI)

Hétfőig meghosszabbították vörös kód riasztást

A HungaroMet előrejelzése alapján Magyarországon sok helyen a következő napokban továbbra is -10 °C alatti éjszakai hőmérséklet várható. Az előrejelzést figyelembe véve a vörös kód riasztást meghosszabbítjuk 2025. február 24. (hétfő), 8:00 óráig.

A HungaroMet előrejelzése alapján Magyarországon sok helyen a következő napokban továbbra is -10 °C alatti éjszakai hőmérséklet várható. Az előrejelzést figyelembe véve a vörös kód riasztást meghosszabbítjuk 2025. február 24. (hétfő), 8:00 óráig.

(Fotó: archív. Étkeztetés a nagykanizsai „hajléktalanszállón”)

A vörös kód meghosszabbításával a szociális intézményeknek feladatellátástól függetlenül továbbra is kötelességük befogadni az időjárás miatt bajba jutott hajléktalan személyeket.

A speciális eljárásrend idején a hajléktalanellátásban az élet védelme az első.

Fontos adatok:

Az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága jelenleg országosan 86%-os,

Február 20-ig összesen 239 bejelentés érkezett a diszpécserszolgálatokhoz.

76 személyt helyeztek el hajléktalan ellátó intézményben.

Mindenkit arra kérünk, hogy ha bajba jutott hajléktalan embert lát, hívja a regionális diszpécserszolgálatot, amely a jelzések alapján azonnal tud intézkedni – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával csütörtökön a Belügyminisztérium.

Magyar Péter: a küzdelem független, szabad, élhető Magyarországért folyik

A küzdelem független, szabad, élhető Magyarországért folyik, egyre többen csatlakoznak a Tisza közösségéhez, látva és építve Magyarország szebbik arcát – mondta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Vissza Európába címmel megrendezett szombati budapesti rendezvényükön.

Az elmúlt egy év „a fény és a sötétség küzdelme” volt, mindkettő erősödött és erősödni is fog. „ A mi politikánk alapja a hazaszeretet” – fogalmazott, hangsúlyozva, követőit a szeretet, a büszkeség és a felelősségvállalás köti össze, csak ezek mentén lehet Magyarországot megszabadítani terheitől és jó irányba fordítani. A Tisza Párt elnöke a nemzeti együttműködés rendszerét és a Fideszt egy torpedóhoz hasonlította, amely el akarja süllyeszteni az ország hajóját. „Meg kell akadályoznunk az ország további eladósítására, az állami egészségügy magánkézbe játszására és a nyugdíjkorhatár emelésére irányuló Orbán-tervet” – fogalmazott.

(Magyar Péter a Tisza Párt február 15-i rendezvényén. Fotó: Facebook)

Azt hangsúlyozta: a Tisza nem csupán egy párt a sok közül, hanem a remény sok millió változást akaró magyarnak, egy ernyő, amely alatt minden magyar megtalálhatja a helyét, ha hisz a változás lehetőségében, „maga az új Magyarország”.

Magyar Péter arról beszélt, hogy ha kormányra kerülnek, akkor független lesz az igazságszolgáltatás. Kijelentette, hogy mindent megtesznek az „ellopott nemzeti vagyon visszaszerzéséért” és az ügynökaktákat is megnyitják.

A Tiszán kívüli ellenzékből hiányzik az az elszántság, bátorság, kitartás és szorgalom, ami a „nemzeti együttbűnözés rendszerének” leváltáshoz szükséges, sőt egy részük éppen a „Fidesz megbízásából biodíszletként jár el” – ismertette véleményét. A Tisza Párt azonban a teljes hatalmi elitet fogja leváltani – szögezte le.

A pártelnök többek között megígérte, hogy amennyiben ők nyernek a parlamenti választáson, akkor Magyarország azonnal csatlakozik az Európai Ügyészséghez, valamint a legszigorúbb korrupcióellenes intézkedéseket fogadják el. További ígéreteiket sorolva azt mondta, hogy létrehozzák a nyugdíjasok szolgáltatási központját, megtartják a 13. havi nyugdíjat, bevezetik a méltó élethez szükséges kiegészítő nyugdíjakat, illetve állami és uniós támogatással nyugdíjas házakat, otthonokat és rehabilitációs intézményeket hoznak létre. Hozzátette, hogy helyi mesteremberekkel együttműködve „ötven százalékos kedvezménnyel javítjuk a nyugdíjasok életkörülményeit”.

A politikus beszédében nélkülözhetetlennek nevezett egy országos bérrendezést.

A Tisza-kormány az uniós források hazahozatalával és az „orbáni korrupció leállításával” sok ezer milliárd forintnyi plusz forrást tud majd biztosítani a költségvetésnek – jelentette ki a pártelnök. Emellett a kiszámítható gazdaságpolitikának köszönhetően a piac olcsóbban fogja finanszírozni az államadósságot – tette hozzá.

Magyar Péter azokra az elképzeléseikre is kitért, hogy leállítják a felesleges és túlárazott beruházásokat, az uniós forrásokból pedig segítséget nyújtanak a kis- és közepes vállalkozásoknak, valamint a családi gazdálkodóknak. Hozzátette, hogy kormányra kerülve állami bérlakásépítési program indítanak, adómentességgel és bürokráciacsökkentéssel segítik az újonnan alapított vállalkozásokat, valamint létrehozzák az úgynevezett stabilitási alapot.

Bejelentette azt is, tízmilliárd forintos vagyon felett bevezetik a vagyonnövekedési adót, megreformálva visszahozzák a korábbi területekre a kata-adózást, államosítják a végrehajtást, valamint vagyonosodási vizsgálat indítanak a vezető politikusok, köztük államtitkárok, miniszterek, a miniszterelnök „valamint a családtagjaik vonatkozásában”.

(Magyar Péter a Tisza Párt február 15-i rendezvényén. Fotó: Facebook)

Megjegyezte, ha kormányt alakíthatnak, akkor önálló Vidékfejlesztési Minisztériumot hoznak létre.

Céljaik között említette, hogy legalább évi 500 milliárd forinttal növelik az állami egészségügyre fordított forrásokat, a terület önálló minisztériumot kapjon, megszűnjön a „parancsuralmi-rendőri irányítás”, és az orvosi kamarát és az érdekképviseleteket meghallgatva mentsék meg az egészségügyet, mindent megtéve a brutális hosszúságú várólisták rövidítéséért.

Jelezte: kormányon a hazahozott uniós forrásokból pedig intézmény- és eszközfejlesztéseket hajtanak végre, újraszervezik a mentőszolgálatot, valamint növelik a gyógyszerkassza költségvetését.

Magyar Péter versenyképes és mindenki számára hozzáférhető oktatást ígért, ide sorolva, hogy visszaadják az iskolák és a tanárok szabadságát, megszüntetik a Klebelsberg-központot, önálló oktatási minisztériumot hoznak létre, az érintettekkel együtt dolgozzák ki az új Nemzeti Alaptantervet.

Hangsúlyozta, visszaadják az egyetemek, a kutatóintézetek és az akadémia autonómiáját, elérik, hogy újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat a magyar egyetemisták, az oktatási intézményeket pártfüggetlen igazgatók vezetik majd.

Emellett, mondta, megújítják a tanárképzést, nemzeti üggyé teszik a tehetséggondozást, és mindent megtesznek, hogy az intézmények megfeleljenek a 21. század kihívásainak, kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvi képzésre.

Mint mondta, konzekvens képviselői lesznek a magyar érdekeknek az Európai Unióban, majd szigorú és következetes fellépést ígért az illegális migrációval szemben, kijelentve, megtartják a határkerítést, és soha nem engednek ki a börtönből elítélt embercsempészeket. A magyarok ma is Európa mellett állnak, Európához szeretnének tartozni – fogalmazott.

A sajtószabadság védelmét, a valódi önkormányzatiság visszaállítását „az orbáni propaganda” megszüntetését ígérte.

Beszéde végén Magyar Péter fideszes honfitársaihoz címezve szavait az azonosságokra hívta fel a figyelmet, kijelentve, „a hazánk fontosabb, mint néhány politikus gazdagodása és karrierje”, és arra bíztatott, „ne hagyjuk, hogy a korrupt hatalom össze akarjon ugrasztani minket”. Együtt mondjuk ki, hogy nincs jobb, nincs bal, csak magyar – fogalmazott. (MTI)

Nagykanizsára 1 milliárd, Zalakarosra 88 millió, Becsehelyre 83 millió, Letenyére 54 millió szolidaritási adót róttak ki

Február 12-én jelent „A nemzetgazdasági miniszter 1/2025. (II.11.) NGM rendelete a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről” című rendelet a Magyar Közlönyben. A rendeletet Nagy Márton látta el kézjegyével.

A 3200 hazai önkormányzat közül 855-re rótták ki a szolidaritási hozzájárulás befizetésének kötelezettségét.

(Fotó: archív. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond az AI Summit 2023 Budapest konferencián a Magyar Zene Házában 2023. szeptember 11-én. MTI/Balogh Zoltán

Zala megyében 42 település érintett.

Nagykanizsára 1.008. 341.840 forint, Zalaegerszegre 2.263.242.081 forint, Keszthelyre 358.259.387 forint, Zalakarosra 88.534.049 forint, Becsehelyre 83.491.714 forint, Letenyére 54.090.112 forint szolidaritási hozzájárulást rótt ki a miniszteri verdikt.

A kistelepülések sem kerülhették ki a szolidaritási hozzájárulást.

Például Bánokszentgyörgyre 11.788.650 forint, Eszteregnyére 23.945.581 forint, Lovászira 12.993.796 forint, Sormásra 5.947.416 forint szolidaritási hozzájárulást rótt ki a miniszteri rendelet.

A „hozzájárulást” többféleképpen „törleszthetik” a települések. Vagy befizetik vagy ennyivel kevesebb állami finanszírozást kapnak, viszont, ha nem fizetik be, inkasszózhatja számlájukról a pénzt az állam.

A rendelet 2026. december 31-én hatályát veszti.

Hogy mely magyarországi településnek mennyi szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie, az a Magyar Közlönyben olvasható.

1 2 3 4 35