Amit nem tudtál: az agyról
Az emberi agy működéséről, különösen az úgynevezett magasabb rendű idegi folyamatokról (pl. gondolkodás, tanulás, emlékezet, beszéd stb.) meglehetősen keveset tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy két agyféltekénk ebből a szempontból nem egyformán működik. A beszéd, az írás, az olvasás, a matematikai gondolkodás az emberek 98%-ában jórészt a bal agyfélteke működése. A jobb félteke ezzel szemben a rajzok, képek, alakzatok felismerésének, értelmezésének, a térbeli tájékozódásnak és az érzelmeknek a központja. A két félteke tehát megosztja egymás között ezeket a feladatokat, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy így hatékonyabb lehet a működés. A nagyagy két fele között a kérgestest teremt összeköttetést, ebben haladnak azok az idegrostok, amelyek révén a féltekék kölcsönösen tudomást szereznek egymás tevékenységéről.
Működése nagyon összetett
Kövessük végig az emberi agy tevékenységét egy látszólag egyszerű feladatban! Amikor megkérdezi valaki a nevünket, idegrendszerünkben bonyolult változások játszódnak le. A kérdező személy hangja mindkét fülünk hallósejtjeiben ingerületet kelt. Az elektromos jelek idegrostokon keresztül eljutnak a két félteke hallóközpontjaiba, ahol kialakul a hangérzet. Ezután mindkét hallóközpontból elektromos jelek érkeznek a bal féltekében található beszédértő központba. Itt a hallott hangok értelmet nyernek, vagyis megértjük a mondatot. Ezt követően elektromos jelek indulnak a bal félteke beszédmozgató központjába, a beszédmozgató központ elektromos jeleket küld mindkét agyféltekénk mozgatómezőjébe. Végül ezek idegsejtjei működésbe hozzák gégénk, nyelvünk és ajkaink izmait, amelyek megformálják a hangokat. Az érzékszervekből tehát mindkét féltekébe érkeznek információk. Ugyanígy szimmetrikusan indulnak ki a jobb és a bal testfél izmait működtető idegrostok a kérgi mozgatómezőkből. A nyelvvel (beszéd, olvasás, írás) kapcsolatos feladatok viszont csak az egyik féltekéhez kötődnek.
Agyvérzésen átesett betegeknél előfordul, hogy tudnak beszélni, hallják a hangokat, de magát a beszédet nem értik meg.
Kimutatták, hogy esetükben a bal oldali agyfélteke meghatározott területe, a beszédértő központ károsodott. Vannak olyan betegek is, akik megértik a beszédet, ugyanakkor ők maguk nem tudnak beszélni, annak ellenére, hogy mozgatóműködéseik egyáltalán nem károsodtak. Esetükben a beszédmozgató központ sérülése okozza a működési zavart.
Az emberi agy energiaigénye
Az emberi agy működése meglehetősen sok energiát igényel, ami abban is megmutatkozik, hogy a keringő vér mintegy 15%-a jut az agyvelőt ellátó erekbe, holott az agy csak 2%-át teszi ki a teljes testtömegnek. Míg belső szerveink vérellátása erősen függ testünk működési állapotától, az egyes szervek igénybevételétől, agyunk vérellátása közel állandó.
Agysejtjeink nem képesek a tápanyagok raktározására, és kizárólag a szőlőcukor biológiai oxidációja fedezi energiaigényüket.
A folyamathoz szükséges cukor és oxigén pedig a vér útján jut el az agyba. Az agy oxigénellátásának néhány másodpercig tartó megszűnése eszméletvesztést okoz, három-négy perc múlva már súlyosan károsodnak az idegsejtek, tíz perces keringéskimaradás pedig végzetes, visszafordíthatatlan következményekkel jár.
Az alvás
Agyműködésünkben ébrenléti szakasz és alvási szakaszok váltják egymást. Az alvás ideje alatt az agyban fokozódik az idegsejtek működéséhez szükséges fehérjék felépítése, ugyanakkor csökken a vérnyomás, lassul a légzés és a pulzus. Az alvásigény az életkorral változik. A csecsemőknek naponta 16 órát, a felnőtteknek 7-8 órát kell aludniuk ahhoz, hogy kipihenjék magukat.
Az álmatlanság, a tartós alvászavar súlyos problémákat okozhat az egész szervezet, de különösen az agy működésében.
Az alvás ideje alatt agyműködésünkben két állapot váltogatja egymást. Az egyik az álom nélküli, úgynevezett mély alvás (NREM: non-REM), a másik az álmokkal és élénk szemmozgásokkal kísért alvási szakasz (REM: rapid eye movement).
Bármilyen kérdésed van fordulj hozzánk bizalommal, sok szeretettel várunk:
