(x) Aki azt gondolja, hogy trágyázni bármikor és bárhogy szabad, az nagyot téved. Az tény, hogy az elmúlt években valamivel könnyebbé vált a folyamat, azonban még most is vannak olyan időszakok, amikor tilos trágyaszórást végezni. A tilalom kezdetének időpontja évről-évre változik, a gazdáknak résen kell lenniük, hogy mikor és milyen feltételekkel trágyázhatnak.
Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy miért fontos a trágyázás ideje.
A mezőgazdaság és a trágyaszórás
A hazai időjárás változása folyamatos, így szinte minden évben máskor kezdődik az az időszak, amikor tilos trágyázást végezni. A növények optimális fejlődése azonban nem lehetséges tápanyag utánpótlása nélkül. Ehhez ugyanis szerves trágyaszóróra is szükség van. A legtöbb hazai talaj tápanyaghiányos, az állapotukat javítani kell, minden szezonban és minden évben.
Míg az EU-s országokban az utánpótlás nagyjából 50-50 százalékban történik műtrágyával és szervestrágyával, addig itthon ez az arány már jócskán eltolódott a műtrágyák irányába. Mostanában azonban egyre többen kezdenek el érdeklődni ismét az istállótrágya iránt, viszont ennek gátat szab a magyar állatállomány igencsak jelentős csökkenése.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez elengedhetetlen program részletesen leírja, az Agrárminisztérium már évek óta kutat azzal kapcsolatban, hogy vizsgálja, a tilalmi időszak rövidítésének milyen hatásai vannak. A kísérletek alapján két éve módosították a nitrát rendeletet, így például november végétől február közepéig egyáltalán nem szabadott trágyaszórást végezni. A 12%-nál meredekebb lejtésű terület esetében pedig a kijuttatott trágyát 4 órán belül el kell dolgozni. Nem tartozik bele azonban a fejtrágyázás művelete.
Emellett nem szabad könnyen oldódó nitrogéntrágyát használni a betakarítást követően abban az esetben, ha ősszel nem netünk újabb magokat. Ezekből adódóan legeltetni télen november vége és február közepe között lehetséges olyan területeken, ahol amúgy gazdálkodás folyik.
A kutatási programot tovább folytatják, próbálják meghatározni a maximálisan kijuttatható nitrogén-hatóanyag értékeket. Később az eredmények alapján további módosításokat hajtanak végre azért, hogy a gazdák számára a termelési feltételek javuljanak.
Precíz tápanyag utánpótlás
A terméseredmények növelésének egyik alapfeltétele a növényi tápanyagok optimális mennyiségének egyenletesen, nem utolsó sorban időben történő kijuttatásra a földekre. Az utóbbi években a gazdálkodók munkáját nagyban nehezítette az aszály, ez ugyanis a tápanyag-kijuttatására is hatással volt.
A területnek mind makro-, mind mikrotápanyagokra szüksége van, egyenletesen és megfelelő időben. Ezt azonban a termőhelyi adottságokhoz kell igazítani, nem beszélve az egyre szigorodó környezetvédelmi szempontokról, amelyeknek szintén meg kell felelnie trágyaszórás esetén. Ahhoz viszont, hogy minőségi termelés legyen, előfeltétel az állati- és a növényi eredetű szerves anyag, valamint a műtrágya. Az ezekhez a feladatokhoz használható kijuttató gépeket ismerni kell, valamint az üzemeltetési feltételeket is be kell tartani a termelés kapcsán.
Itthon egyre modernebb a géppark, ez pedig lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók megfelelő időben végezzék el a munkát, lehetőleg megfelelő mennyiségben kijuttatva a földbe a tápanyagokat. A gazdálkodók figyelme azonban az árak emelkedésén, a talajállapot javításán, illetve az új környezetvédelmi szempontokon van. A minőségi szerves trágya kijuttatása azonban csak egyik része a dolognak, hiszen mind a műszaki, mind az agrotechnikai követelmények szigorodtak, amiket szintén figyelembe kell venni.
Nem könnyű manapság megfelelni tehát mindennek, főleg nem, ami a mezőgazdaságot illeti. Trágyaszórásra minden esetben szükség van, nem csak akkor, ha nagyobb mennyiségben termelünk zöldségeket vagy gabonákat, hiszen a veteményesben ugyanúgy szükséges használni valamilyen trágyát. Lehet persze bio megoldásokban gondolkodni, de a mostani időjárási viszonyok és feltételek mellett ez igen nehezen megvalósítható.
