Jogszabálysértő a kormány külhoniaknak küldött levele

A kormány nevében a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek sértik a választás esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit – állapította meg csütörtöki határozatában a Kúria. A bíróság egyúttal a népszavazást szervező kormányt eltiltotta a további jogszabálysértéstől.

A Kúria csütörtöki döntésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság pénteki határozatát. Az NVB-hez egy magánszemély fordult kifogással, sérelmezve, hogy a kormány a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak is küldött a népszavazás témájában levelet. A kifogástevő szerint a kormány nem kereshette volna meg jogszerűen a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarokat, ugyanis a kormány mint a népszavazás kezdeményezője és a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok csak a szavazóköri névjegyzék adatait kaphatják meg a Nemzeti Választási Irodától kampánycélokra.

nepszavazas

Az NVB többsége úgy döntött, nem jogsértő, hogy a kormány a választópolgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása alapján levélben kereste meg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokat. Az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amit a Kúria csütörtökön bírált el.

A Kúria az internetes oldalán közzétett végzésében azt írta: a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásáról szóló 1992-es törvény szerint bárki kérheti a polgárok adatait, de csak akkor, ha igazolja a felhasználás célját és jogalapját, ugyanakkor a megengedett célok között a politikai kampány nem szerepel. Az adatok célokhoz kötött felhasználásának elve tehát kizárja a politikai kampányt folytatókat a közvetlen adatigénylésből.

A politikai kampány folytatói csak közvetett módon, közvetítő útján vehetnék fel a kapcsolatot az adatbázisban szereplő személyekkel. (Ekkor azt igényelhetik, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartó a megjelölt személyt keresse meg és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy nevét, lakcímét és értesítési címét a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel akarja venni.)

A bíróság megjegyezte: a kormánynak közhatalmi szereplőként valóban joga van a nagykorú, külföldön élő magyar állampolgárok név- és lakcímadatainak megismerésére a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve a polgárok álláspontjának megkérdezése céljából, ez azonban különbözik a pártok számára biztosított közvetett megkeresés lehetőségétől.

A bíróság szerint tévedett az NVB, amikor a pártoknak a nyilvántartási törvény szerinti közvetett megkeresésre kapott lehetőségét azonos tartamúnak, azonos értékűnek tekintette az adatbázisnak a kormány közhatalmi feladataihoz igénybe vehető közvetlen megismerési és felhasználási jogosultságával.

A Kúria felhívta a figyelmet arra is, hogy a népszavazási törvény keretei között mind a népszavazás kezdeményezője, mind a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok kérhetik a Nemzeti Választási Irodától az adott választópolgárok nevére, lakcímére vonatkozó adatokat. Ez az adatbázis csak a szavazóköri polgárok adatait tartalmazza, míg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartása a külföldön élő magyar állampolgárok nevét, lakcímét is. Vagyis a szavazóköri adatbázis szűkebb körű, mint a választásra jogosultak teljes köre.

Ha a kormány az országos népszavazás szervezőjének minősül, akkor a kampánytevékenysége során csak azt az adatbázist használhatja, amely a kampányban részvevő többi szereplő számára ugyanígy elérhető. A kormány mint szervező az országos népszavazási kampányban kampányeszközeinek terjesztésére nem használhat olyan adatbázist, amelyhez a közhatalom gyakorlójaként jutott – szögezte le a Kúria.
Mindezek alapján a bíróság megállapította a jogszabályok megsértését, a népszavazást szervező kormányt pedig eltiltotta a további jogszabálysértéstől. A Kúria végzése jogerős.

Feljelentést tettek

A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) szerint a kormány törvénysértő módon járt el, amikor az október 2-ra kitűzött népszavazás kapcsán tájékoztató levelet küldött olyan külhoni magyaroknak is, akik nem adták meg címüket a magyar hivataloknak, vagy külön nyilatkozatban tiltották le azok használatát.

Az ellenzéki párt elnöke ismeretlen tettes ellen pénteken feljelentést tett személyes adattal való visszaélés, hivatali visszaélés, valamint közfeladati helyzettel visszaélés bűntette miatt – közölte a MoMa az MTI-vel.

A közleményben utaltak a Kúria csütörtöki határozatára, amely a párt szerint „egyértelműen kimondja, hogy a külföldön élő nagykorú magyar állampolgárok személyes adatnak minősülő nevének és lakcímének felhasználása jogosulatlanul történt, amely nyilvánvalóan jelentős érdeksérelmet okozott az érintett személyeknek, akik nem adták meg a hozzájárulásukat az ő személyes adataiknak felhasználásához”.
A MoMa elvárja, hogy a bűnüldöző hatóságok – a Kúria törvénysértést megállapító határozata alapján is – „a bűncselekményeket elkövető személyt/személyeket mielőbb megtalálják és a felelősségre vonást kezdeményezzék!” – írták. MTI

Gyurcsány Nagykanizsán

Ha a miniszterelnök a választási törvény módosításával úgy döntött, hogy a népakarat akkor érvényes, ha a választóknak több mint 50 százaléka szavaz, akkor ezzel kell „megfogni”, ezért nem kell elmenni a vasárnapi népszavazásra – jelentette ki Gyurcsány Ferenc kedden Nagykanizsán.

A Demokratikus Koalíció elnöke a párt kvótareferendummal kapcsolatos kampányának utolsó vidéki fórumán, mintegy 200-250 hallgató előtt azt mondta: ha a vasárnapi népszavazás érvénytelen lesz, azzal „tíz év után először a demokratikus baloldal győzelmet arathat Orbán Viktor felett”. A volt szocialista miniszterelnök azzal folytatta: „mint egy falat kenyér, annyira kell már, hogy meginogjon a jobboldalon az Orbán Viktor tévedhetetlenségébe vetett hit”.

Nagykanizsa, 2016. szeptember 27. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, volt miniszterelnök Maradj otthon, maradj Európában! címmel lakossági fórumot tart a nagykanizsai Honvéd Kaszinóban 2016. szeptember 27-én. MTI Fotó: Varga György

Gyurcsány Ferenc kifejtette: nem akarja arra sem rábeszélni a magyarokat, hogy igennel szavazzanak, mert ezt „tisztességtelen játéknak” gondolja, és szerinte a liberálisok álláspontja is a miniszterelnököt segíti politikai szándékának elérésében. Tudomása szerint számos kistelepülésen a polgármesterek nyomás alatt tartják az embereket, hogy menjenek el szavazni, ezért ilyen esetekben, „a saját nyugalmuk érdekében”, szavazzanak érvénytelenül, „de legyenek nagyon óvatosak és körültekintőek”.
Alig találni olyan embert Magyarországon, akinek van személyes tapasztalata az Európát már valóban elérő menekülthullámmal kapcsolatban, hiszen ezek az emberek nem Magyarországra jönnek.

„Nem mi vagyunk a földi paradicsom az ő szemükben”, Magyarországon csak átvándorolnak, Németországba, Svédországba, Dániába mennek” – sorolta.
Nekünk ellenkező a problémánk, tőlünk mennek el saját gyermekeink és unokáink, akik „nagyon világos választ adnak önkéntelenül és ösztönösen is Orbán Viktor dilemmájára”. A gyerekeink a Nyugatot választják, ahol lehetőséget látnak, „nem Záhony, Baku vagy Moszkva felé mennek, hanem Londont, Németországot választják” – fejtegette a DK elnöke.

A világ legbefolyásosabb országai folyamatosan keresik egymással az együttműködést, ezért nekünk is Európát kell figyelnünk, „vagy azt a világot szeretnénk, ami tőlünk keletre van?” – tette fel a kérdést. Válaszában arról értekezett, hogy Putyin Oroszországa vagy Erdogan Törökországa helyett Merkel Németországa vagy Renzi Olaszországa legyen a minta.

Az a politika lehet tisztességes, amelyik nem egy ország félelmeire épít, hanem arra bátorít, hogy merjünk okos válaszokat adni – vélekedett.

A DK elnöke szerint Orbán Viktor azt fontolgatja, hogy ha „véletlenül meggyőző fölénnyel abszolválja” a vasárnapi népszavazást, előre hozott választást tart, de a DK szerint „ebben a hiszterizált hangulatban nem lehet okosan választani”.
Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz politikusai „megfenyegetik” a cigányembereket, hogy ha idejönnek a menekültek, csökkennek a segélyek. Fenyegetéssel azonban nem lehet országot vezetni – hangoztatta a volt kormányfő.

Gyurcsány Ferenc szerint jövő hétfőn, „bármi lesz az eredmény, Orbán Viktor győztesnek kiáltja ki magát”, ugyanakkor a félelmek itt maradnak, nem fog egyik napról a másikra elmúlni „a mesterségesen felkorbácsolt félelemspirál”.
A fórum második felében Gyurcsány Ferenc a hallgatóság kérdéseire válaszolt. Szó esett a hétvégi budapesti robbantásról, amellyel kapcsolatban azt mondta: a kormányzó pártoknak sem állt érdekükben, hogy a kampányhajrában ilyen merénylet történjen.

Beszélt a Jobbikról, amelynek programját szerinte a Fidesz hajtja végre. Azokra a kérdésekre, miszerint a hétvégén tömegesen „választási csalást” követnének el, azt válaszolta: nem tart ettől, mert a választási bizottságokban a túlnyomó többség tisztességesen végzi a feladatát. MTI (Fotó: MTI/Varga György)

Kétezres lélekszám alatt nem lesznek polgármesterek?

Érdekes hír hangzott el a napokban az Inforádióban, ahol Gémesi Györggyel a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökével, Gödöllő polgármesterével készült egy interjú, amely során a politikus arról is szólt, hogy 2018-ra az a kiszivárgott  elképzelés, hogy a kétezer fő alatti településeken nem lesznek polgármester választások.

gemesi-gyorgy

A rádió oldalán a hírt archívban nem találtuk meg, de a Szabad Földben igen.

A beszélgetés egy része így szól:

„– Nem lesz polgármesterük? Valaki azért csak vállalja a tisztséget…

– Egy kiszivárgott tervezet szerint, ha úgy alakulnak a két év múlva esedékes országgyűlési választások a jelenlegi kormányerők számára, akkor a kétezres lélekszám alatti településeken az önkormányzati választásokra megszüntethetik a polgármesteri tisztséget. Mint ahogy már most sincs önálló hivataluk.

– Azt mondják, mindez a takarékosság jegyében történik. Kevesebb a kiadás.

– A kistelepülések hivatalainak megszüntetése által? Összesen kétmilliárd forintot takarítottak meg. Egy ország költségvetésében ez aprópénz ahhoz az értékhez képest, amit a kistelepülések jelentenek. A polgármesteri fizetések megnyirbálásával összesen kétmilliárd forint maradt meg. Miközben például a közmunkások irányításával nagy felelősséget raktak a nyakukba. Ha így folytatjuk, csak idő kérdése, mikor szűnnek meg a kistelepülések.”

Minden ötödik-hatodik levélszavazási irat érvénytelen

Tizenötezer levélszavazat azonosító nyilatkozatát dolgozta fel hétfőn és kedden a Nemzeti Választási Iroda (NVI), a szavazási iratok mintegy 18 százaléka érvénytelen volt – derül ki az NVI internetes oldalának szerdai adataiból.

nepszavazas

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az októberi népszavazáson, és az NVI-hez már egy hete folyamatosan érkeznek a levélszavazatok.
A választási iroda hétfőn kezdte meg a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. Azt vizsgálta, le van-e ragasztva a válaszboríték, az tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva. Az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok alapján az NVI azt is ellenőrzi, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben és nem küldött-e vissza több szavazási iratot.

Ha az iratcsomag minden eleme formailag és tartalmilag is megfelel a törvényi előírásoknak, akkor külön dobozban gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó borítékokat, és ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd szkennelik be a szavazatokat.
Hétfőn és kedden 15 601 szavazási iratot dolgoztak fel, ebből 12 835 volt érvényes. Ez azt jelenti, hogy megközelítőleg minden ötödik visszaérkezett szavazási irat érvénytelen volt.

Az NVI az MTI érdeklődésére közölte, az ellenőrzött szavazási iratok érvénytelensége többnyire abból adódik, hogy a választópolgár nem vagy nem a nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezően adta meg az anyja nevét.
Az NVI internetes tájékoztató oldaláról, a www.valasztas.hu-ról az is kiderül, hogy szerdáig 51 353 szavazási iratot juttattak vissza postán az NVI-hez és további 22 216-ot a külképviseleteken adtak le. A levélben szavazásra csaknem 274 ezer választópolgár jogosult. MTI

Lemondott Homokkomárom polgármestere, Rigyácon és Kisrécsén is választás lesz

homokkomárom bodó tamás

Lemondott Homokkomárom tíz éve hivatalban lévő polgármestere, mert nem tud együttműködni a képviselőkkel; Zalában az elmúlt néhány hónapban további öt településen távozott a polgármester vagy a teljes képviselő-testület.

Bodó Tamás, Homokkomárom független polgármestere csütörtökön az MTI-nek megerősítette a Zalai Hírlap információját, miszerint lemondott településvezetői tisztségéről. Mint mondta: tíz éven át irányította a mintegy kétszáz lakosú települést, de mostanra belefáradt abba, hogy a legutóbbi választásokon felállt testülettel egyáltalán nem tud együttműködni.

A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint az elmúlt hónapokban további négy zalai településen is távozott a polgármester vagy feloszlott testület. Magyarszentmiklóson január 10-én már megtartották az időközi voksolást, új polgármestert és négytagú testületet is választottak a településen élők, a korábbi önkormányzat szeptemberi önfeloszlatása miatt.

Kisrécsén február 28-án tartanak időközi választást, mert november végén feloszlatta magát a négytagú képviselő-testület. Papné Szabó Mónika jegyző azt mondta az MTI-nek: a képviselők közül többen nem helyben éltek, már korábban volt, aki lemondott, s mivel így már nem tudott működni a települést vezető testület, az önfeloszlatás mellett döntöttek.

Rigyácon március 6-án választanak új polgármestert, a független Homály Balázs ugyanis november végén lemondott. Szalai-Gaál Mónika jegyző az MTI érdeklődésére azt közölte: az indoklás szerint nem tudott együttműködni a képviselőkkel.

Pölöskefőn április 10-én tartanak választást, miután december 31-i hatállyal lemondott az eddigi független polgármester, Orbán Károly. Dencsné Müller Mónika jegyző az MTI-nek elmondta: a településvezető a korára, egészségi állapotára hivatkozva távozott, de továbbra is támogatja a képviselő-testület munkáját.

Söjtörön április 17-én választanak új polgármestert és képviselőket, mert január közepén egyhangú szavazással feloszlatta magát a képviselő-testület. Könyves Gábor független polgármester korábban az MTI-nek azzal indokolta a döntést, hogy a hattagú testület egy része és a közte feszülő ellentét miatt nem tudott megfelelően működni az önkormányzat. MTI

Idő közben időközi választást írtak ki a környéken is!

Nyolc településen tíz időközi önkormányzati választást tartottak vasárnap. A választások többségét azért írták ki, mert az október 12-i választás jelöltek hiányában elmaradt, vagy szavazategyenlőség alakult ki.
Az időközi választásokat Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Vas és Zala településein tartották.
A Baranya megyei Kishajmáson Nagy László független jelölt nyerte a polgármester-választást és a településen a képviselő-testület négy tagját is megválasztották.
Ranyhóczkiné Ács Andrea körjegyző elmondta, a mintegy 240 lakosú település 168 választópolgárából 97 ment el szavazni.
Az időközi választásra azért volt szükség, mert tavaly októberben nem indult elég jelölt a képviselő-testület tagjainak megválasztásához, később pedig lemondott tisztségéről a választók bizalmát elnyerő Nagy Gábor független polgármester.
A baranyai Tengeri polgármesterének Nyaka Melinda független jelöltet választották.
Hederics István körjegyző elmondta: a 61 lakosú község 53 választópolgárából 45-en mentek el szavazni.
Az időközi voksolást azért tartották, mert a tavaly októberi általános választáson a két jelölt azonos számú érvényes szavazatot kapott, emiatt a voksolás eredménytelen lett.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fancsal polgármesterének Isóczki Lajost választották az időközi választáson. Nagyné Pail Marianna jegyző elmondta, a község polgármesteri posztjáért azért írták ki a választást, mert az elmúlt év őszi helyhatósági voksoláson szavazategyenlőség alakult ki az első helyen a polgármesterjelöltek között.
A vasárnapi választáson eredetileg két független jelölt, Varga István és Isóczki Lajos indult volna, ám Varga István visszalépett.
A Somogy megyei Szorosadon szintén független jelöltet, Simonics Ervin Gyulát választották polgármesterré, a 76-as érvényes szavazat közül 48-at szerzett meg.
Orbánné Zilizi Márta körjegyző elmondta, a kistelepülésen azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző választáson induló két jelölt között szavazategyenlőség alakult ki.
A mostani megmérettetésen ismét a település polgármestere, a független Kendi Tibor indult Simonics Ervin Gyulával szemben.
A Vas megyei Bozzaiban Kovács Tünde független jelöltet választották meg önkormányzati képviselőnek. Bozzai Antal, a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatása szerint a képviselői posztért három független jelölt indult.
Bozzaiban október 12-én a független Csizmadia Fannit választották meg polgármesternek, a négytagú képviselő-testületbe négyen jelöltették magukat, köztük a később megválasztott polgármester is, így egy képviselői hely betöltetlen maradt, ezért kellett időközi választást tartani.
A Vas megyei Tanakajd polgármestere a független Simon Miklós lett, és megválasztották a község négytagú képviselő-testületét is. Gáspár Tivadar jegyző, a helyi választási iroda vezetője közölte, októberben Tanakajdon még senki nem akart polgármester lenni és a képviselő-testület megválasztásához sem volt elegendő számú jelölt, ezért tartottak vasárnap időközi választást.
Zalamerenyén újraválasztották az eddigi polgármestert, a településen az októberben kialakult szavazategyenlőség miatt kellett megismételni a választást. Szabóné Csányi Mariann jegyző közölte: a községet eddig függetlenként irányító – októberben a Fidesz-KDNP színeiben, most pedig újból függetlenként induló – Ódor László Lajos 73 szavazatot gyűjtött, kihívója, Papp Sándor (független) 70 voksot kapott.
Az októberi szavazáskor szavazategyenlőség alakult ki a két jelölt között, ezért ismételték meg a választást.
A szintén Zala megyei Valkonyán Hatala Gábort választották polgármesternek. Varga Éva körjegyző elmondta: a település 55 választópolgára két független jelöltre szavazhatott. Októberben jelölt hiányában maradt el a voksolás.

(MTI)

A demokrácia, mint használt zsebkendő

2014 a szavazás éve. Az elmúlt 25 évben vagy másfél tucat alkalommal volt lehetősége a magyar lakosságnak beleszólnia az állam irányításába. Hol az országos irányításra, hol helyi irányításra, hol pedig a kontinensen való reprezentációra van hatása a választóknak. Ez egy olyan vívmánya a rendszerváltásnak, amit kevés modern országban van módja gyakorolni a lakóknak. Magyarország immáron sokadszorra, idén harmadik alkalommal is bebizonyította, hogy őseink törekvései hiábavalók voltak.

Nemrég ünnepeltük azokat, akik nem féltek vállalni véleményüket!

Nemrég ünnepeltük azokat, akik nem féltek vállalni véleményüket!

Nem a politikáról van szó ebben a cikkben, hanem az elvről. Évszázadokon át autonómiára, majd demokráciára vágyott a magyar. Az évszázados törekvés, a megannyi áldozat, és a modern felfogás végül lehetővé tette, hogy a csonka hazánkban élő polgárok szabadon kifejthessék gondolataikat, véleményüket, sőt erőszak nélkül irányíthassák vezetőiket. A több évtizedes elnyomást követően ’89-et követően már szabad akaratból, szabad megítélés alapján hozhatott döntést minden felnőtt magyar, noha az érdeklődés sosem volt több a választásra jogosultak felénél. Pedig a hőn áhított lehetőség házhoz jött. Azóta a figyelem, és a választási kedv, alkalomról alkalomra csak lankadni látszik, pedig a sors kegyes hozzánk! Tíz éve már, hogy nemcsak határainkon belüli eseményekre vagyunk hatással, hanem Európa ügyeit is befolyásolhatjuk. Ennek ellenére sem vagyunk képesek élni a lehetőséggel. Az érdeklődés ingadozása jellemzően azon múlik, mikor áll fenn extrémitás a politikában.

A megfigyelés borús eredménye sajnos ebben az esetben az, hogy a megemelkedett ingerküszöbünk és tűréshatárunk miatt erre egyre ritkábban van példa.

Minek a lehetőség, ha nincs, ki használja?

Talán túl sokáig szocializálódtak generációk abban, hogy a véleményük mit sem ér. Talán túl sokáig érezték feleslegesnek a törekvéseiket. A szocializmus atmoszférája így is, úgy is azt hitette el, hogy a vezetők tévedhetetlenek. Ez a hamis illúzió viszont további generációk hozzáállását alapozta meg. Talán a sokféle igény sok féle kielégítési módot is igényel, ami annyira felaprózza az eredményt, hogy az súlytalanná válik, ami hatással van a választók önbizalmára is.

Esetleg épp az önbizalom hiánya a probléma? Az, hogy évszázada apátiára van ítélve a magyar, és már az édest is keserűnek érezzük?

Aki vállalja gondolatait, hegyeket mozgathat

Aki vállalja gondolatait, hegyeket mozgathat

Már a tavaszi választások is döbbenetesen alacsony részvételt mutattak. Ezen csak rontott az Uniós választási részvétel. Egyik súlyosabb, mint a másik. Az Unió dolgait az átlag magyar egyébként is megfoghatatlannak érzi egyfelől az információ hiánya és/vagy annak bonyolultsága miatt. Arról nem beszélve, hogy az EU-s működés még mindig annyira távoli a magyar polgároknak, mint Hollywood a nappalinktól. Pedig megfelelő hozzáállással és ambícióval olyan dolgokba is beleszólásunk lehet, ami nemcsak a mi sorsunkat, hanem szomszédjainkéra is hatással lehetne. A tavaszi országgyűlési választási részvétel kevesebb volt az előzőnél. Az önkormányzati pedig még ezt is alulmúlta…

Az eredmény most teljesen irreleváns, a probléma az általános közöny. Nagykanizsán 10 emberből 7 nem rendelkezik véleménnyel. Az emberek 70%-nak teljesen mindegy kik, és miként döntenek a fejük felett, kik lehetnek ellenzékben, kikre bízzák jelenüket, jövőjüket. Azok közül sem vett részt a többség, akik elégedettek, és azok közül sem, akik nem. Érthetetlen! A teljes lakosság (közel 50.000 fő) sorsának befolyásolását immáron 15.000 ember döntötte el. Az eredmény szempontjából az is kijelenthető, hogy a többség sorsát egy szűk réteg határozhatja meg. Vagyis gyermekeink jövőjét passzív felnőttként, néhány aktívéra bízzuk.
Valóban nyugodtak lelkiismerettel tudunk gyermekeink szemébe nézni évek múltán – feltéve, ha elégedetlenek voltunk -, hogy felelős felnőttként mindent megtettünk a jobb sorsuk érdekében? Valóban magabiztosan mondhatjuk nekik később otthon maradt felnőttként – feltéve, ha elégedettek voltunk -, hogy visszaigazoltuk, megerősítettük azt, amiben hittünk?

Mert ne legyenek illúzióink: akik előnyre tettek szert a választások során, milyen magabiztossággal vágnak bele munkájukba, ismerve a részvételi arányt?

Apát és anyát most nem érdekli, hogy neked mi lesz jó holnap... de itt egy virág...

Apát és anyát most nem érdekli, hogy neked mi lesz jó holnap… de itt egy virág…

A lakosság 15%-a adta csak a voksát egy kvázi teljhatalom birtoklására. Tényleg lehet 6000 lakos véleménye annyira meggyőző, hogy kétely nélkül irányíthassanak egy közösséget? A dolog egyszerű: képzeljék el, amikor egy osztályteremben  csak két diák dönti el, mennyi osztálypénzt és mire költenek, hova menjenek kirándulni, és ki lehet hetes! Lehet-e így bizalom az osztálytársak közt? Lehet-e így építeni probléma-konzerválás helyett?

A kérdés nem az, hogy a lehetőségeinket miért nem akarjuk kihasználni…

Ez csak kínos magyarázkodás és felelősség hárítás, amit a felnőtté válók és a már felnőttek előszeretettel alkalmaznak. Egész egyszerűen félünk véleményt formálni, félünk felelősséget vállalni akár akként, hogy rossz döntést is hozunk. De legalább élhetnénk a demokrácia ajándékával!

A kérdés az, hogy mit várunk magunktól a jövőben, ha a jelenben sem vagyunk képesek a polgári értékekkel azonosulni? Illetve gyermekeinktől miként várjuk el később, hogy felelős döntéseket hozzanak, ha mi magunk sem merünk nemhogy dönteni, de még véleményt kinyilvánítani sem?

A dolog egyszerű ez alapján. A városunk, régiónk, országunk, kontinensünk működésében nemcsak azért kell részt venni, hogy változtassunk mikor nem jó, hanem mert közösség építő, csapat erősítő hatása is van, ami nemzetté tesz egy nemzetet, demokratává tesz egy demokratát, és józanná teszi a józant!

Ma Önkormányzati választás!

Kedves Olvasók!

A DélZalaPress nem vett részt és nem is kíván a jövőben sem részese lenni a politikai értékrendek csatározásában. Azonban közösségépítő, a helyi értékekre és sikerekre figyelmet felhívó portálként kötelességünknek érezzük olvasóinkat alkotmányos jogaik gyakorlására buzdítani!

Az ilyen eseményekre rendszerint 4 évente van lehetőségünk, akkor viszont kétszer is. Amennyiben a tavaszi választások során elmulasztották volna a lehetőséget, vagy meggyőződésből nem vettek volna részt rajta, most hozzátehetik véleményüket városunk működéséhez.

A választási lehetőség egy óriási előny, hiszen időszakosan van lehetősége országunk polgárainak a véleményüket papírra vetni. Ezt nem tehetik meg egyebek mellett Észak-Korában, Kínában, számtalan afrikai országban, és egyes közel-keleti országokban. Ott csak álmodnak arról, hogy kifejthessék véleményüket. Tőlünk ezt most elvárják, tehát a lustaságunkkal, közönyünkkel, könnyelműségünkkel azoknak az országok lakóit sértjük meg, ahol erre remény sincs. Változásra való igényüknek, vagy elégedettségüknek most hangot adhatnak!

Szakítsanak ma 3 percet ebben a jó időben, és fejtsék ki véleményüket legjobb tudásuk és érzésük szerint!