Cseresnyés: a Mura térségi zártkertekben akár kivit is termeszthetnek

A Mura térségében a volt szőlőterületek, zártkerti ingatlanok egyik újrahasznosítási lehetőségét kínálja a kivitermesztés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Program miniszteri biztosa szombaton Becsehelyen.

Cseresnyés Péter Magyarország legnagyobb, mintegy négyhektáros kiviültetvényének szüreti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a térség gazdasági-turisztikai fejlesztését célzó Mura Program egyik példája lehet a dél-zalai dombokon terjedő kivitermesztés.

(Miklós Ákos Márton a termést nézi négyhektáros kiviültetvényén a Zala megyei Becsehely közelében 2017. július 28-án. MTI Fotó: Varga György)

A Becsehely határában elterülő, országosan is egyedülálló kiviültetvény is azt mutatja, hogy az elhagyott szőlőültetvények és zártkerti ingatlanok újrahasznosításához a kivit is sikerrel alkalmazhatják – tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette: a Mura Program egyik alapvető célja, hogy megerősítse a térségben a mezőgazdaságot, hogy jövőképet biztosítson azoknak a gazdálkodóknak, akik továbbra is a föld megműveléséből akarnak megélni. A becsehelyi ültetvény eredményei láttán már most lenne 10-20 hektárnyi további terület, amelyen más gazdálkodók ugyancsak kivitermesztésbe fognának, “küzdünk azért, hogy támogatható telepítésű növény legyen a kivi” – jelezte Cseresnyés Péter.

A családi gazdaságot irányító Miklós Ákos Márton elmondta: ma még talán unikálisnak számít a kivitermesztés, de a Nagykanizsa-Letenye-Lenti vonalon húzódó dombvidéken ehhez ideálisak a körülmények. Különleges a klíma, ezért télen nem fagynak el a gyümölcsök, megfelelőek a talajadottságok, a gyümölcsnek nincsenek kártevői, ezért semmiféle vegyszeres növényvédelmet nem igényel, csupán megfelelő tápanyagot és öntözést kell biztosítani.

Hozzátette, hogy az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt száz évvel ezelőtt még Új-Zélandon sem ismerték, a közelmúltra pedig már a szigetország lett az egyik legnagyobb termelő a világon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországon nem a globális felmelegedésnek köszönhetőek az ideális viszonyok, akár évtizedekkel ezelőtt is lehetett volna kivit termeszteni, csak mostanáig nem fedezte fel senki az ebben rejlő lehetőségeket. MTI

Kerékpárút épül a Mura térségében

Nagykanizsa és a Mura-parti települések között összesen 38 kilométernyi kerékpárutat jelölnek ki, illetve építenek a Mura program keretében, nagyobbrészt európai uniós forrásokból – közölte a program miniszteri biztosa pénteki, nagykanizsai sajtótájékoztatóján.

Cseresnyés Péter – egyben a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) – kifejtette: a kerékpárutak fejlesztéséről szóló, január 11-én megjelent kormányhatározat a már korábban elfogadott Mura programból két bicikliút építését támogatja. Együttesen több tízmillió forint jut a Nagykanizsától Szepetneken és Semjénházán át Murakeresztúrra vezető 22 kilométernyi, kerékpározható út kijelölésére, valamint a Murakeresztúrt Őrtilossal összekötő, részben a Mura töltésén kialakítandó 16 kilométeres kerékpárút építésére.

A 22 kilométeres kerékpárutat meglévő útvonalakon még az idén kijelölik, a 16 kilométeres új útvonal kiépítését pedig 2019-re kell befejezni. Az új szakaszok már meglévő hálózatokhoz csatlakoznak, így például a balatoni biciklikörútról a Kis-Balaton és Zalakaros érintésével Nagykanizsára már ma is el lehet jutni, de a dél-zalai városból majd a Mura partja is elérhetővé válik két keréken – emelte ki Cseresnyés Péter.

A mintegy 9 milliárd forintos Mura program miniszteri biztosa szólt arról is, hogy megkezdődött az előkészítése több más programelemnek is, így a Zalaerdő Zrt. kisvasúti fejlesztésének, Letenye közelében pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fejlesztésének tervezése, amelyek a kerékpárutakkal együtt a Mura régiójában lévő természeti kincsek megismerését szolgálják. MTI

(Fotó: Wikipédia)

Mintegy hatmilliárd forintból indulnak fejlesztések Nagykanizsán

A helyi operatív program mintegy 7,9 milliárd forintos keretösszegéből több mint 5,8 milliárdról született már támogatói döntés, így Nagykanizsán a közeljövőben megindulhatnak az ipari parkot, a belvárost, továbbá intézményfejlesztéseket is szolgáló beruházások – tájékoztatta a város önkormányzata az MTI-t.
Az elmúlt hetekben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) részeként benyújtott nagykanizsai projektek 73 százalékáról született már támogatói döntés, vagyis 5,8 milliárd forintból tavasszal elindulhatnak a fejlesztések. A források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja a város.

nagykanizsa advent(Fotó: archív. Belvárosi fotó – Nagykanizsa)

A közleményben utaltak a Nagykanizsán minap tartott sajtótájékoztatóra, ahol Cseresnyés Péter (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte: Nagykanizsán ezek a beruházások a térség gazdaságfejlesztését szolgáló Mura Programmal együtt munkahelyteremtésre és a munkahelyek megtartásra is alkalmasak.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármestert idézve azt írták: az elnyert összegek a fejlesztések 100 százalékos előlegeként december 31-ig megérkeznek az önkormányzat számlájára.
Az 5,8 milliárd forintot meghaladó összeg legjelentősebb beruházása a nagykanizsai ipari park fejlesztése, amely új iparterület kialakításával és az infrastrukturális háttér biztosításával csaknem 60 hektárral növekszik. Ugyancsak a nagyobb értékű projektek közé tartozik a Zöld Város – Zöld Nagykanizsa elnevezésű program, amelynek keretében a belváros több terén megújulnak a zöldfelületek, illetve fejlesztik a fizetőparkolókat.

A helyi TOP program már megvalósítható projektjeinek sorában szerepel két-két óvoda és bölcsőde korszerűsítése, a még hiányzó kerékpárútszakasz kiépítése a város legvonzóbb turisztikai célállomása, a Csónakázó-tó és a belváros között, továbbá a fogászati alapellátási rendelő, valamint egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelő, illetve a védőnői szolgálat helyiségeinek korszerűsítése.

Fejlesztik a Nagykanizsai Egyesített Szociális Intézményhez tartozó idősek klubját és a házi segítségnyújtás rendszerét, továbbá a Ligetvárosban élő hátrányos helyzetű lakosok életlehetőségeit egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosításával, valamint foglalkoztatási programokat valósítanak meg a hátrányos helyzetű és inaktív álláskeresők számára. MTI

Közel 8 milliárd kanizsai fejlesztésekre

nagykanizsa városkép

A TOP programban jelenleg 7,9 milliárd forint áll Nagykanizsa rendelkezésére.

Az összeg 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítják. Dénes Sándor polgármester azt mondta:

A város élhetőségét is szeretnék még jobbá tenni. A zöld város, Zöld Nagykanizsa keretében a terek újulnak meg 1,4 milliárdból, például a Széchenyi, Eötvös és a Deák tér is szebb lesz.

Az óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények felújításáról is döntések születtek.

Az eddig elnyert mintegy 6 milliárd forintot még az idén megkapja Nagykanizsa és az előkészítésre is komoly pénzt adott a kormányzat – említette Cseresnyés Péter államtitkár – országgyűlési képviselő, aki úgy fogalmazott:

A kanizsai fejlesztések előkészítésére közel 500 milliót kapott a város.

Azt is mondta, hogy az általa kezdeményezett Mura program előkészítésére és megvalósítására körülbelül 7 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. A Mura program – amelytől a gazdaság élénkítését, a munkahelyteremtést és a turizmust kívánják előbbre lendíteni –  jövőre indul.

Indul a Mura nemzeti program

Mintegy 80 település komplex – természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő – fejlesztését segíti a Mura nemzeti program – az erről szóló kormánydöntés szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

mura program

A kormányhatározat szerint miniszteri biztos koordinálja a programot, akit a Miniszterelnökséget vezető miniszter nevez ki.
A fejlesztések egy részét uniós társfinanszírozású programok fedezik, így például a Mura-mente komplex élőhely-fejlesztést, benne tanösvényekkel és a területkezelési centrum kialakítását, illetve társadalmi vállalkozások képzését és mentorálását. Ezek közül is előnyben részesülnek a helyi gazdaság fejlesztésére irányuló – kertészeti, agrár-innovációs, halgazdálkodási, agrárgazdasági – projektek, valamint a településfejlesztést szolgáló kezdeményezések.
A Mura programban hazai forrásból finanszírozható például a Zalaerdő Erdészeti Zrt. által irányított erdei kisvasút-korszerűsítés. MTI

A programot Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, államtitkár kezdeményezte.

Négy kiemelt beruházás indul Nagykanizsán

Félmilliárd forintot kapott a Modern városok program keretében tervezett négy beruházás előkészítésére Nagykanizsa, amely rendezvénycsarnok, versenyuszoda és konferenciaközpont építésének, illetve az egykori ferences kolostor felújításának előkészítésre fordíthatja ezt az összeget.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármester pénteki sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a miniszterelnök tavaly júniusi, nagykanizsai látogatásán állapodtak meg azokban a fejlesztési célokban, amelyek meghatározzák a város jövőjét. A kormányhatározatba foglalt megállapodás része a négy beruházás, ezek előkészítésére használhatja fel a város a nemrég megérkezett félmilliárdos összeget.

nagykanizsa fejlesztés
Kifejtette: a keleti városrészben háromezer néző befogadására alkalmas, multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok épül, amely sportversenyeknek, koncerteknek adhat helyet, de vendéglátó-ipari szolgáltatással is kiegészülne. A meglévő városi uszoda mellett 50 méteres versenyuszoda készül a vizes sportoknak otthont adva.

Felújítják a régóta üresen álló és 50 éves ingyenes használatra átvett egykori ferences kolostort, ahová a rend történetét, valamint alapítójának, Assissi Szent Ferencnek az életét bemutató kiállítást, múzeumot, de kézműves sörfőzdét is terveznek. A főtér északi részén régiós konferencia- és rendezvényközpontot kívánnak kialakítani – sorolta a polgármester.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára – egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője – a többi között arról beszélt: a fejlesztési programok indítására az is lehetőséget adott, hogy a kormány az elmúlt években átvállalta az önkormányzatok adósságállományát.

Hozzátette, a nagykanizsai fejlesztésekhez nem közvetlenül kapcsolódik, a térséghez azonban szorosan kötődik a Mura-program, amely a kormánynak szóló előterjesztés formájában már elkészült. Ez egy olyan helyi gazdaságfejlesztési program, amely jelentős turisztikai beruházásokat is tartalmaz, de része a vendéglátás, a kertészet, a földművelés, a helyi élelmiszeripari termelés és feldolgozás fejlesztése is.

Kerékpárutak, a lovas és bakancsos turizmus lehetőségeink összekapcsolása, bővítése is szerepel a Mura-programban, amely a térségben élők számára arra adna lehetőséget, hogy helyben boldogulhassanak, áruik, termékeik pedig brandként kerülhessenek piacra – fogalmazott az államtitkár. MTI

(Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook)