Mura program: 38 diák kapott ösztöndíjat

A Mura Nemzeti Program keretében, a térség 34 településén élő általános iskolás korú gyerekek számára adtak át ösztöndíjakat a múlt héten pénteken Bázakerettyén.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, a Mura-program miniszteri biztosaként elmondta: olyan projekteket valósítanak meg, amelyekkel fel lehet hívni a figyelmet erre a térségre.

(Cseresnyés Péter nyitotta meg a bázakerettyei rendezvényt)




(A letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola ösztöndíjasai és kísérő pedagógusaik)

Turisztikai és mezőgazdasági területen már vannak eredményei a nemzeti programnak, egyebek mellett a korábban Magyarországon szinte ismeretlen füge, datolyaszilva és kivi – Zalában már évek óta művelt – termesztése is a támogatható kategóriába került az Agrárminisztérium döntése alapján.

A program része a humán terület fejlesztése is, ennek egy szelete a tehetséges általános iskolás diákok ösztöndíjjal történő támogatása. Ezzel arra is bátorítják őket, hogy tanulmányaik végeztével itt maradjanak, a későbbiekben is otthonuknak tekintsék ezt a vidéket.
Az először meghirdetett pályázatok révén 38 tanuló részesül tíz hónapon át havi nyolcezer forintos ösztöndíjban – tette még hozzá Cseresnyés Péter.

Iványi László, Bázakerettye (független) polgármestere azt is elmondta, hogy a térség 34 településén több mint 20 ezer ember él, őket érinti az a humán kapacitások fejlesztésére indított projekt, amely mintegy 500 millió forint felhasználását teszi lehetővé.
Az ebből megvalósuló ösztöndíjprogram négy éven át tart és évente legfeljebb 40 diák veheti igénybe egy-egy tanéven át az anyagi juttatást, ami a tanulási és életkörülmények javítását szolgálja. MTI
Az eseményen jelen volt és köszöntőt mondott Farkas Szilárd letenyei polgármester is.

Folytatódnak a kerékpársportos fejlesztések a muraföldi térségben

Tovább folytatódnak a már elkezdődött kerékpársportos fejlesztések a Nagykanizsa és a nyugati határszél között elterülő, új nevén Murafölde térségben.
Cseresnyés Péter, a körzet országgyűlési képviselője a Lispeszentadorjánban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 83 települést magába foglaló térség az előző században a magyar olajipar központja volt, amely akkor jelentősen élénkítette a helyi gazdaságot.
Hozzátette: az olajforrások kiapadása az itt lakók elszegényedéséhez vezetett, ezért a Mura Program keretében most a turizmus – azon belül is a kerékpáros turizmus -, valamint az agrárium fejlesztésével igyekeznek fellendíteni a környék gazdaságát.

(Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook)

“Az elmúlt években több tíz kilométer új kerékpárutat építettünk, illetve száz kilométeres nagyságrendben jelöltünk ki kerékpárúra-útvonalakat a már meglévő úthálózaton” – jelentette ki Cseresnyés Péter, aki emlékeztetett rá, hogy Zalakarosról Nagykanizsa érintésével kerékpárúton már elérhető a horvátországi Kapronca és Csáktornya, a közeljövőben pedig egy nemzetközi pályázat segítségével kerékpárutas összeköttetést létesítenek Nagykanizsa, Zalakaros, a Kis-Balaton és a Balaton-kör között.

Hozzátette: ezzel párhuzamosan figyelmet fordítanak az alacsonyabb rendű utak állapotának javítására, felújítására is.
Cseresnyés Péter, aki egyúttal az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára is, kiemelte: a számos természeti értékkel rendelkező Muraföldén öt-hat, a lipseszentadorjánihoz hasonló túraközpontot kívánnak kialakítani a bakancsos és a biciklis turisták számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagykanizsai Csónakázó-tó mellett működik az ország egyik legszínvonalasabb mountain-bike pályája.

“A sport és a turizmus kéz a kézben járnak” – hangsúlyozta Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke, aki hangoztatta, hogy a vasárnap megrendezett Tour de Zalakaros a maga közel háromezer fős résztvevőjével – a Tour de Pelso után – az ország második legnagyobb tömegeket megmozgató országúti kerékpáros szabadidősport rendezvénye, így annak turisztikai hatása sem elhanyagolható.

A Magyar Turisztikai Szövetség elnöki tisztét is betöltő sportvezető szerint ezért érdemes elgondolkozni a verseny egy nappal való kibővítésében, vagy a kerékpárosok által kedvelt környéken egy másik verseny megszervezésén.
Princzinger Péter beszélt arról is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség tanulmányútjait követően a külföldi kerékpáros szaklapokon keresztül idén Murafölde és Zalakaros környékének természeti, turisztikai és gasztronómiai értékeire hívja fel az európai országok biciklis turistáinak figyelmét. MTI

Több mint 300 milliós magyar-horvát kerékpáros fejlesztés indul

Több mint 300 millió forint felhasználásával, a magyar-horvát határon átnyúló európai uniós program keretéből indul Letenye és két horvát település együttműködésében kerékpáros, turisztikai fejlesztés.
A Happy Bike elnevezésű projekt keddi, letenyei nyitórendezvényén Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura nemzeti program miniszteri biztosa elmondta: a nagykanizsai és a letenyei járást érintő, egyfajta brandként meghatározott “Murafölde” mintegy 80 településre terjed ki.

A Mura program elsősorban gazdaságfejlesztési célokat szolgál, amelynek egyik ága az agrárfejlesztés, a másik a turizmus fejlesztése, s ez utóbbihoz kiválóan kapcsolódik az uniós finanszírozású, letenyei kerékpáros fejlesztés.
Az államtitkár hangsúlyozta: a térségben éppen az aktív turizmusra alapoznak, a kerékpáros, a bakancsos, a lovas vagy a vízi turizmust szeretnék fejleszteni, de fontos szerepet szánnak a bor- és gasztroturizmusnak, a túraútvonalak mellett hálózatosan elérhető vendéglátó- és szálláshelyek kialakításának.

 

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhelyfejlesztési programot a Mura folyó térségében.
Olyan további pályázatokra számítanak, amelyek fenntartható, jövedelemtermelő beruházások, vagyis megélhetést biztosítanak a helyben élőknek, vállalkozóknak. Erre a program keretéből másfél milliárd forintot szánnak – jeleztek Cseresnyés Péter.

Szűcs Márton, a magyar-horvát programok közös titkárságának vezetője kifejtette: a 2002-ben indult programokban 2013-ig mintegy 90 millió eurót nyert el 360 pályázó.
A jelenlegi uniós költségvetési időszakban 60,8 millió eurót pályáztattak meg, elsősorban környezetvédelmi és turisztikai célokra. Eddig 23 millió eurót kötöttek le az első pályázati felhívás eredményeként, amelyből 76 magyar és 100 horvát pályázó nyert támogatást, köztük nagy számban kerékpáros és más turisztikai fejlesztésekre.

Hozzátette, hogy a korábbi programot folytatva mintegy 3 millió eurót szánnak a magyar és a horvát Baranya megye, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park területén taposóaknák felszedésére, további 10 millió euró forrást pedig kis- és közepes vállalkozások támogatására.

 

Farkas Szilárd, Letenye polgármestere elmondta: a 316 millió forintos Happy Bike projekt keretében – a horvátországi Perlak (Prelog) és Ludbreg településeivel együttműködve – felújítják az egyedutai városrész kultúrházát, ahol kerékpáros centrumot alakítanak ki, de lehetővé teszik konferenciák, rendezvények szervezését is.

A projektmenedzserek a részleteket ismertetve szóltak arról, hogy a határ mindkét oldalán kerékpárutakat építenek vagy meglévő utak mellett jelölik ki őket, több helyen pihenővel és kerékpártárolókkal, illetve információs táblákkal. Az idei érkezők számára kerékpáros és vízieszköz-kölcsönzőt is kialakítanak. MTI (Fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)

Közel félmilliárd forint segíti a helyben maradást a Mura programban

Közel félmilliárd forint összegű, a helyben maradást segítő tevékenységekre fordítható pályázatot nyert el a Mura nemzeti program keretéből 34 település – közölte szombati nagykanizsai sajtótájékoztatóján Cseresnyés Péter, a program miniszteri biztosa.

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára elmondta: a Mura program elsősorban gazdaságfejlesztési, a mezőgazdasági tevékenységet, az élelmiszer-feldolgozást és a turizmust szolgáló program, amelynek egyik jelentős elemeként a helyben maradást szolgáló tevékenységekre költhetnek közel 500 millió forintot az összesen mintegy 20 ezer lakosú 34 településen.
Az a céljuk, hogy olyan ismereteket, tudást adjanak át az ott élőknek, amely erősítheti az identitástudatot, növelheti a helyi értékek ismertségét.

Iványi László, a települések konzorciumát vezető Bázakerettye polgármestere (független) úgy fogalmazott: a most induló és négy éven át tartó program középpontjában a humánkapacitás fejlesztése áll.
Ez azt jelenti, hogy óvónők, pedagógusok, szociális és kulturális területen dolgozó szakemberek részére továbbképzéseket, tanulmányutakat szerveznek, hátrányos helyzetű tanulók számára nyelvoktatást, óvodásoknak egyéni fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak.
A pályázatból a helyi közösségi közlekedés támogatására, családokkal közös hétvégi és szünidei tematikus – pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi – programokra is fordítanak, továbbá 40 kiválasztott tehetséges diák számára tanulmányi ösztöndíjat is kínálnak majd – ismertette a polgármester. MTI

A gazdaság és a turizmus fejlesztését szolgálja a Mura nemzeti program

A helyi hagyományokra, a gazdasági potenciálra és új gyümölcsfajták termesztésére építve egyszerre szolgálja a gazdaság és a turizmus fejlesztését a mintegy 80 dél-zalai települést érintő Mura nemzeti program – mondta a program miniszteri biztosa hétfőn Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a zalai helyi termékeket bemutató vásáron és konferencián kifejtette: a kistelepülési szerkezetű, kis lélekszámú falvakkal rendelkező Zala megyében az elöregedés, az elnéptelenedés, a fiatalok elvándorlása, a műveletlenül hagyott területek gyarapodása jellemző.

Kifejtette, a gazdaság- és turizmusfejlesztést szolgáló program arra épít, hogy megpróbálja kihasználni a térségben lévő potenciált, új lehetőségeket adva arra, hogy az itt élők itt találják meg a megélhetésüket.

A megyei önkormányzat által indított, Zalai innovatív foglalkoztatási paktum megvalósítása elnevezésű projekt keretében másodszor tartott Zalai helyi termék karácsony című rendezvényen az államtitkár úgy fogalmazott: a Mura program egyben identitásépítésről is szól, szeretnék országszerte megismertetni a Murafölde névvel illetett térségből származó minőségi helyi terméket.

Az agrárium fejlesztése terén említést tett arról, hogy a térségben van már példa új technológiákkal végzett szőlő- és bogyósgyümölcs-termesztésre, valamint eddig szinte ismeretlen gyümölcsfajták, mint a kivi vagy a datolyaszilva eredményes nagyüzemi termesztésére, és az egyre népszerűbb gyógynövénytermesztésre. Mindezek feldolgozására kisüzemekre, hűtőházakra is szükség van, s az így előállított termékeket az idei érkező turisták számára is értékesíteni lehet – jelezte a politikus.

Kitért arra is, hogy korábban a határközeli térség el volt zárva, ami ma egyszerre előny és nehézség is a turisztikai fejlesztések szempontjából. A térségben azonban a gyarapodó kerékpárutakkal, a Mura folyó kihasználásával, valamint a sokakat vonzó fesztiválok szervezésével tovább lehet erősíteni az idegenforgalmat.

A Mura programban a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forintos kisvasút-fejlesztése már elindult, akárcsak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 470 millió forintból Letenye környékén megvalósuló élőhely-fejlesztési programja – jelezte az államtitkár. MTI

Mura konferenciát tartottak Nagykanizsán

A kormányzat jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését, hogy a gazdasági növekedés egyszerre jelentse Budapest mellett legalább annyira a vidék fejlődését is – jelentette ki Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda és a Mura Programiroda által szervezett nagykanizsai Mura konferencián pénteken.

A Modern városok programban önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok – Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például 50 milliárd forint fejlesztési forrást kapott – tette hozzá a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Csepreghy Nándor szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig már a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása, és az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk betölteni az üres álláshelyeket.
Kiemelte: a gazdasági prosperitás a szuverenitással is összefügg, kizárólag a belső fogyasztásra alapozva egy kis ország azonban nem tud hosszabb távon működőképes maradni.

A fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogy azt a franciák, a németek, vagy az osztrákok is évtizedek óta ezt teszik. 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékát érhették el a vállalkozások, a jelenlegi ciklusban pedig már 60 százalékot.
A pénzügyi rendszert is a gazdasági érdekek szolgálatába kellett állítani, ezért tűzték ki célul, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya, ezzel ugyanis a hitelezéseknek is nagyobb lendületet lehetett adni.
Csepreghy Nándor úgy vélekedett: a hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt.

Az energiaszektoról szólva a politikus azt mondta: a több lábon állást és az energiafüggés csökkentését is meg kellett oldani, ami a paksi bővítéssel válik lehetővé. “Hazugság, hogy a kormány ezzel szemben nem támogatja a zöldenergiát”, hiszen a bővítés után Paks az ország energiaszükségletének 40 százalékát tudja majd biztosítani a másik 60 százalékban növekedési lehetőséget találnak más megoldások szem előtt tartva keleti földgáztól való függetlenedés igényét.

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt, a háttérintézmények megszüntetésével a minisztériumok kizárólagos feladata a stratégiai döntések meghozatala lett, a kormányhivatalok a közigazgatás területi működését biztosítják, a járási hivataloknak feladata pedig az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálása.
A bürokráciacsökkentés révén évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok, ezt a költségcsökkentést pedig 2018-ban is folytatni fogja a kormány – mondta.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a program olyan beruházásokról szól, amelyek öt, tíz, tizenöt év távlatában is életképesek, munkahelyeket és megélhetést biztosítanak, ezzel növelik a térség megtartó erejét. Ez a gazdaságfejlesztési program agrárfejlesztést és a turizmus komplex fejlesztését is jelenti – elsősorban a vállalkozások lehetnek a nyertesei.

Emlékeztetett arra, hogy a dél-zalai térségben jelentős hagyományai vannak az agráriumnak, erre alapozva pedig új technológiákkal és különleges gyümölcsök, mint a kivi vagy a datolyaszilva, valamint a gyógynövények termesztésével és feldolgozásával újra versenyképessé lehet tenni a körzetet.

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhely fejlesztési programot a Mura folyó térségében.
A kerékpáros, a bakancsos vagy a vízi turizmusra kiválóak az adottságok, a vadászatra, a bor- és gasztroturizmusra, illetve a fesztiválokra, rendezvényekre is lehet építeni – részletezte Cseresnyés Péter.
(Fotók: Cseresnyés Péter – Cseresnyés Péter – Facebook)

Cseresnyés: a Mura térségi zártkertekben akár kivit is termeszthetnek

A Mura térségében a volt szőlőterületek, zártkerti ingatlanok egyik újrahasznosítási lehetőségét kínálja a kivitermesztés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Program miniszteri biztosa szombaton Becsehelyen.

Cseresnyés Péter Magyarország legnagyobb, mintegy négyhektáros kiviültetvényének szüreti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a térség gazdasági-turisztikai fejlesztését célzó Mura Program egyik példája lehet a dél-zalai dombokon terjedő kivitermesztés.

(Miklós Ákos Márton a termést nézi négyhektáros kiviültetvényén a Zala megyei Becsehely közelében 2017. július 28-án. MTI Fotó: Varga György)

A Becsehely határában elterülő, országosan is egyedülálló kiviültetvény is azt mutatja, hogy az elhagyott szőlőültetvények és zártkerti ingatlanok újrahasznosításához a kivit is sikerrel alkalmazhatják – tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette: a Mura Program egyik alapvető célja, hogy megerősítse a térségben a mezőgazdaságot, hogy jövőképet biztosítson azoknak a gazdálkodóknak, akik továbbra is a föld megműveléséből akarnak megélni. A becsehelyi ültetvény eredményei láttán már most lenne 10-20 hektárnyi további terület, amelyen más gazdálkodók ugyancsak kivitermesztésbe fognának, “küzdünk azért, hogy támogatható telepítésű növény legyen a kivi” – jelezte Cseresnyés Péter.

A családi gazdaságot irányító Miklós Ákos Márton elmondta: ma még talán unikálisnak számít a kivitermesztés, de a Nagykanizsa-Letenye-Lenti vonalon húzódó dombvidéken ehhez ideálisak a körülmények. Különleges a klíma, ezért télen nem fagynak el a gyümölcsök, megfelelőek a talajadottságok, a gyümölcsnek nincsenek kártevői, ezért semmiféle vegyszeres növényvédelmet nem igényel, csupán megfelelő tápanyagot és öntözést kell biztosítani.

Hozzátette, hogy az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt száz évvel ezelőtt még Új-Zélandon sem ismerték, a közelmúltra pedig már a szigetország lett az egyik legnagyobb termelő a világon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországon nem a globális felmelegedésnek köszönhetőek az ideális viszonyok, akár évtizedekkel ezelőtt is lehetett volna kivit termeszteni, csak mostanáig nem fedezte fel senki az ebben rejlő lehetőségeket. MTI

Kerékpárút épül a Mura térségében

Nagykanizsa és a Mura-parti települések között összesen 38 kilométernyi kerékpárutat jelölnek ki, illetve építenek a Mura program keretében, nagyobbrészt európai uniós forrásokból – közölte a program miniszteri biztosa pénteki, nagykanizsai sajtótájékoztatóján.

Cseresnyés Péter – egyben a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) – kifejtette: a kerékpárutak fejlesztéséről szóló, január 11-én megjelent kormányhatározat a már korábban elfogadott Mura programból két bicikliút építését támogatja. Együttesen több tízmillió forint jut a Nagykanizsától Szepetneken és Semjénházán át Murakeresztúrra vezető 22 kilométernyi, kerékpározható út kijelölésére, valamint a Murakeresztúrt Őrtilossal összekötő, részben a Mura töltésén kialakítandó 16 kilométeres kerékpárút építésére.

A 22 kilométeres kerékpárutat meglévő útvonalakon még az idén kijelölik, a 16 kilométeres új útvonal kiépítését pedig 2019-re kell befejezni. Az új szakaszok már meglévő hálózatokhoz csatlakoznak, így például a balatoni biciklikörútról a Kis-Balaton és Zalakaros érintésével Nagykanizsára már ma is el lehet jutni, de a dél-zalai városból majd a Mura partja is elérhetővé válik két keréken – emelte ki Cseresnyés Péter.

A mintegy 9 milliárd forintos Mura program miniszteri biztosa szólt arról is, hogy megkezdődött az előkészítése több más programelemnek is, így a Zalaerdő Zrt. kisvasúti fejlesztésének, Letenye közelében pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fejlesztésének tervezése, amelyek a kerékpárutakkal együtt a Mura régiójában lévő természeti kincsek megismerését szolgálják. MTI

(Fotó: Wikipédia)

Mintegy hatmilliárd forintból indulnak fejlesztések Nagykanizsán

A helyi operatív program mintegy 7,9 milliárd forintos keretösszegéből több mint 5,8 milliárdról született már támogatói döntés, így Nagykanizsán a közeljövőben megindulhatnak az ipari parkot, a belvárost, továbbá intézményfejlesztéseket is szolgáló beruházások – tájékoztatta a város önkormányzata az MTI-t.
Az elmúlt hetekben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) részeként benyújtott nagykanizsai projektek 73 százalékáról született már támogatói döntés, vagyis 5,8 milliárd forintból tavasszal elindulhatnak a fejlesztések. A források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja a város.

nagykanizsa advent(Fotó: archív. Belvárosi fotó – Nagykanizsa)

A közleményben utaltak a Nagykanizsán minap tartott sajtótájékoztatóra, ahol Cseresnyés Péter (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte: Nagykanizsán ezek a beruházások a térség gazdaságfejlesztését szolgáló Mura Programmal együtt munkahelyteremtésre és a munkahelyek megtartásra is alkalmasak.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármestert idézve azt írták: az elnyert összegek a fejlesztések 100 százalékos előlegeként december 31-ig megérkeznek az önkormányzat számlájára.
Az 5,8 milliárd forintot meghaladó összeg legjelentősebb beruházása a nagykanizsai ipari park fejlesztése, amely új iparterület kialakításával és az infrastrukturális háttér biztosításával csaknem 60 hektárral növekszik. Ugyancsak a nagyobb értékű projektek közé tartozik a Zöld Város – Zöld Nagykanizsa elnevezésű program, amelynek keretében a belváros több terén megújulnak a zöldfelületek, illetve fejlesztik a fizetőparkolókat.

A helyi TOP program már megvalósítható projektjeinek sorában szerepel két-két óvoda és bölcsőde korszerűsítése, a még hiányzó kerékpárútszakasz kiépítése a város legvonzóbb turisztikai célállomása, a Csónakázó-tó és a belváros között, továbbá a fogászati alapellátási rendelő, valamint egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelő, illetve a védőnői szolgálat helyiségeinek korszerűsítése.

Fejlesztik a Nagykanizsai Egyesített Szociális Intézményhez tartozó idősek klubját és a házi segítségnyújtás rendszerét, továbbá a Ligetvárosban élő hátrányos helyzetű lakosok életlehetőségeit egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosításával, valamint foglalkoztatási programokat valósítanak meg a hátrányos helyzetű és inaktív álláskeresők számára. MTI

Közel 8 milliárd kanizsai fejlesztésekre

nagykanizsa városkép

A TOP programban jelenleg 7,9 milliárd forint áll Nagykanizsa rendelkezésére.

Az összeg 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítják. Dénes Sándor polgármester azt mondta:

A város élhetőségét is szeretnék még jobbá tenni. A zöld város, Zöld Nagykanizsa keretében a terek újulnak meg 1,4 milliárdból, például a Széchenyi, Eötvös és a Deák tér is szebb lesz.

Az óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények felújításáról is döntések születtek.

Az eddig elnyert mintegy 6 milliárd forintot még az idén megkapja Nagykanizsa és az előkészítésre is komoly pénzt adott a kormányzat – említette Cseresnyés Péter államtitkár – országgyűlési képviselő, aki úgy fogalmazott:

A kanizsai fejlesztések előkészítésére közel 500 milliót kapott a város.

Azt is mondta, hogy az általa kezdeményezett Mura program előkészítésére és megvalósítására körülbelül 7 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. A Mura program – amelytől a gazdaság élénkítését, a munkahelyteremtést és a turizmust kívánják előbbre lendíteni –  jövőre indul.

1 2