Nem lesz folyamatos ivóvízellátás Zalaegerszegen jövőre, ha nem kapnak állami segítséget

Önkormányzatunknak a villamosenergia ellátásra 2022. december 31-ig van szerződése. A 2023-as évre elkezdtük a beszerzés előkészítését. A gázellátás biztosítására 2023. szeptember 30-ig élő szerződésünk van, így ebben szerencsére jobban állunk számos más városnál, de 2023. október 1-től a gázszolgáltatás ára is jelentősen emelkedni fog.

A kalkuláció során a Megyei Jogú Városok Szövetségének adatait vettük figyelembe: villamos energia 320 Ft/kWh, gáz 1.600 Ft/m3. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 8-10-szeres világpiaci áron fogunk tudni új szerződéseket kötni. A 2022-es városi költségvetés stabil, az energiaszerződéseink élnek, az önkormányzat biztonsággal tudja működtetni az intézményeket, így más városokkal ellentétben Zalaegerszegen nem készülünk 2022-ben a nagy intézmények bezárására, csak kisebb takarékossági intézkedések megtétele szükséges (szökőkutak, díszkivilágítások, rendezvények, stb.).

(Fotó: Balaicz Zoltán – Facebook)

Ugyanakkor a 2023-as esztendő már Zalaegerszeget is kritikusan érinti. A Polgármesteri Hivatal szakosztályai, az intézmények és a cégek vezetői folyamatosan kalkuláltak és egyeztetettek az elmúlt hetekben arról, hogy városunkban milyen tehertételt jelent majd a nemzetközi energiaárak drasztikus emelkedése. Az adatok összesítésével végeztek a kollégák, amit megosztok a város polgáraival. A számok NEM a végösszeget, hanem a NÖVEKEDÉS összegét mutatják! A viszonyítás érdekében jelzem, hogy a város teljes iparűzési adóbevétele 2023-ban várhatóan 5,4 milliárd forint lesz (2014-ben még csak 3,2 milliárd forint volt).

Az önkormányzati intézmények villamosenergia költségének növekedése 2023-ban: 1.129.378.000 Ft. Az önkormányzati cégek villamosenergia költségének növekedése 2023-ban: 4.565.061.000 Ft. Az önkormányzati intézmények földgáz költségének növekedése 2023-ban: 477.260.000 Ft. Az önkormányzati cégek földgáz költségének növekedése 2023-ban: 454.026.000 Ft

Az önkormányzati intézmények és cégek összes energiaköltségének növekedése 2023-ban: 6.625.725.000 Ft !!! (tehát több mint 6,6 milliárd Ft). Emellett az állami Volánbusz Zrt. tájékoztatása alapján (különösen az üzemanyagárak emelkedése miatt) az önkormányzatunk által a helyi tömegközlekedés biztosításáért a cégnek fizetendő veszteségfinanszírozás 2023-ban elérheti az 1 milliárd forintot. A gyermekétkeztetés biztosításának többletköltsége pedig jövőre megközelíti a 250 millió forintot.

Az intézmények közül a legnagyobb arányban a következő helyeken emelkedik meg az energiaköltség (megegyezik a többi várossal): színház és bábszínház, múzeum, könyvtárak, uszoda, Városi Művelődési Központ és valamennyi intézményegysége, sportcsarnok, vásárcsarnok, városháza.

A cégek közül a legnagyobb növekedés a Zalavíz Zrt-nél lesz, a vállalat gáz- és áramköltsége jövőre 3,6 milliárd forinttal emelkedik (!!!). Vagyis a város teljes, 6,6 milliárd forintos energiaköltség emelkedéséből 3,6 milliárd forintot, a teljes összeg 55 százalékát a Zalavíz Zrt. teszi ki. Ezt az összeget 2023-ban sem a főtulajdonos zalaegerszegi önkormányzat, sem a többi kisebb önkormányzat nem tudja biztosítani, kipótolni az amúgy is negatív eredménnyel záró (vízdíjat 10 éve egyszer sem emelő) Zalavíz Zrt. részére, így a cég működésének, ezáltal a lakosság folyamatos ivóvízellátásának további biztosítása csakis állami szerepvállalással lehetséges.

Mik a következő lépések?

A szakosztályok, az intézmények és a cégek szeptember 26-ig intézkedési terveket dolgoznak ki a 2023-as évre vonatkozóan. Felesleges zsákbamacskát árulni, mindig az egyenes beszéd a legkorrektebb. Ha a 25 milliárd forint helyi iparűzési adóval rendelkező Győrben és Székesfehérváron, vagy a 9 milliárd forint adóbevétellel rendelkező Szombathelyen már elkezdődött bizonyos intézmények bezárása és erre készülnek 2023-ra vonatkozóan is, akkor az 5,4 milliárd forint helyi iparűzési adóbevétellel rendelkező Zalaegerszegen is biztosan lesznek hasonló intézkedések.

A döntések meghozatala során a legfőbb elv az, hogy az önkormányzati alapszolgáltatások NEM sérülhetnek és azoknak mindenképpen tovább kell működni: 4 bölcsőde, 15 óvoda, oktatás és nevelés, orvosi rendelők, idősotthonok, szociális intézmények és támogatások, közvilágítás, gyermekétkeztetés, tömegközlekedés. Ezeknél az intézményeknél és szolgáltatásoknál semmilyen változás nem lesz 2023-ban, tehát ugyanúgy tovább működnek a családok és a polgárok érdekében, mint most.

Annak érdekében, hogy az előbb felsorolt alapszolgáltatások zavartalanul működhessenek, a számlákat kiegyenlíthessük, mind az 1800 önkormányzati dolgozó állását megtartsuk, a bérüket és a járulékaikat továbbra is tudjuk fizetni, ahhoz 2023-ra vonatkozóan újra kell gondolnunk az ÖSSZES TÖBBI intézményünk és létesítményünk működését. Lesz, ahol ez takarékossági lépéseket jelent majd, lesz, ahol szűkített nyitvatartást és lesz, ahol épületek átmeneti lezárást. De ha az a tét, hogy mind az 1800 munkatársunk álláshelyét megőrizzük és az a tét, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák, időotthonok és orvosi rendelők ezután is működjenek, ott legyen fűtés és világítás, akkor biztos vagyok benne, hogy szükség esetén néhány hónapra le tudunk majd mondani néhány olyan szolgáltatásról, amelyek nem feltétlenül kellenek a mindennapi létfenntartáshoz.

Fontos, hogy ahol fel is merül majd az épületek esetleges ideiglenes, néhány téli hónapra való lezárása, ott sem az intézmények megszüntetéséről van szó! A helyzet a koronavírus világjárvány időszakához lesz hasonló, amikor szintén zárva volt néhány épület, de kreatív megoldásokkal az intézmények tudtak feladatot adni a munkatársaknak és a kollégák akkor is dolgoztak. Ez jó munkaszervezéssel most is így lesz, vagyis ahol mégis kell majd épületeket ideiglenesen lezárni, a munkahelyek ott sem szűnnek meg!

Összefoglalva:

  • Az óvatos gazdálkodásnak és a több évre kötött energiaszerződésnek köszönhetően 2022-re vonatkozóan, más városokkal ellentétben szerencsére még nem kell jelentős korlátozó lépéseket hoznunk, de takarékoskodnunk igen.
  • 2023-ban a legfőbb célunk az alapszolgáltatások zavartalan működtetése (bölcsődék, óvodák, oktatás és nevelés, orvosi rendelők, idősotthonok, szociális intézmények és támogatások, közvilágítás, gyermekétkeztetés, tömegközlekedés).
  • Ezek az alapszolgáltatások nem maradhatnak energia, fűtés, világítás nélkül, a drasztikusan emelkedő számlákat ki kell fizetnünk.
  • Ugyancsak kiemelt cél, hogy mind az 1800 önkormányzati dolgozó állását megőrizzük, béreiket és járulékaikat ki tudjuk fizetni.
  • A nehéz helyzetbe kerülő, rászoruló polgártársainkat segítenünk kell, erre kibővített szociális, rezsi, gáz- és villamosenergia, valamint tűzifa támogatási rendszert dolgozunk ki a következő, október 20-i közgyűlésre, mely szociális plusz támogatásokhoz szintén jelentős pénzügyi többletforrás szükséges majd átcsoportosításokkal, egyéb ágazatok terhére. A támogatás részleteit a következő napokban ismertetem.
  • Egyértelműen az első öt pont a fontos! Ezeknek a biztosítása élvez elsőbbséget, a drasztikus energiaár emelkedések miatt alapvetően ezekre kell majd a meglévő pénzügyi forrásainkat és kereteinket költeni. A 2023-as évet illetően az egyéb szolgáltatásokra, intézményekre, épületekre, felújításokra, fejlesztésekre, parkokra, önként vállalt feladatokra, városi fesztiválokra, rendezvényekre és művészeti, egyesületi, kulturális, valamint sport támogatások sorsára vonatkozóan a november 17-i közgyűlésen döntünk.

Több, már régóta vezető polgármester kollégám is úgy fogalmazott, hogy települési szinten ilyen nehéz helyzetet a rendszerváltoztatás óta, vagy talán egész életükben soha nem éltek még át. De ha a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, ha az alapszolgáltatásokat tovább tudjuk működtetni és ha a rászorulóknak tudunk rezsitámogatást biztosítani, akkor eredményesek leszünk!

A következő napokban és hetekben (a koronavírus világjárvány idején adott tájékoztatóimhoz hasonlóan) folyamatos és részletes beszámolókkal fogok jelentkezni a pontos energiaárak bemutatásával, a szociális rezsitámogatási rendszer elemeivel és az egyes intézményi döntésekkel kapcsolatban. Bízom benne, hogy a koronavírus világjárvány két évéhez hasonlóan, az ott mutatott közös gondolkodás, őszinte kommunikáció, valamint összefogás most is eredményes lesz, és átsegíti városunkat ezen a krízisen is! – írta a helyzetet elemezve Facebook oldalán Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere.

Ha marad a régi keret, ellehetetlenül a napelemes pályázatok kivitelezése

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) és a MANAP Iparági Egyesület álláspontja szerint a RRF-6.2.1-es, 100%-os támogatású napelemes pályázattal elnyert támogatások maximum összegét az eredeti bruttó 485 645 Ft/kWp-ről bruttó 600 000 Ft/kWp-re szükséges emelni. Ha marad az eredeti összeg, több mint 43 ezer nyertes pályázónál kerülhet veszélybe a kivitelezés, hiszen a pályázat kiírása óta jelentős áremelkedés ment végbe a fotovoltaikus eszközök piacán éppúgy, mint a szállítmányozásban (üzemanyagár), a bérköltségekben (KATA eltörlése), ráadásul időközben a forint is veszített értékéből a vezető devizákkal szemben.

Az MNNSZ és a MANAP több mint 350 tagvállalata mindent megtesz, hogy az RRF-6.2.1-es „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” pályázat valóban működőképes lehessen és minden nyertes pályázó rendszere kiépüljön.

Ettől a szándéktól függetlenül azonban az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott a helyzet, így a 2021 novemberében kihirdetett keretszámok tarthatatlanokká váltak. Ennek több oka is van. Először is a forint árfolyama jelentősen romlott az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítva, továbbá meredeken nőttek a kivitelezők költségei a kata adózási rendszer szabályainak megváltoztatásával. Ugyancsak a kivitelezők vállalási pozícióját rontja az általános infláció elszabadulása, az üzemanyagárak emelkedése, az ukrajnai háború hatása, valamint a Covid-járvány újabb és újabb hullámai miatti költségnövekedés.

A 2021. évi pályázati körben az elszámolható maximális fajlagos költségeket (áfával növelt bruttó összegek anyag- és munkadíjjal együtt) 485 645 forint/kWp-ben (az adott panel vagy rendszer elméleti csúcsteljesítménye) maximálta a kiíró. A jelentősen megváltozott piaci és ágazati környezetben az MNNSZ és a MANAP bruttó 600 000 forint/kWp támogatási felső korlátot javasol.

A szövetségek a tagvállalataiktól beszerzett információ alapján arra is kénytelen felhívni a figyelmet, hogy változatlan támogatási keretösszeg mellett az előszerződések ellehetetlenülnek. A kivitelezők már most is „menekülnek”, amiben szerepet játszik, hogy a már megvalósult rendszereket sem tudják elszámolni az Elektronikus Pályázó, Tájékoztató és Kommunikációs felületen, és sem szóban, sem írásban nem kapnak megnyugtató választ, hogy ennek mi az oka. Különös aggodalomra ad okot a kivitelezők körében, hogy bizonytalan a pályázat finanszírozási hátterét biztosító EU-források folyósítása a lehetséges megvonások miatt.

Az MNNSZ és a MANAP tagvállalatai a hatalmas piaci igény kielégítésére fejlesztésébe fogtak, beruházási és likviditási hiteleket vettek fel, bővítették a munkatársi gárdájukat és modernizálták eszközeiket, ezen felül az összességében körülbelül 90 milliárd forint összegű 43 600 győztesnek nyilvánított pályázat napelemes rendszereinek elemeit a cégek egy része már letelepítette és finanszírozza, ami a magyar KKV-k számára komoly terhet jelent  ugyanakkor elszámolnia egyik kivitelezőnek sem sikerült a mai napig!

Emlékezetes, hogy a 2010-es panelprogram kifizetései is elhúzódtak 2015-ig, számos céget taszítva csődbe. Ezért az MNNSZ tagvállalatai egyértelmű garanciát kérnek a pályázat kiírójától, hogy költségeik kifizetését elismeri és érvényesíthetővé teszi, hozzájárul, hogy a telepítés költségeire a kivitelező előleget kérhessen, továbbá garantálja, hogy a teljesítések átvétele és a végszámla kifizetése a kiírás/szerződés szerinti időben megtörténik! – írta közleményében a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség.

Zalaerdő: elindult a tűzifaprogram

Elindult a kormány által meghirdetett tűzifaprogram, amelynek keretében az állami erdőgazdaságoknál háztartásonként 10 köbméter tűzifát lehet egységes, maximált áron vásárolni.

A tűzifaprogramban keménylombos, lágylombos és fenyő tűzifa alapanyag vásárolható az egyes állami erdőgazdaságoknál az adott területre jellemző fajösszetétel szerint. A program keretében a hengeres tűzifa egységes, maximált, forgalmi adót is tartalmazó ára erdei köbméterenként:

  • Keménylombos: 30.000 Ft
  • Lágylombos: 19.000 Ft
  • Fenyő: 19.000 Ft

A program a kijelölt értékesítési helyeken az igény bejelentésével és a megrendelt tűzifa árának befizetésével veszi kezdetét. A termelések megkezdődtek, a megrendelt tűzifa folyamatosan, az adott erdőgazdaság által a vásárláskor jelzett ütemezésben vehető át. Az időjárásbiztos utakon megközelíthető átvételi pontokról a felhasználási helyre történő szállításról a vásárlónak kell gondoskodnia.

Az állami erdőgazdaságok elsősorban a saját működési területükön fekvő települések lakosságát szolgálják ki. A működési terület és az értékesítési pontok listája, valamint további részletes információk a vásárlás feltételeiről és az átvétel menetéről a kormany.hu oldalon, azon belül az Agrárminisztérium oldalán is olvasható, továbbá társaságunk is részletezi a TŰZIFAPROGRAM menüpontban!

Az erdőgazdaságok kiemelt prioritásként kezelik, és folyamatosan teljesítik a lakosság megrendeléseit. A fűtési időszakra elegendő, fenntartható gazdálkodásból származó tűzifa áll az ország rendelkezésére – közölte honlapján a nagykanizsai székhelyű erdészeti társaság.

Benzinnel akarták begyújtani a vizes tűzifát Somogyban

Egy nap alatt két olyan tűzeset is történt Somogy megyében, amikor a helytelen begyújtás okozott riadalmat.

Somogyaszalóban és Görgetegen is benzinnel akartak begyújtani egy-egy tüzelőberendezésben csütörtökön, ám annak gőze belobbant. Somogyaszalóban a kaposvári, míg Görgetegen a nagyatádi hivatásos és a helyi önkéntes tűzoltók akadályozták meg a tűz továbbterjedését, majd átszellőztették a helyiségeket. Somogyaszalón könnyebben megsérült egy lakó, míg Görgetegen nem történt személyi sérülés.

A benzin szobahőmérsékleten is könnyen párolog és gőze is gyúlékony, egy szikra könnyen lángra lobbanthatja. Tilos éghető folyadékokat (pl. petróleumot, gázolajat, benzint) használni begyújtáshoz, illetve a tűz élesztésére, mert súlyos robbanás és sérülés lehet a végeredmény!

Előfordul, hogy a tüzelőberendezésbe nem megfelelő tüzelőanyagot dobnak – a fa mellé műanyagpalackokat, csomagolóanyagokat, régi bútorlapokat, rongyokat – ez pedig a füstelvezetők állapotának rohamos romlását eredményezi, amely nemcsak kéménytüzek kialakulásához, hanem szén-monoxid-mérgezéshez is vezethet. A nem megfelelő, vizes tűzifa használata is eleinte koromlerakódást, majd kéménytüzet okozhat.

Testi épségünk és családunk biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy mindig a kályhának megfelelő és jó minőségű fűtőanyagot használjunk! – hívta fel a figyelmet a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. (Fotó: Nagyatád HTP)

Egy átlag magyar nyelvtudás nélkül is több mint 4000 szót tud angolul – csak nem tudja, hogy tudja

Több mint négyezer olyan angol szó létezik, amit mindenki ismer, csak nem tudja, hogy tudja. Ezeket a kifejezéseket a hétköznapi életből, így reklámokból, filmekből, a bevásárlóközpontok polcairól, híres emberek nevéből, márkanevekből vagy akár a magyar nyelvből tanuljuk meg úgy, hogy gyakorlatilag észre sem vesszük. Legtöbbször magyar szóként azonosítjuk őket.

Stadler Veronika tolmács, fordító a mindenki által elsajátított angol szavakat gyűjtötte össze egy könyvsorozatba. Az Angol Szóhoz Jutsz című tematikus kötetek mindegyikében több mint 800 szó történetét járja körül, ami nagy segítséget nyújthat azoknak, akik önállóan szeretnének nyelvet tanulni.

Stadler Veronika 22 éve foglalkozik angol-oktatással, a tanfolyamokon egy-egy szó tanításakor el szokta mondani annak a történetét, hogy ne legyen olyan idegen, és könnyebben meg lehessen jegyezni. Nála tanult Burján Szafi gasztroblogger és László Pál újságíró, szerkesztő is.

Az egyik kurzuson diákja, Tibor tette őt kíváncsivá, hogy vajon a magyarok átlagosan hány angol szót ismerhetnek a tudtuk nélkül, és azonnal a szenvedélyévé vált az ilyen szavak gyűjtése.

„Tavaly szeptemberben kezdtem el a szógyűjtést, de a mai napig találkozom olyan szavakkal, amik nincsenek még benne a listában. Nyitott füllel járok, figyelem az emberek beszélgetését, hallgatom a podcastokat, olvasom a könyveket és nézem a filmeket, és amikor hallom azokat a szavakat, amelyeket mi is angolul használunk, kijegyzetelem őket” – mesélt a munkafolyamatról a tolmács, fordító.

De angol szavakért nem kell messzire menni – elég, ha végigveszünk egy átlagos hétköznapot. Reggel megnyomod a snooze gombot a telefonodon, majd beállsz a zuhany alá, és magadra kened a shower gelt. Ezt követően bekapcsolod a rádióban a morning show-t, híreket hallgatsz a celebekről, miközben eszel egy toastot és valamilyen superfoodot vagy ham and eggset, és megiszol egy yellow labelteát. Ebédszünetben beugrasz a bankba, megemeled a limited, amit az online banking nem engedett. Visszafelé útba ejted a közértet: joghurt, grapefruit, pomelo, extra virgin olívaolaj kerül a kosaradba. Paypass-szal fizetsz. Eszedbe jut az utolsó céges party, ahol a mixer rázta a shakert, koktélokat keverve. Munka után shoppingolsz egy plázában vagy egy outlet centerben – és ismét ömlenek ránk az angol szavak.

A szerző megfigyelte, hogy a diákok szeretik gyűjteni a szólistákat, de azokból soha nem lesz semmilyen tudás. A célravezető az, ha valaki minél több háttéranyaggal rendelkezik valamiről, minél több ismerete van róla. Vagyis összebarátkozik a szóval, megismerkedik vele. A tanulás így sokkal játékosabb, és hatékonyabb is egyben.

Tévhit a szókinccsel kapcsolatban

A nyelvtanulással foglalkozó szakirodalomban gyakran találkozunk a középszinthez kapcsolódóan a 3000 szóval.

„A középszintű nyelvtudás azt jelenti, hogy hétköznapi élethelyzetekben, például egy állásinterjún, az orvosnál, a hivatalban jól elboldogulok a nyelvtudásommal, szókincsemmel. Ahogy a BBC kutatása is feltárta, ehhez 3000 szó kevés. 8000-re van szükség. A jó hír, hogy a 8000-ből magyarként 4000 kifejezést már ismerünk, és a nagy részüket használjuk is az anyanyelvünkben” – tájékoztat Stadler Veronika.

A tolmács, fordító az Angol Szóhoz Jutsz című könyvsorozatában írta le hazánkban elsőként azokat az angol szavakat, melyeket a magyar nyelvben is aktívan használunk.

Az angol nyelv elsajátításában segítő könyv több mint 800 szót tartalmaz, modern női magazinokhoz hasonló szerkesztéssel, hogy élvezet legyen lapozgatni. Az e-book verzióhoz pedig tartalmas hanganyag is jár, sok-sok magyarázattal és kiegészítéssel tarkítva.

„Ez nem egy újabb képes, tematikus szótár vagy egy száraz szólista. A könyvből hasznos, mindennap használt szavakat és kifejezéseket lehet megtanulni, érdekes infókkal vagy történetekkel kiegészítve. A könyvet úgy alakítottam ki, hogy ha csak 5 percünk van, akár egy oldal elolvasásával is tudunk haladni” – fogalmazta meg a szerző.

A leírások nem csak szórakoztatóak – a képekkel, a történetekkel teljessé válik egy-egy szó megértése, mely sokszor a sztorik által ragad ránk.

Passzív tudásból aktív szókincs

„Ezzel a sok szóval nap mint nap találkozol  felismered őket, ott vannak a mindennapjaidban, meg a fejedben is , de mivel legtöbbször csak olvasod ezeket, vagy szűk környezetben használod, nincs róluk teljes megértésed. Ez passzív tudás, elrejtve az elméd titkos fiókjaiban.”

A passzívan ismert szavakkal foglalkozva jobban megérti az ember ezeket a kifejezéseket, és aktívvá tudja tenni mindazt a tudást, ami benne rejlik ezek kapcsán.

A szógyűjtemény angolul már tudóknak is hasznos, hiszen rengeteg háttéradat van a szavakhoz – és lehet, hogy csak azért nem használunk 1-1 szót, mert nem tudjuk, hogy angolul van, mivel mi csupán „magyarul” ismerjük azt. Nyelvtanárok is kiegészíthetik vele saját ismereteiket, illetve színesebbé tehetik vele az órákat, a szavak tanulását pedig megkönnyítheti a diákok számára.

A Szóhoz jutsz TikTok-csatornán pedig Stadler Veronika olyan kifejezéseket is bemutat követőinek, amelyeket ismerünk ugyan, de jellemzően rosszul ejtjük vagy épp félreértjük őket.

KSH: júliusban 500 ezer forint volt a bruttó átlagkereset

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A reálkereset 1,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 13,7 százalékos növekedése mellett. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 332 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal nőtt egy év alatt. Az előző hónaphoz képest csupán 0,1 százalékponttal lassult a keresetek növekedési üteme, a július havi bruttó és nettó átlagkereset 3600, illetve 2400 forinttal csökkent.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 465 700 forintra becsülhető, 14,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 400 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt, 16,6 százalékkal felülmúlta az előző év júliusit.

A vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 510 800 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a nettó kereset 339 700 forint, mindkettő 14,9 százalékkal több a tavaly júliusinál. A feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban egyformán 15,3 százalékos volt a keresetek emelkedése és 518 800, illetve 405 800 forintot ért el. Az építőiparban regisztrált 402 800 forintos bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A legmagasabb júliusi bruttó átlagkereset 14,8 százalékos növekedéssel az infokommunikációs szektorban volt, 819 700 forint, a pénzügyi, biztosítási cégeknél 2,2 százalékos volt az éves növekedés és 810 200 forintra ment fel az átlag. A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén egy év alatt 19,8 százalékos növekedéssel 316 900 forintra emelkedett az átlagkereset, a kereskedelemben 462 500, a szállítás, raktározásban 470 ezer forint volt a bruttó átlag 15,0, illetve 19,7 százalékos emelkedéssel.

A költségvetési szektorban 11,5 százalékkal nőttek a keresetek, a bruttó 503 400, a nettó 334 700 forint volt, szintén közfoglalkoztatottak nélkül. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás területén 10,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset 548 800 forintra, a humán egészségügyben 677 ezer forint volt a bruttó átlag, az oktatásban 464 ezer forint, 21,9, illetve 14,8 százalékos emelkedéssel – derül ki a KSH júliusi adataiból.

Az év első hét hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bruttó átlagkereset 504 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 515 500 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 forintot tett ki – közölte a KSH. MTI

Aki barnakőszenet kér Kanizsán, itt jelezheti!

„Tisztelt Kanizsaiak!

Az év elején szomszédunkban kirobbant háború, továbbá a bevezetett gazdasági szankciók következtében jelentősen megváltozott a gazdasági környezet, az energiaárak drasztikusan megemelkedtek.

A kialakult gazdasági helyzet, energiakrízis nagy erőfeszítést kíván meg mindannyiunktól, ugyanakkor a pénzügyi lehetőségekhez igazodva a Kormány célja továbbra is az, hogy biztosítható legyen a lakosság téli fűtéséhez szükséges tüzelőanyag.

A fentiekre tekintettel kérik az önkormányzat közreműködését, a lakosság részéről jelentkező barnakőszén igények előzetes felmérésében.

A fentiekre tekintettel kérem azon lakosokat, akik széntüzelésre alkalmas fűtőberendezéssel biztosítják a téli fűtésüket, hogy barnakőszén iránti előzetes igényüket 2022. szeptember 29-ig jelezzék a Polgármesteri Hivatalban a 06/20/849-2329-es telefonszámon vagy a pmh@nagykanizsa.hu e-mail-címen.

A felmérés célja, hogy a rendelkezésre álló információk alapján valós segítséget jelentő megoldási javaslat kerülhessen a döntéshozók elé.” – közölte Facebook oldalán csütörtökön este Balogh László nagykanizsai polgármester. (Fotó: Wikipédia)

Az energiaválság miatt a szlovén kormány megduplázza a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat

Az energiaválság miatt a szlovén kormány megduplázza a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, hogy azok ellensúlyozni tudják a megugró rezsikiadásokat – közölte csütörtökön a kormány ülését követően Dejan Zidan, a gazdasági minisztérium államtitkára.

Az államtitkár kiemelte: 40 millió euróról, 86 millió euróra emelik a támogatások összegét, és a vállalatok energiaköltségeik 50 százalékát fedezhetik belőle a korábban meghatározott 30 százalék helyett.

Döntöttek arról is, hogy a támogatási programba bevonják a mezőgazdasági és halászati ágazatot, valamint azokat az intézményeket, egyesületeket, amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak – mondta Zidan, hozzátéve, hogy ugyanakkor a teljes pénzügyi szektort kizárták a kedvezményezettek köréből.

A kormány 6 millió euróval feltőkésíti a Szlovén Vállalkozási Alapot is, hogy kölcsönöket biztosítson a likviditási nehézségekkel küzdő szlovén vállalatoknak, amennyiben arra szükség mutatkozik.

A parlament augusztus végén fogadta el azt a jogszabályt, amely gyorssegélyt biztosít a magas gáz- és áramár által sújtotta vállalkozásoknak, egy másikkal együtt, amely 41 millió euró értékben a veszélyeztetett csoportoknak nyújt támogatást. Előbbi módosítására adott most be javaslatot a ljubljanai kormány. Kriják Krisztina/MTI (Fotó: Szlovénia zászlaja – Wikipédia )

Eddig 77 majomhimlőst találtak Magyarországon

További két embernél igazoltak majomhimlő-fertőzést a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumában a múlt héten, ezzel 77-re nőtt a Magyarországon diagnosztizált esetek száma.

Az NNK azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy az új fertőzöttek – egy 25 és egy 38 éves férfi – otthonukban elkülönítve tartózkodnak, kórházi kezelés egyikük esetében sem szükséges. A területileg illetékes járványügyi hatóság valamennyi betegnél vizsgálatot végez – tették hozzá.

Jelezték azt is, hogy a betegség a nyirokcsomók duzzanatával és nem specifikus tünetekkel kezdődik, mely lehet láz, hidegrázás, izomfájdalom, hátfájdalom, fejfájás és fáradtság.

A tünetek megjelenése után 1-3 nappal jellegzetes bőrkiütések jelentkezhetnek az arcon, a tenyéren, a talpon, de megjelenhetnek a szájnyálkahártyán, a nemi szerveken és a végbél környékén is – hívták fel a figyelmet. Azt kérték, hogy ha valaki kiütéssel járó megbetegedést észlel magán, forduljon orvoshoz. (A fotó illusztráció:Alexandra Koch/Pixabay)

Baleset Szepetneken: ketten megsérültek

Egy 22 éves helyi férfi közlekedett 2022. szeptember 21-én (szerdán) kora délután 14 óra 30 perc körül személygépkocsival Szepetneken, a Petőfi Sándor utcában a József Attila utca irányába. Haladása során egy jobbra ívelő útkanyarulatban lesodródott az úttestről és egy beton hídpillérének ütközött, majd tetőlemezére borulva állt meg.

A balesetben a sofőr és a jobb első ülésen utazó 44 éves nagykanizsai nő is megsérült – tájékoztatott csütörtökön a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. (Fotók: Nagykanizsa HTP)

1 146 147 148 149 150 802