Állami támogatást kaptak a Surd és Nagykanizsa környéki fenyőfa ültetvények tulajdonosai

A zalai gazdálkodók kiemelkedő munkát végeztek, a nehéz helyzetben folyamatosan segítették egymást – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtöki évértékelő sajtótájékoztatóján.

Sabján Krisztián hozzátette: a koronavírus-járvány a mindennapi életet megnehezítette, de a növénytermesztés és az élelmiszerek előállítása „egy pillanatra sem állt meg, az alapvető élelmiszerek nem hiányoztak a boltok polcairól”, és ezt a jövőben biztosítani tudják. Kitért arra is, hogy az egységes kérelmek beadása több mint 3 ezer ügyfelet érintett Zala megyében. Az ügyintézés folyamatos és eredményes volt, mindössze néhány esetben volt szükség javításra – tette hozzá.

(Vágják a karácsonyfának valót Nemespátró környékén. Fotó: archív. MTI/Varga György)

Megjegyezte, hogy a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT) létrejötte adózási szempontból, optimálisan érintette a gazdálkodókat. A támogatásokat a gazdálkodásukra tudják fordítani, vagy a vállalkozásokra tudják visszaforgatni. Kitért arra, hogy a karácsonyfa-termelők a Zala megyei falugazdászok kezdeményezésére jutottak külön támogatási rendszerbe beépítve kiegészítő (hektáronként 75 ezer forint) támogatáshoz.

Emlékeztetett, hogy Zala megyében Surd és Nagykanizsa környékén található karácsonyfa ültetvényeknek évtizedes múltja van. A közvetlen támogatásokból az elmúlt évben a családi vállalkozásként működő ültetvények kiestek, de az kiegészítő támogatásnak köszönhetően a megyében 174 (egy hektárnál nagyobb területen működő) vállalkozás nyújthatott be kérelmet.

Úgy vélte, a zalai gazdálkodók a növénytermesztésben, állattenyésztésben is jól teljesítettek. A vadkár, a piaci körülmények, valamit az időjárási viszonyok miatt a terméseredmények eltérőek: a megye egyes részein átlag alatti volt a hozam, de volt, ahol a kedvező körülményeknek köszönhetően kimagasló termésátlagot értek el.

A gabonapiacon áremelés volt tapasztalható, ezért azok a gazdák, akik előre lekötötték a terményeiket, alacsonyabb profitot tudtak elérni. Ugyanakkor a műtrágya árának több mint négyszeres emelkedése magával hozza, hogy magasabb összeget kell a gazdálkodóknak a növénytermesztésre invesztálni – jelezte.
Összegzésként elmondta: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) aktív évet zárt, igyekeztek mindent megtenni, hogy a koronavírus-járvány időszakában minél kevesebb hátrány érje a tagságot. – közölte az állami hírszolgálat.

Van bőven karácsonyfának való Surdon

A TV2 a napokban élő adásban tudósított a Nagykanizsa melletti Surdról, ahol a riporter Kanász János őstermelővel váltott szót, aki egyben a falu polgármestere is.

A faluvezető többek között elmondta, a koronavírus a fenyőpiacra is betette a lábát, ami például a surdi őstermelőknek is gondot okoz.
Ugyanis a vírushelyzet miatt a kereskedők is kevesebb fenyőfát vásároltak fel és a surdiak is kevesebbet visznek fel például Budapestre és árusítanak a környező városokban is.
Nem azért vittek kevesebb fenyőt mert nincs, hiszen az rengeteg van Surdon, csak a kereskedők kivárnak. November közepéig a tavalyi állomány mintegy 50 százalékát rendelték csak meg Surdról és környékéről.

Az idén átlagosan 3 ezer forint lehet a lucfenyő, 4-5 ezer forint az ezüst és a nordmann fenyő ára 6 ezer forint lesz métere, ami a tavalyi évhez képest 8-10 százalékkal többe kerülhet vagyis annyival drágábban adják el a kereskedők és az utcai árusok.

A surdiak viszonyt egyáltalán nem emeltek árat, ők ugyanannyiért adják a fát a közvetítőknek, mint 2020-ban.
Most már hétvégénként „ezerrel mennek” a motorfűrészek, vágják a fenyőfákat Surdon is, megkezdődött a fenyőfa-nagyüzem, van bőséggel munka a fenyősökben.

A zalai Surdon és környékén „termelik meg” az ország karácsonyfáinak közel egyharmadát – hangzott el többek között az élő adásban.

Támogatást kaphatnak a zalai fenyőtermesztők

Változik a karácsonyfa ültetvények agrártámogatási rendszere, az eddigi európai uniós forrásból folyósított támogatás helyébe a nemzeti költségvetési forrásokból biztosított támogatási forma lép – hívta fel a figyelmet közleményében nemrég az Agrárminisztérium (AM).

A támogatás fajlagos mértéke hektáronként 73 ezer forint, míg az intézkedés teljes kerete 250 millió forint.

A közleményben emlékeztetnek: az új feltételeket a 2020. július 10-én megjelent rendelet tartalmazza.

Kivágott fenyőfákat húznak hálóba a Zala megyei, Nagykanizsához közeli Nemespátrón 2019. november 29-én.
Az ország egyik legnagyobb fenyőnevelő térségében elkezdődött a karácsonyfák kivágása. Fotó: MTI/Varga György

A támogatás igénylése az eddigiekhez hasonlóan, hektár alapon történik. Az egységes kérelem felületén megadott területadatok szolgálnak majd a támogatás megállapításának alapjául. Azok igényelhetik a támogatást, akik a tárgyévi egységes kérelem felületén 2020. június 9-éig legalább 0,25 hektár nagyságú KAR01 hasznosítási kódon jelentettek be területet – írták.

A támogatási kérelem augusztus 3. és augusztus 18. között elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz.

A kérelem elbírálása után a támogatást legkésőbb 2020. december 31-éig fogja a kincstár folyósítani a jogosultak részére. Kiemelik: a karácsonyfa-támogatás az idén nem csökkenti a termelők úgynevezett de minimis keretét, azaz a csekély összegű támogatási keretet – tájékoztatott az állami hírszolgálat.

Megkezdték a karácsonyfának szánt fenyőfák kivágását Nemespátrón – Dél-Zala Press

Kivágott fenyőfákat húznak hálóba a Zala megyei, Nagykanbizsához közeli Nemespátrón 2019. november 29-én. Az ország egyik legnagyobb fenyőnevelő térségében elkezdődött a karácsonyfák kivágása. Fotók: MTI/Varga György Mindenki a fenyvesekben dolgozik SurdonA nordmann fenyőt keresi a legtöbb vásárló, ezt tapasztalja a Zala megyei Surd polgármestere. A településen már mindenki a fenyvesekben dolgozik.

Mindenki a fenyvesekben dolgozik Surdon

A nordmann fenyőt keresi a legtöbb vásárló, ezt tapasztalja a Zala megyei Surd polgármestere.
A településen már mindenki a fenyvesekben dolgozik.
A Zala megyei település arról híres, hogy innen származik a piacokon kapható fenyőfák legnagyobb része.
Kanász János polgármester az InfoRádiónak elmondta, hogy az ország egész területére szállítanak, de a legtöbbet, a fák 60 százalékát Budapesten adják el.

(Fotó: Facebook)





Mint mondta, nagy erőkkel készül Surd a fenyőfaeladási szezonra, a nordmann fenyőt, az ezüstfenyőt és az erdei fenyőt már vágják, a lucfenyő kitermelését a hét végén kezdik. Az egész falu a fenyvesekben dolgozik.
Kanász János elmondta, hogy a nordmann fenyőből viszik a legtöbbet, mert az bírja a legtovább, sokkal később hullajtja el a tüskéit, könnyű díszíteni, nem szúr úgy, mint például az ezüstfenyő, de a lucfenyő is felkapott, mert jó az illata.
(Forrás: infostart.hu)

(Macska ugrik le a kivágott, szállításra váró fenyőkről a Zala megyei Surdon 2018. november 23-án. Az ország egyik legnagyobb fenyőnevelő térségében elkezdődött a karácsonyi fenyőfák kivágása. MTI/Varga György)

 

A surdi fenyő atyja, Pagony Károly

 

Karácsony havában felbolydul a falunk. Kicsik és nagyok kötözik a fenyőt, és immár rendszeresen, évente egyszer az országos hírek közé is bekerülünk.
De vajon tudjuk-e, hogy kinek köszönheti a falu lakossága e hírnevet és megélhetési lehetőséget? Ismerjük-e a surdi fenyő atyját, Pagony Károlyt? Bár az idősebbek tán még tudnak mesélni róla, de alakja lassan a homályba vész. Éppen ezért úgy gondoltam, érdemes kicsit feleleveníteni Pagony életét. Lássuk hát, mit tudunk!

Pagony Károly Petrzilka Károly néven született 1887. január 10-én Körmenden. Édesapja, Petrzilka Ferenc Károly Ede Batthyány Ödön erdésze és fővadászmestere volt Körmenden.
A fiatal Károly apja nyomdokaiba lépve a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Egyetemen szerzett diplomát. Teljesen leromlott állapotban vette át gróf Zichy Ödön zákányi uradalmát, ahol vezető erdőmérnök lett.

Az első világháborút követő gazdasági válság évei alatt sokat romlott a Surd-környéki erdők állapota. Nem volt tervezett erdőfelújítás, csak tarvágás. Így Petrzilka első lépése az volt, hogy az erdőgazdaság területét kerületekre osztotta, ezzel egy időben megszervezte a csemetetermesztést, így például vándor csemetekertek létesítésével.

(Pagony Károly)

Surdon egy állandó csemetekertet alapított, melynek kezdettől fogva kettős funkciója volt. Részben erdősítési célokra termelt csemetét, részben pedig megkezdte az exóta fajok nevelését. Az exóták többsége fenyő volt. Az ország minden tájáról igyekezett e fenyőket begyűjteni, és amit csak lehetett, dugványról szaporítani, melynek biztosítására anyatelepet hozott létre.

A méretes fenyőket földlabdában forgalmazta, erre igen alkalmas volt a surdi csemetekert kötött agyagtalaja. Néhány év alatt így országosan ismertté vált a surdi csemetekert. Üdülők, parkok számára szállított fákat, a soproni egyetem is több surdi fát kapott, de Budapestre is kerültek fák (pl.: a Budenz U. 13. kertjében álló mamutfenyő).

A monda szerint az első világháborút követő fogságból, a kabátja bélésében hozott fenyőmagvakat a Kaukázusból. Hogy tényleg így történt-e, nem tudjuk, de az biztos, hogy ő vette rá a falusiakat a fenyőültetésre, amely ma a falu egyik legfontosabb kereseti forrása.
Végül Körmenden halt meg 1949. július 10-én, s a mai napig ott alussza örök álmát. Ne hagyjuk elveszni az emlékét…!
(Forrás: Mozaikok Surd történetéből – Facebook)