2023-ban is megéri a nyugdíjbiztosítás?

(x) A gazdasági folyamatok alakulása időről időre megkérdőjelezi egyes befektetési formák eredményességét és nincs ez másképp a nyugdíjbiztosítás kapcsán sem. Ez a téma azért is bír kardinális jelentőséggel, mert az időskori anyagi biztonságot elősegítő öngondoskodási formák egyre nagyobb teret hódítanak.

A folyamat persze abszolút indokolt, hiszen azt a társadalom fokozatos elöregedése a nyugdíjak reálértékének csökkenését és a korhatár kitolódását okozza, ami hosszú távon nagyon komoly problémát jelenthet, méghozzá sokak számára. Annak érdekében, hogy a megszokott életszínvonalunk ne szenvedjen komoly csorbát miután visszavonultunk a munka világától, elengedhetetlen valamilyen kötött célú megtakarítás.

Noha ma már jó néhány konstrukció elérhető, a nyugdíjbiztosítás előnyei magukért beszélnek, nem véletlenül vált igen rövid idő alatt az egyik legkeresettebb eszközzé. Nagy kérdés azonban, miszerint 2023-ban is megéri-e ezt a megoldást választanunk. Ahhoz, hogy pontosan átlássuk ezt, jó néhány szempontot vizsgálni kell, hiszen megannyi összetevő befolyásolhatja, mivel is járunk a legjobban.

Milyen tényezők alapján válasszunk öngondoskodási formát?

A megfelelő eszközt elsősorban a céljaink és az élethelyzetünkből adódó lehetőségeink határozzák meg. Még mindig gyakorta tapasztalható, hogy anyagi jellegű kérdések tekintetében vonakodva kérünk tanácsot, holott ezek az elhatározások hosszú távon is hatással vannak életünkre. A legfőbb problémát ilyenkor az jelenti, hogy a piacon hatalmas választékkal találjuk szembe magunkat és ezek objektív összehasonlítása bizony embert próbáló feladat. Ugyan a TKM (azaz a Teljes költségmutató) egy remek kiindulási támpontot jelent, vizsgálata önmagában még nem vezet optimális eredményre. Miképp a többi forma kapcsán, úgy a nyugdíjbiztosítás esetében is megannyi egyéb tényező van hatással a konstrukció által termelt hozamokra, ezek közül pedig mindegyikre egyformán nagy hangsúlyt kell fektetni. Kellő tapasztalat hiányában ez szinte kivitelezhetetlen, emiatt pedig gyakran érzelmeink, vagy félinformációk alapján döntünk.

Az ebből adódó kellemetlen következményeket utólag már jóval nehezebb helyrehozni, így tanácsos megfontoltan eljárni. Ennek legkézenfekvőbb módja, ha már a tervezés első pillanataitól kezdve egy független pénzügyi tanácsadó intelmei alapján járunk el. Évtizedes rutinjának köszönhetően a szakember minden olyan szempontot vizsgál, ami kardinális jelentőséggel bírhat, függetlenül attól, miszerint a voksunkat végül a nyugdíjbiztosítás, vagy egy másik forma mellett tesszük-e le. Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ez az öngondoskodási forma okkal vált ennyire népszerűvé. Alapos megfontolással megválasztott csomag esetében ugyanis sajátosságai olyan pluszt jelentenek, amik nagyon sokat nyomnak a latban hosszú távon.

Milyen előnyökkel bír a nyugdíjbiztosítás és megéri-e 2023-ban is emellett dönteni?

Minél korábban kezdünk el tudatosan felkészülni arra, hogy megteremtsük az időskori anyagi biztonságunk alapjait, annál könnyebb dolgunk lesz. Ugyanakkor gyakorta megesik, hogy a megtakarítások mellett szükség van egy kockázati biztosításra is, főképp szeretteink védelme érdekében. Ez a konstrukció pontosan ezt az igényt szolgálja ki, így nem csak befektetéseink gyarapodnak, de közben egy olyan fedezeti szolgáltatással is rendelkezünk, ami baj esetén óriási segítséget jelenthet. A nyugdíjbiztosítás azonban nem csak emiatt lett ilyen mértékben közkedvelt. Tudniillik az egyes módozatai személyre szabhatók, így annak megfelelően választhatunk, hogy mekkora kockázattűrő képességgel rendelkezünk, illetve milyen mértékben szeretnénk mi meghozni a különféle befektetési döntéseket a jövőben. Szintén kardinális jelentőséggel bír az adójóváírás kérdése. Befizetéseink 20 százalékáig (évente maximum 130 ezer forint mértékben) ugyanis jogosultak vagyunk visszaigénylésre, méghozzá személyi jövedelemadónkból.

Nagy távlatokban ez a támogatás pedig komoly hozamnövekedéssel járhat. Ugyancsak tartsuk szem előtt, hogy a nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan öngondoskodási forma, melynél a kifizetés a lejárathoz kötött. Más konstrukciók esetében a mindenkori nyugdíjkorhatár a mérvadó, ám tekintettel arra, miszerint ez a jövőben szinte biztosan kitolódik majd, hatalmas könnyebbséget adhat, ha korábban juthatunk pénzünkhöz. Mindent összevetve tehát elmondható, hogy ez a megoldás még 2023-ban rendkívül kedvező kondíciókkal rendelkezik és kellő körültekintés mellett remek eredmények érhetők el vele.

Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a hatalmas választékból a számunkra legoptimálisabb csomagot válasszuk ki. Ahhoz, hogy teljes mértékben eligazodjunk a tucatnyi szolgáltató által kínált mintegy 50 különféle nyugdíjbiztosítás közt, rendkívül fontos tisztában lenni minden fontos szemponttal. Ebben egy független pénzügyi tanácsadó intelmei hatalmas segítséget nyújthatnak, így már az első pillanattól kezdve érdemes hozzáértő szakemberekkel konzultálnunk.

Tállai: több mint 240 milliárd forint pluszpénzzel számolhatnak a nyugdíjasok novemberben

Több mint 240 milliárd forint pluszpénzt folyósít az államkincstár a nyugdíjasoknak novemberben. Mintegy másfélmillióan, akik bankszámlára kérték az utalást, már november 11-én hozzájutnak járandóságukhoz – tájékoztatta Tállai András az MTI-t.

A pluszpénzzel a nyugdíjasok mellett többek között a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban, az árvaellátásban, az özvegyi nyugdíjban, a baleseti és a rokkantsági járadékban részesülők is számolhatnak, így most ősszel két jogcímen mintegy 2,5 millióan jutnak plusz összeghez – összegezte az államtitkár.

(Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 4-én. Mellette Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. MTI/Illyés Tibor)

A kiegészítő nyugdíjemelést és a nyugdíjprémiumot – az, aki bankszámlára kérte járandósága kifizetését – november 11-én a rendes havi ellátásával együtt a két utalásban kapja meg. Az pedig, aki a postai kézbesítést választotta, az eddig megszokott naptári napon a postástól veheti át a neki járó összeget – nyomatékosította Tállai András.

Az államtitkár elmondta, hogy 217 milliárd forintot tesz ki a kiegészítő emelés összege. Felidézte, hogy már az év elején 5 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat. A háború, a szankciós energiaválság és az ezek nyomában járó infláció miatt a kormány évközi nyugdíjkorrekciót hajtott végre, amelynek révén júliustól, januárra visszamenőleg további 3,9 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.

Novemberben mindezt egy 4,5 százalékos emelés követi. A kiegészítő nyugdíjemelést januárra visszamenőleg fizeti ki az államkincstár, és az érintettek a 13. havi nyugdíj és ellátás korrekcióját is megkapják. A kiegészítő emelés beépül az ellátás összegébe, így decemberben szintén már az emelt összegű nyugdíj vagy ellátás érkezik – részletezte Tállai András.

A gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémium jár idén is. A jogosultaknak ezen a címen összesen 23,5 milliárd forintot fizet ki a kincstár – ismertette Tállai András.

Elmondása szerint tízezer forintos nyugdíjprémiummal számolhat minden érintett, akinek legalább 80 ezer forint a nyugdíja. Az államtitkár leszögezte, hogy a nyugdíjprémium minden nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek jár, vagyis a juttatást nem csak az öregségi nyugellátásban részesülők vehetik majd kézhez.

Négy nap múlva érkezik az emelt nyugdíj

Átlagosan 52 ezer forint pluszpénzzel számolhatnak júliusban a nyugdíjasok; akik bankszámlára kérték az utalást, már július 12-én megkapják a július havi nyugdíjuk mellett a nyolc havi nyugdíj után járó emelést is – tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Hozzátette, hogy a kiegészítő emeléssel mintegy 2,5 millió nyugdíjasnak együttesen 184 milliárd forint pluszpénzt folyósít az államkincstár.

A bankszámlára két utalás érkezik, az első a júliusi, 3,9 százalékkal emelt nyugdíj, míg a második a január-júniusi hathavi időszakra visszamenőlegesen járó emelés összegét és a 13. havi nyugdíj különbözetét foglalja magában, egy összegben – ismertette.

Aki postai úton kapja a nyugdíját, annak a szokásos naptári napon viszi a postás a kiegészítő emeléssel növelt nyugdíjat és a visszamenőlegesen járó korrekciót – mondta az államtitkár. A postai kifizetések esetében az utalványon látható a két kifizetés összege – jegyezte meg.

„A kormány, ahogy minden évben, idén is garantálja az inflációkövető nyugdíjemelést” – hangsúlyozta Tállai András. Emlékeztetett, hogy a januári, 5 százalékos nyugdíjemelés után a háborús infláció miatt idén júliusban érkezik az évközi nyugdíjkiegészítés. Újabb nyugdíj-korrekcióról pedig ősszel – az éves várható infláció mértékének ismeretében – tud majd dönteni a kormány – ismertette, hozzátéve, „mindezek mellett az idősek védelme érdekében jövőre is biztosítjuk a 13. havi nyugdíjat”. MTI

Meghalt apja után vette fel a nyugdíjat a hahóti férfi

Ifj. F. Sándor terhelt 2015. évben együtt lakott édesapjával néhai id. F. Sándor Józseffel a Hahót, … szám alatti lakásban.
Id. F Sándor József 2015. augusztus 30-án elhalálozott.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága erről csak késedelmesen, 2015.  szeptember 28-án szerzett tudomást, amikor beszüntették a nyugellátás folyósítását. 2017. szeptember 1. és 7. között id. F. Sándor József C.. Banknál vezetett  számlájára utalásra került a nyugdíja, 107.692 Ft.     

Id. F. Sándor József bankkártyája halála után a terheltnél maradt, aki 2015. szeptember 7-től-16-ig terjedő időben a nyugdíj teljes összegét nagykanizsai bank-automatákból jogosulatlanul felvette és elköltötte.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság több ízben is felszólította terheltet, hogy fizesse vissza a jogosulatlanul felvett nyugdíj összegét, ő azonban a felszólításoknak nem tett eleget, így az okozott kár nem térült meg.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíj összegének visszaszerzése érdekében a társadalombiztosítási jogszabályok alapján a szükséges intézkedéseket megtette – értesültünk dr. Pirger Csabától a Zala Megyei Főügyészség ügyészétől, sajtószóvivőtől.
Ifj. F. Sándor ügyében, csalás miatt a Nagykanizsai Járási Ügyészség emelt vádat.

A Nők 40 programról

Eddig mintegy 186 ezren éltek a Nők 40 program, azaz a „nagymamanyugdíj” lehetőségével – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
Novák Katalin azt hangoztatta, a kormány 2011-ben bevezetett, rendkívül népszerűnek bizonyult családpolitikai intézkedésének a célja az volt, hogy visszaadja a családoknak a nagymamákat, akik így többet lehetnek együtt unokáikkal, megkönnyítve ezzel a szülők életét.

Tájékoztatása szerint jelenleg 140 ezren kapják meg a Nők 40 program keretében a teljes összegű öregségi nyugdíjat; a programba korábban belépők egy része időközben betöltötte a normál ellátáshoz szükséges kort.

A program azoknak a nőknek szól, akik 40 év munkaviszony, illetve jogosultsági idő után, még a nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretnének nyugdíjba vonulni. Alapesetben a 40 év jogosultsági időből legalább 32 évet kell munkajövedelem utáni járulékfizetéssel igazolni, és legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, függetlenül a gyermekek számától – mondta.

Külön szabály vonatkozik a fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermekeket nevelő anyákra; az ő esetükben akár 10 év jogosultsági időt is beszámíthatnak. Külön, még kedvezőbb szabályozás vonatkozik azokra a családokra, amelyekben öt vagy több gyereket neveltek fel, de esetükben is az anyáknak legalább 25 év munkaviszonyt kell igazolniuk.

Kérdésre válaszolva Novák Katalin közölte, a Nők 40 program a 2016-os költségvetésben mintegy 200 milliárd forintos tételt jelent. Hozzátette: a költségvetési előirányzat felülről nyitott, vagyis annyit fordítanak erre a célra, ahányan igénybe tudják venni.
Ugyancsak egy kérdésre válaszolva azt mondta, nem tervezik a férfiakra is kiterjeszteni a programot. Utalt arra, hogy az alaptörvény értelmében a nyugdíjintézkedésekben a nőket külön szabályozással védhetik, a „nagymamanyugdíj” pedig éppen erről szól. MTI

Jó hír a leendő nyugdíjasoknak!

…Feltéve, hogy nemcsak állami nyugdíjrendszerre támaszkodnak… A Portfolio.hu legújabb információi szerint a önkéntes(magán)nyugdíjpénztárak meglehetősen jó eredményeket tudnak felmutatni, nem ritkán igen impozáns hozamokat elérve…

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona meghaladta az 1000 milliárd forintot 2014 év végén, mely éves szinten 10,5%-os bővülésnek felel meg. Hasonlóan jól teljesítettek az egészségpénztárak is, 45 milliárd forint feletti összvagyonnal zárták a tavalyi évet. A tagpénztárak portfóliói kockázattól függően 2,2-18,51%-os hozamot értek el tavaly, a befektetési tevékenységen elért eredmény pedig 82,14 milliárd forintot tett ki – mondta el Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a mai sajtótájékoztatón.

A tavalyi évre vonatkozó főbb eredmények

A szövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak év végén 1009 milliárd forintra növelték összesített vagyonukat.
A tagpénztárak portfóliói kockázattól függően 2,2-18,51%-os hozamot értek el, a befektetési tevékenységen elért eredmény 82,14 milliárd forintot tett ki.
2014 év végén az önkéntes pénztárak 1,1 millió taggal rendelkeztek, ami éves szinten stagnálást mutat.
Az egy főre vetített vagyon 12,1%-kal, 932 ezer forintra emelkedett év végén.
Az egyéni befizetések összege is kimagasló volt, tavaly összesen több mint 61 milliárd forintot tett ki, ami 20%-kal magasabb a 2013-as adatokhoz viszonyítva.
A munkáltatói befizetések is meglódultak, tavaly összesen 36,4 milliárd forintot kitéve.

onyp_hozamok-20150211

Lehoczky szerint az önkéntes pénztárak tavalyi jó teljesítménye utat nyithat a taglétszám bővülése felé. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy tavaly az új belépők száma 8%-kal nőtt, ráadásul a pénztárak működési kiadásai is csökkentek.

A taglétszám növelését segítheti, amennyiben az elkövetkező időszakban nagyobb teret nyernek az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások a cafeteria-rendszeren belül, valamint maguk a munkáltatók is ösztönöznék az ebbe az irányba való elmozdulást – hangsúlyozta Lehoczky László, a portfolio.hu cikkében. A bejegyzésen az égészségpénztári hozamok is megtekinthetőek, szintén jelentős hozamokról árulkodva.

Ezek szerint mégsem olyan megbízhatatlanok és „rosszindulatúak” ezek a pénzintézetek, ahogyan azt a kormány aposztrofálta a 3000 milliárd forintnyi MANYUP tartalék államosításakor.