Csütörtökön temetik Lukács Ibolya nagykanizsai újságírót

Lukács Ibolya nagykanizsai (kiskanizsai) újságíró hamvasztás utáni temetése március 2-án, csütörtökön 15 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben.

Gyászmiséjére délelőtt 8 órakor kerül sor a kiskanizsai templomban.

Barátunk, több kanizsai média munkatársa türelemmel viselt hosszú betegség után február 21-én hunyt el a Kanizsai Dorottya Kórházban.

Lukács Ibolya március 15-én lett volna 52 éves.

Emlékét megőrizzük.

Elhunyt Lukács Ibolya kanizsai újságíró

Ma hajnali négy órakor a Kanizsai Dorottya Kórházban elhunyt Lukács Ibolya újságíró, a Kanizsa Hetilap egykori főszerkesztője, rádiós, televíziós szerkesztő – írta a Kanizsahír.


Ibolya a nagykanizsai újságírás meghatározó alakja volt.
Ibolyának honlapunkon, a Dél-Zala Press-ben is megjelentek cikkei, sokat segített nekünk eligazodni a nagykanizsai közéletben.
Büszke volt arra, hogy létrehozta és sikeresen működtette a Sáskavér – Kiskanizsai Lokálpatrióták Közössége nevű Facebook oldalt.

Imádta szülőhelyét, Kiskanizsát.
Kollégánk, barátunk március 15-én lett volt 52 éves.
Isten veled Ibolya, az angyalok őrizzék örök álmodat!
(Fotó: Zalai Hírlap archív)

Kellene egy Kanizsa Rádió?

kanizsa rádió

Ahogyan az MTI-re hivatkozva a Dél-Zala Press is megírta „Pályázni lehet a Nagykanizsa 95,6 MHz rádiós frekvenciára
Három, jövőre lejáró vidéki rádiós médiaszolgáltatási jogosultság frekvenciatervének kidolgozására kérte fel a médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hivatalát – közölte az NMHH szerdán az MTI-vel.
Mint írták, a médiatanács az egyes vidéki településeken működő rádiózási lehetőségek folytatása érdekében felkérte az NMHH hivatalát, hogy dolgozzon ki frekvenciaterveket a jelenleg a Helikon Rádió használatában álló Keszthely 99,4 MHz és Nagykanizsa 95,6 MHz, valamint a jelenleg a Best FM Hajdúnánás rádió által üzemeltetett Hajdúnánás 93,9 MHz médiaszolgáltatási lehetőségekre.
Ezeknek a frekvenciáknak a használati jogosultsága ugyanis 2017 júliusában lejár, a tanács a döntésével pedig már most megkezdi a felkészülést a jövőbeni pályáztatásra. MTI”

Oly sokszor lehet hallani Kanizsán, nagyon kellene egy helyi rádió, hasonló, mint amilyen volt már városunkban.
A Helikon Rádió kanizsai stúdiója is működik ugyan, de nagy a nosztalgia és a vágy(álom) a  „kanizsai rádió” után és iránt. Többen mondogatják: az önkormányzat újra működtethetné… nem kellett volna a városnak ebek harmincadjára juttatni….
Nehezen értik meg még ma is: a 2005. karácsonyán megszólalt Kanizsa Rádió soha nem volt a város, az önkormányzat tulajdonában, a Helikon tulajdonosa(i)é volt a frekvencia.Az már bizonyára nem túlságosan érdekel senkit, hogyan lett a Helikon fő frekije a „kanizsai” – és miért. A kanizsai közgyűlés pedig a kereskedelmi rádiónak egyes önkormányzati információk, magazinműsorok elkészítésére és sugárzására adott pénzbeni támogatást, amely kvázi szponzor-pénz volt.
A kifejezetten helyi hang, baráti hangnem, a helyi és környékbeli információk sokasága, helyi magazinok, útinform, időjárásjelentés, és nem utolsó sorban az ismerősöknek szánt kvázi zenés üzenet-kívánságok – bizony hiányoznak.
Vannak, akik emlékeznek korábbi „Kanizsa Rádiókra”, nem kevésbé sikeres volt akkor is a „mi hangunk”, a helyi dolgok… nem csak enni és venni kell a helyit… ill.. dehogynem…. most majd ismét vételről lesz szó – ha szól a rádió. A legutóbbi KR – bocsánat, tudom, hogy ma is van…. – annak idején éppen karácsony előtt a „Szól a rádió” LGT-gallal indította adását, amikor hajnali hatkor megszólalt Lada hangja.
Körkérdést intéztünk sok emberhez – kanizsaiakhoz  és környékbeliekhez -, várják- és milyen igényekkel, hogy legyen kanizsai rádió. A megszólítottak – ki hitte volna?! – mind hallgatták akkoriban a KR-t, és vannak, akik azóta is hűségesek.
Kérdéseink:
Szerinted hiányzik egy helyi, Kanizsa Rádió? Önkormányzati legyen? Adjon-e rá pénzt az önkormányzat? Vagy legyen – miből? – kereskedelmi, önkormányzati  támogatással? Milyen jellegű legyen?

Dervalics György

– El tudnék képzelni egy ilyent,  mivel van helyi tévénk, van helyi újságunk,  miért ne lehetne helyi rádiónk? Szerintem próbálja fenntartani magát részben,  ill. az  önkormányzat is támogassa.
A helyi infók szükségessége? Kell az is, ismerősökről ismerősöknek …

 

Spolár Erika:

– Jó lenne, ha lenne kanizsai rádió. Ha az önkormányzat is “használná”, tehát a város hivatalos híreit rendszeresen meg kívánnák jelentetni benne, akkor támogassa is az önkormányzat. Ha sikerülne szponzorokat ( iparosokat, kereskedőket, gazdálkodókat) találni hozzá, akkor ők is megjelenési lehetőséget nyernének ezzel. Elérhetővé válna számukra az a korosztály, réteg, akik nem használják az internetet. Viszont hallgatnak rádiót. Legyen zene, kívánságműsor , helyi infó, magazin  mellett ismeretterjesztés, környezetvédelem, helyi kulturális értékek megismertetése, itt inkább emberekre gondolok – zenészek, írók, költők.

 

Gábris Jácint:

– Igen, hiányzik. Véleményem szerint működése betervezhető az új MédiaHáz égisze alá, azaz, önkormányzati költségvetéssel is bírna, de a fenntarthatóság miatt szükséges a reklámbevétel is. Már annak idején sem tartottam jó ötletnek, hogy kikerült városi kézből. Jellege: elsősorban helyi hírek, de időközönként az országos, illetve nemzetközi hírek is jelenjenek meg. A reklámok a  hír- és zeneblokkok közötti szünetben, elviselhető mértékben jelen lehetnének, hiszen a bevételképzés az fontos. Lehetnének helyi műsorok (beszélgetések), nagyon ritkán vitaműsorok, politikai műsorok. Kár volt átengedni a Helikonnak a frekit, az ilyen médiumnak a város kezelésében van a helye – remélem vissza tudják szerezni 🙂
más az, mikor messziről mondják meg, mi mehet, és mi nem, és a messzi döntéshozók nem érzik és értik, mit szeretne igazán hallani a helyi ember… vagy direkt nem is akarják érteni. Jobb, ha saját kezelésben van az… persze, ez a magánvéleményem. Szerintem jó lenne, ha a városnak lenne saját, önálló rádiója, vagy hosszú bérlettel és nagy önállósággal is elképzelhető, ahogy megtudtam, az is működött, én támogatnám, remélem Nagykanizsa pályázik rá.

 

Gudlin Ágnes:

– Véleményem szerint a most működő Helikon rádió is tudósít valamelyest Kanizsai témákról. Korábban a Kanizsa rádió persze több helyi témáról tudósított, de biztosan nem véletlenül alakult át a szervezet. Kérdés, hogy mit közvetítene  ez az új rádióadó. Amennyiben az önkormányzat támogatja az új adót, jogosan elvárhatja, hogy jelentős műsoridőt szenteljenek az ott felderítő témának. A következő kérdés az,hogy van e kereslet erre.
Azt tudom, hogy a Helikon nekem nem igazán tetszik, talán korábban jobban tetszett, de ez nekem már túl,, kereskedelmi,,… Mostanában Kossuth-ot hallgatok
Ott vannak számomra érdekes témák is. Hallgatom a Napközben-t, néha a vendég a háznál –t… Aktualitások, gyerekek…

 

Horváth Eszter:

– Szerintem elégséges a meglévő valamennyi rádióadó, nem a menyiséggel van a probléma, hanem a foghatósággal. Nem élvezhető a környéken több rádióadó, azon kellene változtatni.

 

 

Zsámár Roland:

– Szerintem hiányzik. Önkormányzati, kézzel vezérelt nem hiányzik senkinek sem. Saját lábon álló kereskedelmi kell, amilyen a legutóbbi is volt, minimális önkormányzati pénzzel, amit a saját programjaik promotálására használnának. De igazából közömbösséget érzek az embereken: Ha lenne ilyen rádió, annak is örülünk, ha nincsen, úgy sem rossz.

 

Bene Csaba:

– Szerintem jó lenne a helyi rádió! Kereskedelmi – önkormányzati támogatással! Milyen? Kossuth, Petőfi keveréke!

 

Pallanki Katalin:

– Szűkszavúan tudok válaszolni. Jó ötlet a helyi rádió, aktuális, helyi dolgokról értesítsen. Elvenné mindenki kedvét a sok reklám, de az önkormányzat inkább másra költsön. Így marad a kereskedelmi.

 

Lenkovics Anna:

– Szerintem mindenképpen jó lenne. Helyünkbe jönne nemcsak a világ, hanem a helyi hírek is.  Aztán meg sok zene. Hogy ki támogassa? Természetes, hogy az Önkormányzat is adjon rá pénzt, de a reklámokat fizessék meg a vállalkozások…De igazán nem tudom,  milyen lehetőségek lennének.

 

Kóbor Ferenc:

– Szerintem önkormányzati  támogatású  legyen mivel, ez Kanizsa érdeke is, hogy legyen saját rádiója. Szerintem ami történt Kanizsán és Kanizsa környékén,  ez érdekli az embereket. De lenne még ötletem...

 

Péter Attila:

– Ha olyan lenne mint a 2011-ig működő Kanizsa Rádió volt,  akkor igen.  Az akkori műsorok nekem tetszettek, akárcsak a műsorvezetők és dolgozók  hozzáállása. Bár tudom, hogy többségében szét széledtek a megszűnés után, nem tudom, hasonló csapatot sikerülne-e összehozni. Főleg úgy, hogy kereskedelmi legyen és a politikától, önkormányzattól független. A régi rádió tudom, hogy népszerű volt és sokan csalódtak, hogy vége lett. Addig én is rendszeresen hallgattam és nem csak azért, mert ismertem szinte mindenkit,  aki az adásokon munkálkodott, hanem, mert nem erőltetett műsorok voltak. Esténként, vagy késői időpontokban pedig érdekes témákkal foglalkoztak és bizonyos napokon olyan rétegzenékkel is, ami nem olyan népszerű minden korosztály számára. Szóval, én a függetlenségre szavazok, ha mondhatom így.

 

Czinki Roland:

– Gazdaságosan kereskedelmi rádiónak kellene lennie reklámokkal természetesen a helyi és a környékbeli programokat hirdetni kell. Jó lenne egy reggeli műsor, ami hasonló, mint a bumeráng volt. Falunapokra akár ki lehetne települni,  ahol nagyobb rendezvények vannak, hogy Nagykanizsát és környékét még vonzóbbá lehessen tenni!Lehetne egy heti top 20 slágerlista,  amit a hallgatók szavaznak meg. Sokszor hallom a bevásárló központokban, nem tudják az emberek, mit főzzenek maguknak. Lehetne egy gasztronómiai műsor is. Sokan járnak futni, mert fogyókúrázni akarnak, ehhez lehetne ötleteket adni,  hol lehet, mivel lehet stb. A közösségi oldalon meg lehet osztani jó recepteket!

 

Dobri Noémi:

– Igen nagyon hiányzik az, ami volt pár éve.  Összetartó erővel bírt. Jó volt az ismerősökről, szomszédokról, rokonokról, volt osztálytársakról hallani. A helyi marketingnek kiemelkedő tevékenységet biztosított. És még ezer dolog miatt. Önkormányzati azért jó, mert akkor kevésbé fordulhat elő az, ami megtörtént a Kanizsa Rádió akkor  épp nagyon sikeres idejében. Egy önkormányzat nem a maga ellensége. Ezt csak profit alapú vállalkozás merte meglépni. Hiba volt.

 

Kanizsai József:

– Ha van a városnak rádiója,  az mindenképpen jó. A kérdés az, hogy ki finanszírozza. Ha az önkormányzat, akkor feltétlen csak az ő dicsőítése az első, az ellenzék kiszorítása , stb. Kik hallgatják, főleg a fiatalok, illetve az autósok . Olyan rádió, amely nem politizál, zene, művészet, koncertek, pártsemleges hírek, az igen. Feltétlen bevonnám a cégeket, hiszen a jó bornak is kell a reklám. Ha a városé, akkor feltétlen kellene a helyi írók, költök műveiből bemutatás, de így az együttesekről is. Már vannak itt is hangos könyvek (novellák, versek), de a festőkről… Hogy nyereséges lenne-e, nem tudom, de aki fizet, az parancsol, mindenütt a világon!  Készíthetne a rádió saját anyagot is. A város irodalmát hangformában leadhatná, így mindenki jól járna!  A hallgató, a finanszírozó, és az alkotó is. Persze ha jó az anyag!
Iskolák egy-egy novellát színdarab formában előadhatnának, felvenni, majd leadni! Egy helyi adónak elsősorban a hely lakosságot kell kielégíteni és ha lehet helyi anyagból.

 

Tóth Ferencné:

– Talán merész vállalkozás lenne, hisz volt, de talán pénz hiány miatt vonták össze a keszthelyivel, most Helikon Rádió. Önkormányzati? Milyen téma lenne? Politikai csatározásról szóló? Ha nem, ki finanszírozná ? Reklám? Lenne-e, aki reklámoz, és aki hallgatná ? …Túl borúlátó vagyok ? … Persze legyen színes, szóljon sok témáról.

 

Horváth Zoltán Vilmos:

– Szerintem legyen egy Kanizsa Rádió! Az önkormányzat i meg nyugodtan támogathatja! Polg.mester Úr  megtisztelő támogatása hathatós legyen!  Szerintem az alapvetően eldöntendő kérdés: hallgatottságra gyúrunk? Ha igen, akkor: trendi zene és jó szöveg! A többi megy magától…
El kellene tüntetni belőle a “riporterkedést”. Önfeledten és nagyokat kellene nevetni! Mit nevetni! Hahotázni! De csak humorral, és nem ízléstelenül. Igazi, belülről fakadó, zsigeri humorral. Na, ez kellene!

 

Kocsisné Perneczki Renáta:

– Jó lenne,ha ismét lenne Kanizsa Rádió! Véleményem szerint 100%-os önkormányzati tulajdon nem biztos, hogy szerencsés lenne. Önkormányzati támogatással, de kereskedelmi rádióként tudnám elképzelni a működését.

 

Goór Gábor:

– Szerintem hiányzik. Jellegileg főleg fiatalos legyen, persze minden generációnak legyen saját műsora (gyerek, fiatal, középkor, idős). Sok zene, változatosság, gyors és fontos hegyi hírek és információk, nem az MTI világ és budapesti hírei, hanem tényleg a helyi dolgok érdekelnek.

 

Karádi János:

– Kanizsa Rádió ? Volt – nincs. Viszont legyen ! Természetesnek tartanám, hogy a helyi önkormányzat hozza létre és tartsa fenn. Legyen azonban műsorai tartalmát tekintve független, és objektív műsoraiban nem baj ha másolja a”nagy” kereskedelmi rádiókat. A jót át kell(lehet) venni. Miután nem vagyok médiaszakértő, egyebet nem tudok javasolni, egyszerű hallgatója lennék.

 

Havasi Péter:

– Nekem az a gondom, hogy ez a Kanizsa Rádió projekt annyiszor befuccsolt már, hogy nincs bizalmam a helyi rádiózás iránt. Ha mégis lenne, inkább fizetnék, csak az Önkormányzatnak ne legyen közé hozzá! Amibe benn a kezük, abból jó nem sül ki! Amúgy én szerettem rádiózni, de a helyi,  sajnos szétesett, ahogy szerintem a következők is befuccsolnak!

 

Hárs Márta:

– Szerintem jó lenne egy Kanizsa Rádió. Én a Helikont is szeretem, mindig azt hallgatom, de ha lenne egy saját helyi, amelyik a helyi dolgokkal foglalkozik, az jó lenne, biztos sokan hallgatnák.

 

Gudlin György:

– Jó lenne, egy ekkora városnak és vonzáskörzetének el kéne tartani egy kereskedelmi rádiót
Nyilván önkormányzati támogatással,  és akkor közszolgálati feladatokat is elláthatna cserében.
Legyen minden, színes és érdekes, szerintem a csak zenét játszó rádiók hanyatlanak már – igény lenne komolyabb műsorokra is,  tematizált műsorokra gondolok , beleértve a zenéket is. Nyilván nem lehet egy műsoron belül mindenkinek megfelelni, ezért kéne többféle műsor, hogy ki-ki megtalálhassa,  mit akar, mint a régi Petőfi rádió pl.
…sokat gondolkodom ezen, a sok vacak rádiót hallgatva
jövőre lehet pályázni a Kanizsa Rádió frekire? Jó lenne, ha egy értelmes csapat nyerne! Hallgattam a régit, most is néha hallgatom a keszthelyit is, de leginkább már Kossuthot hallgatok…de a Kanizsa, az mégis kanizsai lenne.

 

Sabján Gábor:

– Szerintem Kanizsán hiányzik a Kanizsa Rádió sok embernek – Zene, mi történik Nagykanizsán.. Ha az önkormányzat segítene,  az jó lenne
Baráti hangulat kellene, mint az  ismerősöké, olyan, mint korábban 98.6. Nagyon kedveltem őket… Ladola Jozsi, Donát Betti, Tóth Timi, Pászti Jani, Sztuhi …

 

Szokol Péter:

– Igen, legyen Kanizsa Rádió !
Kereskedelmi, és az önkormányzat mindenképp támogassa !
Zene terén, legyen retró zene is!

 

Böjti Istvánné:

– Nekem nagyon hiányzik és szerintem velem együtt sok itt élő helyi lakosnak is. Amikor megszűnt, egyenesen fel voltam háborodva, és csak akkor tudtam meg a jogi kereteit.  Nekem laikusnak tulajdonképpen mindegy, hogy önkormányzati vagy más, de legyen, mint ahogy van helyi televíziónk is. Arra régire  jó vissza gondolni , nagyon sokan szerettük és vissza várjuk!

 

Vágó Lászlóné:

– Szerintem amikor külön volt / Helikon / mindenki szerette és hallgatta. Sok munkahelyen hallgatták, hiszen rólunk, nekünk szólt.  Mi örülnénk neki!! Azt gondolom, hogy nem tudná magát eltartani , szükség lenne városi támogatásra. Persze csak akkor, ha utána nem szólnának bele a műsor összeállításába.

 

Béres János:

– Önkormányzati támogatással kiegészítve kereskedelmi céllal is, én hiányoltam – megindulását támogatom!
Zene, kivi, helyi infók, sport? Ez mind!

 

Fertig István:

– Szerintem jó lenne egy olyan helyi rádió, ami a Kanizsa nevet viseli, vagy magában hordozza. Nyilván az lenne az üdvös, ha ezt magántőkéből lehetne finanszírozni. Hogy önkormányzati fenntartással lehetne-e működtetni egy rádiót, az nyilván büdzsé kérdése. Ebben viszont nem vagyok illetékes.

 

Vörös András:

– Akkor ha a jövedelemszerzés belép a közszolgáltatásba, a tömegek igényét kell kielégíteni. A tömegízlés nem biztos hogy minőség. (Lásd: a Hősök terén a kis Grófó zenéjére ünnepeltük a focistáinkat…) Ami nagyobb baj: azokat a vállalkozásokat, multikat kell kiszolgálni,  amelyek a kenyéradó gazdák. A reklámfelületektől is független műsorok lehetnek igazán hitelesek. A kereskedelmi tv-jelenség óriási kárt okoz. Ez rádió-szinten miért lenne más?

 

Vlaszák Géza:

– Igen szeretném, hogy legyen Kanizsa Rádió. … hogy ki működtesse …? Az önkormányzatnak mindenképp benn kell lenni. Lényeg, hogy legyen!

 

Czene Jutka:

– Szerintem fontos, hogy legyen Kanizsa Rádió. Én speciel imádtam. Gondolom, ha segítene az önkormányzat bizonyos összeggel (nem túl sokkal, mert akkor nincs, mi inspirálja ) plusz a hirdetések. Nekem, ha lenne otthon üzletem, stb. biztos hirdetnék a helyi rádióban. Sokan hallgatják. Több információ jut el az emberekhez, mint egy napilapból.  A jellege lehet olyan, mint régen volt. Hasonló, mint amit a Bocskorék csináltak. Poén, hírek, játékok, zene. A Gulyás Attilának (régi barátom) szerintem ott a helye. Nemcsak a belső értékei miatt, hanem a humora és a kellemes hangja. Öröm hallgatni.

 

Milei Bálint:

– Egyrészt a város hírnevének fellendítése céljából sem lenne utolsó, illetve a lakók(fiatalok és idősebbek egyaránt) igényeinek, kéréseinek hangot lehetne adni.
Szerintem érdemes lenne a friss slágerek (legfőképp hangszerrel játszott) mellett a helyi zenekarok rádióképes felvételeit leadni.

Megkérdeztünk több város- ill. önkormányzati vezetőt is, legközelebb erre is visszatérünk.

(Írta: Lukács Ibolya. Fotó: archív – Kanizsa Rádió Facebook)

Sanghaji, tajvani, hongkongi divatfotózás után újra itthon a kanizsai Hajdu Petra

Mint sok fiatal, a nyáron munkát vállal, telemarketingesként zökken vissza a nagy magyar valóságba – nem kis fordulat a Fülöp-szigetek, Tajvan, Hongkong és Sanghaj után. Hajdu Petra négy év után az egyetemista diákéletet választotta a sokak által irigyelt divatmodell-szakma és a titokzatos, varázslatos nagyvilág helyett. Hazajött. Spinningezni, egyetemi életéhez szállást keresni, elindulni egy másik úton.

nagykanizsa hajdu petra 1
Valamikor, évekkel ezelőtt batthyány-s diákként a tanév közben szinte egyik napról a másikra Kínába utazott, hogy modell-szerződése szerint munkát vállaljon és megélje talán élete kalandját messze a hazától, a családtól, a barátoktól.
Persze nem történt ez ripsz-ropsz, hiszen egyre légiesebb, titokzatosabb lett, lengébb, libbenő ruhákban fotózásokra sietett – aztán búcsút intett.

– Itthon sosem dolgoztam mint modell – mondja Petra. – Magyarországon készítettem magamnak önerőből egy kezdő modellkönyvet. Ez azt jelenti, hogy fotózásokat szerveztem magamnak, amíg össze nem gyűlt pár jó kép, és azokkal készen mentem be ahhoz az ügynökséghez, akik az elején vállalták, hogy foglalkoznak velem. Így indult.

nagykanizsa hajdu petra 2

– Aztán – emlékszem – mi, ismerősök – csak álltunk leesett állal, épp hogy elbúcsúztunk, te pedig már Kínában voltál. Merre jártál az elmúlt négy évben Petra?

– Kínába először 16 évesen mentem ki, azóta többször is volt szerencsém ott élni az elmúlt 4 év folyamán.

– Amilyen vékony voltál – amikor hazalátogattál, meséltél erről -, nem volt gond a kínai méretekkel, sőt… beszéltél a sokszor egészségtelen, túl olajos kínai kajákról, a napi 8-10 órás munkáról. Nem kellett fogynod-híznod?

– Tényleg nagyon vékony voltam, amikor kimentem. Híznom nem kellett, de én is ember vagyok, 1-2 kiló mozog rajtam.

– Milyen piacra dolgozik a kínai divatipar, ahol te mozogtál? Melyik munkafajtát szeretted a legjobban?

– Kínában nagyon sok a nem nagy nevű márka. A munkák 80% online webáruházra megy, vagy katalógus. De ki lehet fogni reklámforgatást, magazinfotózást, és lookbookot is. A legjobb mindig az volt, amikor több modellel dolgoztam. Katalógust fotózni valami szuper helyszínen jó fej emberekkel és csapattal – ez feldobja az ember napját.

nagykanizsa hajdu petra 3

– A sok munka mellett sikerült megismerni a keleti világ szépségeit is, volt lehetőség szétnézni a nagyvilágban?

– Kínában nem sikerült nagyon turistáskodnom. Az ottani élet tényleg csak a munkáról szól. Ellenben a Fülöp-szigeteken már annál több gyönyörű helyet sikerült meglátogatnom. Hogy merre jártam? A kínai nagyvárosok: Xiamen, Guangzhou, Shenzhen, Shanghai. Hongkongban csak 1-2 munkám volt, ott szerződéssel nem dolgoztam huzamosabb ideig.
Taiwanban pedig Taipeiben voltam. A Fülöp-szigeteken Manilában, a fővárosban éltem, de a szigeteken is jártam, mint Cebu, Puerto Galera.

nagykanizsa hajdu petra 4
– Épp most olvastam egy 21 éves letenyei lányról, aki pár hónapot töltött szintén Kínában, hallani-olvasni sikeres zalai, környékbeli fiatalokról, akik szintén azokon a tájakon próbálnak szerencsét és aratnak sikereket. Te találkoztál magyarokkal odakint?

– Találkoztam kint magyarokkal. Shanghaiban például öten magyarok együtt is karácsonyoztunk két éve. Kínában ismertem meg egy nagyon jó barátnőmet, ő pedig budapesti.

– Tényleg világvárosok a kínai nagyvárosok? Nem hiányzik a nagyvárosi nyüzsgés, lassan visszaszoksz a magyar életmódba?

– Valóban, Kínában a városok hatalmas méretűek, és az utcán csak hömpölyög az embertömeg. Néha bosszantó is tud lenni, ők nem az udvariasságról híresek. Jó most itthon a nyugis életmód, de ez se fog sokáig tartani, szeptembertől irány Budapest.

nagykanizsa hajdu petra 5

– Melyik divatirányzat tetszik? Mit hordasz szívesen?

– Nem mondanám, hogy a stílusomat egy divatirányba be lehet sorolni. Nyáron mindig megjelennek nálam is a hippisebb, de ugyanúgy a minimalista és a fiúsabb szerelések is mellette. Sokat hordok feketét, és főleg úgy öltözöm, hogy kényelmesen érezzem magam.

– Hazatértél, teljesen abbahagyod?

– Haza azért jöttem mert már szeretném elkezdeni az egyetemi tanulmányaimat. Nem hagyom teljesen abba, de most az egyetem kerül előtérbe. A gazdasági egyetemen fogok tanulni Budapesten a Külkereskedelmi Karon.

– A közelmúltban megosztottál a közösségi médiában jó pár fotót, amit te készítettél. Hidd el, nagyon jók, művésziek. Nagyapád, Hajdu György régi ismert operatőr öröksége ez a génjeidben?

nagykanizsa hajdu petra 7

– Már régóta szerettem embereket fényképezni a telefonommal, de csak pár hónapja fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy beszerezzek egy komolyabb kamerát és elkezdjek más szinteken foglalkozni a dologgal. Valószínűleg a nagypapámtól örököltem ezt a szenvedélyt.

– Úgy látom a netes világban, hogy megérintett más művészeti ág is, valamilyen Art…, de az ezotéria, a spirituális gondolkodás, érzelemvilág is közel áll hozzád. Merre visz az utad?

nagykanizsa hajdu petra 6
– Amiket megosztok, az egy szuper berlini oldal, és emberek írásait osztják meg valamilyen passzoló artisztikus képpel. Nagyon belevág a korombeliek világába, a legjobbakat mindig megosztom.

A spirituális dolgok se állnak messze tőlem. A Fülöp-szigeteken, illetve barátnőm által ért egy ilyen hatás, és nagyon szívesen olvasok a témában, legyen szó aurákról, az univerzumról… bármi jöhet. Hogy az utam merre visz? Egyelőre az egyetem elvégzése a cél. Mellette nagyon szeretnék a fotózással is foglalkozni, és a nyári szünetekben akár egy újabb ázsiai kaland is szóba jöhet. Hogy utána mi lesz, azt még nem tudom, szeretném sok mindenben kipróbálni magam az előttem álló években.

– Szerelem, egyéb kapcsolatok, szabadidős tevékenység, hobbik, család, régi barátok?

– Szerelem nincs, és egyelőre magamra szeretnék koncentrálni. Egy pár emberrel azóta is nagyon jóban vagyok itthon, mióta elutaztam, rájuk mindig számíthatok. Most itt, Kanizsán is dolgozom a nyáron, telefonmarketinges vagyok a következő pár hónapban.

– Értél? Mélyebb lettél?

– Hogy érettebb lettem-e ? Persze, az ember minden nap tanul. Ettől szép az élet.

(Írta: Lukács Ibolya)

Bravúros műtétnél jeleskedett a zalaszentbalázsi születésű orvos

Doktor Úr! Én is büszke lehetek egy kicsit? Ez bukott ki belőlem, amikor közel egy év után újra megdobogtatta a szívemet egy üzenet, ami Dr. Molnár Gábornak, egykori tanítványomnak szólt a Facebookon: „ Molnar Gabor doktor ur, akinek orokke halasak leszunk onzetlen es odaado munkajaert! A 19. terhessegi heten O mutott meg. Az egyetlen orvos, aki Magyarorszagon iker-iker transzfuzios mutetet vegez, remenyt adva ezzel a szuloknek..” – … és egy fotón a doktor, egy ikerpárrral…
Szenzációs műtét – megmentették a babák életét!
A MI FIÚNK…

Magyarországon egyedülálló műtétet hajtottak végre a tavaly a pécsi szülészeti klinikán. Az orvos-csapat tagja volt Dr. Molnár Gábor, Dr. Bódis József, Dr. Vizer Miklós és Kerekes Renáta műtősnő.

dr molnár gábor zalaszentbalázs orvos 1
A műtét végző szülész-nőgyógyász Dr. Molnár Gábor zalai születésű, Zalaszentbalázson nőtt fel, s végezte az általános iskolát, majd a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban tanult és érettségizett. Ezt követően végezte el Pécsett az orvosi egyetemet, s választotta élethivatásul azt, hogy nőkön, valamint pici babákon, s azok világra jövetelében segítsen.

– Az általános iskola óta a természettudományok érdekeltek (kémia, biológia) elsősorban, már akkor tudtam, hogy ezzel a területtel fogok foglalkozni – mondta Dr. Molnár Gábor. – Az már akkor látszott, nem én leszek a válogatott középcsatára a VB döntőn, énekhangom akkor sem volt, így a papi pálya is ugrott, pedig milyen ájtatosan tudtam ministrálni szegény mamám szerint… Igazából nem akartam orvos lenni, féltem a vértől, inkább biológia, kémia tanár. Na de mit lehet (lehetett) kezdeni egy tanári diplomával – pl.: Londonban mosogatni – ami persze az ország szégyene.

Középiskola 3. osztályában beszéltek rá az orvosira. Tudományos érdeklődésemet nagymértékben befolyásolta a gimnáziumban Szebenyi Mária tanárnő, akinek nagyon sokat köszönhetek. Oda egyből felvettek. 120 pont volt maximum, nekem 122 lett. Az egyetemet, mint ahogy a gimnáziumot is szerettem, jó visszaemlékezni azokra az évekre. Az egyetemen az első év végén van egy nyári ápolási gyakorlat. Én akkor még traumatológus akartam lenni, így azon a nyáron a Kanizsai Dorottya Kórház Traumatológia Osztályára mentem, ahol nagyon rendesek voltak velem, az első nap Muzsek főorvos úr bevitt a műtőbe. Fúrtak, faragtak, kalapáltak, fűrészeltek. Hát, nagyot csalódtam, azonnal tudtam, baleseti sebész biztosan nem leszek.

Kanizsán akkor a Baleseti Osztály alatt volt a Nőgyógyászat. Lementem oda, a szülőszobán láttam 3 szülést és már tudtam is: szülész-nőgyógyász leszek. Az egyetemi évek alatt ez a gondolat csak erősödött bennem, így nem volt kétséges a szülészeti irány. A klinikára való bekerülésemben sokat segített nekem, szintén zalaszentbalázsi származású Prof. Dr. Gőcze Péter, aki a Szülészeti Klinikán dolgozik a mai napig, vele végeztem az első tudományos munkámat is. A diploma után egyből, vagyis 2005-ben kerültem a klinikára. Persze minden érdekelt. Gőcze prof hatására az onkológia, de a középiskola óta a genetika is érdekelt, és csak álmodni mertem arról, hogy egyszer, nagyon sokára, a klinikán esetleg méhen belüli sebészeti beavatkozásokat is végzünk, és én ennek részese lehetek.

2009 nyarán, egy évvel a szülészet szakvizsgám előtt, a klinikán genetikusból hirtelen hiány lépett fel, a kettőből az egyik genetikus kolléga előre megfontolt szándékból családjával Angliába távozott. Veszprémi Béla Tanár Úr, a Genetikai Tanácsadó vezetője akkor megkérdezte tőlem, lenne-e kedvem a szülészet mellett genetikával is foglalkozni – én igent mondtam neki. Azóta foglalkozom prenatális genetikával. Akkor kerültem közvetlen munkakapcsolatba Dr. Vizer Miklóssal (persze előtte is jóban voltunk), aki az egyik vezető ultrahangos orvos volt a klinikán. Ő 2010 táján ment ki Hamburgba ezt a műtéti technikát megtanulni. Hazajött, és én vártam, hogy akkor kezdődik a fetoscopia. De nem történt semmi. Én ezt nem értettem. Megkérdeztem tőle, mi az oka ennek. Válasza az volt, hogy bonyolult a dolog, pályázatot kell írni, egy rakás engedélyt be kell szerezni, nagyon sok utánajárást jelent.  

Dr. Molnár  ezt elvállalta, Bódis József professzor, az intézetvezető engedélyt adott neki a munka megkezdéséhez és megígérte, ha meglesznek az engedélyek, a műszerek rendelkezésre fognak állni.

– A műszerek beszerzése is sikerült, kb. 25-30 millióba kerültek – folytatta a doktor. – 2014 tavaszára minden készen állt, együtt volt a csapat, a felszerelés. Már csak beteg kellett, aki vállalja a műtétet.
Az első beavatkozás sajnos nem sikerült, de azt még nem dr. Molnár és  dr. Vizer Miklós végezte. A másodikat viszont már ők, vagyis igazából Dr. Molnár Gábor.

dr molnár gábor nőgyógyász

– Vizer Miklós inkább a diagnosztikai részét csinálta, ami nagyon fontos, a műtét során a hátam mögött állva – és nyilván sokkal nyugodtabb idegállapotban, mint én – nyugtatott és hasznos tanácsokkal látott el. Ez nagyon sokat segített, e nélkül nem ment volna. Meg kell említenem Kerekes Renátát is, őt nem véletlenül választottuk Vizer doktorral egyhangú szavazással az első számú segítőnek. Ő egy nagyon higgadt, csendes ember, aki nekem minden korábbi műtétemnél, ahol ott volt, sokat segített. Ennél a beavatkozásnál is sokat jelentett az ő higgadtsága.

– Egy ilyen nagyságrendű, mondhatni szenzációs műtét mit jelent egy fiatal szakorvosnak a pályáján? Az ember élete során talán csak egyszer kap ekkora esélyt a sorstól…

– Nem akarok nagyképű lenni, sőt nagyon szerénynek kell lennem, de az akkor is igaz, hogy Vizer Miklós és én most teremtjük meg ezen úttörő munkánkkal a magyarországi méhen belüli sebészetet. Ez igenis mérföldkő a magyar szülészeti ellátás történetében. Bódis prof egy délutáni megbeszélésen azt mondta, ez egy más dimenziójú szülészeti ellátás. El tudom képzelni, hogy a többi kolléga magában mit gondolhatott. Nem mondom, hogy 33 évesen a csúcsra értem, egyáltalán nem, inkább most kezdődik valami nagyon izgalmas. Ha hagynak dolgozni a klinikán és nem lehetetlenítenek el. (Ne felejtsük el – ez Magyarország 2014-ben!), meg persze nem száll el velem a ló, akkor sok csodát fogok még mutatni (pl.: nyitott hátgerinc méhen belüli műtéte).

Az is igaz, nagy rajtam a nyomás, Vizer Miklós időközben elhagyta a klinikát, magánellátást csinál, de szerencsére a fetoscopiát folytatni fogja. Óriási a felelősségem, minden egyes fetoscopos műtét (azóta 3-at végeztem) egy újabb kihívás. Nem olyan, mint mondjuk egy hasi méheltávolítás, ahol ott áll mellettem egy tapasztalt kolléga. Itt minden új és csak magunkra – magamra számíthatok. Nekem nem volt, és most sem célom a népszerűség, nem leszek magyar celeb. Célom orvosként a magyar szülészeti ellátás magasabb szintre emelése, ebben ez volt az első lépés. A legfontosabb, hogy két lábbal a földön maradjak. Nem lettem ettől jobb, szebb, okosabb, mint a többi. Orvosként az életre esküdtem és nem halálra, ami tőlem telik, mindent meg fogok tenni a betegekért a jövőben is.
Magánélete – mint mondja – nagyjából rendben van, de természetesen a munka a családtól is sok időt elvesz, keveset lehet velük. Zalába ritkán jut el, 2015-ben volt a 15 éves érettségi találkozójuk.

– Otthon voltam és jó volt látni a régi haverokat. Ifjúkori emlék van bőven, nem volt az olyan régen. Amit kicsit sajnálok, hogy a munkám és a család miatt testvéremmel, aki Keszthelyen él, keveset látjuk egymást és keveset horgászunk együtt. Ha a gyerekek nagyobbak lesznek, remélem, újra jöhetnek az egyhetes horgászások.

dr molnár gábor zalaszentbalázs orvos 3

IKER TRANSZÚZIÓS SZINDRÓMA

Az iker-iker transzfúziós szindróma az egypetéjű ikerterhességek tíz százaléka során fordulhat elő. Az egyik magzat a másiktól vért vesz el, emiatt az egyik kicsi, a másik pedig túl nagy lesz. A rendellenesség miatt a vér egyenlőtlenül áramlik a babák között. Normális esetben a két magzatnak külön vérkeringése van, ennél a betegségnél azonban a méhlepényben összefonódnak a babák erei, így tudja az egyik elvonni a tápanyagokat a másik elől. A kisebb magzatok kilencven százaléka még a méhen belül meghal, amelyik megszületik, azoknál súlyos rendellenességek léphetnek fel.
A pécsi klinikának egy pályázattal és külföldi hallgatók adományainak segítségével sikerült a szükséges műszereket beszereznie, lézerrel zárták el a méhlepényben az érösszeköttetéseket. A műtétet végző orvosok Hamburgban sajátították el az eljárást.

ZOÁRD ÉS SÁMSON

A műtét sikerült, a kismama hazamehetett Debrecenbe, de a szülésre visszatértek a pécsi klinikára, ahol megmentették a babák életét – még akkor, amikor édesanyjuk a szíve alatt hordta őket. A Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2015. júniusában végezte el a team a másfél órás operációt, de a babák megszületése után akarták csak nyilvánosságra hozni a nagy eseményt. A babák – merthogy ikrekről van szó – egészségesen világra is jöttek.
A gyerekek a 35. héten születtek meg: a nagyobbik, Zoárd 1980, a kisebbik, Sámson 1730 grammal.
(Lukács Ibolya)