46 milliós ingatlancsalás Nagykanizsán

A vád szerint az I. rendű vádlott 2021. november 4-én bérleti szerződést kötött az akkor 89 éves sértett nővel nagykanizsai társasházban lévő, második emeleti lakására. Időközben a férfi tudomást szerzett arról, hogy ugyanazon házban van még egy bérbe adott lakása a nőnek, illetve birtokol egy harmadik ingatlant is.

A vádlott elhatározta, megszerzi ezeket, s ennek érdekében a nővel bianco adásvételi szerződéseket íratott alá, arra hivatkozva, hogy a papírok a közös képviselő leváltásához kellenek.

Az I. rendű vádlott két ingatlanra 8-8 millió forint értékben adásvételi szerződéseket készített, vevőként egy „ismerősét” tüntetve fel. Az ügyvéddel is ellenjegyeztetett dokumentumokat azonban nem az „ismerős”, hanem a II. rendű vádlott írta alá, azzal a valótlan állítással, hogy aláírásával egyidejűleg megfizette a vételárat is. A földhivatal ezek alapján bejegyezte az új tulajdonost.

Az I. rendű vádlott az egyik lakást továbbértékesítette újabb hamis aláírás intézésével: ezúttal egy fiatalkorú fiút vett rá, hogy az eladónak adja ki magát és hitelesítse az okiratot. A 13 milliós vételár átutalásához az „ismerős” nevére, annak személyes okmányaival számlát nyitottak. A pénzből az I. rendű vádlott 2 millió forintot vett fel, majd pár nappal később megbízta a III. rendű vádlottat, hogy vegyen fel neki 10.800.000 forintot.

A III. rendű vádlott a közreműködésért 50 ezer forintot kapott, az „ismerős” a nevében lezajló ügyletekről semmit sem tudott.

A bűncselekménnyel okozott kár 46.300.000 forint.

A vádirat az I. rendű vádlott terhére írja azt is, hogy hamis személy- és vagyonőri igazolvánnyal vállalt munkát, illetve 2022. augusztus 18-án egy somogyi kormányablaknál a IV. rendű vádlottal megpróbált hamis lakcímkártyát és személyigazolványt készíttetni. A cselekmény közben tetten érték őket, azonban az I. rendű vádlott elmenekült a helyszínről.

A jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények minősítésű ügyet január 29-én tárgyalják a Nagykanizsai Járásbíróságon, ahol a vádlottak kihallgatása várható – olvasható a Zalaegerszegi Törvényszék nyilvános tárgyalási jegyzékében.

Kapcsolódó

Bűnözők vették rá a 89 éves nőt kanizsai lakásának eladására, most visszakaphatja

Csúnyán átvertek egy idős kanizsai nőt, aki most az ügyészség segítségével kaphatja vissza lakását.

Lakás- és ingatlanszerzési célú bűncselekménnyel összefüggő polgári jogi igények érvényesítése iránt nyújtott be keresetet a Zala Vármegyei Főügyészség közjogi szakága 2023 októberében a Zalaegerszegi Törvényszékhez.

A büntetőjogi és a közjogi szakág együttműködése nyomán létrejött kereset szerint az ügyészség egy nagykanizsai ingatlan teljes tulajdoni illetősége vonatkozásában kérte a polgári peres bíróságtól a tulajdonjog bejegyzés törlését érvénytelenségre hivatkozva. Ennek indoka az, hogy az érintett lakás bejegyzett új tulajdonosai bűncselekmény útján jutottak az ingatlanhoz.

(A fotó illusztráció. A nagykanizsai Fő út 2023 őszén. Fénykép: S. Varga György/KanizsaPress)

A kereset alapja az a büntetőeljárás volt, melyben a Zalaegerszegi Járási Ügyészség emelt vádat jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt több elkövetővel szemben, akiknek büntetőjogi felelősségéről a Nagykanizsai Járásbíróság fog dönteni.

Az ügy lényege szerint egy férfi 2021. november 4-én bérleti szerződést kötött a 89 éves sértettel annak nagykanizsai társasházban lévő, második emeleti lakására. A beköltözését követően tudomást szerzett arról, hogy a nő nevén egy másik lakás is van az épület első emeletén, amit szintén bérelnek.

A férfi miután megszerezte a sértett személyes adatait ügyvédi segédlettel egy adásvételi szerződést készíttetett ez utóbbi ingatlan megszerzése érdekében. Az elkövető megkérte az idős nőt, hogy az okiratot írja alá, megtévesztve őt azzal, hogy ezek a papírok a közös képviselő leváltásához szükségesek. Az ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződésben az szerepelt, hogy a lakást az idős sértett 8 millió forint vételár ellenében a másik vádlottnak adja el, aki azt az okirat aláírásával egyidejűleg megfizette az eladó részére.

Miután a Zala Vármegyei Kormányhivatal a tulajdonjogváltozást átvezette, a férfi az ingatlan értékesítésébe kezdett. Megállapodott egy budapesti ingatlankereskedő cég vezetőjével és a társa személyes közreműködésével megtévesztve a vevőt, adásvételi szerződés keretében 13 millió forintért eladta a lakást.

Az ingatlan tulajdonjog bejegyzési kérelem széljegyzése 2021. december 29. napján a nagykanizsai földhivatalban megtörtént, a szerződéses vételárat a cég képviselője másnap, 2021. december 30. napján átutalta a férfi társának nevére nyitott számlára. Az ingatlan ellenértékét a férfi teljes egészében elköltötte.

Mivel a büntetőeljárás adatai alapján megállapítható volt, hogy az alperes bűncselekmény folytán került ki az ingatlan tulajdonából, a megkötött adásvételi szerződések semmisségére hivatkozva kereset benyújtása útján hivatalból kezdeményezte az ügyészség közjogi szakága az eredeti állapot helyreállítását, és az alperes tulajdonjogának ismételt bejegyzését.

Közérdek fűződik ugyanis az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének biztosításához, ahhoz, hogy az abban szereplő adatok a tényleges jogi állapotnak feleljenek meg, a közérdekben okozott sérelem pedig az ügyészi keresetindítással orvosolható – közölte honlapunkkal csütörtökön dr. Jánky Judit, a Zala Vármegyei Főügyészség ügyésze, sajtószóvivője.

75 milliót csalt ki (zalaiaktól is) egy ingatlanközvetítésre specializálódott bűnbanda

Egy 60 év körüli budapesti nő irányította annak az ingatlanközvetítésre szakosodott, részben családtagjaiból álló, 5 fős bűnbanda csalárd tevékenységét, amely valótlan ingatlanhirdetések közzétételével tévesztett meg 38 hirdetésre jelentkező sértettet, akiktől előleg, vagy megbízási díj címén kicsalt milliós nagyságrendű összegekkel összesen 75 millió forint kárt okoztak.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség vádirata szerint az ügy elsőrendű vádlottja egy budapesti nő – aki korábban ingatlan értékesítésével foglalkozott – 2018 évben elhatározta, hogy oly módon kíván rendszeres bevételhez jutni, hogy az ország területére kiterjedően, valótlan tartalmú ingatlanhirdetéseket felhasználva téveszti meg és károsítja meg a hirdetésre jelentkezőket.

A módszer lényege szerint a nő ingatlanértékesítéssel, -közvetítésével foglalkozó cégek nevében tett közzé interneten rendkívül kedvező áron lakásokat eladásra kínáló hirdetéseket. Amikor aztán az erre a célra bérelt irodahelyiségben a nő kapcsolatba lépett a hirdetésekre jelentkező személyekkel, őket megtévesztve, előleg és megbízási díj jogcímén különböző összegek befizetését kérte.

A hirdetésekben feltüntetett, valójában nem, vagy nem a feltüntetett paraméterekkel rendelkező ingatlanok vételáraként meghatározott kedvező ár célja az volt, hogy a hirdetésre minél több személy jelentkezzen, mely által nagyobb volt az esély a magasabb bevételre. A nő leányát, vejét és két korábbi női munkatársát is bevonta csalárd tevékenységébe, együttesen vettek részt a sértettek megtévesztésében, az adott ingatlan értékesítése és tulajdonjogának megszerzése kapcsán jelentkező feladatok ellátásában.

A hirdetésre jelentkezőket úgy tájékoztatták, hogy az ingatlanok nagy összegű adóssággal terheltek, melyeket a tulajdonosoktól úgy lehet megvásárolni, hogy a vételár 10 %-ának, de legalább milliós nagyságrendű összeg befizetése esetén elindul egy olyan eljárás, melynek eredményeként a hitelező bank követelése kiegyenlítésre kerül, az ingatlan pedig közvetlenül a tulajdonostól vásárolható meg. A megbízási szerződések a hirdetésre jelentkezők által előre kifizetett összeget előlegként, jutalékfizetésként, megbízási díjként is tartalmazták.

A vádlottak tevékenységüket olyan gazdasági társaságok nevében végezték, amelyek nyilvántartásba bejegyzett képviselőinek nem volt tudomása arról, hogy az ügyvezetésük alatt álló cégeket bűncselekmények elkövetéséhez használják fel.

A megbízási szerződések időtartama jellemzően egy évre szólt, így a sértettek a befizetést követően a cégeket a megbízási szerződés időtartamának lejártáig rendszerint nem keresték, idővel azonban azzal szembesültek, hogy a megbízott cég sem személyesen, sem telefonon, sem elektronikus úton nem elérhető, az általuk korábban megvételre kiválasztott ingatlanhoz nem jutottak hozzá, s a befizetett pénzt sem kapták vissza.

Az ügyben a Zalaegerszegi Járási Ügyészség az összesen 38 sértettet megtévesztő, nekik összesen 75 millió forint vagyoni kárt okozó 5 vádlottal szemben többszörösen minősülő csalás bűntette miatt emelt vádat a napokban – tudatta honlapunkkal csütörtökön dr. Jánky Judit, a Zala Vármegyei Főügyészség ügyésze, sajtószóvivője

46 milliós csalás: eladta egy nagykanizsai férfi két lakását

A 35 éves férfi – I. rendű vádlott – 2021 őszén bérleti szerződést kötött az időskorú sértettel a sértett nagykanizsai lakására, ennek során pedig tudomást szerzett arról, hogy a sértettnek két másik lakás is a tulajdonában van. I. rendű vádlott az idős sértett bizalmát elnyerve elhatározta, hogy megszerzi a sértett ingatlanait, ehhez pedig a sértettől bianco adásvételi szerződésekre aláírásokat kért hivatkozva arra, hogy az aláírások a közös képviselő leváltásához szükségesek. A sértett a szerződéseket ilyen módon saját kezűleg írta alá.

I. rendű vádlott egy ismerőse, mint vevő nevén készíttette el az adásvételi szerződéseket, melyeket ismerőse helyett megkeresésére és felhívására a 42 éves férfi ismerőse – II. rendű vádlott – írt alá.
Az adásvételi szerződések alapján I. rendű vádlott mindkét lakás tulajdonjogának földhivatali átjegyzéséről gondoskodott 2021 decemberében, majd az egyik ingatlan tovább értékesítése érdekében pár nap elteltével felvette a kapcsolatot egy ingatlanokkal foglalkozó Kft.-vel.

I. rendű vádlott az adásvételhez az akkor tizenöt és fél éves ismerősét kereste fel, akit a közreműködésre rávett, és az ügyvéd előtti magatartásra kellőképpen kioktatott. Így a kiskorú ismerős – magát az ingatlan korábbi fiktív vevőjeként feltüntetett férfinek kiadva – , mint eladó aláírta a Kft-vel kötött adásvételi szerződést, I. rendű vádlott pedig ezúttal is intézkedett az ingatlan tulajdonjogának soron kívüli széljegyzése iránt a földhivatalban.

Az első ízben vevőként, majd eladóként valótlanul feltüntetett személy az értékesítések időpontjában nem birtokolta saját személyes okmányait, a nevére nyitott számláról I. rendű vádlott 2 millió Ft-ot, illetve az I. rendű vádlott által megbízott 25 éves férfi – III. rendű vádlott – személyazonosságát a fiktív eladó személyes okmányaival igazolva 10 millió 800 ezer forintot vett fel az ingatlanért kapott vételárból. III. rendű vádlott a felvett összeggel I. rendű vádlott felé elszámolt, akitől a közreműködésért 50.000,- forintot kapott.

A bűncselekményekkel okozott kár 46 millió 300 ezer forint.

I. rendű vádlott 2022 februárjában egy kaposvári cég alkalmazásában állt, amikor rendőri ellenőrzés során egy hamis, valótlan sorszámmal ellátott, az országos személy-, vagyon-, és lőfegyvertartási nyilvántartásban nem szereplő, személy-és vagyonőri igazolványt adott át annak igazolására, hogy személy-és vagyonőri munkát végezhet.

2022 augusztusában pedig I. rendű vádlott megbízására a 21 éves férfi – IV. rendű vádlott – a kaposvári kormányablak épületében egy más nevére kiállított születési anyakönyvi kivonat felhasználásával hamisított lakcímkártyát készíttetett, valamint személyi igazolványt kísérelt meg készíttetni, amikor cselekménye közben tetten érték és elfogták. I. rendű vádlott eközben elmenekült a helyszínről.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség I. rendű vádlottal szemben csalás bűntette, többrendbeli közokirat – hamisítás bűntette, és kiskorú veszélyeztetésének bűntette, míg a többi vádlottal szemben közokirat – hamisítás bűntette miatt emelt vádat, melyben I. rendű vádlottal szemben végrehajtandó, míg a többi vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta – közölte honlapunkkal dr. Németh Eszter, a Zala Vármegyei Főügyészség ügyésze, helyettes sajtószóvivője. (A fotó illusztráció: S. Varga György/KanizsaPress)