180 év társastánc: kiállítás az Eraklin ajánlásával

Az Eraklin Táncklub Egyesület az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ez alkalomból egy programsorozatot hozunk létre, amelyben számos különböző jellegű eseményre kerül sor, de mindegyik az alap tevékenységünkhöz, a táncsporthoz, és a tánckultúrához kapcsolódik, ezzel is ünnepelve folyamatos működésünket.

E programsorozat egyik kiemelkedő eseménye a 180 év Társastánc Nagykanizsán című időszaki tánctörténeti kiállítás. A nagykanizsai Thúry György Múzeummal együttműködve egyesületünk országosan is páratlan tárlatot készít a városunk társastánc történetéből. Az 1835-től napjainkig eltelt időszak társastánc életét, írásos, tárgyi, nyomtatott, vizuális és audiovizuális anyagokon keresztül mutatja be a Képzőművészetek Házában, ismertebb nevén a Kiskastélyban. A kiállítás a 19. századtól a két világháború közti időkön át a szocializmus évein keresztül, napjainkig végigköveti a társastánc fejlődését városunkban, melynek utolsó 25 évét az Eraklin Táncklub Egyesület tevékenysége öleli fel.

A kiállítással emléket szeretnénk állítani mindazoknak, akik szerves részét képezték Nagykanizsa táncos életének. Célunk, hogy megőrizzük a társastánc hagyományait és értékeit, amely alapja a műfajunk folyamatos fejlődésének. – tudtuk meg az Egyesülettől.

Kiállítás meghívó_egy

Önkormányzati tulajdonba kerülhetnek a megyei könyvtárak és múzeumok épületei

Tárgysorozatba vette az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslatot.

Halász János, aki másik négy fideszes képviselővel együtt jegyzi az indítványt, az ülésen hangsúlyozta: a javaslat alapvető célja az, hogy a megyei hatókörű városi múzeumokat és a megyei könyvtárakat fenntartó önkormányzatok megkaphassák azokat az ingatlanokat, amelyekben a közgyűjtemények működnek.
A jelenlegi háromszereplős konstrukció, amelyben az állami tulajdonos, az intézményi vagyonkezelő és az önkormányzati fenntartó vesz részt, nagyban megnehezíti az intézmények pályázatokon történő részvételét, a szükséges fejlesztések, felújítások kivitelezése pedig jogi, pénzügyi, szervezési problémákat vet fel. A javaslattal a megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei könyvtárak feladatellátását szolgáló ingóságok és ingatlanok az önkormányzatok tulajdonába kerülnének, ezzel segítve a kötelező feladat hatékonyabb ellátását.
Halász János hangsúlyozta: a közgyűjteményi rendszer átalakítása utáni finomhangolást szolgáló javaslatot a tapasztalatokra alapozva, az érintettek véleményét kikérve, az ő egyetértésükkel terjesztették be.
A javaslat általános indoklása felidézi, hogy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény 2012-es módosítását követően a megyei múzeumok és tagintézményeik, valamint a megyei könyvtárak települési önkormányzati fenntartásba kerültek. A megyei könyvtárak feladatellátásához szükséges ingó vagyontárgyak térítésmentesen a fenntartó önkormányzat tulajdonába kerültek, a feladatellátást szolgáló ingatlanok, illetve a megyei múzeumok feladatellátását szolgáló ingó vagyon azonban az állam tulajdonában maradt, amelynek vagyonkezelői teendőit az intézmények látják el.
Kósa Lajos, Halász János, Horváth István, Simon Róbert Balázs és Vantara Gyula (Fidesz) javaslata szerint a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak ellátását szolgáló állami tulajdonú ingatlanok, illetve ingóságok a múzeumi kulturális javak kivételével a fenntartó önkormányzatok tulajdonába kerülnének. Az átadott vagyont az önkormányzatok nem idegeníthetik el, az átadott ingatlanokat azok fejlesztése érdekében, a kultúráért felelős miniszter engedélyével lehetne megterhelni. A megyei hatókörű városi múzeumok alapleltárában és jogszabály szerinti külön nyilvántartásában szereplő kulturális javak az intézmények vagyonkezelésébe kerülnének.
Azon megyei könyvtári és megyei hatókörű városi múzeumi feladatellátást szolgáló ingatlanok, amelyek nem kerülnek önkormányzati tulajdonba, a fenntartó önkormányzatok vagyonkezelésébe kerülnek.
Szabó Szabolcs független képviselő “értelmes és előremutató javaslatnak” nevezte az indítványt, hozzátéve, hogy ez a módosítás egyszerűsítené és áttekinthetővé, könnyebbé tenné a rendszer működését.
Simon Róbert Balázs kiegészítésként megjegyezte: a javaslat országosan 154 ingatlant érint.
Az ülésen – egyhangú támogatással – tárgysorozatba vették azt a határozati javaslatot is, amely március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánítaná.
A javaslat szerint a márciusi ünnepnapon nemcsak a fejedelemről emlékeznének meg, hanem tisztelegnének azok előtt is, akik a “Cum Deo pro patria et libertate” zászló alatt II. Rákóczi Ferencre felesküdtek, “akik a magyar szabadság kivívásáért küzdöttek”. A határozat szövege szerint a kormány támogatná és szorgalmazná olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcával kapcsolatosak.
Semjén Zsolt (KDNP), Vejkey Imre (KDNP) és Lezsák Sándor (Fidesz) indítványával kapcsolatban az ülésen Hoffmann Rózsa (KDNP) megjegyezte: “a javaslatot nem szükséges indokolni, hiszen ha van olyan történelmi személy, akit minden szempontból tisztelet övez, az II. Rákóczi Ferenc”, azonban felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy ha a naptárat “túlzsúfoljuk emléknapokkal”, azok elveszíthetik jelentőségüket.

MTI

Bronzkincs, ami van: hála a becsületes megtalálóknak

Több mint háromezer éves bronzkincseket, köztük ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat adtak át megtalálóik a zalaegerszegi Göcseji Múzeumnak, ahol a 73 darabból álló leletegyüttest szombattól tárják a nyilvánosság elé. A becsületes megtalálókat jutalomban részesítik – tájékoztatta a múzeum az MTI-t.

A kiállítóhelyet 2014 szeptemberében keresték fel a becsületes zalai megtalálók, akik a megye egyik fél évszázada ismert – de közelebbről meg nem nevezett – régészeti lelőhelyének közelében bukkantak rá a bronzkori tárgyakra – derül ki az Ilon Gábor és Straub Péter régészek által készített háttéranyagból.
A múzeumba került ép és töredékes leletek az időszámításunk előtti 14-13. és 9-8. század közötti urnamezős kultúra korszakából származnak. Hasonló korú emlékek legutóbb 1967-ben kerültek a múzeumba Pötréte határából, illetve az elmúlt évtizedben a várvölgyi földvár területén került elő több mint egy tucat, különböző összetételű bronzkori leletegyüttes.
A mostani leletek egy késő bronzkori előkelőség tárgyi emlékei. A közel egy tucat sarló a földművelésre, a gazdaság és ezzel a hatalom egyik elemére utal, de számos fegyver – masszív rövidkard, harci balta, lándzsák és tőrök, valamint mellpáncél kúpos bronzkorongja – is van a kincsek között. Ékszerek is találhatók a leletek sorában, legalább három emberöltőnyi időszak ékszerdivatjának változása követhető nyomon a változatos formájú dísztűk, azaz a fibulák jóvoltából.

A kép illusztráció.

A kép illusztráció.

Nagy számban találni a leletegyüttesben különböző díszítésű és technikájú nyak- és karperecet, ez utóbbiak közül néhánynak a magas óntartalom csillogó, ezüstös hatást kölcsönöz. A tárgyak között szerepel egy vonalkötegekkel díszített tömör bronzkarika is, egyfajta értékmérő karika vagy karikapénz, amely az urnamezős kori gazdaságban a csere és a kereskedelem fontos darabja volt.
A zalaegerszegi múzeumba került kincsek összsúlya megközelíti a négy kilogrammot, mennyisége és minősége, valamint összetétele alapján egyaránt különleges érdeklődésre tarthat számot. A több mint 70 bronztárgyról már előzetesen megállapítható, hogy köztük számos összeillő töredék is van.
A múzeum tájékoztatása szerint Zala megyében eddig még sohasem fordult elő, de országosan is csak kevés alkalommal történt meg, hogy ilyen jelentőségű régészeti leletet önzetlenül átadjanak megtalálóik egy múzeumnak. Ennek elismeréseként szombaton Kövér László, az országgyűlés elnöke és Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott jutalmat ad át a becsületes megtalálóknak.

(MTI)