47 tehetséges általános iskolás nyert ösztöndíjat a Mura Programból

A Mura Nemzeti Programban részt vevő 34 dél-zalai településről 4.-7. osztályos általános iskolás gyerekek pályázhattak tanulmányi ösztöndíjra. Az idén harmadik alkalommal meghirdetett Tehetség Ösztöndíjprogram 47 fiatal tanulmányait támogatja szeptembertől, ezúttal mintegy 3,8 millió forint értékben.

2018 óta minden évben meghirdetik azt az ösztöndíjprogramot, amelyre az EFOP-3.9.2-16-2017-00050 „Humán kapacitások fejlesztése a Mura Nemzeti Program nyugati térségében” című projektben részt vevő településeken élő fiatalok pályázhatnak. A bírálat során az ösztöndíjbizottság a tehetséges, de nehéz körülmények között élő fiatalokat kereste, így elsősorban a tanulmányi eredmények és az egészségügyi, szociális körülmények jelentették a döntés alapját.

(Cseresnyés Péter államtitkár köszöntője a tavalyi ösztöndíj átadó ünnepségen Bázakerettyén)
(Farkas Szilárd letenyei polgármester köszöntője a tavalyi bázakerettyei ösztöndíj átadón)

Az ösztöndíj minden diák esetében a teljes tanévre, szeptembertől júniusig szól, egyenként 80.000 Ft-tal támogatva tanulmányi előmenetelüket. Az eredeti tervektől eltérően a bizottsági tagok és Letenye Város polgármestere, Farkas Szilárd döntése alapján a COVID-19 járvány által okozott nehézségek enyhítésére idén 40 helyett 47 pályázó részesülhetett ösztöndíjban.

Nem csupán a bizonyítványok és a körülmények játszottak azonban szerepet a döntésben – e dokumentumok mellé minden pályázónak bemutatkozó levelet is kellett írnia a jövőt illető elképzeléseiről. Gépészmérnök, válogatott sportoló, grafikus, zenész vagy rendőr – csak néhány azokból a foglalkozásokból, amelyek a diákok vágyott céljai között szerepeltek.

Volt, aki a teljes összeget a későbbi továbbtanulására, vagy eszközeinek fejlesztésére szeretné fordítani, és volt, akinek a legnagyobb örömöt az jelentené, ha szülei büszkék lehetnének rá iskolai és sporteredményei miatt. Álmokból tehát nincs hiány. A Tehetség Ösztöndíjprogram célja pedig pont ezeknek a tehetséges fiataloknak a támogatása azzal, hogy esélyeiket, életkezdési lehetőségeiket javítja, bátorítva őket arra, hogy tanulmányaik végeztével is otthonuknak tekintsék a vidéket.

(A tavalyi letenyei ösztöndíjasok)
(A tavalyi muraszemenyei ösztöndíjasok)

A projektről:

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló EFOP-3.9.2-16-2017-00050 azonosítószámú „Humán kapacitások fejlesztése a Mura Nemzeti Program nyugati térségében” című projekt keretében a Bázakerettye község vezette konzorcium 499,99 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a térség 34 településének humán kapacitásainak fejlesztésére, amely mintegy húszezer lakost érint közvetlenül.

A 2018-tól 2022-ig tartó program legfontosabb célja, hogy programok, képzések szervezésével, eszközök fejlesztésével jövőképet kínáljon az aprófalvak és kistelepülések hátrányos helyzetű lakosságának, a helyi közszolgáltatásokban dolgozóknak, valamint a fiatalkorú lakosságnak, javítva ezzel az érintett települések munkaerő-megtartó képességét, vállalkozói szellem fejlesztését és az elvándorlás csökkentését.

Résztvevő konzorciumi partnerek: Bázakerettye Község Önkormányzata, Dél-Zala Murahíd Letenye Térségi Társulás, Letenye Város Önkormányzata, Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás, Pusztaszentlászló Község Önkormányzata, Szécsisziget Község Önkormányzata, Tófej Község Önkormányzata, Tormafölde Község Önkormányzata, Tornyiszentmiklós Község Önkormányzata, Tótszerdahely Község Önkormányzata.

A Mura Program miniszteri biztosa és elindítója Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő.

Mura program: 38 diák kapott ösztöndíjat

A Mura Nemzeti Program keretében, a térség 34 településén élő általános iskolás korú gyerekek számára adtak át ösztöndíjakat a múlt héten pénteken Bázakerettyén.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, a Mura-program miniszteri biztosaként elmondta: olyan projekteket valósítanak meg, amelyekkel fel lehet hívni a figyelmet erre a térségre.

(Cseresnyés Péter nyitotta meg a bázakerettyei rendezvényt)




(A letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola ösztöndíjasai és kísérő pedagógusaik)

Turisztikai és mezőgazdasági területen már vannak eredményei a nemzeti programnak, egyebek mellett a korábban Magyarországon szinte ismeretlen füge, datolyaszilva és kivi – Zalában már évek óta művelt – termesztése is a támogatható kategóriába került az Agrárminisztérium döntése alapján.

A program része a humán terület fejlesztése is, ennek egy szelete a tehetséges általános iskolás diákok ösztöndíjjal történő támogatása. Ezzel arra is bátorítják őket, hogy tanulmányaik végeztével itt maradjanak, a későbbiekben is otthonuknak tekintsék ezt a vidéket.
Az először meghirdetett pályázatok révén 38 tanuló részesül tíz hónapon át havi nyolcezer forintos ösztöndíjban – tette még hozzá Cseresnyés Péter.

Iványi László, Bázakerettye (független) polgármestere azt is elmondta, hogy a térség 34 településén több mint 20 ezer ember él, őket érinti az a humán kapacitások fejlesztésére indított projekt, amely mintegy 500 millió forint felhasználását teszi lehetővé.
Az ebből megvalósuló ösztöndíjprogram négy éven át tart és évente legfeljebb 40 diák veheti igénybe egy-egy tanéven át az anyagi juttatást, ami a tanulási és életkörülmények javítását szolgálja. MTI
Az eseményen jelen volt és köszöntőt mondott Farkas Szilárd letenyei polgármester is.

Több mint 300 milliós magyar-horvát kerékpáros fejlesztés indul

Több mint 300 millió forint felhasználásával, a magyar-horvát határon átnyúló európai uniós program keretéből indul Letenye és két horvát település együttműködésében kerékpáros, turisztikai fejlesztés.
A Happy Bike elnevezésű projekt keddi, letenyei nyitórendezvényén Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura nemzeti program miniszteri biztosa elmondta: a nagykanizsai és a letenyei járást érintő, egyfajta brandként meghatározott „Murafölde” mintegy 80 településre terjed ki.

A Mura program elsősorban gazdaságfejlesztési célokat szolgál, amelynek egyik ága az agrárfejlesztés, a másik a turizmus fejlesztése, s ez utóbbihoz kiválóan kapcsolódik az uniós finanszírozású, letenyei kerékpáros fejlesztés.
Az államtitkár hangsúlyozta: a térségben éppen az aktív turizmusra alapoznak, a kerékpáros, a bakancsos, a lovas vagy a vízi turizmust szeretnék fejleszteni, de fontos szerepet szánnak a bor- és gasztroturizmusnak, a túraútvonalak mellett hálózatosan elérhető vendéglátó- és szálláshelyek kialakításának.

 

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhelyfejlesztési programot a Mura folyó térségében.
Olyan további pályázatokra számítanak, amelyek fenntartható, jövedelemtermelő beruházások, vagyis megélhetést biztosítanak a helyben élőknek, vállalkozóknak. Erre a program keretéből másfél milliárd forintot szánnak – jeleztek Cseresnyés Péter.

Szűcs Márton, a magyar-horvát programok közös titkárságának vezetője kifejtette: a 2002-ben indult programokban 2013-ig mintegy 90 millió eurót nyert el 360 pályázó.
A jelenlegi uniós költségvetési időszakban 60,8 millió eurót pályáztattak meg, elsősorban környezetvédelmi és turisztikai célokra. Eddig 23 millió eurót kötöttek le az első pályázati felhívás eredményeként, amelyből 76 magyar és 100 horvát pályázó nyert támogatást, köztük nagy számban kerékpáros és más turisztikai fejlesztésekre.

Hozzátette, hogy a korábbi programot folytatva mintegy 3 millió eurót szánnak a magyar és a horvát Baranya megye, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park területén taposóaknák felszedésére, további 10 millió euró forrást pedig kis- és közepes vállalkozások támogatására.

 

Farkas Szilárd, Letenye polgármestere elmondta: a 316 millió forintos Happy Bike projekt keretében – a horvátországi Perlak (Prelog) és Ludbreg településeivel együttműködve – felújítják az egyedutai városrész kultúrházát, ahol kerékpáros centrumot alakítanak ki, de lehetővé teszik konferenciák, rendezvények szervezését is.

A projektmenedzserek a részleteket ismertetve szóltak arról, hogy a határ mindkét oldalán kerékpárutakat építenek vagy meglévő utak mellett jelölik ki őket, több helyen pihenővel és kerékpártárolókkal, illetve információs táblákkal. Az idei érkezők számára kerékpáros és vízieszköz-kölcsönzőt is kialakítanak. MTI (Fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)

Közel félmilliárd forint segíti a helyben maradást a Mura programban

Közel félmilliárd forint összegű, a helyben maradást segítő tevékenységekre fordítható pályázatot nyert el a Mura nemzeti program keretéből 34 település – közölte szombati nagykanizsai sajtótájékoztatóján Cseresnyés Péter, a program miniszteri biztosa.

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára elmondta: a Mura program elsősorban gazdaságfejlesztési, a mezőgazdasági tevékenységet, az élelmiszer-feldolgozást és a turizmust szolgáló program, amelynek egyik jelentős elemeként a helyben maradást szolgáló tevékenységekre költhetnek közel 500 millió forintot az összesen mintegy 20 ezer lakosú 34 településen.
Az a céljuk, hogy olyan ismereteket, tudást adjanak át az ott élőknek, amely erősítheti az identitástudatot, növelheti a helyi értékek ismertségét.

Iványi László, a települések konzorciumát vezető Bázakerettye polgármestere (független) úgy fogalmazott: a most induló és négy éven át tartó program középpontjában a humánkapacitás fejlesztése áll.
Ez azt jelenti, hogy óvónők, pedagógusok, szociális és kulturális területen dolgozó szakemberek részére továbbképzéseket, tanulmányutakat szerveznek, hátrányos helyzetű tanulók számára nyelvoktatást, óvodásoknak egyéni fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak.
A pályázatból a helyi közösségi közlekedés támogatására, családokkal közös hétvégi és szünidei tematikus – pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi – programokra is fordítanak, továbbá 40 kiválasztott tehetséges diák számára tanulmányi ösztöndíjat is kínálnak majd – ismertette a polgármester. MTI

A gazdaság és a turizmus fejlesztését szolgálja a Mura nemzeti program

A helyi hagyományokra, a gazdasági potenciálra és új gyümölcsfajták termesztésére építve egyszerre szolgálja a gazdaság és a turizmus fejlesztését a mintegy 80 dél-zalai települést érintő Mura nemzeti program – mondta a program miniszteri biztosa hétfőn Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a zalai helyi termékeket bemutató vásáron és konferencián kifejtette: a kistelepülési szerkezetű, kis lélekszámú falvakkal rendelkező Zala megyében az elöregedés, az elnéptelenedés, a fiatalok elvándorlása, a műveletlenül hagyott területek gyarapodása jellemző.

Kifejtette, a gazdaság- és turizmusfejlesztést szolgáló program arra épít, hogy megpróbálja kihasználni a térségben lévő potenciált, új lehetőségeket adva arra, hogy az itt élők itt találják meg a megélhetésüket.

A megyei önkormányzat által indított, Zalai innovatív foglalkoztatási paktum megvalósítása elnevezésű projekt keretében másodszor tartott Zalai helyi termék karácsony című rendezvényen az államtitkár úgy fogalmazott: a Mura program egyben identitásépítésről is szól, szeretnék országszerte megismertetni a Murafölde névvel illetett térségből származó minőségi helyi terméket.

Az agrárium fejlesztése terén említést tett arról, hogy a térségben van már példa új technológiákkal végzett szőlő- és bogyósgyümölcs-termesztésre, valamint eddig szinte ismeretlen gyümölcsfajták, mint a kivi vagy a datolyaszilva eredményes nagyüzemi termesztésére, és az egyre népszerűbb gyógynövénytermesztésre. Mindezek feldolgozására kisüzemekre, hűtőházakra is szükség van, s az így előállított termékeket az idei érkező turisták számára is értékesíteni lehet – jelezte a politikus.

Kitért arra is, hogy korábban a határközeli térség el volt zárva, ami ma egyszerre előny és nehézség is a turisztikai fejlesztések szempontjából. A térségben azonban a gyarapodó kerékpárutakkal, a Mura folyó kihasználásával, valamint a sokakat vonzó fesztiválok szervezésével tovább lehet erősíteni az idegenforgalmat.

A Mura programban a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forintos kisvasút-fejlesztése már elindult, akárcsak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 470 millió forintból Letenye környékén megvalósuló élőhely-fejlesztési programja – jelezte az államtitkár. MTI

Mura konferenciát tartottak Nagykanizsán

A kormányzat jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését, hogy a gazdasági növekedés egyszerre jelentse Budapest mellett legalább annyira a vidék fejlődését is – jelentette ki Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda és a Mura Programiroda által szervezett nagykanizsai Mura konferencián pénteken.

A Modern városok programban önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok – Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például 50 milliárd forint fejlesztési forrást kapott – tette hozzá a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Csepreghy Nándor szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig már a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása, és az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk betölteni az üres álláshelyeket.
Kiemelte: a gazdasági prosperitás a szuverenitással is összefügg, kizárólag a belső fogyasztásra alapozva egy kis ország azonban nem tud hosszabb távon működőképes maradni.

A fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogy azt a franciák, a németek, vagy az osztrákok is évtizedek óta ezt teszik. 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékát érhették el a vállalkozások, a jelenlegi ciklusban pedig már 60 százalékot.
A pénzügyi rendszert is a gazdasági érdekek szolgálatába kellett állítani, ezért tűzték ki célul, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya, ezzel ugyanis a hitelezéseknek is nagyobb lendületet lehetett adni.
Csepreghy Nándor úgy vélekedett: a hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt.

Az energiaszektoról szólva a politikus azt mondta: a több lábon állást és az energiafüggés csökkentését is meg kellett oldani, ami a paksi bővítéssel válik lehetővé. „Hazugság, hogy a kormány ezzel szemben nem támogatja a zöldenergiát”, hiszen a bővítés után Paks az ország energiaszükségletének 40 százalékát tudja majd biztosítani a másik 60 százalékban növekedési lehetőséget találnak más megoldások szem előtt tartva keleti földgáztól való függetlenedés igényét.

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt, a háttérintézmények megszüntetésével a minisztériumok kizárólagos feladata a stratégiai döntések meghozatala lett, a kormányhivatalok a közigazgatás területi működését biztosítják, a járási hivataloknak feladata pedig az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálása.
A bürokráciacsökkentés révén évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok, ezt a költségcsökkentést pedig 2018-ban is folytatni fogja a kormány – mondta.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a program olyan beruházásokról szól, amelyek öt, tíz, tizenöt év távlatában is életképesek, munkahelyeket és megélhetést biztosítanak, ezzel növelik a térség megtartó erejét. Ez a gazdaságfejlesztési program agrárfejlesztést és a turizmus komplex fejlesztését is jelenti – elsősorban a vállalkozások lehetnek a nyertesei.

Emlékeztetett arra, hogy a dél-zalai térségben jelentős hagyományai vannak az agráriumnak, erre alapozva pedig új technológiákkal és különleges gyümölcsök, mint a kivi vagy a datolyaszilva, valamint a gyógynövények termesztésével és feldolgozásával újra versenyképessé lehet tenni a körzetet.

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhely fejlesztési programot a Mura folyó térségében.
A kerékpáros, a bakancsos vagy a vízi turizmusra kiválóak az adottságok, a vadászatra, a bor- és gasztroturizmusra, illetve a fesztiválokra, rendezvényekre is lehet építeni – részletezte Cseresnyés Péter.
(Fotók: Cseresnyés Péter – Cseresnyés Péter – Facebook)

Indul a Mura nemzeti program

Mintegy 80 település komplex – természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő – fejlesztését segíti a Mura nemzeti program – az erről szóló kormánydöntés szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

mura program

A kormányhatározat szerint miniszteri biztos koordinálja a programot, akit a Miniszterelnökséget vezető miniszter nevez ki.
A fejlesztések egy részét uniós társfinanszírozású programok fedezik, így például a Mura-mente komplex élőhely-fejlesztést, benne tanösvényekkel és a területkezelési centrum kialakítását, illetve társadalmi vállalkozások képzését és mentorálását. Ezek közül is előnyben részesülnek a helyi gazdaság fejlesztésére irányuló – kertészeti, agrár-innovációs, halgazdálkodási, agrárgazdasági – projektek, valamint a településfejlesztést szolgáló kezdeményezések.
A Mura programban hazai forrásból finanszírozható például a Zalaerdő Erdészeti Zrt. által irányított erdei kisvasút-korszerűsítés. MTI

A programot Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, államtitkár kezdeményezte.