Így bánnak az illegális határátlépőkkel sok országban és így az EU-ban

rendorseg-menekultek

Amikor illegálisan átléped az észak-koreai határt 12 év kényszermunkát kapsz.
Ha illegálisan átléped az iráni határt, akkor időkorlátozás nélküli börtönbüntetést kapsz.
Ha illegálisan átléped az afgán határt, akkor lelőnek.
Ha illegálisan Szaúd Arábia határain átlépsz, akkor több évre börtönbe kerülsz.
Ha illegálisan lépsz át a kínai határon, valószínűleg soha nem fogunk hallani rólad.
Ha illegálisan átlépsz Venezuela határain, akkor azt feltételezik rólad, hogy kém vagy és a sorsod erősen megkérdőjelezhető.
Ha illegálisan átléped a kubai határt, börtönben végzed.

Ellenben ha:

Papírok nélkül illegálisan Németországba, Ausztriába vagy éppen Svájcba mész, akkor ezt kapod:
– Szociális biztosítást
– Mobiltelefont számlák nélkül
– Fizetett bérleteket
– Ingyenes egészségügyi ellátást
– Pénzt, amelyet szabadon felhasználhatsz
– Ingyenes nyelvtanfolyamokat
– Ingyen jegyet busz vagy vasúti közlekedésre
– Gyermek bónuszokat
– Ingyenes jogi képviselőket, hogy védekezni tudj az ellen, hogy kiutasítsanak az adott országból

Konklúzió: ha menekült vagy, semmi kötelezettséged nincs, de több joggal rendelkezel, mint egy hazai állampolgár…

(Fénykép: migránsok a Horgos-Röszke határátkelőhely szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. A magyar rendőrök könnygázt és vízágyút is bevetettek a határ magyar oldaláról az őket dobáló illegális bevándorlókkal szemben. MTI Fotó: Ujvári Sándor)

Egyre agresszívabbak, követelőzőbbek a menekültek

debrecen-menekultek-gyujtogatas-1

Egyre agresszívabbak, egyre követelőzőbbek a mind nagyobb számban Magyarországra érkező illegális migránsok – mondta az MTI-nek szerdán Kovács Zoltán kormányszóvivő pár órával azután, hogy Röszkén könnygáz bevetésével fékezték meg a regisztrációra várók között kitört dulakodást.

A kormányszóvivő hozzátette, mivel az illegális bevándorlók nem engedelmeskednek a szabályoknak, egyre nehezebb feladat a hatóságok számára az európai rendelkezések által megkövetelt intézkedések – köztük az ujjlenyomat-vétel – végrehajtása, ezzel egyre inkább ellehetetlenítik azt, hogy regisztrálva, kontrollált módon lépjék át a határt.

Nincs semmilyen ok, ami szükségessé tenné, hogy 141 ezer ember érkezzen illegálisan Magyarországra a zöldhatáron keresztül – jegyezte meg Kovács Zoltán.
Hozzátette: hetek óta jelzik, hogy a tapasztalatok szerint az illegális migránsok számának növekedésével párhuzamosan azok magatartásában is alapvető változás  következett be.

A kormányszóvivő közölte: a magyar rendőrség rendkívül nehéz körülmények között, a lehető legemberségesebben tesz meg mindent, hogy el tudja látni a határ védelmét, illetve megtegye az átlépők esetében a szükséges lépéseket.

Tudjuk, hogy a rendőrség képes ezt elvégezni – fogalmazott, jelezve, hogy a határvadász egységek fel lesznek készítve az ilyen jellegű események kezelésére is, a jövő heti rendkívüli parlamenti ülésen pedig jogszabályi védelmet is kap a magyar határ. MTI

Illegális bevándorlás – Brüsszel gyorsított eljárásban dönt a rendkívüli magyar kérésről

illegális bevándorlók

Gyorsított eljárásban, a lehető legrövidebb idő alatt dönt az Európai Bizottság arról a magyar kérésről, hogy Brüsszel nyújtson rendkívüli segítséget Magyarországnak a migrációs válság kezeléséhez – közölte kedden a testület illetékes szóvivője.

Natasha Bertaud elmondta, hogy Magyarország a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban előreláthatólag több mint 85 millió eurót kaphat erre a célra, a 8 millió eurós sürgősségi segítséget viszont ezen a kereten felül kell érteni.

“Magyarország könnyedén frontállammá válhat” – vélekedett Bertaud, kitérve arra, hogy Brüsszel egyelőre csak pénzügyi segítséget nyújt ezen a téren Magyarországnak, és a magyar hatóságok egyelőre nem is kértek más segítséget, így úgynevezett “hot spot” felállítását sem.

Ezek létrehozásáról az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozása döntött. A létesítményekben uniós szakemberek dolgoznak, céljuk pedig annak gyors megállapítása, hogy az érkező emberek közül ki jogosult arra, hogy menekültstátust kaphasson és ki nem.

Ilyen hot spotokat a két frontországnak nevezett tagállamban állítanak fel az uniós hatóságok, Olaszországban és Görögországban. A magyar álláspont szerint Magyarország azért nem számít frontországnak, mert azok akik dél felől átlépik a határt, minden valószínűség szerint nem Magyarországon lépnek először az unió területére.

Natasha Bertaud arra is kitért, hogy Brüsszel kész segíteni, a hot spotok felállítása pedig viszonylag rövid idő alatt kivitelezhető; Olaszországban már működik, és hamarosan Görögországban is dolgozni kezd egy ilyen uniós létesítmény. MTI

(Fotó: Migránsok a Röszke melletti vasúti átjárónál a magyar-szerb határon 2015. augusztus 25-én reggel. MTI Fotó: Ujvári Sándor)