2023 legnagyobb pofonját a magyarországi egyházak és a kormány egyházpolitikája kapták

2023 legnagyobb pofonját a magyarországi egyházak és a kormány egyházpolitikája kapták: A nép 40%-a megtagadta a népszámláláson, hogy megvallja az államnak a vallását, és 16% felvállalta, hogy vallástalan.

Ők együtt a társadalom 56%-át képviselve egyértelművé tették, hogy a kormány vallás párti és a bevett egyházakat kiemelten finanszírozó politikájának nincsen társadalmi legitimációja. A keresztény egyházhoz tartozásukat felvállalók 43%-nyi kisebbségbe kerültek.

(A fotó illusztráció)

2024-ben a kormánynak legitim alapokra kell visszahelyeznie a vallás- és egyházpolitikát:

Az állami jogszabályok nem alapulhatnak vallási tanításokon.

Az állam és képviselői nem részesíthetik előnyben a vallásosságot és az egyházakat, és nem uszíthatnak a vallásmentesen élők ellen. A közmédiában objektíven kell bemutatni a vallásmentes világnézeteket (is).

Az oktatási, szociális és egyéb közszolgáltatásokat egyenlő feltételekkel kell finanszírozni, akár önkormányzat, akár az állam, akár civil szervezet, akár egyház a fenntartó. Mindenhol biztosítani kell a világnézeti szempontból semleges, minőségi közszolgáltásokhoz való hozzáférést.

Az egyházaknak térítésmentesen átadott vagyont vissza kell szolgáltatni a köznek.

Az “egyházi” 1%-on túl közpénzek nem fordíthatók hitéleti célokra.

Az állam vallási semlegessége a felekezeti arányoktól független alapérték: amíg van, aki vallási hovatartozása vagy vallástalansága miatt hátrányt szenved, addig nincs valódi vallási és világnézeti szabadság Magyarországon – közölte az MTI Országos Hírszolgálatával pénteken a Magyar Ateista Társaság.

150 ezer volt benne : a kanizsai járási hivatalnál felejtett övtáskát vitte el

Egy 1998-ban született nagykanizsai férfi még 2022. május 6-án 13 óra körül megtalálta és eltulajdonította a sértettnek a Nagykanizsa, Eötvös tér 16. szám alatti Nagykanizsai Járási Hivatal épülete előtt található köztéren álló egyik padján felejtett övtáskáját, amelyben ekkor 150.000 Ft készpénz, rózsafűzér, 2 db kulcscsomó, 1 db toll, valamint egyéb, értékkel nem bíró nyugták, papírok voltak.

Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség jogtalan elsajátítás vétsége miatt emelt vádat – tudatta honlapunkkal dr. Pirger Csaba, a Zala Vármegyei Főügyészség ügyész-szóvivője.

Ismét kötelező a katolikus híveknek a vasárnapi szentmise

Ismét kötelező a katolikus híveknek vasárnaponként szentmisén részt venniük, miután a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) visszavonta a korábbi általános felmentést – tájékoztatta az MKPK sajtószolgálata az MTI-t.

Azt írták: a püspökök testülete a döntést a járványügyi szakemberek véleményét, a járványügyi korlátozások enyhítését és a beoltottak számának növekedését figyelembe véve hozta meg.

Kitértek arra: az általános morális elvek továbbra is érvényesek, így aki az élethelyzete, például betegség vagy karantén miatt nem vehet részt személyesen a szentmisén, az „a vasárnapot továbbra is egyéni imával, a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével, szentmise-közvetítésbe való bekapcsolódással vagy más módon szentelje meg”.

Hozzátették, a szentmisén továbbra is felelősen és körültekintően, a járványügyi előírások betartásával lehet részt venni, különös tekintettel a fertőtlenítőszerek használatára, a maszk viselésére és a védőtávolság megtartására.

Az egyházi törvénykönyv értelmében a megyés püspökök ettől eltérő rendelkezéseket is hozhatnak.

Az MKPK először 2020 márciusában mentette fel a híveket a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól, a felmentést nyáron, a járványhelyzet javulásával visszavonták, majd a harmadik hullám idején, idén márciusban újra megadták – írta az állami hírszolgálat.

Eltemették Bolla István plébánost

Kedden a nagykanizsai Jézus Szíve templomban mondott szentmise után Varga László megyéspüspök a nagykanizsai temetőben örök nyugalomra helyezte Bolla István balatonfenyvesi plébánost.

Varga László megyéspüspök a prédikációjában arról beszélt, hogy minden pap élete egy szentmise, minden papi élet olyan, mint egy konszekrálásra, átváltoztatásra váró ostya, amit ünneplünk a Szentmisében, azt Jézus ki akarja bontani hétköznapi életünkben.
Ez történ Bolla István életében is, akinek gyóntatószéke az irgalmasság széke volt – olvasható a Kaposvári Egyházmegye híradásában.
A Nagykanizsán született Bolla István 48 éves volt.
(Fotók: Kaposvári Egyházmegye)

Négynapos ünnep lett a húsvét

Az Országgyűlés kedden a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét.  

A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.

A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amelyek hétköznapra esnek, illetve eshetnek: január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23., november 1-je, december 25-e és 26-a.

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg – emlékeztetnek az előterjesztők indítványukban, hozzátéve, a munkaszüneti nap nagypéntek méltó megünneplését segíti elő.

Ennek a napnak az üzenete, hogy áldozat nélkül nincs ünnep, halál nélkül nincs föltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét – fogalmazott Balog Zoltán a javaslat általános vitájában, hozzátéve, az Országgyűlés ezzel a lépéssel a rendszerváltoztatás elmúlt 25 évének egyik fontos adósságát törleszti.

Balog Zoltán tájékoztatása alapján a nagypéntek Európában 14 országban ünnep. A miniszter kitért arra is, hogy a munkaszüneti napok száma nem feltétlenül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét. Példaként említette, hogy Németországban 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Csehországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 októberében, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nappá kívánják tenni nagypénteket. MTI

A beleznai Szűz Mária templom

belezna-templom

Szűz Mária nevére szentelt római katolikus templom, melyet 1899-ben építettek.
Az alapító kegyúr id. gróf Zichy Ödön síremléke a templom szentélye mögött látható.
A templom neogótikus stílusban épült, tervezéséhez a budavári Mátyás templom szolgált alapul.
A videót Balazsin Béla készítette.

Plébánosváltás Nagykanizsán

A Nagykanizsán csak „Isti atyaként” ismert Váron István áthelyezését kérte a városból. A 2013-ban Kanizsára helyezett római katolikus plébános kérését Balázs Béla megyéspüspök akceptálta. A pap augusztustól a Somogy megyei Lábodon szolgál tovább. Kanizsára Csorba Tamás lábodi plébános érkezik – írja a Zalai Hírlap.

váron istván plébános

(Váron István. Fotó: Facebook)

Az Alsóvárosi Templom plébánosa a ZH-nak többek között azt mondta:

„.. nem az a típus vagyok, aki szereti, ha irányítják, vannak saját elképzeléseim. Mégis, mindig akadtak emberek, akik szerettek volna engem és a közösségünket is a maguk képére formálni és valamilyen nem létező hatalmat birtokolni.
…. Most teszek egy próbát, ha az én személyem volt kevésbé megfelelő, akkor utánam itt „mennyország” lesz…”

Megújul a lélek, megfiatalodik a régi kolostor Homokkomáromban

homokkomárom nyolc boldogság közösség

Közösségünk még 2014-ben támogatásban részesült az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” kategóriában. A támogatás összege 9.000.000 Ft. A pályázatból a volt ferences kolostor külső ablakszárnyainak cseréje, teljes felújításának engedélyezési-, kivitelezési tervei és néhány energetikai megújítást szolgáló beruházás készült el.

A felújítási munkákat 2014 áprilisában kezdtük el és 2015 májusában fejeztük be. A kivitelezési munkákat az Alfafal Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a ZAZO Terv Kft. és a PROFI-VILL ’94 Kft. végezte, a műszaki ellenőri feladatokat Barattáné Zámbó Ágnes látta el. A tervezési munkát pedig a Baratta Építész és Mérnök Iroda Kft. vállalta el. A kivitelezés során mindvégig együttműködtünk az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal munkatársaival

Homokkomáromban a falu szélén emelkedő dombon álló római katolikus búcsújáró templom és a mellette lévő rendház Zala megye nagy értékű barokk műemlék együttese. A ferences kolostort 1772-1778 között építették a zarándokok szolgálatát ellátó atyák részére. Később (1911-től) ez plébániaépület volt, ma pedig a Nyolc Boldogság Közösség használatában áll. Célunk, hogy a hozzánk érkező lelkigyakorlatozóknak, gimnáziumi osztályoknak szép és a mai kornak megfelelő szállást tudjunk biztosítani. Ennek megfelelően folyamatosan pályázunk, hogy a tervezett átalakítás, felújítás teljes egészében megújuljon.

A pályázat keretében elkészült engedélyezési- és kivitelezési tervek lehetőséget adnak arra, hogy a jövőben több pályázaton is induljunk.

M. Krisztina cb nővér

(Forrás: Nyolcboldogság.hu)