Két kerékkel kevesebb, mégis több. Mi az?

Azt mondják hóbort, mások csak egyszerű sportnak tartják, de valójában a kerékpározás egy életforma. Kerékpáros körökben kevés ember van az országban, aki ne ismerné Jankovics Ferencet, és szerencsére már a megyében is egyre inkább a sporttal, azon belül a biciklizéssel kezd egyet jelenteni a neve. Azonban a jelen sikereihez nem márvánnyal volt az út kikövezve. A bringázásról, turizmusról, nehézségekről és üzleti sikerekről Jankovics Ferivel beszélgettünk.

Már vagy tíz éve ismerjük egymást, mégsem tudok semmit a hátteredről. Annyi bizonyos, hogy nem tegnap láttál először biciklit. Mesélj egy picit a Yanko’s hátteréről!

Hát valóban nem ma kezdtem! Ami azt illeti, az egész életemet a kerékpározás jellemezte valamilyen formában. Valamikor ’79-ben kezdtem a kanizsai Olajbányász SE színeiben Ács Pista bácsival kerékpározni gyerekként. A mesterem, és akitől a bringázás szeretetét tanultam gyerekként, Dávidovics Ferenc volt.

Persze akkoriban nem volt helyi szinten se profizmusról szó, se versenycsapatról, valójában az egyéni érdeklődésem vezérelt ’84-ig.

A végére már csak egyedül maradtam az edzőmmel, úgy is gúnyoltak bennünket, mint „az egyszemélyes szakosztály”. Aztán kaptam egy lehetőséget a győri sportklubnál, ahol már hivatásos versenyzőként csinálhattam azt, amit a legjobban szerettem, egészen ’87-ig. Sokáig kerestem az utam utána, mert az akkori csapat sem, és a hazai sportkörnyezet sem volt azon a szinten…

Attól még gondolom voltak eredményeid, elvégre majd tíz évig versenyeztél, ráadásul válogatott szinten!

Igen, voltak sportsikerek bőven. A három, akkori legjobb eredményem a serdülő magyar bajnoki cím, és az ifjúsági VB-n elért 14. helyem, és még BÜKK nemzetközi Kupa 1. helyem. Ezek annak idején azért jó eredménynek számítottak. Azóta voltak még sikerek, de ezek nem versenykörülményekhez köthetőek, hanem jobban a személyes munkámhoz.

Innentől kezd érdekes lenni látom…

Legalábbis egy másfajta aspektusból nézve. A lényeg, hogy ugye kisebb kitérő után – persze a sportot nem elhagyva –

mikor visszakerültem Kanizsára, odamentem pár biciklis kis sráchoz, hogy csapatot szeretnék összeállítani, és ha gondolják, szóljanak a barátaiknak, aztán el is kezdünk edzeni.

Jankovics Feri még este, edzés után is lelkesen mesél a témáról

Jankovics Feri még este, edzés után is lelkesen mesél a témáról

Ez ’95-ben volt, és innentől kezdődött egy igazi filmbe illő eseménysor. Meglepő módon nagyon sok fiatal jelent meg az első pillanatban a felhívásomra, és elkezdtem őket edzeni, pontosabban velük edzeni. Szép lassan egy kis csapattá verbuválódtunk, és a magunk amatőr szintjén elkezdtük felépíteni saját magunkat. Érdekes módon olyan rendkívüli teljesítményeket tudtunk elérni, hogy már a hazai profik is felfigyeltek ránk, mikor nekiálltunk versenyekre is járni (persze minden kötöttségtől mentesen). Az azért egy nagyon jó érzés volt, mikor Fradi szintű nagy klubok kérdezősködtek felőlünk! Ahogy szaporodtak a sikereink a magunk módján, az önbizalmunk is elkezdett nőni.

Egészen odáig bátorodtunk, hogy az akkori, a sportágban ismert és köztudottan nagy támogatót, a MAPEI-t is megkerestük Gajer Tamás barátommal.

Mivel országszerte számtalan nagy és profi csapat tett hasonlóképpen, igazából nem számítottunk semmi komolyra. Erre egyszer felhívtak, hogy kaptunk időpontot a helyi kirendeltség igazgatójánál, akinek miután előadtuk a kisvárosi történetünket úgy megtetszett a koncepciónk, hogy végül rábólintottak a szponzorációnkra!

Ez elég meseszerűen hangzik!

Az is volt hidd el! De az eredmények is megszaporodtak. Olyan versenyekre juthattunk el, amiről addig álmodni sem mertünk. Nem is akármeddig! Az eredményeink alapján már az európai versenyszint alsó vonaláig jutottunk, és ezekre a sikerekre természetesen mind többen figyeltek oda.

Ekkor már külföldi versenyzők is jelentkeztek a csapatba a világ minden tájáról, például USA-ból, Ausztráliából, és néhány szomszédos országból!

De aki biciklizik, az tudja, hogy ezt nem lehet céltudatosság nélkül csinálni… hihetetlen erőre, ambícióra volt szükség, amit a sport iránti szeretetünk tartott egyben. A dolog azonban akkor szakadt meg, amikor a MAPEI főtámogatóként hirtelen kiszállt a sportág szponzorációjából. Az egy kemény időszak volt, elsősorban lelkileg…

A verseny-szint után is van élet azért. Hogyan tovább?

Körülbelül 10 éve, egyszer egy Olaszországbeli sportesemény kapcsán, az egyik város főterén felállított pódiumon levő 20-30 biciklire lettem figyelmes, amin egyszerre tekertek ütemre, edzés-szerűen, de nem tudtam mi az. Spinningnek hívták…

2004-ben aztán az akkori üzlettársammal behoztuk Kanizsára, ami rövid idő alatt olyan népszerűvé vált, hogy más városokban is nyitottunk spinning-termet.

Ez jelentette a felocsúdást, és terelt el a kerékpár élsportjától az üzleti atmoszféráig. A szabadúszó spinningelést végül a csúcson hagytuk abba, de az edzések azóta is elérhetőek, csak más helyszínen, más formában, a sportágat immáron szinte hivatalosan is „Jankovics Ferihez” kötve.

Eddig ívelő pályát mutat a történeted. Hogyan keveredtél a turizmusba?

IMG_48722413615668

A megyét járva – Forrás: az Egyesület facebook oldala

Meg fogsz lepődni, köze van a bringázáshoz! Egyszer egy külföldi utam során szintén felfigyeltem egy akkor Európában kibontakozó dologra. Ez voltaképp a biciklizés és a turizmus masszája. Így adódott, hogy anno először a zalakarosi Hotel Karos Spa-ba szerződtünk le. Az üzlettársammal, Radics Bálinttal nem sajnáltuk a céltól az inputot: vettünk vadiúj, profi Merida bicikliket, és közben túrákat szerveztünk. Annyira népszerűvé vált, hogy nem sokkal később Karosra, majd Hévízre is – köztük sok szállodával szerződésben már – kiterjedt a tevékenység. Mára már elmondható, hogy Zalakarost és Hévízt ebben a témában „belaktam”, és nagyon jó együttműködésben tudunk együtt dolgozni a helyi turisztikai szakemberekkel, önkormányzatokkal.

Olyannyira lett nyerő ez az irány, hogy azóta életre kelt a Tour De Zalakaros is, ami tavaly már 1300 versenyzőt vonzott, ezzel az ország 3. legnagyobb biciklis-maratonjává válva.

Jelenleg az idei verseny szervezése folyik, és úgy néz ki újra képbe kerül a MAPEI is! A Mallorca-i modellt tehát a zalai „Termálvölgyben” is sikerrel lehetett alkalmazni. Azóta persze számtalan ehhez kapcsolódó projektben vettünk részt, egyebek mellett kerékpáros-turisztikai kiadványok, térképek szerkesztésében, ami már nemcsak a környék, hanem a West Balaton régióját is érinti.

Mi a helyzet a „Teker Egyesülettel”?

Ez az ív, amiről az előbb beszéltél, ez vezetett tulajdonképpen egy egyesület megalakításához. Ez a munka és hobbi valahogy odáig érett, hogy egy közösség megalkotása vált prioritássá.

Ez egy baráti társaság illetve abból kialakult sportegyesület, melynek tagjai felnőtt, dolgozó emberek. Csak épp imádják a biciklizést, és szenvedélyesen szeretnek sportolni a természetben, együtt, jó kedvvel.

IMG_48624293071234

A Teker Egyesület néhány képviselője – Forrás: az Egyesület Facebook oldala

A külföldi tapasztalataim alapján mindig is vágytam olyasmire, mint ami az olaszoknál jellemző: kötetlen társaságok, erős közösséget alkotva együtt bicikliznek, vagy versenyeznek. Ki mennyire veszi komolyan… Most ott tartunk, hogy ez a biciklis kultúra nemhogy megjelent itt, de azzá kezd válni, amit elképzeltem. Ennek (is) következménye ez az üzlet, ahol beszélgetünk. Most kezd teljesülni az álmom: van egyesület, van közös teljesítmény, van egy központunk, és egy baráti közösség, amolyan olasz módra!

Akkor tehát az Egyesület következménye a kerékpárboltod?

Spinning-edzés után, kerékpárboltban beszélgetni a biciklizésről

Spinning-edzés után, kerékpárboltban beszélgetni a biciklizésről

Az egyik, de az azért összetettebb. Az üzlet kialakítása mögött több dolog áll: egyrészt van a Teker Egyesület, aminek így lett végre egy bázisa. Van honnan elindulni, van hova visszajönni, ahol nem mellesleg szervizelni is tudunk egyből. Így egyben egy brand-ünk is lett, legalábbis hitelesebb kerékpár csapat lehetünk így. A másik ok, hogy én korábban is értékesítettem kerékpárokat, de így, hogy van üzlet, mindezt sokkal kulturáltabb körülmények között tehetem, és sokkal nagyobb volumenben. Emellett egy „csomag” is vagyunk, hiszen adott egy kerékpárüzlet, aminek van egy csapata is – mint Nyugaton -, tehát minden egy helyen van.

Ilyen szép sztori után mi a jelenlegi célod?

A célom, hogy jó bicikliket adjak el, elégedett és a sportba szerelmessé váló embereket varázsolhassak, illetve hogy egy jó kis helyi biciklis közösség alakuljon ki. Nekem ennek minden perce boldogság, ettől kerek az életem, és folyamatos alkotásra ösztönöz újabb és újabb célokat magam elé állítva. Gyakorlatilag 20 évre elegendő koncepcióm van, aminek jó részét meg is kívánom valósítani! Egy dédelgetett álmom még mindig van, méghozzá visszatérni az élsportba!

Egyszer az egyik barátommal ellátogattunk a Tour De France-ra, ahol a VIP kordonon kívül állva, a nagy klasszisokat nézve megfogadtam, hogy egyszer „a kerítésen belül fogok lenni!”

Multifunkciós rendezvény-szombat

Azt senki nem mondhatja, hogy nem volt mit csinálni szombaton Kanizsán, még akkor sem, ha valaki a Valentin-napot messzire kerüli. Igaz, némiképp szerencsétlen, hogy az egyébként külön-külön is érdekes programok egy időponton kerültek megszervezésre. Február 14 apropóján azonban a mai nap inkább az Esküvő kiállításnak állt jobban, és a sikeresség maximalizálása érdekében szerencsésebb lett volna időpontban elszeparálni a két rendezvényt. Ugyanakkor nem nevezhető problémának sem, mivel teljesen más közönséget vonzanak, és bizonyára sokkal több embert késztet két rendezvény a kimozdulásra, mint egy. Lássuk, milyenek is voltak a szombati programok!

A rendezvények alap különbsége, hogy az egyik tömegrendezvény, a másik egy specifikáltabb. Bár gasztro-rendezvény sok van országszerte, a Fánkfesztivál Nagykanizsáé. Ezt az érdemet javarészt a VOKE Kodály Művelődési központnak – azon belül is Kámánné Szép Teréziának és kollégáinak – köszönheti a város, ami csak két-három év után mérte fel a fesztivál valódi jelentőségét. Esküvős kiállítás több helyszínen is megrendezésre kerül, a színvonal és a kiállítói kínálat mindig ugyanahhoz a kottához köthető, mint afféle franchise. Az idei, nagy meglepetésünkre magasabb színvonalat prezentált a legutóbbiakhoz képest, jóllehet azok is izgalmas rendezvények voltak.

Esküvő kiállítás

Ahogyan arról az olvasók is tájékozódhattak korábban, Osvald Gábor és csapata nagyon sokat tett azért, hogy ez a rendezvény nálunk is megrendezésre kerüljön. A helyzet úgy alakult, hogy cikinek számítana, ha éppen nálunk n20150214_133131_Richtone(HDR)em lenne, ám hosszú évek fáradságos munkája beért arra, hogy Nagykanizsa is felkerült az esküvős rendezvénytérképre. Igaz korábbi beszélgetéseinknél a főszervező meglehetősen szerényen és némi fenntartással nyilatkozott az eseményről, meglepődve tapasztaltuk a nagy számú kiállítót, akik egytől egyig színvonalas kínálattal rukkoltak elő. A HSMK területe jó lehetőséget biztosított ahhoz, hogy úgy tudjanak tömeget ellátni, terelni, hogy a látogatóknak kicsit sem csorbul a komfortérzete. Ez vélhetően a helyszín jó adottságainak és azok megfelelő kihasználásának köszönhető. A programok hasonlítottak a korábbiakhoz, de változások bőven megfigyelhetőek. Kifejezetten impozáns látványt nyújtott a bejáratnál parkoló két limuzin, és díszes hintó, és szinte szívet melengető látvánnyal szolgáltak egyes kiállítók pultjai, különösen a tortás, és dekoros pultok, de igazából kár is lenne kiemelni bármelyiket is, hisz az összhatás volt a mérvadó. A program azonos volt a korábbiakhoz, igaz, ebben a témában nem nagyon lehet eltérni a tárgytól… A pikantériát egyébként a több tucat modell hölgy adta, ami miatt – ha másért nem is – már érdemes volt legalább egy kis időt bámészkodni. A repertoár gyakorlatilag minden a témában érintett dolgot lefedte, aligha lehet ráfogni a szervezésre, hogy valamiből is hiányt szenvedett. A lényeg nem az volt, hogy minden, az esküvő bizniszben fellelhető helyi vagy távolabbi vállalkozás felvonuljon, hanem csak néhány, akik inspirációul szolgálhattak a hezitálók számára. Aki házasságkötés előtt áll, az vélhetően némi kedvezményt is besöpörhetett, ami nagyon hasznos tud lenni a több milliós büdzséjű „nagy nap” idején…
A színvonal tehát nemhogy nem csökkent, de szubjektív megítélésünk alapján inkább nőtt az Esküvőkiállítás esetében.

Fánkfesztivál

Valami egészen más érzésünk volt a Kanizsa Centrumban megrendezett Fánkfesztivál esetében. Az első, egyszavas benyomásunk a „bucsusság” volt. A helyszín tömve volt emberekkel, és tényleg nem volt korosztály, aminek az érdeklődését ne tudta volna lekötni egy kis időre, de az összhatás valahogy nem volt az igazi. A korábbi alkalmakkor meghittebbnek, szerethetőbbnek hatott, mikor a MÁV csarnokban, egy egyszerű 20150214_142320infrastruktúrával bonyolódott, és a főszerep valóban a fánké volt. Most leginkább az volt a benyomásunk, hogy egy klisés tömegrendezvényen vagyunk, ahol amúgy van fánk is, ráadásul borzasztóan elvonta a figyelmet a témáról, programról az ottani „egyéb” kínálat. A legelső dolog ami feltűnt, hogy mire valami fánkfesztiválra emlékeztető környezetet találtunk már túl voltunk egy körhintán, pár áruson, egy színpadon egy csomó üzleten, és rengeteg emberen. Tehát a kínálat megette a keresletet. Legalábbis annyira mégsem jó, ha a folklórról és fánk témáról folyamatosan eltereli a figyelmet pár butik, elektronikai vagy épp élelmiszer üzlet. Egyszerűen nehéz átadni az embernek magát az atmoszférának úgy, hogy rendszeresen kizökken. A helyszín kelemesebb, és nyilvánvalóan komfortosabb is látogatói szempontból, de elgondolkodtató az is, hogy azért mindenre nem biztos, hogy jó a Kanizsa Centrum. Mint gasztro-fesztiváltól kevesebb sallangot várna az ember, ahol a sok színpadi program kissé agyonnyomja magát a gasztronómiát, hiszen az egységnyi idő alatt felgyülemlő tömegeket – amit a programok vonzanak – már nem képes úgy ellátni sem. Márpedig, ha valaki egy Fánkfesztiválra érkezik, az vélhetően a fánkért és a kapcsolódó ínyencségek miatt érkezik, és nem a minden igény kielégítéséhez. Sokkal közelebbinek éreztük a korai Fánkfesztiválokat, aminek még megvolt a kisvárosi hangulata. Az is nehezen mérhető így, hogy mennyivel jobb, sikeresebb a korábbiaknál, ugyanis nem tudni, hogy az ott lévők eleve oda akartak-e menni, vagy csak éppen belebotlottak a boltba menet.
Mégsem mondhatjuk, hogy a színvonal csökkent volna, mert legalább 20-30%-kal több kínálat (a boltokon kívül) állt rendelkezésre, és temérdek program nyújtott szórakozást, miközben ezrek cserélődtek a helyszínen. Aki pedig ellátogatott, bizonyosan nem volt unalmas szombatja a Fánkfesztiválon sem.

Jogszerű volt a keszthelyi kikötő eladása a Tiborcz-érdekeltségnek

A Zala megyei kormányhivatal vizsgálata szerint törvényes volt a keszthelyi kikötőt működtető cég eladásával kapcsolatos önkormányzati döntés, a keszthelyi vezetők jogi lépésekre készülnek az ennek ellenkezőjét állítókkal szemben – tudatta Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester csütörtökön az MTI-vel.

A polgármester közleménye felidézi: a keszthelyi kikötőben egy vitorlázókból álló befektetői társaság vásárolta meg a kikötő területén található ingatlanokat a Balatoni Hajózási Zrt.-től, és hosszú távú bérleti szerződést kötött a várossal, amelynek alapján tizenöt éven át fizeti a terület bérleti díját. A kikötő földterülete továbbra is önkormányzati tulajdonban maradt.
A megyei kormányhivatal közelmúltban lefolytatott vizsgálata is megállapította, hogy az üzletrész értékesítése a törvényes kereteken belül történt – emelte ki Ruzsics Ferenc.
Azt írta: tekintettel arra, hogy kizárólag gazdasági ügyről van szó, amelyet a jogszabályoknak megfelelően intéztek, és a település érdekeit szolgálja, a város nem akarja politikai vita tárgyává tenni a történteket. Az önkormányzat célja, hogy a városban az eddig folyamatos veszteséget termelő üzleti vállalkozás helyett jól működő, rentábilis kikötő és aktív vitorlássportélet legyen.
Keszthely önkormányzata minden szükséges jogi lépést megtesz, és eljárást kezdeményez a rágalmazókkal szemben – áll a közleményben.
Az Együtt korábban felszólította Keszthely önkormányzatának fideszes többségét, hogy hozza nyilvánosságra azokat a zárt ülésen elfogadott dokumentumokat, amelyek révén a helyi kikötő „Orbán Viktor családja tulajdonába és kezelésébe” került. Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke korrupciós ügynek nevezte, hogy míg 2009-ben mintegy félmilliárd forintért próbálták eladni a keszthelyi kikötőt, azt végül a közelmúltban „alig 300 millió forintért juttatták el Orbán Viktor családi érdekeltségébe”.
A Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) szerint a keszthelyi önkormányzat szándékosan kerülte ki a pályáztatást Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak és társainak kikötővásárlása ügyében, ezért a párt az ügyészséghez fordul – írták közleményükben. Meggyőződésük ugyanis, hogy a pályáztatás elmaradása és a jogszabályok kijátszása miatt a sukorói ingatlanügyhöz hasonlóan érvénytelen a tranzakció – közölték.
Az MTI információi szerint a keszthelyi önkormányzat kikötőt üzemeltető cége rendelkezett ahhoz opciós joggal, hogy megvásárolhassa a város kikötőjét a Balatoni Hajózási Zrt.-től. A cég tavaly, amikor még önkormányzati tulajdonban volt, jelezte, hogy élni akar az opciós jogával. Majd az önkormányzat a céget eladta 7 millió forintért (22,8 millió forintos adóssággal) a vitorlázókból álló befektetői társaságnak, így már az új tulajdonban lévő cég fizetett 330 millió forintot a kikötő épületeiért, eszközeiért, valamint a kikötői jogért a Balatoni Hajózási Zrt.-nek. (A hajózási társaság 22 tóparti önkormányzat, köztük Keszthely tulajdonában van.)
A kikötő tizenegy évvel ezelőtt épült, kétszáz hajó, húsz csónak befogadására alkalmas, egy fürdőház (tulajdonképpeni vizesblokk), recepció és egy snackbár is tartozik hozzá. A kikötő területe korábban is önkormányzati tulajdonban volt, és jelenleg is abban maradt, a terület használatáért az új befektetők 15 éven keresztül összesen nettó 53,9 millió forint bérleti, illetve földhasználati díjat fizetnek. A Balaton állami tulajdon, a kikötőt üzemeltetőknek ezért mederhasználati díjat kell fizetniük.

MTI

Jó hír a leendő nyugdíjasoknak!

…Feltéve, hogy nemcsak állami nyugdíjrendszerre támaszkodnak… A Portfolio.hu legújabb információi szerint a önkéntes(magán)nyugdíjpénztárak meglehetősen jó eredményeket tudnak felmutatni, nem ritkán igen impozáns hozamokat elérve…

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona meghaladta az 1000 milliárd forintot 2014 év végén, mely éves szinten 10,5%-os bővülésnek felel meg. Hasonlóan jól teljesítettek az egészségpénztárak is, 45 milliárd forint feletti összvagyonnal zárták a tavalyi évet. A tagpénztárak portfóliói kockázattól függően 2,2-18,51%-os hozamot értek el tavaly, a befektetési tevékenységen elért eredmény pedig 82,14 milliárd forintot tett ki – mondta el Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a mai sajtótájékoztatón.

A tavalyi évre vonatkozó főbb eredmények

A szövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak év végén 1009 milliárd forintra növelték összesített vagyonukat.
A tagpénztárak portfóliói kockázattól függően 2,2-18,51%-os hozamot értek el, a befektetési tevékenységen elért eredmény 82,14 milliárd forintot tett ki.
2014 év végén az önkéntes pénztárak 1,1 millió taggal rendelkeztek, ami éves szinten stagnálást mutat.
Az egy főre vetített vagyon 12,1%-kal, 932 ezer forintra emelkedett év végén.
Az egyéni befizetések összege is kimagasló volt, tavaly összesen több mint 61 milliárd forintot tett ki, ami 20%-kal magasabb a 2013-as adatokhoz viszonyítva.
A munkáltatói befizetések is meglódultak, tavaly összesen 36,4 milliárd forintot kitéve.

onyp_hozamok-20150211

Lehoczky szerint az önkéntes pénztárak tavalyi jó teljesítménye utat nyithat a taglétszám bővülése felé. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy tavaly az új belépők száma 8%-kal nőtt, ráadásul a pénztárak működési kiadásai is csökkentek.

A taglétszám növelését segítheti, amennyiben az elkövetkező időszakban nagyobb teret nyernek az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások a cafeteria-rendszeren belül, valamint maguk a munkáltatók is ösztönöznék az ebbe az irányba való elmozdulást – hangsúlyozta Lehoczky László, a portfolio.hu cikkében. A bejegyzésen az égészségpénztári hozamok is megtekinthetőek, szintén jelentős hozamokról árulkodva.

Ezek szerint mégsem olyan megbízhatatlanok és „rosszindulatúak” ezek a pénzintézetek, ahogyan azt a kormány aposztrofálta a 3000 milliárd forintnyi MANYUP tartalék államosításakor.

Hó-gondok

Bár csodás dolog a hóesés, és ingergazdag világbunkban érthetően jobban felkelti az emberek figyelmét a téli hó, azért vannak valamivel érdekesebb esetek is. Sokat gondolkodtunk, hogy kezdjen-e el a DélZalaPress is havas fotókat közölni és ötpercenként beszámolni arról a tényről – melyet egyébként legalább 1 hete hallani valamennyi országos médiumból -, miszerint esik a hó, és mint tudjuk olyankor vagy nagyon nyomós indokunk kell legyen a közlekedésre, vagy egyáltalán el se kellene indulnunk. Előbbi esetében persze fontos kiemelni, hogy ha már menni kell, akkor azt tegyük a lehető legnagyobb körültekintéssel.

Mi is kellünk hozzá

Mi is kellünk hozzá

Azt az elcsépelt szófordulatot sem szeretnénk használni, miszerint „az időjárásnak/körülményeknek megfelelően kell vezetni”, mert ezt számtalan módon lehet értelmezni, egészen addig, míg ki nem lyukadnak az univerzális ténynél: a hó, a hideg, a szél, és az egyébként mindenki által ismert rossz minőségű közúthálózat elegye életveszélyes lehet.
Ez a lakóingatlanokra is érvényes, hiszen gyakoribb lapátolás és megfelelő gondosság esetén hamarabb járhatóvá válnak járdáink és bejárataink, mintha többnapnyi letaposás után állnánk neki kotorni a már tömörödött csapadékot. Igaz tehát, hogy mi magunk is sokat tehetnénk környezetünk biztonságosabbá tételéhez – feltéve, ha nincs közöny -, ugyanakkor nehéz bármit mondani az „ha az önkormányzat szarik rá, akkor én nem fogom csinálni helyette” típusú általános reakciókra. – mondta egy társasház képviselője. Emellett fontos tudni, hogy mi magánterület, mi közterület, és a rendelet annak takarításáról miként rendelkezik.
A dolog ezzel ellentétben nem ilyen fekete-fehér, ha ugyanis közterületről van szó, és a lakók bejelentést tesznek, ha nem is azonnal, de rövid időn belül az illetékesek is lépni tudnak, ám ezt gyakran figyelmen kívül hagyják az emberek, mivel jellemző az inaktivitás is ilyen esetben. – tudtuk meg szakemberektől.

Másik oldal

Az érem másik oldala a felkészültség. Még decemberben volt valami halvány remény arra – mikor az első kisebb hó leesett -, hogy 2015-re felnőttünk a (enyhe) tél átvészelésére. Majd amikor jön az újfent beharangozott hóvihar, ismét leblokkol a rendszer. Már az Origo.hu oldalán is beszámoltak róla, hogy Kanizsán még a hótoló is elakadt. Szinte érthetetlen, hogy Ausztriában, ennek a csapadékmennyiség többszörösét miként képesek mégis infrastruktúrálisan, szervezetileg és morálisan is jobban kezelni.

Be kell látni, hogy a télre való felkészülés nem egyenlő a téligumival (ha van), vagy közvetlenül a havazáskor figyelmet felkelteni a lehetséges veszélyekre. Az alapvetően mezőgazdasági területeket átszelő zalai utakat igen kevés esetben védik manapság hófogó-hálók, vagy sűrűbb aljnövényzet, fák, esetleg kisebb erdőségek. Ezek megléte éppen kompenzálni tudná a hókotrók felkészültségét, mely a havazás előtt a szakemberek szerint mindig megfelelő mennyiségben és állapotban állnak rendelkezésre, majd havazás után kiderül: az ilyen esetekre nem lehet teljesen felkészülni. Legalábbis idehaza. Joggal mondják a szakemberek, hogy az embereknek is kutyakötelessége alkalmazkodni, és megtenni mindent a biztonságért, ugyanakkor ezzel szembenáll, hogy esetenként a felelős szervek sem állnak a helyzet magaslatán. Ennek okáról napestig lehet vitatkozni, de Simicska Lajos-féle bölcsesség alapján („míg én vagyok, minden van”) vélhetően erőforrásra lenne nagyobb szükség.

Jellemző kép volt a hétvégén Zalában

Jellemző kép volt a hétvégén Zalában

Ezzel valamelyest szembenáll, hogy a városban az üzlet- és lakástulajdonosok igyekeznek takarítani (tartva a vegzálástól, bírságtól) annak érdekében, hogy megközelíthetőek legyenek. Ugyanakkor a közterületek nem minden esetben vannak a megfelelő minőségben „karbantartva”.  Ez jellemző a Király úttól a Főúton át, az Erzsébet téren keresztül szinte valamennyi helyszínre. Ezek viszonylag nagy gyalogosforgalmú területek. Egyik olvasónk például arról számolt be, hogy a pénteki hóvihar idején az Erzsébet téren szórták a havat az illetékesek, míg a járdák gyakorlatilag járhatatlanok voltak. Bizonyos esetekben tehát nemcsak pénz, hanem rendszer-szintű problémával találkozunk, ami az utca emberének egyszerűen csak a logika hiányaként tűnik fel. Legalábbis átvágni a téren kisebb prioritás, mint a körülötte levő járdák. (Egyébként ez hétfőre egész tűrhető mértékben változott)

A lényeg tehát, hogy a vásár kettőn áll. Az időjárás és körülményei mindenkié, és nemcsak az embereké, valamint nem csak az önkormányzaté. Kellő empátiával és odafigyeléssel jelentősen javulhat a közlekedés/biztonság is!

Káros időtöltés: 150 ezer forintnyi kár a festékszórók miatt

A tavaly nyári festékszórós-garázda akció ügye a végkifejlethez ért. Mint a Zalaegerszegi Járási Ügyészség tájékoztatójából kiderült, a bűncselekményeket két fiatalkorú lány követte el Kanizsán, tettükkel mintegy 150 ezer forint kárt okozva. A bűncselekmény során 9 autót, orvosi rendelő falát, valamit kirakatokat fújtak le, egyenként több ezer forintos kárt okozva. Büntetésről egyenlőre nem érkezett információ.

Ez az eset önmagában is problémás, és a várható büntetésen túl még számtalan kérdést is felvet. Nem egyedi eset a fiatalkorúak közt elkövetett rongálási bűncselekmény, hiszen a Letenyemédia korábbi tudósításaiból is kiderült, más településeken is igen furcsa és káros időtöltést választanak a fiatalok. Ennek nyilvánvalóan számtalan, főként szociológiai oka lehet, ami adódhat a felesleges energiák levezetésének lehetőségének hiányából, családi háttérből, társaik figyelmének felkeltéséből stb.

A torok barátja

Reggel arra ébredünk, hogy kapar, reszel a torkunk, fáj a nyelés, a beszéd:  ez mindig a kezdődő influenza jele. Ugye ismerős érzés?

A két-három napig tartó torokfájás aztán elmúlik, mikor elkezd folyni az orrunk, lázasak leszünk, fáj minden tagunk. De akkor már köhögünk is, eleinte csak kicsit, aztán egyre jobban és egyre gyakrabban. Sokszor előfordul, hogy a köhögés nem is múlik el a nátha többi tünetével együtt, hanem makacsul megmarad, szárazzá és kínzóvá válik. Ilyenkor komoly segítség Gyuri bácsi-féle Torok barátja tea, mely köhögést csillapító, légutakat tisztító, köptető hatású növényekből áll.

Ilyenek  például a kakukkfű, a martilapu, a tüdőfű és a bodza.

unnamedA megfázásos eredetű köhögést két-három nap alatt elmulasztja napi egy csésze tea.  Egy csapott evőkanál teafüvet forrázzanak le 2,5 dl vízzel, fedjék le, majd 15-20 perc után szűrjék le. Ízesíteni semmivel nem szabad!
Reggel készítsék el, de ne igyák meg egyszerre, mert erős szédülést okozhat érzékeny egyéneknél. Kortyolgassák a nap folyamán, estére fogyjon el a csésze tea!

Biocentrum – Kanizsa Centrum

 

Fánkfesztivál hetedszerre

Idén februárban immáron 7. alkalommal kerül megrendezésre a város egyik legdinamikusabban fejlődő gasztronómiai fesztiválja, mely rövid idő alatt népszerűvé vált a környéken. A VOKE Kodály Zoltán Művelődési Központ által megrendezett eseményen a kíváncsi édes szájúak mellett temérdek fánkkészítő jelenik meg, hogy fánkjaik megmérettessenek a versenyben.

Az elkészítésben szinte korlátlan variáció áll rendelkezésre, de a különleges finomságokon kívül éppúgy szerepet kap a pálinka és a bio élelmiszer is, de a kávé és tea szerelmesei is találnak kóstolni valót.
A program során arcfestés és más gyermekfoglalkozások is rendelkezésre állnak.

A versenyre 3-5 fős csapatok jelentkezését várják több kategóriában: profik-amatőrök, hozott-helyben sütött, hagyományos-különleges fánkok. A nevezési díj 1500 Ft csapatonként, melyet a nevezési határidőig (Február 2) kell befizetni a részvételhez. Ezt személyesen vagy átutalással is megtehetik.

Az eseményt a rendezvény fővédnöke, Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő nyitja meg mely után változatos – a korábbi évekből már megszokottá vált – folklór és népzenei előadások, fúvószenekari, valamint ének és tánc előadások színesítik a délutánt. A programot tombolasorsolás és Wolf Kati koncertje zárja majd.

A hétvégéi program ezúttal is ingyenes lesz.

Plakát 2015

VII. FÁNKFESZTIVÁL Felhívás -page-002

Foglalkoztatás javítás a hátrányos helyzetűek számára Zalában

Zala megyében 2,93 milliárd forintot fordítanak a hátrányos helyzetű emberek elhelyezkedését, társadalmi beilleszkedését, foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő programokba – közölte Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja csütörtökön az MTI-vel.

Az európai uniós finanszírozással megvalósuló projekt 2011. májusában indult, és az idén április végén zárul le. Célja a foglalkoztathatóság növelése, az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a diszkrimináció csökkenése.
A programba a múlt év decemberéig 3767 álláskeresőt vontak be, igényekre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokat és támogatásokat és biztosítottak számukra.
A programban résztvevők csaknem 30 százaléka 25 év alatti pályakezdő, 22 százaléka pedig már betöltötte az 50. életévét. A tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek aránya mintegy 20 százalék, és csaknem 15 százalék alacsony iskolai végzettségű – olvasható a munkaügyi központ honlapján.
A program keretében 1853 álláskereső részesült bér- és bérköltség támogatásban, több mint 150 esetben pedig a vállalkozóvá válásukat segítették. Közzel 40 ember a lakhatási, vagy az útiköltség támogatást vehette igénybe.
A projekt kezdete óta 104 képzést indítottak, ebből 32 képzés 2014-ben kezdődött. Egyebek közt szakács, bérügyintéző, uszodamester, valutapénztáros képzéseket tartottak, de az álláskeresőknek oktattak vállalkozási ismereteket és digitális írástudást is.
A program keretében humánszolgáltatást is nyújtottak,   álláskeresési, pályamódosítási tanácsadást tartottak, oktatták az álláskeresési technikákat, motivációs tréninget tartottak, de idetartozott a mentori szolgáltatás és munkaközvetítés is. Ezeket a szolgáltatásokat 6790 ember vette igénybe.

(MTI)

Molnár Flóra ismét remekelt

Az antwerpeni pénzdíjas versenyen 2. helyezést ért el a kanizsai úszólány.

Korábbi sikereit a hétvégén tudta szaporítani Flóra 50 m-es gyorsúszásban. A verseny különlegessége, hogy olyan klasszisokkal vett részt ezen a versenyen Flóra, mint Gyurta Dani, Hosszú Katinka és Jakabos Zsuzsanna.
Legközelebb két hét múéva, Németországban kerül sor versenyre!

1 6 7 8 9 10 31