Pintér szerint nem érte meg egyeztetni Martonfával a menekülttáborról – Sormásnál is meg fogják építeni

Egy hírportál Nagykanizsának és térségének, Dél-Zalának
Idén első alkalommal harminc veleszületett szívbetegéggel élő gyermek és testvéreik számára szervezett élményterápiás tábort a zalaszabari Zobori KalandoZoo keretében működő Holnapocska Tábor. Az Országos Kardiológiai Intézet vezető szakemberei és munkatársai, valamint a csatlakozó civilek önkéntes munkájával zajló terápia célja, hogy az érintett gyermekek is megtapasztalják azokat az élményeket, mint egészséges társaik, ezzel támogatva teljes rehabilitációjukat.
Kötélpályán egyensúlyozó, különleges, elsőre szinte nyaktörőnek látszó nyári szánkópályán száguldozó, vagy éppen csúszdán lecsúszva színes műanyaggolyók közé merülő gyerekek fogadták azokat az újságírókat, akik azért érkeztek, hogy találkozzanak több tucat veleszületett szívbetegséggel élő gyermekkel. De hiába keresték őket, helyettük boldog, önfeledt lurkókat találtak, akiken egyáltalán nem látszott, hogy nemrégiben kimerítő és hosszas kórházi kezelésen estek át. A festői környezetben lévő zalaszabari kalandpark éppen ezt tűzte ki célul: a betegségükből lábadozó gyerekek számára élményekkel megmutatni, hogy ők is pontosan olyanok, mint egészséges társaik.
A szívbeteg gyerekek kezelésében mi az orvosi segítséget adjuk, kardiológiai, vagy szívsebészeti beavatkozásokkal, de ahhoz, hogy visszakerüljenek a normális életbe, nagyon fontosak az ilyen lehetőségek. Kalandtábornak hívjuk, de valójában életmód-tábor, hiszen megmutatják számukra, ők is képesek ugyanúgy élni, mint egészséges társaik. Ennek a gyógyulásban legalább akkora szerepe van, mint az orvosi beavatkozásoknak – mondta Dr. Ablonczy László, az Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központ Gyermek-kardiológiai osztályának helyettes vezetője az újságíróknak.
A végeredmény rendkívül látványos, mert kívülről nem tudjuk megmondani, melyik gyermek milyen szívsebészeti, vagy gyógyszeres kezelésen esett át, hiszen mindegyikük egyforma sebességgel rohan, mászik, küzd, és jól érzi magát – tette hozzá kollégája, Dr. Prodán Zsolt szívsebész, az Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központ Csecsemő- és gyermek-szívsebészeti osztályának főorvosa.
Ezeket a gyerekeket hosszabb-rövidebb időre kiszakították a normális életből, ez a tábor pedig segít abban, hogy újra megtanuljanak nevetni, szaladni és élvezni a mindennapokat, visszatérni a hétköznapokba – foglalta össze élményeit Vereckei Ákos olimpiai bajnok kajakozó, aki szintén részt vett az újságírói önkéntes napon.
Az Erzsébet-program fennállásának első négy évében az idei évvel együtt ‒ több mint 600 ezer ember számára nyújtott pihenési lehetőséget, ebből több mint 300 ezer a gyermek. A Holnapocska Táborral kialakított együttműködés új elem a programban, amellyel hosszú távra tervez a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány – hangsúlyozta Erdős Balázs pályázati programvezető.
Az első, veleszületett szívbeteg gyermekeknek szervezett élményterápiás táborban összesen 40 gyermek vesz részt. Közülük 29-en a kórházi kezeléseket követően – ketten szívátültetésen átesve, többen pedig további műtétekre várva – üdülnek 11 kísérő testvérükkel együtt, akik az önkéntesek mellett segítik reintegrációjukat. Ugyanazokat a kalandokat élhetik át, mint egészséges társaik: számtalan, bátorságukat is próbára tevő csúszda, kötélpálya, íjászat, óriáshinta, trambulinok, valamint állatsimogató, jól felszerelt ökoház és játszóterek várják őket nálunk – foglalta össze az egy hetes programot a Holnapocska Tábor alapítója, Szabadics Zoltán.
A szívbetegséggel született és szívműtéteken átesett gyermekek otthon nagyon szoros védőhálóban élnek, számukra különösen fontos, hogy kórházi harcaikat feledhessék, ehhez nagyon nagy segítség a részükre szervezett tábor. Életre szóló élményeket és barátokat szerezhetnek az itt töltött egy hét alatt. Az orvosi munka kiteljesedéseként élem meg, amikor látom, pillanatok alatt feloldódnak bennük a korábbi gátak, és állapotukat elfeledve élvezik a tábor nyújtotta élmények minden pillanatát – idézte fel tapasztalatait Dr. Tordas Dániel, aki szintén az Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjának munkatársa, és a tábor önkéntes orvosa.
Az alapító Szabadics házaspár – Szabadics Zoltán és Szabadicsné Rádi Éva – idén hat térítésmentes tábort szervezett több mint 80 önkéntes közreműködésével. A munka anyagi hátterét részben a kalandpark bevételei biztosítják, ez évtől pedig az Erzsébet-program is támogatást nyújt a működéshez.
(Résztvevők a Jobbik demonstrációján, amelyen a bevándorlók számára tervezett sormási befogadóállomás ellen tiltakoztak Nagykanizsán 2015. augusztus 10-én. MTI Fotó: Varga György)
(Forrás: MTI – vg.hu)
Érdekes cikket jelentetett meg a Kanizsa Újság, miszerint kényszertörlésre került a Kanizsa TV új vezetőjének, Péter Árpádnak korábbi cége és egy ellenzéki képviselő szerint emiatt Péter nem lehetne cég vezető tisztviselője sem.
Nagy levegő…..
„A pénteki sajtótájékoztatón elhangzott: Nagykanizsa önkormányzata 2015. június 25-i ülésén nevezte ki Péter Béla Árpádot a Kanizsa TV Kft. ügyvezetőjének 5 éves időtartamra, 2015. július 1-től 2020. június 30-ig. A mai napon, tehát pénteken, elérhető cégkivonat alapján a fenti változás nem emelkedett jogerőre.
– Nyilvános adatok alapján utánakerestünk, hogy ennek mi lehet az oka. Kiderült, hogy szintén a mai napon lekérdezett adatok alapján Péter Béla Árpád által korábban vezetett és részben tulajdonolt cég, 2015. május 26-án jogerősen kényszertörlésre került – állította Horváth Jácint.
Majd úgy folytatta: a Cégközlöny 2015. április 22-i számában megjelent nem jogerős végzés alapján, „A bíróság Péter Béla Árpád vezető tisztségviselőt eltiltja a végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig attól, hogy gazdasági társaságban többségi befolyást szerezzen, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője – összegezte az önkormányzati képviselő, aki eztán kérdéseket tett fel Dénes Sándor polgármesternek, és a kinevezést megszavazó fideszes többség felé a következő közgyűlésre.
Tudtak-e önök a kinevezéskor a fenti tényállásról, erről tájékoztatta-e önöket a pályázó?
A közgyűlés általi kinevezés után a cégbíróság felé a szükséges dokumentumok benyújtásakor kiderült-e a fenti folyamatban lévő ügy?
Milyen intézkedéseket tettek, mikor kiderült önök számára a fenti tényállás?
Tudomásuk szerint Péter Béla Árpád megfellebbezte-e a fenti végzést, és ha igen, mikor várható jogerős döntés az ügyben?
Hogyan történik jelenleg a Kanizsa TV Kft. ügyvezetői feladatainak ellátása a fenti végzés tükrében, veszélyezteti-e ez a TV működését?
Személyes érintettség okán megkerestük Péter Árpádot, aki az alábbiakat közölte lapunkkal:„a cég működésében semmiféle fennakadást nem okoz a volt cége ellen folyó eljárás. A Kanizsa TV, ahogy eddig is, a nézőket szolgálja, és ezután is ezt teszi majd. „
(Forrás: Kanizsa Újság)
Számos esetben halljuk, hogy rablás történt valahol, de ha jobban megvizsgáljuk a körülményeket vagy az eset hátterét, kiderül, hogy nem rablásról, „csupán” lopásról van szó. Van tehát különbség a két kifejezés között vagy ugyanazt jelenti mindkettő?
A közbeszédben a legtöbb ember a rablás és lopás kifejezést egymás szinonimájaként használja, pedig jogi szempontból két külön bűnesetről beszélünk, aminek megítélése is más a büntetőjogban.
A lopás a Büntető Törvénykönyv szerint az, ha valaki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A rablás pedig szintén a Büntető Törvénykönyv megfogalmazásában: aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el valaki mástól, hogy ezért ellene erőszakot, vagyis élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Továbbá az is rablásnak minősül, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása érdekében erőszakot, vagyis élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
Jól látszik, hogy mindkét bűntett megfogalmazása hasonló, a rablás is ugyanúgy kezdődik, mint a lopás, ám lényeges különbség, hogy a rablás erőszakos cselekményt feltételez.
A lopásnál a rablás egy sokkal súlyosabb büntetőjogi tényállás, hiszen nem csak elveszem valaki más dolgát azért, hogy az enyém legyen (eddig lenne lopás), hanem ennek érdekében, még arra is képes vagyok, hogy a tulajdonoson vagy bárki máson erőszakot alkalmazok, akár úgy is, hogy az életét veszélyeztetem.
A rablás megfogalmazása tartalmazza azt az esetet is, hogy ha valaki például bemegy egy házba, hogy onnan dolgokat eltulajdonítson (vagyis lopni megy be), ám tetten érik, emiatt megijedve erőszakot alkalmaz, így rabló válik belőle. A rablás büntetése is súlyosabb: kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Rablásnak bárhol áldozatul eshetünk, nem csak a lakásunkban. Ha egy nyílt utcán valaki elragadja tőlünk a táskánkat erőszakosan, ez éppúgy rablásnak minősül, mint ha valaki egy sötét utcán leüt és elviszi a dolgainkat. Lopás sem csak betöréses lehet: ha a strandon valaki elemeli a pénztárcánkat, miközben mi a vízben strandolunk, akkor bizony lopás áldozataivá váltunk.
Tény egyébként – legalábbis a statisztikák kimutatása szerint -, hogy a rablások majdnem fele a nyílt utcán történik, és általában egy személy ellen követik el (a már említett táskalopás, nyaklánc letépése, autófeltörés, stb.). Éppen emiatt az is tény, hogy a nagyvárosokban sokkal több rablás történik, mint a kisebb városokban, falvakban.
Ha a tavalyi statisztikákat vizsgáljuk, akkor jól látható, hogy a boltokban, üzletekben az összes bűncselekmény 88 százaléka lopás, míg rablás jóval kevesebb esetben fordul csak elő.
Mit tehetünk?
Ha rablás áldozatai vagyunk, akkor a legegyszerűbb cselekvési mód, ha „hagyjuk magunkat”, vagyis azt tesszük, amit a rabló mond. Az ő célja egyértelmű, minél hamarabb elfutni a helyszínről a megszerzett zsákmánnyal. Ha ellenkezünk vagy ellenállunk, netán fenyegetőzünk, akkor ezzel azt váltjuk ki a rablóból, hogy még idegesebb, dühösebb lesz, és a zsákmány érdekében még bántalmazhatja is áldozatát.
Sormáson kívülre, egy korábbi honvédségi lőtér területére is kerülhet a településre tervezett ideiglenes befogadótábor – hangzott el az M1 aktuális csatorna péntek esti Híradójában.
Pőcze Edit, a Zala megyei település polgármestere az M1-nek elmondta: azt kérte Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy a tábort 3-4 kilométerrel távolabbra építsék meg a falutól. Péntek reggel a tárca helyettes államtitkárával megnézték a területet, aki azt mondta készít egy előterjesztést a miniszternek – mondta a polgármester.
A Magyar Közlöny július 31.-i számában jelent meg a kormányrendelet a Baranya megyei Martonfára és a Zala megyei Sormásra tervezett új ideiglenes befogadó állomásokról.
A települések többször tiltakozásukat fejezték ki a táborok miatt.
Korábban Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a települések vezetőivel folytatott tárgyalások után az MTI-nek elmondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy a két településen megőrizze a közbiztonságot és biztosítsa a települések zökkenőmentes mindennapi életének feltételeit.
Az államtitkár érthetőnek nevezte a lakossági aggályokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újonnan létrehozandó állomást rövid időre tervezik, és a megvalósítás alatt is folyamatosak lesznek a kormányzati egyeztetések.
Az ezer-ezer fős nyitott intézményekben a menekültkérelem elbírálásáig helyezik el az illegális migránsokat – közölte.
Nagykanizsán a 61-es főút Kaposvári úti szakaszán kedden reggel negyed 7 körül egy személyautó és egy tehergépjármű frontálisan ütközött. A nagykanizsai hivatásos tűzoltók egy sérültet a személygépkocsiból feszítő-vágó berendezés segítségével szabadítottak ki, majd átadták a mentőszolgálat szakembereinek. Ezt követően áramtalanították a járműveket. A műszaki mentés idejére teljes útlezárás volt a főút érintett szakaszán. (Fotók: Nagykanizsa HTP – BM – OKF Médiaszerver)
Nemcsak a zalai Sormásra és a baranyai Martonfára tervezett ideiglenes befogadóállomások építése ellen szervezett demonstrációt hétfő estére a Jobbik Nagykanizsára, de mint a felszólalok kifejtették, Magyarországon sehol sem akarnak ilyen létesítményeket.
A Nagykanizsa központjában, az Erzsébet téren megtartott demonstráción mintegy 400-500 résztvevő volt, néhányan közülük jobbikos vagy nemzeti színű zászlót tartottak a kezükben, de a Jobbik ifjúsági szervezetének és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak is magasba emelték a lobogóját. Néhányan transzparenseket is tartottak, egyebek mellett „Stop! Nagykanizsa, Magyarország nem kér a menekültekből!” felirattal.
A megmozduláson felszólalt a sormási „civil ellenállók” egyik képviselője, Géczi Zoltán, majd Nagykanizsa jobbikos önkormányzati képviselője, Gábris Jácint, később pedig Csényi Gabriella, Martonfa alpolgármestere, a tervezett létesítmények ellen szólva.
Beszédet mondott Ander Zoltán, a Jobbik parlamenti képviselője is, aki egyebek mellett azt fejtegette, hogy nem a magyarság bűne, ami a menekültek hazájában történt, ezért „oldják meg az amerikaiak”. Magyarország „nem veheti a vállára a nyomorgó harmadik világ keresztjét” – fogalmazta meg többek között a jobbikos politikus.
A nagyjából egyórás demonstráción a martonfaiak és a sormásiak nevében petícióhoz is aláírásokat gyűjtöttek a hallgatóság körében. A két, befogadóállomás létesítésére kijelölt település lakói a köztársasági elnökhöz szeretnék eljuttatni tiltakozásukat, mert alkotmány- és törvényellenesnek tartják a táborok építéséről szóló kormányhatározatot. MTI
(Fotók: MTI – Varga György)