Végső búcsút vettek Balázsovits Lajostól, a nemzet színészétől

(Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának koporsóját viszik a búcsúztatás után a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

Családja, barátai, pályatársai és tisztelői kísérték utolsó útjára Balázsovits Lajost, a nemzet színészét, színházi rendezőt és színigazgatót, érdemes művészt kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

„Láttuk az ifjút, ki a miénk volt: szomszéd és barát, fiúgyermek és iskolatárs, tőle is búcsúzunk most” – hangsúlyozta búcsúbeszédében Balogh László, Nagykanizsa polgármestere, aki szerint egy bölcs emberért, a nagyformátumú, hallhatatlan színészért, rendezőért és színházigazgatóért, a nemzet színészéért, egy érett emberért is szól most a harang.

(Balogh László, Nagykanizsa polgármestere búcsúbeszédet mond Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

A polgármester kiemelte: Balázsovits Lajos művészalakja él tovább fiatal kollégái generációinak sokaságában, „hangjuk dallamában, formát adó mozdulataiban. Szelleme él tovább filmjeiben, Jancsó Miklós, Mészáros Márta és Sára Sándor alkotásaiban.”. Balogh László hozzátette: őrizni kell e nagyívű, halhatatlan színészi pályát és a rendezői munkát, „a csínytevő fiatalt, és az elismert díszpolgárt és a függöny mögött álló embert”.

(Cserhalmi György Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész, a nemzet színésze gyászbeszédet mond Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

„Ez eddig a legnehezebb közös munkánk, drága Lajosom. Nem is bírok vele! Fel kéne nőni ehhez is, mint annyi mindenhez az életben…” – fogalmazott Cserhalmi György Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, aki a pályatársak és barátok nevében búcsúzott Balázsovits Lajostól.

„Már 54 éve ismerkedünk, főiskolán, munkában, civilben, kamerák előtt és mögött és itt-ott az országban.” – emlékezett vissza több mint fél évszázados barátságukra, számtalan közös munkájukra Cserhalmi György, aki felidézte az Élve vagy halva című film forgatását is, ahol Balázsovits Lajos Noszlopy Gáspárt alakította és saját maga vállalta a kaszkadőr munkát is.

Cserhalmi György emlékeztetett arra, hogy Balázsovits Lajos számtalan díjat kapott és emellett szülővárosa díszpolgára és a nemzet színésze is volt. „Fantasztikus neveket előztél meg a szavazáson és hidd el Lajos, könnybe lábadt a szemem, annyira büszke voltam rád” – hangsúlyozta. „.Vagy, vagy nem vagy? És te vagy, mert voltál és leszel – mert vagy. A magam részéről én folytatom az ismerkedést veled. és csak a következő viszontlátásig búcsúzom, de addig is ölellek drága Lajosom. Isten kísérjen utadon” – búcsúzott Cserhalmi György a színésztől.

(Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színésznő, énekes gyászbeszédet mond édesapja, Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színész édesapjától búcsúzva hangsúlyozta: amerre csak járt, nyomott hagyott maga után. „Az én apukám volt az Éliás királyfi, a palacsintás király, a Kalmár tanárúr az Abigélből, a Feldobott kőből a Pásztor Balázs, a Fényes szelekből a Fekete Laci, az Őrjárat az égenből a Dávid Gyula és ő a Béla király és a Husz János a színházban. És sorolhatnám, itt állhatnánk napestig, hogy mennyi minden az én apukám az embereknek” – fogalmazott Balázsovits Edit.

„Azon gondolkodtam a napokban, hogy vajon Jancsónak, Sára Sándornak, Makk Károlynak, Cavaninak, Pasolininek, Fellininek, Viscontinak, milyen voltál” – mondta, kiemelve, hogy édesapja nem akart Olaszországba menni, ő magyar színész akart lenni a Madách Színházban és a Vígszínházban.

Felidézte, hogy később a Játékszín igazgatójaként is nagyon szerették. „Akik veled dolgoztak, tűzbe mentek volna érted. Tudtál valami olyat a színházról, amit kevesen…” – hangsúlyozta Balázsovits Edit, aki édesapja utolsó naplóbejegyzésével zárta sorait: „az élőket hívom, a hallottakat megsiratom, a villámokat megtöröm”. Balázsovits Lajos hetvenhat éves korában, július 19-én hunyt el. MTI

Elhunyt Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, Nagykanizsa díszpolgára

Hetvenhat éves korában elhunyt Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja – tudatta a Nemzeti Színház szerdán az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a Balázs Béla-díjas művészt, aki 2012-ben vonult végleg vissza a színházi világtól, hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után szerdán Budapesten érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Balázsovits Lajos 1946. december 4-én született Nagykanizsán. 1965 és 1969 között végezte el a Színművészeti Főiskolát, 1968-ban, még főiskolásként állt először kamera elé Makk Károly Isten és ember előtt című filmjében.

(Hetvenhat éves korában elhunyt Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező és színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A felvétel 2019. november 6-án készült az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisán. MTI/MTVA/Zih Zsolt)

Ezt 1969-70-ben számos szerep követte: Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában játszott Kovács Kati partnereként, akivel Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjében is együtt szerepelt. A Sára Sándor rendezte Feldobott kőben, majd Jancsó Égi bárányában, Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! és Rózsa János Bűbájosok című filmjében is játszott.

Az 1970-es évek elején a világhírű olasz rendező, Luchino Visconti szemelte ki Tadzio szerepére (Halál Velencében, 1971). A szerepet ugyan egy, a figurához korban közelebb álló tizenéves svéd színész kapta meg, de Visconti támogatásával külföldi bemutatkozási lehetőséget kapott, 1974-ben Liliana Cavani olasz filmrendezőnő Milarepa tibeti jógiról készült filmjének főszerepét játszhatta el. A fiatal színészt a magyar rendezők gyerekfilmekben is előszeretettel foglalkoztatták, játszott Kovács András Staféta (1971) és Palásthy György Hahó, a tenger! (1971) című filmjében és számos tv-filmben.

Ő alakította Kalmár tanár urat a Zsurzs Éva rendezte, négyrészes Abigél című televíziós filmsorozatban 1978-ban. Rényi Tamás Élve vagy halva (1980) című történelmi kalandfilmjében Noszlopy Gáspár alakját formálta meg. Szerepelt Szabó István Oscar-díjra jelölt művében, a Bizalomban (1980) és Fábri Zoltán Requiemjében is (1981).

A filmszerepekkel elhalmozott művész színházi pályafutása 1968-ban a Madách Színházban kezdődött, majd 1974-től a Vígszínházban folytatódott. 1979-ben csatlakozott a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) színtársulatához. 1982-ben visszatért a Madáchba, 1991-ben pedig a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1990-92-ig a Magyar Színészkamara ügyvivője volt.

(Balázsovits Lajos színművész a 2020-as Város Napi ünnepségen Nagykanizsán)

A korábban lírai alkatú, idővel karakterszínésszé vált művész életében a filmezést – bár Jancsó szerepajánlatait továbbra sem utasította vissza – végül csaknem teljesen háttérbe szorította a színpad, amikor 1992-ben nemzeti színházi tagságát a Játékszín igazgatói székére cserélte fel; 2012-ig igazgatta a teátrumot, amelynek éléről húsz év után távoznia kellett, mert a színház állami támogatását megvonták, majd magánkézbe adták.

Elnyerte 1969-ben a magyar filmszemle díját, 1982-ben kapta meg a Balázs Béla-díjat, 1987-ben az érdemes művész címet, 2015-ben Örökös Tagságot kapott a Halhatatlanok Társulatában. 2022-ben, Haumann Péter helyére választották meg a nemzet színészévé. Özvegye, Almási Éva Kossuth-díjas színésznő szintén a nemzet színésze.

Balázsovits Lajos színésznek, színházi rendezőnek, színigazgatónak, mint a város szülöttjének a szakmában elért országos elismertségéért a „A Nagykanizsa Megyei jogú Város Díszpolgára” díjat adományozta a város közgyűlése 2020-ban.