Cseresnyés: a keresetek továbbra is dinamikusan emelkednek

Az év első felében is tovább folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január-júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január-júniusi adatait kommentálva pénteken az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH legfrissebb közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege.
Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek.
Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon.
A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A közleményben kifejtették, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban.
Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek.
A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek – olvasható az NGM közleményében. MTI

Cseresnyés: 26 ezer diák dolgozik a nyári diákmunka program keretében

A nyári diákmunka program keretében 26 ezer tanuló vállalt munkát az önkormányzatoknál vagy az önkormányzati fenntartású intézményeknél – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter kiemelte: a fiatalok az önkormányzatoknál jellemzően adminisztratív, az önkormányzati fenntartású intézményeknél (óvoda, iskolai konyha, kertészet) kisegítő feladatokat tudnak ellátni.
A nyári diákmunka program főként azoknak a fiataloknak ad munkalehetőséget, akik olyan településen, vagy földrajzi régióban élnek, ahol a piaci körülmények között nehezebben tudnának munkát találni. Az államtitkár példaként említette Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ahol több mint 4000 tanuló dolgozik a program keretében.
Cseresnyés Péter szerint a nyári diákmunka program azért fontos és hasznos a fiataloknak, mert ez munkakultúrát közvetít számukra, munkatapasztalatot szereznek, és a későbbi munkahelyük kiválasztásában is segíti őket.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a fiatalok foglalkoztatottsága 26-27 százalék között mozog, munkanélküliségi rátájuk pedig 15 százalék alá csökkent. MTI

Cseresnyés: jövőre is folytatódik a munkahelyvédelmi akció

Jövőre is folytatódik a 3 éve indított munkahelyvédelmi akció, amely jelentősen hozzájárult a munkanélküliség és a munkáltatók terheinek csökkentéséhez – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Cseresnyés Péter felidézte, hogy a program évente átlagosan 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti, és indulása óta idén áprilisig már több mint 400 milliárd forinttal csökkentette a munkáltatók terheit.

cseresnyés péter államtitkár

Az ehhez szükséges forrás, 130-140 milliárd forint megtalálható a 2017-es költségvetésben is, a nagyságrend hasonló a tavalyihoz és az ideihez – mondta az államtitkár.
A program azoknak a munkavállalóknak az elhelyezkedését segíti, akik élethelyzetüknél vagy életkoruknál fogva hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, a 25 évnél fiatalabb pályakezdő fiataloknak, a kisgyermekes édesanyáknak, a tartósan munkanélkülieknek, az alacsony iskolázottságúaknak, valamint a nyugdíj felé közeledő, 55 év felettieknek. Foglalkoztatásukat a munkáltatóknak nyújtott adókedvezményekkel ösztönzi a kormány.

A munkahelyvédelmi akció a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását segíti legnagyobb arányban, a program 338 ezer 55 év feletti munkavállaló állását védte meg, emellett több mint 160 ezer pályakezdő fiatal foglalkoztatását és mintegy 40 ezer kisgyermekes édesanya munkahelyének megőrzését segítette.

Az alacsony iskolai végzettségű, szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó 290 ezer ember után szintén támogatást tudtak igénybe venni a munkaadók. A program 30 ezer tartós álláskereső foglalkoztatását is segítette. A program kedvezményei a mezőgazdaságban mintegy 20 ezer embert érintettek.

Az államtitkár megemlítette: 2013-ban 97 milliárd forint, 2014-ben mintegy 125 milliárd forint, 2015-ben pedig több mint 135 milliárd forint volt a kedvezmény mértéke, amit a munkaadók igénybe vehettek a program keretében.

Cseresnyés Péter beszélt az ifjúsági garanciaprogramról is, amely a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását segíti. A program finanszírozására 2020-ig mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre. A garanciaprogramba eddig több mint 50 ezer se nem dolgozó, se nem tanuló 25 év alattit sikerült bevonni és mintegy 30 ezren kaptak képzést és vettek részt a kapcsolódó foglalkoztatási programokban – mondta.
Összességében a foglalkoztatás terén megvalósult eredmények is azt mutatják, hogy a magyar reformok működnek – hangsúlyozta az államtitkár. MTI

Cseresnyés: 2019-ig felmérik a felnőtt lakosság készségszintű tudását

A duális képzésben gyakorlati tudást is megszerző munkavállalók eredményesebben és gyorsabban tudnak belépni a munkaerőpiacra, hiszen rendelkeznek már a szükséges készségekkel, és a munkaadó is egy „kész” munkaerőt kap – emelte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter azt mondta, aki gyakorlati képzést biztosít, a tudáson túl munkakultúrát is átad a fiataloknak.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a munkaerőpiaci igények minél jobb kiszolgálása érdekében egy jelentős felmérés folyik, amely a felnőtt korú lakosság készségszintű tudását méri fel, és várhatóan 2019-re fejeződik be. Erre lehet alapozni majd a képzések irányát, minőségét, tartalmát – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: a szakképzési rendszer átalakítása során a kormány fontosnak tartja a szoros együttműködést a kereskedelmi és iparkamarákkal, tapasztalataik, tudásuk felhasználását.
Kitért arra, hogy a közép- és felsőfokú oktatásban kell meghatározni azokat az alapkészségeket, amelyek szükségesek a munkaerőpiacra lépéshez, kiemelve az egész életen át tartó tanulás és problémamegoldás fontosságát. MTI

Cseresnyés: hat év alatt több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

A foglalkoztatottak száma több mint két éve 4 millió felett van, több mint 600 ezerrel nőtt 2010 óta, a munkanélküliségi ráta a 2010-es kormányváltás óta kevesebb mint felére csökkent, 26 éve nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, a magyar reformok működnek – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden budapesti sajtótájékoztatóján.

cseresnyés péter államtitkár

Az államtitkár kifejtette: a foglalkoztatottak számának növekedése elsősorban a versenyszférában bekövetkezett bővülésnek köszönhető, ahol 380 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. A munkanélküliségi ráta az elmúlt hat évben közel 12 százalékról 5,5 százalékra süllyedt.
A foglalkoztatás bővülésében jelentős szerepe volt a kormány gazdaságösztönző és adópolitikájának valamint foglalkoztatási programjainak – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

A férfiak és a nők körében is javultak a mutatók, a férfiak foglalkoztatottsága meghaladja a 70 százalékot, a nőké pedig közel 60 százalék. A fiatalok foglalkoztatottsága is javult, a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 15 százalék alá süllyedt, foglalkoztatottságuk megközelíti a 30 százalékot. A fiatalok munkanélküliségi rátája 2010-ben közel 30 százalék volt, foglalkoztatottságuk pedig nem érte el a 20 százalékot – tette hozzá.

A foglalkoztatást segítő programok közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciót. Mint elmondta, a munkahelyi kedvezmények áprilisban közel 900 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget, 2013 óta több mint 400 milliárd forint kedvezményt vettek igénybe a foglalkoztatók. Az államtitkár kiemelte emellett az Ifjúsági garancia program valamint a rugalmas foglalkoztatás elősegítésének ösztönző hatását is.

A foglalkoztatást a kormány adópolitikája is segíti, mondta. Jövőre többek között nőnek a munkavállalók mobilitását segítő adókedvezmények, többet lehet lakhatási támogatásra fordítani, emelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése.

Az államtitkár kifejtette: a foglalkoztatottak számának növekedése, a munkanélküliség csökkenése azt jelenti, a „segély helyett munka” jó irány.
Cseresnyés Péter kérdésekre válaszolva a Brexittel kapcsolatban azt mondta, az eddigi információk alapján azokat, akik már ott dolgoznak, nem érintik a változások. Hozzátette, ahogy eddig is, várják haza a kinn dolgozó magyarokat, nagy igény van a jól képzett munkaerőre. MTI

Cseresnyés: növelni kell a foglalkoztatottak számát

Az uniós tervekhez hasonlóan Magyarország is a 75 százalékos foglalkoztatást szeretné elérni 2020-ig, szemben a jelenlegi 68 százalékkal – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára Kecskeméten, a XXVI. Országos HR konferencia és kiállítás nyitónapján szerdán.
Hozzátette, napjainkban mintegy 4,3 millió a foglalkoztatottak száma az országban, amelyet 4,5-4,6 millióra kell emelni a cél eléréséhez.
Hangsúlyozta, hogy a növekedést nagyban elősegítik a kormány munkaerő-piaci programjai is.

cseresnyés péter államtitkár

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) által szervezett szakmai tanácskozáson az NGM államtitkára hangsúlyozta: új folyamatok jellemzik a foglalkoztatáspolitikát, amire időben reagált a kormányzat és az elindított munkaerőpiaci-ösztönző programok már éreztetik hatásukat. Elmondta, a 2008-ban indult gazdasági válság leginkább Európát rázta meg, s bár még mindig nem sikerült minden államnak megoldani a problémákat, a magyar gazdaság 2012-2013 óta „elkezdett pörögni”, ami a foglalkoztatásban is érzékelhető.
Az államtitkár a munkaerő piacról elmondta: az elmúlt öt évben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A közfoglalkoztatottak és a külföldön munkát vállalók nélkül is több mint 4 millióan dolgoznak az országban.
Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy a munkaerőpiacot a kereslet és a kínálat egyensúlytalansága jellemzi, ahol egyszerre jelentkezik a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A területi különbségek eltűntek, és aki akar dolgozni, az talál magának munkát, mert a jól képzett munkaerőre szükség van – tette hozzá. Kifejtette, a kormány ösztönzi a foglalkoztatás növelését, és a szabad vállalkozói zónák létrehozása is ezt a célt szolgálja, hiszen az ott beruházó, munkahelyet teremtő vállalkozások jelentős kedvezményeket kaphatnak.
Az államtitkár hozzátette, hogy sikeres a három éve bevezetett munkavédelmi akcióterv is, azokat a munkaadókat támogatják különféle kedvezményekkel, akik hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztatnak. Ösztönzik azt is, hogy a közfoglalkoztatottakat átvezessék a versenyszférába.
Közölte, a fiatalok elhelyezkedését az ifjúsági garancia programmal, a vállalkozóvá válásukat pedig képzésekkel segítik. Az államtitkár elmondta: a képzés végén egy üzleti tervet kell készíteniük és a legjobbak maximum 3 millió forintos támogatást kaphatnak vállalkozásuk beindításához.
Cseresnyés Péter a közeljövőben várható változások közül kiemelte a munkaerő-mobilitás támogatását, amelynek révén öt évig lehet majd igénybe venni a lakhatási támogatást és tervezik a jelenlegi 9 forintos kilométer-elszámolás, 15 forintra emelését is. MTI

Cseresnyés: az agyelszívás üteme csökkent

Parlamenti beszámoló a hétfői ülésnapról. Gúr Nándor (MSZP) szerint egyre erősebb agyelszívás sújtja Magyarországot. Rámutatott: a távozók 75 százaléka 40 év alatti, a külföldi munkavállalást pedig a lakosság 15 százalékánál merül fel.
Mikor szabnak féket konkrét intézkedésekkel az elvándorlásnak? – kérdezte.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a be- és visszaáramlás is növekedett, így az agyelszívás üteme nem nőtt, inkább csökkent. A munkaerő nemzetközi mozgása nem sajátosan magyar jelenség – szögezte le.
A régióban a magyarországi elvándorlás szerinte a legkisebb ütemű, nálunk 2-3 százalék körüli, ezért túlzottnak nevezte az aggodalmat.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 107 igen szavazattal, 37 nem mellett elfogadta. MTI

Cseresnyés Péter: a reálbér-emelkedés mögött gazdasági növekedés, kormányzati intézkedés, alacsony infláció húzódik meg

cseresnyés péter államtitkár

A reálbérek emelkedése mögött a gazdaság folyamatos növekedése, kormányzati intézkedések és az alacsony infláció húzódik meg – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
A béremelkedésre kedvező hatású kormányzat intézkedések között említette az államtitkár a személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra csökkentését, a munkaadók járulékterheinek mérséklését.
Cseresznyés Péter kiemelte, hogy közfoglalkoztatás nélkül a reálbér emelkedés 7 százalék lett volna januárban az előző évihez képest, a vállalkozásoknál 5,8 százalékkal, a közszférában 10,5 százalék nőttek a reálkeresetek.
Szerinte a tendencia 2016-ban folytatódik, jelentős munkaerőigény alakult ki a munkaerőpiacon, a jó szakképzett munkaerőt meg kell fizetni. A közszférában az idén bizonyos foglalkoztatási ágakban béremelkedés volt, ez is segíti a reálbérek emelkedését.
A versenyszférában 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a közszférában 20 ezerrel több közfoglalkoztatott dolgozik 2016. januárban, mint az előző év januárjában. A különbség azt mutatja, hogy a gazdaság növekszik, és a versenyszférában jelentős munkaerő igény alakult ki, a legnagyobb foglalkoztató a feldolgozóipar, és a szállítás volt, ez a két terület 30 ezer új munkavállalót alkalmazott az elmúlt egy évben – tette hozzá az államtitkár. MTI

Cseresnyés: ki kell bővíteni a munkahelyvédelmi akciót

cseresnyés péter államtitkár

Támogatni kell a munkahelyvédelmi akció kibővítését, amely jelenleg mintegy 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Cseresnyés Péter kiemelte: olyanokat érint az évi mintegy 135 milliárd forintnyi támogatás, akik munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben vannak.

Példaként a 25 évnél fiatalabb pályakezdő fiatalokat, a kisgyermekes édesanyákat, a tartósan munkanélkülieket, az alacsony iskolázottságú munkavállalókat és a nyugdíj felé közeledő 55 év felettieket említette.

„A munkaadóknak nyújtott kedvezményeket fenn kell tartani, és támogatni kell a kibővítését” – fogalmazott.
A program 2013-as indulása óta már több mint 300 milliárd forinttal csökkentek a munkáltatók terhei, amiből a cégek fejleszteni tudtak vagy újabb munkahelyet teremteni – mondta az államtitkár. MTI

(Fotó: Árvai Károly/kormány.hu)

1 2 3