cseresnyés péter nagykanizsa Archives - Oldal 2 a 3-ből

Kerékpárút épül a Mura térségében

2017-02-04 Projekt

Nagykanizsa és a Mura-parti települések között összesen 38 kilométernyi kerékpárutat jelölnek ki, illetve építenek a Mura program keretében, nagyobbrészt európai uniós forrásokból – közölte a program miniszteri biztosa pénteki, nagykanizsai sajtótájékoztatóján.

Cseresnyés Péter – egyben a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) – kifejtette: a kerékpárutak fejlesztéséről szóló, január 11-én megjelent kormányhatározat a már korábban elfogadott Mura programból két bicikliút építését támogatja. Együttesen több tízmillió forint jut a Nagykanizsától Szepetneken és Semjénházán át Murakeresztúrra vezető 22 kilométernyi, kerékpározható út kijelölésére, valamint a Murakeresztúrt Őrtilossal összekötő, részben a Mura töltésén kialakítandó 16 kilométeres kerékpárút építésére.

A 22 kilométeres kerékpárutat meglévő útvonalakon még az idén kijelölik, a 16 kilométeres új útvonal kiépítését pedig 2019-re kell befejezni. Az új szakaszok már meglévő hálózatokhoz csatlakoznak, így például a balatoni biciklikörútról a Kis-Balaton és Zalakaros érintésével Nagykanizsára már ma is el lehet jutni, de a dél-zalai városból majd a Mura partja is elérhetővé válik két keréken – emelte ki Cseresnyés Péter.

A mintegy 9 milliárd forintos Mura program miniszteri biztosa szólt arról is, hogy megkezdődött az előkészítése több más programelemnek is, így a Zalaerdő Zrt. kisvasúti fejlesztésének, Letenye közelében pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fejlesztésének tervezése, amelyek a kerékpárutakkal együtt a Mura régiójában lévő természeti kincsek megismerését szolgálják. MTI

(Fotó: Wikipédia)

Cseresnyés: január 20-ig lehet jelentkezni keresztféléves szakképzésekre

2017-01-10 Hírek

Január 20-ig lehet jelentkezni a keresztféléves szakképzésekre a helyi szakképzési centrumokban – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.

Cseresnyés Péter fontosnak nevezte, hogy minél többen éljenek a – 2015 szeptemberétől – ingyenes második szakképesítés lehetőségével, mivel egy új szakma megszerzésével érdemben bővülnek a lehetőségek a munkaerőpiacon.

A kormány államilag finanszírozott formában támogatja a második szakképesítés megszerzésének lehetőségét – emlékeztetett. A duális képzésben már a felnőttoktatásban tanulók is részt vehetnek, így ők is élhetnek a tanulószerződés lehetőségével és a gyakorlati képzésen való részvétellel – közölte. Felnőttoktatás keretében a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésekbe 2016-ban már több mint 47 ezren kapcsolódtak be – tájékoztatott az államtitkár.

Az érdeklődők több száz szakképesítés közül választhatnak, a legnagyobb érdeklődés a kis- és középvállalkozások ügyvezetője, gyakorló ápoló, pénzügyi-számviteli ügyintéző, szakács, logisztikai ügyintéző, cukrász, hegesztő szakképesítések elsajátítására irányuló képzések iránt volt – ismertette Cseresnyés Péter.
Az elérhető szakképesítésekről a területileg illetékes szakképzési centrumokban és a nive.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. MTI

Cseresnyés: a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon

2017-01-05 Hírek

A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, döntő részben a versenyszférában bővült a foglalkoztatás 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss munkaerőpiaci adatait ismertetve az államtitkár elmondta, 4 millió 414 ezren dolgoztak tavaly szeptember-novemberben, ami 705 ezerrel haladja meg a 2010-es adatot. A foglalkoztatási ráta 67,5 százalékra javult a 2010-es 54,6 százalékról, ezzel Magyarország meghaladta az uniós átlagot – tette hozzá.

(Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

Kiemelte: a munkanélküliség továbbra is csökken, szeptember-novemberben 4,5 százalékon állt, az uniós rangsorban Magyarországot már csak Németország és Csehország előzi meg.
A fiatalok, 15-24 évesek körében a munkanélküliség, 11,8 százalékra, a 2010-es csaknem 30 százalékról, míg a foglalkoztatási ráta itt 29,2 százalékra emelkedett – fűzte hozzá.

A javuló munkaerőpiaci mutatók az elmúlt években kialakult gazdasági környezetnek és hangsúlyosan a foglalkoztatáspolitika terén hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetők – szögezte le az államtitkár. Ezek közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciót, amely 920 ezer ember munkavállalását segítette elő, 2016-ban így 140-150 milliárd forint marad a munkaadóknál. Összességében, 2013 óta több mint 470 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása nyomán – mutatott rá. A másik program, a 2016 februárjában bevezetett közfoglalkoztatásból versenyszférába program, 4400 ember lépett így ki az elsődleges munkaerőpiacra eddig – ismertette. Eredményes volt a lakhatási támogatás bevezetése, amivel 6500 munkavállalón tudtak segíteni – mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta, a külföldön dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkező magyarokat is tartalmazzák a foglalkoztatási statisztikák, mintegy 110-120 ezer embert. Számuk 2010-hez képest mintegy 60 ezerrel nőtt – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiány nem veti vissza a beruházásokat az építőiparban, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szektor mindig megtalálta a szükséges munkaerőt, gyorsan reagált.
Elmondta, a munkaadók érzik, hogy a béren keresztül lehet megtartani a munkavállalókat, és újakat szerezni. Hozzátette, hogy várhatóan a reálbérek tovább nőnek. Úgy vélte, a mintegy 50-60 ezer üres álláshelyet a 200 ezres munkanélküliséggel szembe állítva átképzéssel, kormányzati ösztönző intézkedésekkel ki lehet szolgálni a felmerülő munkaerőigényt. MTI

Cseresnyés: folytatódik a reálbérek emelkedése jövőre

2016-12-30 Hírek

Jobban megéri dolgozni 2017-ben, folytatódik a reálbérek emelkedése – hangsúlyozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az adócsökkentések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására a bérek 8-9 százalékos emelkedésére lehet számítani a következő időszakban, ami a mintegy 1,6 százalékos inflációval számolva a reálbérek körülbelül 7 százalékos növekedését jelentheti – fejtette ki az államtitkár.
Cseresnyés Péter felidézte azt is, hogy 2010 óta körülbelül 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és ez mintegy 480 ezer embert jelent a versenyszférában.
Cseresnyés Péter kiemelte a novemberben megkötött bérmegállapodást, amelynek alapján a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedik, így jövőre éves szinten mintegy nettó 250 ezer forinttal több marad a munkavállalóknál, mint ebben az évben. A minimálbér 15 százalékos emelése pedig évi nettó 140 ezer forintos többletet jelent.
Hozzátette, hogy a gyermekes családoknál ennél jelentősebb mértékben nő majd a nettó összeg, mert a gyerekek után járó adókedvezmény továbbra is él.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kétgyermekes családok nagyobb adókedvezményt kaphatnak 2017-től, mint idén, ezzel évi 60 ezer forinttal nő a családoknál maradó pénz.
Cseresnyés Péter jelezte azt is, hogy a különböző adók – például a bérre rakódó terhek – csökkentésének hatására várhatóan a magasabb bérszinteken is jelentősen emelkednek majd a keresetek.
A jövő évi béremelésekről szólva az államtitkár egyebek mellett felidézte: további 5 százalékkal nő a rendőrök, a tűzoltók, a katonák és a büntetés-végrehajtásban dolgozók bére, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal emelkedik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai további 5, a felsőoktatásban dolgozó kutatók szintén 5 százalékos béremeléssel számolhatnak.
Jelentősen emelkednek a fizetések az oktatásban, a kulturális és a szociális ágazatban, valamint az egészségügyben is – hangsúlyozta.
Cseresnyés Péter kitért arra is, hogy a foglalkoztatás további bővítése érdekében jövőre több intézkedéssel könnyítik a munkaerő mobilitásának feltételeit is. MTI

Cseresnyés: kötelező lesz a képzés a közmunkásoknak

2016-11-14 Hírek

A közfoglalkoztatottaknak a jövőben el kell fogadniuk a felajánlott képzéseket, a munkavállalóknak kötelező lesz bejelenteniük a munkahelyi baleseteket és megszűnnek a foglalkoztatási szövetkezetek – többek között ezek a javaslatok találhatóak az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló indítványban, amit pénteken tárgyalt a parlament.

A javaslatot a kormányzat részéről ismertető Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a parlament pénteki ülésén elöljáróban azt mondta, a kabinet sokat tett a foglalkoztatási szint növeléséért és a munkanélküliség csökkentéséért.
A most tárgyalt törvényjavaslat alapján a közfoglalkoztatottnak el kell fogadniuk a nekik felajánlott képzési lehetőségeket – közölte. Az indítvány lehetőséget teremt arra, hogy fellépjenek a kötelezettség megszegőivel szemben – tette hozzá.
A kormány fontosnak tartja a munkavédelmi helyzet javítását, ezért szigorodnak a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályai. Amennyiben a sérült munkavállaló nem jelenti be a balesetet, akkor később neki kell bizonyítania, hogy balesete a munkavégzéssel összefüggésben történt – mondta. A bejelentést elektronikus úton is meg lehet tenni.
A javaslat a honvédségen belül is lehetőséget teremt a munkavédelmi tevékenység és a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére – mondta az államtitkár.
A bérgaranciáról szóló törvény módosításával egyértelműsítik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a csődtörvény szerinti kielégítési sorrend – emelte ki.
Cseresnyés Péter elmondta, a szövetkezeti törvény módosításával megszűnik a foglalkoztatási szövetkezet, mert ez a szervezeti forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A visszaélések megelőzését szolgálja, hogy a jövőben a szociális szövetkezeteknek tagjai között lennie kell legalább egy helyi önkormányzatnak vagy közhasznú jogállású szervezetnek – jelezte. MTI

Cseresnyés: jóváhagyták a munkavédelem nemzeti politikáját

2016-11-04 Hírek

A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten a napokban.

Cseresnyés Péter az Egészséges munkahelyet minden életkorban című konferencián tartott előadásában kiemelte:
a munkavédelmi politika hatékonyan járul hozzá a munkakörülmények fejlesztéséhez, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzéséhez, és Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez.
Megjegyezte: egy tanulmány szerint 2013-ban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések költsége meghaladta a 200 milliárd forintot össztársadalmi szinten, tehát a gazdaság mutatói szerint is kiemelten fontos a munkavédelem területe.

Cseresnyés Péter kifejtette: az új stratégia elfogadásával Magyarországnak ismét van nemzeti munkavédelmi politikája. Korábban csak egyszer volt meghatározott munkavédelmi politika, annak megvalósítása is csak részben történt meg. Reményét fejezte ki, hogy a program végrehajtásával elért eredmények javítják a munkakörülményeket és a gazdaság eredményességét.
Tájékoztatása szerint a programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsőként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégző képességének, egészségének megőrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés.
A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörű összefogása szükséges – tette hozzá. MTI

Cseresnyés: a kormányzati intézkedések is javítják a munkaerőpiaci mutatókat

2016-10-29 Hírek

A kormányzati intézkedések és a gazdasági fejlődés segíti a foglalkoztatást, így folyamatosan csökken a munkanélküliség – közölte Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Hozzátette,

2010 óta durván 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 460 ezren a versenyszférában találtak munkát.
A foglalkoztatást segítő kormányzati intézkedések közül a munkahelyvédelmi akcióprogramot emelte ki, amelynek keretében 2013 óta 900 ezer ember jutott munkához, vagy tudta megtartani az állását. A program támogatásával már több mint 400 milliárd forint maradt a munkaadóknál, amit béremelésre és fejlesztésre fordíthattak.

Az NGM államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalok körében is javultak a foglalkoztatási mutatók, hiszen a fiatalok munkanélkülisége már folyamatosan 13 százalék alatt van, holott 2010-ben még 30 százalék közelében volt.

Cseresnyés: hosszú idő óta folyamatosan emelkednek a reálbérek

2016-10-19 Hírek

Hosszú idő óta folyamatosan emelkednek a reálbérek, dinamikájuk az elmúlt időszakban jelentősen növekedett – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
Hozzátette: a reálbérek az elmúlt időszakban az előző évhez képest 7,5 százalékkal voltak magasabbak legutóbb, közfoglalkoztatottak nélkül az index 8 százalék.
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy sorozatban 44. hónapja, több mint 3 és fél éve tart a reálbérek töretlen növekedése Magyarországon.

A szaktárca szerint a kedvező gazdasági kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek.
Az államtitkár az M1 aktuális csatornán hangsúlyozta: a 7,5 százalékos reálbéremelkedés azt jelenti, hogy a munkavállalók egy havi bérrel többet tudnak hazavinni, mint egy évvel ezelőtt.
Cseresnyés Péter kitért arra, hogy a vállalkozásoknál a reálbéremelkedés 6,8 százalék, a közszférában ennél lényegesen jelentősebb, 11,4 százalék volt.
Felidézte, hogy a köz érdekében dolgozók több területen folyamatosan kaptak béremelést, például az egészségügyben, a szociális területen dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, összességében az elmúlt időszakban a közszférában dolgozók bére 30 százalékkal emelkedett.
Cseresnyés Péter szólt arról, hogy versenyhelyzet alakult ki a jól képzett szakemberekért, ez eredményezte a versenyszférában is folyamatosan béremelkedést.
A versenyszféra béremelkedésére hatással van a minimálbér növekedése, a személyi jövedelemadó mértékének csökkentése, illetve a közszférában elindult bérnövekedés – fejtette ki az államtitkár. MTI

Cseresnyés: nincs és nem lesz általános munkaerőhiány Magyarországon

2016-10-05 Hírek

Jelenleg nincs általános munkaerőhiány Magyarországon, és a szakképzési rendszer átalakításával azt kívánják elérni, hogy a jövőben se legyen – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Békéscsabán.
Cseresnyés Péter a Békéscsabai Szakképzési Centrumban (BSZC) elmondta: a szakképzési rendszer átalakításának egyik fontos része volt, hogy a szakközépiskolákból szakgimnáziumokat, a szakiskolákból szakközépiskolákat hoztak létre, az elnevezés mellett a képzések is átalakultak. Emellett bevezették a duális képzést, mely során a diákok elsajátíthatják a munkakultúrát is, ami sok esetben egyenes utat jelent a munkalehetőség megszerzéséhez.

Az államtitkár hangsúlyozta: a továbbtanulási lehetőség nincs kizárva, négy év után a szakgimnáziumot elvégzők egy éves ráképzéssel technológusok lehetnek; a szakközépiskolások három év után plusz kétéves képzéssel érettségit szerezhetnek, majd szakirányú továbbképzéseken vehetnek részt.
Hozzátette: az is lényeges lépés volt, hogy 21 év helyett 25 éves korig lehet ingyen megszerezni az első szakmát; a második szakma megszerzése is ingyenes, de abban az esetben már a felnőttképzés keretei között kell tanulni.
Cseresnyés Péter emlékeztetett: az elmúlt három év során 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a reálbérek is nőttek, ami jelzi, hogy a jó szaktudást egyre inkább megbecsülik a munkaadók. MTI

Cseresnyés: „A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”

2016-09-10 Kultúra

Az 1945 és 1956 között a Szovjetunióba elhurcolt mintegy 800 ezer magyarnak állít emléket a Veritas Történetkutató Intézet által összeállított vándorkiállítás, amely péntektől Nagykanizsán látható.
A Halis István Városi Könyvtárban tartott megnyitón Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy hosszú ideig hallgatni kellett arról, mi is történt mintegy 800 ezer magyarral. „Hazánk évtizedeken keresztül a másoknak való kiszolgáltatottság, a kollaboráns árulók által irányított elvtelenség vadászterülete volt, ahol emberek százezrei, milliói szenvedtek.” A gulág táboraiba kényszerítettek megaláztatása és iszonyata ugyanakkor a mély hallgatás miatt vált a feledés áldozatává – hangoztatta.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „a kommunizmus és annak itthoni és európai bérencei, még ma is nagyhangú utódai a legembertelenebb eszme képviselői”, akik nem nyerhetik el a történelem megbocsátását. „A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”, Brüsszelbe futnak, hogy feljelentsék Magyarországot, és közben szellemi fölényt tulajdonítanak maguknak a kultúra, a művészet és a tudomány számos területén.
A tét ma már Európa léte – idézett Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi, tusnádfürdői beszédéből az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a 2012-es békemenet után, amely „azt üzente a világnak, hogy hagyjátok békén Magyarországot”, ma még nagyobb veszély fenyeget.
„Nyugat felől a kötelező betelepítési kvóta, dél felől az államhatárt akár erőszakkal is áttörni hajlandó tömeg”, ezért meg kell védeni a kultúránkat, a gazdaságunkat, a biztonságunkat, a demográfiai viszonyainkat. Ezért kell október másodikán, a népszavazáson nemmel voksolni – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének apropóján megnyílt nagykanizsai kiállításon Szakály Sándor, a tárlatot létrehozó Veritas Történetkutató Intézet igazgatója azt mondta: annak a múltnak egy szeletét kívánják bemutatni, amelyről évtizedeken keresztül nem beszélhettünk. Holott a 20. századi történelem egyik legtragikusabb korszakáról van szó – emelte ki a történész.
Szólt arról, hogy a történelmi Magyarország területéről elhurcolt mintegy 800 ezer katona és hadifogolynak nyilvánított civil közül 200-250 ezer soha nem tért haza. Akiket később hazaengedtek, azokat is az „ÁVH katonái” fogadták, és sokuknak ezután a hortobágyi vagy recski rabság jutott.
Szakály Sándor kitért arra is, hogy a tablóképekből álló, Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1945-1956 című kiállításnak angol, német, ukrán, román, szerb, szlovák és cseh nyelvű változata is készül, amely igyekszik megmutatni más nemzetek számára, hogy mi történt a gulágon, illetve a gupvinak nevezett hadifogolytáborokban. MTI

(Fotó: Wikipédia)

« 1 2 3 »