Egyre több magyar munkavállaló hagyja el hazáját

Németország, Anglia és Ausztria a legnépszerűbb célországok.

Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a jelenség főként a hazai gazdasági instabilitás és az ezzel járó infláció eredménye.

Az Európai Unió belső piaca lehetővé teszi a szabad munkaerőáramlást, aminek következtében egyre többen választják a külföldi munkavállalást hosszú távon. Az elvándorlás Magyarországon sem újkeletű: több évtizedes jelenség. Bár az elmúlt években a hazai bérek nőttek, még mindig magas az infláció és a megélhetési költségek is emelkednek, amikkel nehéz lépést tartani. Egyre többen érzik úgy, hogy a külföldi munkavállalás a megfelelő választás számukra.

A legnépszerűbb szektorok az egészségügy, a mérnöki területek, az IT, a vendéglátás és az építőipar. Európa-szerte komoly verseny folyik a jó munkaerőért, ezért különböző intézkedésekkel és kedvezményekkel harcolnak egymással a munkáltatók, valamint az egyes országok is. Németország például adókedvezményeket és kedvezményes közlekedési lehetőségeket kínál a külföldi dolgozóknak, így vonzó célponttá vált számos magyar számára.

„Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Hollandia és Svédország tartoznak a legkedveltebb célországok közé a magyar munkavállalók körében. Jelenleg közel 400.000 magyar él a három legnépszerűbb célországban, és ebből 300.000-en aktív munkavállalók. Hazánkban a foglalkoztatottság száma 4,7 millió körül mozog, azaz a foglalkoztatottak mindösszesen 6% dolgozik külföldön, de tény, hogy egyre többen keresnek munkát külföldön” – árulta el Katkics Attila, üzleti tanácsadó, HR szakember.

Hozzátette, az is ezt igazolja, hogy a külföldről érkező hazautalások értéke már az évi 150 milliárd forintot is elérheti, míg 2010-ben ez az összeg csupán 31 milliárdra rúgott.

A külföldi munkavállalás sosem egyszerű döntés, nagyon fontos, hogy hideg fejjel szülessen meg ez a döntés. Az elvándorlás mögött számos motiváció húzódhat, mint például a személyes jövő megalapozása, karrierépítés, szakmai kör bővítése és bizonyos anyagi javak megteremtése.

„A külföldi munkavállalást csábítóbbá teszi a jobb életszínvonal és egészségügyi rendszer, a stabilabb egzisztencia is. A munkavállalók egy-egy ilyen helyzetben szép számban találkoznak új kihívásokkal, megoldandó feladatokkal, és gyakran tanulnak meg új készségeket is. Azonban a helyi nyelv ismerete nélkül nehéz beilleszkedni vagy bármilyen problémát megoldani, ez az egyik alapfeltétele a kinti munkavállalásnak” – mondta a szakember.

Az elvándorlás hozhat magával olyan pozitív eredményeket, amelyek munkáltató szempontból is nagyon értékesek. A munkavállaló gyakran magabiztosabbá, motiváltabbá válik, az új kultúra és szemlélet megismerése pedig hozzájárulhat a személyiségfejlődéshez és a szélesebb világnézet kialakulásához. Vannak viszont hátrányai is, mint például a családtól és barátoktól való elszakadás, valamint a magas megélhetési költségek, amelyek szinte az összes nyugati országra jellemzőek.

Ausztria megszünteti a korlátozások túlnyomó többségét

Ausztria július elsejétől megszünteti a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások túlnyomó többségét – jelentette be Sebastian Kurz kancellár szerdán Bécsben.
A korábban meghozott döntés alapját egyfelől a járványügyi mutatók folyamatos, a vártnál jóval kedvezőbb alakulása, másfelől az oltások terén történt előrehaladás jelenti.

„Természetesen számolunk azzal, hogy az új megbetegedések száma emelkedni fog, de aki beoltatja magát, az védett lesz a vírussal szemben.” – jelentette ki a kancellár.

Beszámolt arról, hogy az ötmillióhoz közelít azok száma, akik legalább az első adag oltást megkapták, a teljes immunitással rendelkezők pedig hárommillióan vannak. Hozzátette, hogy a különösen veszélyeztetett, 65 év feletti korcsoport mintegy 80 százaléka már védettséget élvez, így, amennyiben elérné az országot egy negyedik hullám, már nem fenyeget a kórházak túlterheltsége, hiszen az idősek, akik nagy eséllyel súlyosabb tüneteket produkálnak, mint a fiatalabb korosztályok, már be vannak oltva.

A kancellár kiemelte, hogy mindenképp érvényben marad az a szabály, miszerint az éttermeket, színházakat, mozikat, uszodákat, illetve a strandokat, valamint a kulturális és sportrendezvényeket továbbra is csak azok látogathatják, akiket már beoltottak, átestek a betegségen, vagy negatív koronavírusteszttel rendelkeznek.

Az egészségügyi intézményekben és idősotthonokban előírás marad az FFP2-es maszk viselése, de az üzletekben és a tömegközlekedésben július elsejétől már elegendő lesz az egyszerűbb, orrot és szájat eltakaró orvosi maszk.

A legfontosabb enyhítés, hogy július elsejétől nem korlátozzák többé a zárórát a vendéglátásban, így minden olyan éjszakai szórakozóhely – klub, lokál, diszkó -, amely 2020 márciusa óta zárva volt, kinyithatja kapuit. Nem lesz kötelező a maszkviselés és a távolságtartás, nem korlátozzák az asztaltársaságok létszámát, és ezentúl a pultnál is lehet majd fogyasztani.

Megtarthatók lesznek az esküvők, céges ünnepségek, koncertek, fesztiválok. A vásárok, kongresszusok, kulturális és sportrendezvények esetében nem korlátozzák a résztvevők, illetve a közönség számát, és mind kültéren, mind zárt terekben eltörlik a maszkviselési kötelezettséget.

Ausztriában az elmúlt 24 órában 59 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 650 412 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 173, az intenzív kezelésre szorulók 60-an vannak. A fertőzés okozta betegség (Covid-19) szövődményeibe az elmúlt napon nem halt bele senki, a járvány halálos áldozatainak száma így 10 702 maradt. A betegségből felgyógyultak száma 637 751. (Kántor Yvette/MTI)

Zalai férfi vesztette életét egy ausztriai munkabalesetben

Egy 48 éves magyar munkás hunyt el a grazi kórház felújításánál történt balesetben.

A pénteken történt esetről a steiermarki rendőrség és az ORF számolt be: a liftaknában dolgozó férfit a leomló állványzat temette maga alá pénteken negyed kettő körül. A mentés több órán át tartott, a dolgozót azonban már csak holtan tudták kiemelni.

(Fotók: Berufsfeuerwehr und Sicherheit in Graz – Facebook)

Az ORF szerint a tartományi kórház (LKH Graz) területén jelenleg az új sebészeti központot építik. A 48 éves férfi a felállványozott liftaknában végzett zsaluzási munkálatokat két emelet magasságban. A rendőrség szerint az eset pénteken 13 óra 17 perckor történt, az eset körülményeit szakértők bevonásával vizsgálják.

A grazi tűzoltóság részletesebb beszámolót közölt. Eszerint a 10 emeletnyi magas állványzat teljes egészében összeomlott és a liftaknába zuhant. (A felszálló hatalmas porfelhőt a szemtanúk először füstnek nézték és tűz miatt riasztották a tűzoltókat).

A több tonnányi építőanyag 3 emelet magasan töltötte meg az aknát, ezt kellett óvatosan, részben alpintechnikát alkalmazva eltávolítani. A 20 emberrel dolgozó tűzoltók 2,5 órán keresztül szedték ki a gerendákat, rudakat, azonban a magyar férfit már csak holtan tudták kiemelni – írta szombaton az Ausztriai Munkalehetőségek Facebook oldal.