Címke: aranysakál

Zala és Somogy után szinte az egész országban elszaporodott már az aranysakál

Belföld

Mára az ország 86 százalékán megtalálható az aranysakál, a faj átlagos éves növekedési üteme eléri a 40 százalékot, így a magyarországi lehet a legnagyobb populáció Európában – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) az MTI-vel.

Azt írták, hogy Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.

(Így néz ki az aranysakál. Fotó: Szabó-Simon Bernadett)

Ennek ellenére a toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték ki. Az aranysakál az elmúlt évtizedekben sebesen elterjedt Európa-szerte.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 1995-től 2021-ig terjedő adatai alapján a MATE kutatói a faj térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálták: az aranysakál elterjedési területének bővülése Magyarországon a délnyugati régióban, a Dráva feletti részen kezdődött, amely állományok nagyon gyors növekedést mutattak, és a faj terjedése továbbra is hasonló ütemű maradt.

Időközben az ország északkeleti és északnyugati részén is új állományok alakultak ki, ezek az újonnan betelepült populációk tovább bővültek, és további területeket foglaltak el a központi régióban.

Az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket – emelték ki.

A populáció terjeszkedési üteme csupán az utolsó években csökkent, ami arra enged következtetni, hogy az aranysakál populáció – amely elérheti a 60 ezer egyedet is – hamarosan stabilizálódik, hiszen a növekedés elérte a maximumot Magyarországon – írták.

Szaporodik az aranysakál Zalában is

Hírek

A Magyarországon korábban kipusztult, majd a délszláv háború után Baranyában és Somogyban újból megtelepedett ragadozó egyre közelebb húzódik a lakott területekhez.

Lefotózták már falusi udvaron – Paton – és városi lakótelepen, például Nagykanizsán is. Nemcsak a vadon élő, hanem már a kisebb háziállatok sincsenek tőle biztonságban.

Előfordult, hogy a gazdája mellől egy kutyát is elragadott az aranysakál.
Az RTL Klub videója következik.

Vadállat támadás Nagykanizsán

Egy nagykanizsai hölgy vasárnap hajnali fél egykor ment haza egy buliból, amikor a Balatoni úton megtámadta egy róka vagy aranysakál. Az állat nagy valószínűséggel veszett lehetett, hiszen a róka és az aranysakál általában kerüli az embereket, fél tőlük. A hölgy a morgó, támadó vadállat miatt kénytelen volt felmászni egy fára, majd értesítette az egyik ismerősét, aki kocsival érte ment.

Új kullancsfaj jelent meg Somogyban

Környék

Az aranysakál elterjedésével együtt új kullancsfaj is megjelent a Dunántúlon. A Somogy és Tolna megyékben felbukkant vérszívókról még keveset tudnak a szakértők, ezért köz- és állat-egészségügyi veszélyeit vizsgálni kell – mondta az InfoRádióban a Magyar Kullancsszövetség elnöke.

Kapiller Zoltán kiemelte: Magyarországon 42 kullancsfaj volt honos eddig, ebből tucatnyi támadta az állatokat és az embert, a többiek csak bizonyos erdei állatokon élősködtek.

A most megjelent rókakullancs eddig nem ismert alfaja azonban új kérdéseket vet fel, például hogy milyen köz- vagy állat-egészségügyi problémákat fog okozni a közeli jövőben.

A Kullancsszövetség elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy ha valakit már kullancscsípés ért, szigorúan tilos körömmel, csipesszel, olajjal nekiesni, a patikákban kapható kullancskanalat kell használni. A fertőző kullancsok 94 százaléka ugyanis a Lyme-kór valamelyik változatát fecskendezi áldozatába.

(Forrás: BarcsMédia)

A legtöbb aranysakált Somogy megyében látták

Hírek

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.
A legtöbb aranysakál Somogy megyében és Baranyában jelent meg, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek. A ragadozók lakott területeken is portyáznak, a vadászok szerint pedig veszélyt jelentenek a vadállományra – hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Így néz ki az aranysakál

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjének ismertetése szerint az aranysakál annak idején honos faj volt Magyarországon, aztán egy időre teljesen eltűnt, részben a vadászat, részben a tájátalakítási munkálatok miatt ritkult meg az állomány. Ezt követően évtizedekig nem volt állandó állomány, csak a 80-as évek legvégén, a 90-es évek elején jelentek meg újra hazánkban – fűzte hozzá.

A szakember szerint az állatok elszaporodásának oka lehet a déli, szomszédos országokban megnövekedő állomány. Az aranysakál elsőként az országhatáron jelent meg ismét: Somogyban, Tolnában, Baranyában, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a Budai-hegyekben is lehet velük találkozni.

Igen eszes jószág, akár 10 kilós is lehet

Elmondta, hogy a kutyafélék családjába tartozó faj „igen eszes jószág”, a farkasnál kisebb, a rókánál kicsit nagyobb, erőteljesebb, 10 kilogramm körüli ragadozó. A hasonlóság miatt sokan összetévesztik a rókákkal.
Táplálkozása főként kisebb rágcsálókból áll, nem jellemző, hogy a nála nagyobb állatokban kárt tenne. A téli, táplálékszegény időszakban nem veti meg a dögöket sem, táplálék után kutatva pedig lakott területek közelében is portyázik.

A természetvédelmi szakemberek szerint az ilyen ragadózó jelenléte vadgazdálkodási szempontból előnyökkel is járhat. A vadászoknak arra az állítására reagálva, hogy megritkult az aranysakál miatt az őzállomány, azt mondta: nem látja igazoltnak, alaposabb kutatásokat kell végezni, hogy valóban az aranysakál számlájára írható-e ez a ritkulás.

A szóvivő hangsúlyozta: attól nem kell tartani, hogy az aranysakál emberre támad, olyankor lehet vele csak probléma, ha valamiért veszélyben érzi magát. MTI