A Filmzene varázsa Kanizsán

Végtelenül hosszúnak tűnt a készülődés, ami a Filmzene varázsa koncertet megelőzte. Már szeptemberben megszületett az ötlet és decemberre már pontosan tudta mindegyik fellépő, mikor és hol lesz a előadás. Rengeteg, több órás próba után januártól számítva úgy elrepült az idő, amire senki nem számított, már a főpróbán álltak, hangoltak, izgultak, készültek – tudtuk meg Kurta Lilla főszervezőtől.

Aztán a péntek is eljött, senki nem számított rá, de 400 fő feletti nézősereg gyűlt össze a Hevesi Sándor Művelődési Központban, hogy megnézze a filmzenék varázslatos világa előtti tisztelgését a Strém Kálmán Ifjúsági Vonószenekarnak, a Nagyrécsei Ritmus Könnyűzenei Kórusnak és Kurta Lillának. Bármennyire is izgult mindenki a színpadra lépve mindez már nem is látszott rajtuk, felejthetetlen emlékeket biztosítva az érdeklődőknek.

Igazi nagy összefogás jött létre ezáltal a koncert által és a szervezők és szereplők örömmel látták, hogy nagyon nagy érdeklődés és egyben igény is volt minderre. Terveik között szerepel, hogy máshová is eljuttassák a koncertet, hiszen Budapestről, Tatabányáról, Győrből és Biatorbágyról is érkeztek nézők az estre.
Forrest Gump, Jurassic Park, Apáca Show, Szépség és a Szörnyeteg, Star Wars, Aladdin, Egyiptom hercege, Valami Amerika, csak pár cím a rendezvényen tisztelgést érdemlő filmek közül.
Folytatása mindenképpen következik – mondta örömmel a Dél-Zala Press-nek (KanizsaPress) Kurta Lilla.

(Fotók: Ujhelyi Zsolt)

Szinte mindenhol csökken a népesség a kanizsai járásban

A Nagykanizsai járás Zala megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Nagykanizsa.
Területe 907,91 km², népessége 78 022 fő, népsűrűsége pedig 86 fő/km² volt még 2013 elején.
2013. július 15-én két város (Nagykanizsa és Zalakaros) és 47 község tartozott hozzá.
A Nagykanizsai járás a járások 1983-as megszüntetéséig is létezett és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886) kezdve mindvégig Nagykanizsa volt – írja a Wikipédia.

(Fotó: Hello Kanizsa – Facebook)

A kanizsai járás nagyobb településeinek népessége 2017-ben.

Nagykanizsa: 2017-ben 47.789 fő, a legtöbben 1990-ben laktak Kanizsán, akkor a városban 54.052 ember élt.

Zalakaros: 2017-ben 2.458 fő, a karosiak száma meglepetésre folyamatosan emelkedik, 1990-ben még csak 1.041-en laktak itt.

Zalakomár: 2017-ben 3.009 fő, Komárban is csökken a népesség, a legtöbben 1960-ban éltek a 7-es főút melletti faluban, akkor 4.083 volt a komári lakosok száma.

Murakeresztúr: 2017-ben 1.703 fő, a keresztúriak is kevesebben vannak, mint 1990-ben, akkor 2.076-an laktak a faluban.

Szepetnek: 2017-ben 1.574 fő, a közeli községben nagyon csökken a lélekszám, a legtöbben 1900-ban éltek itt, egészen pontosan 2.468-an.

Galambok: 2017-ben 1.338 fő, itt is 1900-ban laktak a legtöbben, 2.003-an.

Összességében elmondható, hogy a 49, a kanizsai járáshoz tartozó település többségében folyamatosan csökken a népesség, ami nem igazán jó hír és sajnos országos tendencia.

(Adatok: népesség.com)

Készül a Csótó kilátójának új alapja

Az ünnepélyes sajtótájékoztató után a kivitelező azonnali hatállyal birtokba vette a munkaterületet és elindultak a munkálatok. Jelenleg a nem túl látványos mélyépítési munkák vannak folyamatban, mint az alap feltárása és annak megerősítése. Körbehatárolásra került a munkaterület, megkezdődtek a fémszerkezetek gyártásai, amik nem látványos műhelymunkák.

Rengeteg ember dolgozik most is a háttérben, amit még nem lehet látni – mondta ebben a videóban Gál Károly a Zalaerdő ZRT. vagyongazdálkodási osztályának vezetője.
A Csónakázó-tavi toronyhoz – a mélyépítési munkák végeztével – hamarosan toronydaru érkezik, ekkor lesznek majd látványosabbak a munkafolyamatok.
A Csótó kilátótornya várhatóan szeptemberre újul meg teljesen. Az ünnepélyes avatást októberre tervezik.
(Fotó: YouTube)
Az előzményekről itt olvashatnak további részleteket.

Letépte a pincér pólóját Kanizsán

Vádemelési javaslat egy 47 éves nagykanizsai férfi ellen.

A helyi férfi még tavaly július 23-án az éjszakai órákban Nagykanizsán, az egyik gyorsétteremben szidalmazta a vendégeket és az étterem alkalmazottait.

(A Nagykanizsai Rendőrkapitányság épülete)

Az egyik pincérrel szóváltásba keveredett, lökdöste, többször megpróbálta megütni, majd dulakodtak és letépte a pólóját.

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya a 47 éves helyi férfival szemben garázdaság vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást befejezte és az ügyben keletkezett iratokat vádemelési javaslattal megküldte a Nagykanizsai Járási Ügyészségre.

(Forrás: Zala Megyei Rendőr-főkapitányság)

Az erkélyen át jött a segítség Kanizsán

Nagykanizsán a Rózsa utcában egy idős személy elesett és megsérült, így felkelni sem tudott, hogy telefonáljon, vagy ajtót nyisson.

Kiabálását meghallva végül a szomszédok hívtak segítséget.

A nagykanizsai hivatásos tűzoltók létrán keresztül az erkélyen át behatoltak a lakásba, s lehetővé tették a mentőszolgálat számára a sérült ellátását.

Az eset még csütörtökön nem sokkal délután 17 óra körüli időben történt Kanizsán.

(Forrás:  Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

STOP! Vagy SOTP?

Nagykanizsán csütörtök délután 13 körüli időben fotózta olvasónk ezt a friss aszfaltfelfestést a Dózsa György utca – Hevesi utca kereszteződésénél.
Vajon hogy nem tűnt fel a lelkes munkásoknak, hogy a négy betűs szóból kettőt sikeresen összekevertek?

(Fotó: Tóth Melinda)

Dehogynem! Ugyanis este már a SOTP! helyett STOP! felirat volt olvasható az aszfalton.

(Fotó: Teperics Krisztián – Facebook)

Persze, attól még, hogy SOTP-ot festettek a flaszterre a STOP tábla még ugyanúgy megállásra kötelezi a közlekedőket.

Hogy a felfestés poénból volt vagy véletlen, azt nem tudni, de nem egy fotó készült arról, hogy a jó munkásemberek meghackelték az ominózus kereszteződést 🙂

A kanizsai járásban kezdi a Telekom az ellátatlan háztartásokat elérő szélessávú hálózat fejlesztését

A nagykanizsai járás területén indítja elsőként a Magyar Telekom az internetszolgáltatással eddig ellátatlan háztartásokat elérő, európai uniós támogatással megvalósuló hálózatfejlesztését – közölte a társaság regionális fejlesztési igazgatója csütörtökön Nagykanizsán.

Patona Győző elmondta: összesen 46 magyarországi járás településeinek szélessávú hálózatát fejleszti mintegy 12,2 milliárd forintos európai uniós forrás felhasználásával a Magyar Telekom. A nagykanizsai járás területén 54 település hálózatának fejlesztésére közel 570 millió forintot fordítanak az elnyert támogatásból.

A dél-zalai térségben mintegy 10 ezer, eddig ellátatlan háztartás számára válik lehetővé, hogy a kormányzati programnak megfelelően, a jövő évben másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internetszolgáltatást és HD minőségű televíziós szolgáltatást érjenek el. Nyáron várhatóan először Garaboncon és Gelsén indulnak el a munkálatok, amelyek a járás területén 2018 nyarára fejeződnek be.

Az eddig internetszolgáltatás szempontjából ellátatlan háztartások száz százalékában elérhetővé válik a legalább 30 megabites szolgáltatás, de az otthonok 50 százalékában gigabites sebességű internetezésre nyílik majd lehetőség. Mindezen felül az új hálózat HD minőségű televíziós szolgáltatást, több tévécsatornát és interaktív televíziózást is elérhetővé tesz a leendő előfizetőknek.

Patona Győző elmondta: a Magyar Telekom hálózatában jelenleg 2,8 millió háztartásban tudnak legalább 30 megabites sebességű internetszolgáltatást igénybe venni, ebből 700 ezer esetében pedig gigabites a letöltési sebesség. A cég idén további 270 ezer háztartásba juttatja el a szélessávú csatlakozást, ennek zömében szintén a nagyobb sebességet tudják majd biztosítani. MTI

Festeticsék Mandulás csókja a 2017-es év Balaton fagyija

Mint ismert, megtörtént a Nyitott Balaton programsorozat keretein belül, a Balaton Fagyija negyedik versenyének zsűrizése. A 4 tagú zsűri egyesével végigjárta a benevezett fagylaltozókat, és több tényezőt is figyelembe véve hozták meg a döntésüket. Ilyen volt az íz, illat, állag, szín, dekoráció, praktikum, és persze elvárás volt az is, hogy valamelyest kötődjön a Balatonhoz. A mezőny rendkívül kitett magáért, volt füstölgő „Jégbezárt Balaton” és Festeticsék kedvenc receptje alapján készült alkotás is. Ez is azt bizonyítja, hogy a Balaton környékén is egyre több fagylaltkészítő törekszik az autentikusságra és minőségre.

(A Bringatanya Fagyizó képviselői a Balaton Fagyija 2017 díjjal. Fotó: Facebook)

Összesen 16 fagylatot neveztek a versenyre, amelyekből a versenybíráknak nem volt könnyű dolguk kiválasztani, azt az egyet, ami a 2017-es évben a Balaton Fagyija címet birtokolhatja, illetve, amiért készítője az üzletében kiállíthatja a vándorserleget. Az előző évekhez viszonyítva a fagylaltok ízvilágában és a tálalási kreativitásban is hihetetlen fejlődés tapasztalható – mondta Fekete Tamás, a szövetség alelnöke.

2017. ÉV BALATON FAGYIJA:

Bringatanya Fagyizó – Gyenesdiás a „Festeticsék Mandulás Csókja” fagylalttal.
Képviselő: Somogyi Renáta.

2017. ÉV BALATON FAGYIJA KÜLÖNDÍJASOK:

Amaretto Fagyizó – Balatonalmádi a „Balatoni Nyár „free”” fagylalttal.
Képviselő: Varga Tamás.

Cappuccino Kávéház – Balatongyörök a „Badacsonyi Borhab” fagylalttal.
Képviselő: Somogyi József.

Florida Fagyizó – Balatonmáriafürdő „Jégbezárt Balaton” fagylalttal.
Képviselő: Pálfi Attila.

(A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó csapata márciusban. Fotó: Facebook)

Amint arról beszámoltunk, tavaly a kanizsaiak által üzemeltetett Vulkánok ajándéka fantázianevű fagylalt lett a Balaton fagyija. A Florida azt megelőzően 2014-ben is elnyerte ezt a címet Balatoni randevú fagylaltkölteményével. A CIKKÉRT KATT IDE!

2017. ÉV BALATON FAGYIJA RÉSZTVEVŐI, AKIK EMLÉKLAPBAN RÉSZESÜLTEK:

Bagaméri Fagylaltozó – Balatonfüred.
Képviselő: Márton Sándor

Hullám Büfé és Fagylaltkert – Balatonmáriafürdő.
Képviselő: Molnár István.

Pálma Cukrászda – Keszthely.
Képviselő: Mándi Csaba és Mándi-Fekete Fanni.

Wellamari Hotel & Kézműves Fagylalt Kft. – Zamárdi.
Képviselő: Kiss Annamária.
(Forrás: balatonfagyija.hu)

Sokáig lesz börtönben a kanizsai férfi

Amint arról videóval beszámoltunk a napokban elfogták A. R.-t, azt a nagykanizsai férfit, aki ellen összesen tizenegy – ebből három a Zalaegerszegi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja által kiadott – elfogatóparancs volt érvényben.

Az európai, nemzetközi és belföldi elfogatóparancsokat egy 3 év 4 hónapos, egy 1 éves, valamint egy 10 hónapos időtartamú letöltendő szabadságvesztés miatt bocsátották ki.
Az elítélt férfi leghosszabb időtartamú büntetését másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszék társtettesként elkövetett kitartottság, kifosztás, testi sértés, személyi szabadság megsértése büntette miatt szabta ki.
A. R. ezen túl 1 év börtönt kapott felbujtóként elkövetett csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználás vétsége miatt másodfokon a Veszprémi Törvényszék előtti eljárásban, 10 hónapot pedig kábítószer birtoklás vétsége miatt a Nagykanizsai Járásbíróságon – értesültünk dr. Beznicza Árpádtól a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivőjétől.

Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a „negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

1 724 725 726 727 728 906