Egy átlag magyar nyelvtudás nélkül is több mint 4000 szót tud angolul – csak nem tudja, hogy tudja

Több mint négyezer olyan angol szó létezik, amit mindenki ismer, csak nem tudja, hogy tudja. Ezeket a kifejezéseket a hétköznapi életből, így reklámokból, filmekből, a bevásárlóközpontok polcairól, híres emberek nevéből, márkanevekből vagy akár a magyar nyelvből tanuljuk meg úgy, hogy gyakorlatilag észre sem vesszük. Legtöbbször magyar szóként azonosítjuk őket.

Stadler Veronika tolmács, fordító a mindenki által elsajátított angol szavakat gyűjtötte össze egy könyvsorozatba. Az Angol Szóhoz Jutsz című tematikus kötetek mindegyikében több mint 800 szó történetét járja körül, ami nagy segítséget nyújthat azoknak, akik önállóan szeretnének nyelvet tanulni.

Stadler Veronika 22 éve foglalkozik angol-oktatással, a tanfolyamokon egy-egy szó tanításakor el szokta mondani annak a történetét, hogy ne legyen olyan idegen, és könnyebben meg lehessen jegyezni. Nála tanult Burján Szafi gasztroblogger és László Pál újságíró, szerkesztő is.

Az egyik kurzuson diákja, Tibor tette őt kíváncsivá, hogy vajon a magyarok átlagosan hány angol szót ismerhetnek a tudtuk nélkül, és azonnal a szenvedélyévé vált az ilyen szavak gyűjtése.

„Tavaly szeptemberben kezdtem el a szógyűjtést, de a mai napig találkozom olyan szavakkal, amik nincsenek még benne a listában. Nyitott füllel járok, figyelem az emberek beszélgetését, hallgatom a podcastokat, olvasom a könyveket és nézem a filmeket, és amikor hallom azokat a szavakat, amelyeket mi is angolul használunk, kijegyzetelem őket” – mesélt a munkafolyamatról a tolmács, fordító.

De angol szavakért nem kell messzire menni – elég, ha végigveszünk egy átlagos hétköznapot. Reggel megnyomod a snooze gombot a telefonodon, majd beállsz a zuhany alá, és magadra kened a shower gelt. Ezt követően bekapcsolod a rádióban a morning show-t, híreket hallgatsz a celebekről, miközben eszel egy toastot és valamilyen superfoodot vagy ham and eggset, és megiszol egy yellow labelteát. Ebédszünetben beugrasz a bankba, megemeled a limited, amit az online banking nem engedett. Visszafelé útba ejted a közértet: joghurt, grapefruit, pomelo, extra virgin olívaolaj kerül a kosaradba. Paypass-szal fizetsz. Eszedbe jut az utolsó céges party, ahol a mixer rázta a shakert, koktélokat keverve. Munka után shoppingolsz egy plázában vagy egy outlet centerben – és ismét ömlenek ránk az angol szavak.

A szerző megfigyelte, hogy a diákok szeretik gyűjteni a szólistákat, de azokból soha nem lesz semmilyen tudás. A célravezető az, ha valaki minél több háttéranyaggal rendelkezik valamiről, minél több ismerete van róla. Vagyis összebarátkozik a szóval, megismerkedik vele. A tanulás így sokkal játékosabb, és hatékonyabb is egyben.

Tévhit a szókinccsel kapcsolatban

A nyelvtanulással foglalkozó szakirodalomban gyakran találkozunk a középszinthez kapcsolódóan a 3000 szóval.

„A középszintű nyelvtudás azt jelenti, hogy hétköznapi élethelyzetekben, például egy állásinterjún, az orvosnál, a hivatalban jól elboldogulok a nyelvtudásommal, szókincsemmel. Ahogy a BBC kutatása is feltárta, ehhez 3000 szó kevés. 8000-re van szükség. A jó hír, hogy a 8000-ből magyarként 4000 kifejezést már ismerünk, és a nagy részüket használjuk is az anyanyelvünkben” – tájékoztat Stadler Veronika.

A tolmács, fordító az Angol Szóhoz Jutsz című könyvsorozatában írta le hazánkban elsőként azokat az angol szavakat, melyeket a magyar nyelvben is aktívan használunk.

Az angol nyelv elsajátításában segítő könyv több mint 800 szót tartalmaz, modern női magazinokhoz hasonló szerkesztéssel, hogy élvezet legyen lapozgatni. Az e-book verzióhoz pedig tartalmas hanganyag is jár, sok-sok magyarázattal és kiegészítéssel tarkítva.

„Ez nem egy újabb képes, tematikus szótár vagy egy száraz szólista. A könyvből hasznos, mindennap használt szavakat és kifejezéseket lehet megtanulni, érdekes infókkal vagy történetekkel kiegészítve. A könyvet úgy alakítottam ki, hogy ha csak 5 percünk van, akár egy oldal elolvasásával is tudunk haladni” – fogalmazta meg a szerző.

A leírások nem csak szórakoztatóak – a képekkel, a történetekkel teljessé válik egy-egy szó megértése, mely sokszor a sztorik által ragad ránk.

Passzív tudásból aktív szókincs

„Ezzel a sok szóval nap mint nap találkozol  felismered őket, ott vannak a mindennapjaidban, meg a fejedben is , de mivel legtöbbször csak olvasod ezeket, vagy szűk környezetben használod, nincs róluk teljes megértésed. Ez passzív tudás, elrejtve az elméd titkos fiókjaiban.”

A passzívan ismert szavakkal foglalkozva jobban megérti az ember ezeket a kifejezéseket, és aktívvá tudja tenni mindazt a tudást, ami benne rejlik ezek kapcsán.

A szógyűjtemény angolul már tudóknak is hasznos, hiszen rengeteg háttéradat van a szavakhoz – és lehet, hogy csak azért nem használunk 1-1 szót, mert nem tudjuk, hogy angolul van, mivel mi csupán „magyarul” ismerjük azt. Nyelvtanárok is kiegészíthetik vele saját ismereteiket, illetve színesebbé tehetik vele az órákat, a szavak tanulását pedig megkönnyítheti a diákok számára.

A Szóhoz jutsz TikTok-csatornán pedig Stadler Veronika olyan kifejezéseket is bemutat követőinek, amelyeket ismerünk ugyan, de jellemzően rosszul ejtjük vagy épp félreértjük őket.

KSH: júliusban 500 ezer forint volt a bruttó átlagkereset

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A reálkereset 1,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 13,7 százalékos növekedése mellett. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 332 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal nőtt egy év alatt. Az előző hónaphoz képest csupán 0,1 százalékponttal lassult a keresetek növekedési üteme, a július havi bruttó és nettó átlagkereset 3600, illetve 2400 forinttal csökkent.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 465 700 forintra becsülhető, 14,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 400 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt, 16,6 százalékkal felülmúlta az előző év júliusit.

A vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 510 800 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a nettó kereset 339 700 forint, mindkettő 14,9 százalékkal több a tavaly júliusinál. A feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban egyformán 15,3 százalékos volt a keresetek emelkedése és 518 800, illetve 405 800 forintot ért el. Az építőiparban regisztrált 402 800 forintos bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A legmagasabb júliusi bruttó átlagkereset 14,8 százalékos növekedéssel az infokommunikációs szektorban volt, 819 700 forint, a pénzügyi, biztosítási cégeknél 2,2 százalékos volt az éves növekedés és 810 200 forintra ment fel az átlag. A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén egy év alatt 19,8 százalékos növekedéssel 316 900 forintra emelkedett az átlagkereset, a kereskedelemben 462 500, a szállítás, raktározásban 470 ezer forint volt a bruttó átlag 15,0, illetve 19,7 százalékos emelkedéssel.

A költségvetési szektorban 11,5 százalékkal nőttek a keresetek, a bruttó 503 400, a nettó 334 700 forint volt, szintén közfoglalkoztatottak nélkül. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás területén 10,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset 548 800 forintra, a humán egészségügyben 677 ezer forint volt a bruttó átlag, az oktatásban 464 ezer forint, 21,9, illetve 14,8 százalékos emelkedéssel – derül ki a KSH júliusi adataiból.

Az év első hét hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bruttó átlagkereset 504 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 515 500 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 forintot tett ki – közölte a KSH. MTI

Aki barnakőszenet kér Kanizsán, itt jelezheti!

„Tisztelt Kanizsaiak!

Az év elején szomszédunkban kirobbant háború, továbbá a bevezetett gazdasági szankciók következtében jelentősen megváltozott a gazdasági környezet, az energiaárak drasztikusan megemelkedtek.

A kialakult gazdasági helyzet, energiakrízis nagy erőfeszítést kíván meg mindannyiunktól, ugyanakkor a pénzügyi lehetőségekhez igazodva a Kormány célja továbbra is az, hogy biztosítható legyen a lakosság téli fűtéséhez szükséges tüzelőanyag.

A fentiekre tekintettel kérik az önkormányzat közreműködését, a lakosság részéről jelentkező barnakőszén igények előzetes felmérésében.

A fentiekre tekintettel kérem azon lakosokat, akik széntüzelésre alkalmas fűtőberendezéssel biztosítják a téli fűtésüket, hogy barnakőszén iránti előzetes igényüket 2022. szeptember 29-ig jelezzék a Polgármesteri Hivatalban a 06/20/849-2329-es telefonszámon vagy a pmh@nagykanizsa.hu e-mail-címen.

A felmérés célja, hogy a rendelkezésre álló információk alapján valós segítséget jelentő megoldási javaslat kerülhessen a döntéshozók elé.” – közölte Facebook oldalán csütörtökön este Balogh László nagykanizsai polgármester. (Fotó: Wikipédia)

Az energiaválság miatt a szlovén kormány megduplázza a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat

Az energiaválság miatt a szlovén kormány megduplázza a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, hogy azok ellensúlyozni tudják a megugró rezsikiadásokat – közölte csütörtökön a kormány ülését követően Dejan Zidan, a gazdasági minisztérium államtitkára.

Az államtitkár kiemelte: 40 millió euróról, 86 millió euróra emelik a támogatások összegét, és a vállalatok energiaköltségeik 50 százalékát fedezhetik belőle a korábban meghatározott 30 százalék helyett.

Döntöttek arról is, hogy a támogatási programba bevonják a mezőgazdasági és halászati ágazatot, valamint azokat az intézményeket, egyesületeket, amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak – mondta Zidan, hozzátéve, hogy ugyanakkor a teljes pénzügyi szektort kizárták a kedvezményezettek köréből.

A kormány 6 millió euróval feltőkésíti a Szlovén Vállalkozási Alapot is, hogy kölcsönöket biztosítson a likviditási nehézségekkel küzdő szlovén vállalatoknak, amennyiben arra szükség mutatkozik.

A parlament augusztus végén fogadta el azt a jogszabályt, amely gyorssegélyt biztosít a magas gáz- és áramár által sújtotta vállalkozásoknak, egy másikkal együtt, amely 41 millió euró értékben a veszélyeztetett csoportoknak nyújt támogatást. Előbbi módosítására adott most be javaslatot a ljubljanai kormány. Kriják Krisztina/MTI (Fotó: Szlovénia zászlaja – Wikipédia )

Eddig 77 majomhimlőst találtak Magyarországon

További két embernél igazoltak majomhimlő-fertőzést a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumában a múlt héten, ezzel 77-re nőtt a Magyarországon diagnosztizált esetek száma.

Az NNK azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy az új fertőzöttek – egy 25 és egy 38 éves férfi – otthonukban elkülönítve tartózkodnak, kórházi kezelés egyikük esetében sem szükséges. A területileg illetékes járványügyi hatóság valamennyi betegnél vizsgálatot végez – tették hozzá.

Jelezték azt is, hogy a betegség a nyirokcsomók duzzanatával és nem specifikus tünetekkel kezdődik, mely lehet láz, hidegrázás, izomfájdalom, hátfájdalom, fejfájás és fáradtság.

A tünetek megjelenése után 1-3 nappal jellegzetes bőrkiütések jelentkezhetnek az arcon, a tenyéren, a talpon, de megjelenhetnek a szájnyálkahártyán, a nemi szerveken és a végbél környékén is – hívták fel a figyelmet. Azt kérték, hogy ha valaki kiütéssel járó megbetegedést észlel magán, forduljon orvoshoz. (A fotó illusztráció:Alexandra Koch/Pixabay)

Baleset Szepetneken: ketten megsérültek

Egy 22 éves helyi férfi közlekedett 2022. szeptember 21-én (szerdán) kora délután 14 óra 30 perc körül személygépkocsival Szepetneken, a Petőfi Sándor utcában a József Attila utca irányába. Haladása során egy jobbra ívelő útkanyarulatban lesodródott az úttestről és egy beton hídpillérének ütközött, majd tetőlemezére borulva állt meg.

A balesetben a sofőr és a jobb első ülésen utazó 44 éves nagykanizsai nő is megsérült – tájékoztatott csütörtökön a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. (Fotók: Nagykanizsa HTP)

Két év fogházra ítéltek egy nőt Nagykanizsán

A Nagykanizsai Járásbíróság a 2022. szeptember 21. napján megtartott előkészítő ülésen jogerős ítéletet hozott annak a nőnek az ügyében, aki internetes hirdetéssel csalt ki pénzt emberektől.

A vádlott 2020. májusától egy internetes hirdetési oldalon eladásra kínált különféle árucikkeket, pl.: kerti rattanbútor szettet, babakocsit, kerti medencét, amelyek ténylegesen nem voltak a birtokában. A nő az érdeklődőknek azt ígérte, hogy miután a bankszámlájára elutalják a vételárat, rövid időn belül a megrendelt termékeket postán elküldi a részükre.

A vádlott – akit korábban már elítélték 9 rendbeli csalás bűntette és 114 rendbeli csalás vétsége miatt – egyetlen egy esetben sem küldte meg a hirdetett terméket, így 180.000 forint kárt okozott a sértetteknek. Az öt károsult közül a vádlott egynek a 35.000 forintos vételárból 32.000 forintot visszautalt.

A Nagykanizsai Járásbíróság a történteket elismerő, a bűnösségét beismerő és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rendbeli csalás vétségében. Ezért őt – az ügyészi indítvánnyal egyezően – 2 év fogházbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az ítéletet a vádlott és védője, valamint az ügyész tudomásul vették, így az jogerős – tudatta honlapunkkal szerdán Dr. Bartalné dr. Mentes Judit, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.

Horvát nyelvtanfolyam indul Nagykanizsán

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Horvát Nemzetiségi Önkormányzata 40 órás horvát nyelvtanfolyamot szervez.

A tanfolyam:

-időpontja: HÉTFŐ- SZERDA 17.00-18.30-ig.

-helyszíne: 8800 Nagykanizsa, Rozgonyi u. 1. HNÖ iroda,

-várható kezdete: 2022. október eleje.

Jelentkezni a proszenyakzsistvan@gmail.com e-mail címen lehet. Érdeklődni a 30/2676-610-es telefonszámon lehet 16 óra után.

Jelentkezési határidő: 2022. szeptember 30.

Nagykanizsa nem adja állami tulajdonba a víziközmű-szolgáltatóját

Nem adja állami tulajdonba Nagykanizsa a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése kedden, soron kívüli ülésén.

A város közgyűlésében egyfős többséggel rendelkező Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciója nem támogatta azt a polgármesteri előterjesztést, amely lehetővé tette volna, hogy az állam tulajdonhoz jusson a több mint száz településen szolgáltató víziközműcégben.

Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) és a kormánypárti frakció érvelése szerint most is veszteségesen működik a társaság, amelynek az emelkedő energiaárak miatt a jövőben még nagyobb lehet a hiánya. Az ÉVE képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozták – és ezt végül az önkormányzati határozatban is megfogalmazták – hogy a kormány „felelőtlen döntései” miatt szenvedett el hárommilliárd forintos veszteséget a nagykanizsai vízmű.

Szintén hosszas vita alakult ki a várost az emelkedő energiaárak miatt érintő takarékossági javaslatokról. Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy 622 millió forintos hiányt kellene valamiképpen pótolni.

A polgármester előterjesztése egyebek mellett a városi televízió és újság, továbbá a városfejlesztő önkormányzati cég megszüntetését, valamint az önkormányzati társaságoknak szánt támogatások visszafogását és cégek összevonását tartalmazta, ezeket azonban az ÉVE frakciójának többségi szavazatával elvetették. Elfogadták ugyanakkor, hogy szüneteltetik a kulturális intézményi szerepet betöltő Medgyaszay Ház működését, csökkentik az intézmények és a városháza energia- és egyéb költségeit, és jövő évre halasztják a Volánbusznak veszteségfinanszírozás miatt járó több mint 180 millió forint kifizetését.

Az ÉVE frakciójának javaslataként végül a többség azt is megszavazta, hogy csökkentik a városháza álláshelyeinek számát 120-ról 114-re, valamint megszüntetik a polgármesteri kabinetet, a feladatait más szervezeti egységek vennék át. A kormányoldali képviselők törvénysértőnek tartották ezt az előterjesztést, a polgármester pedig a szavazás után vétót emelt a döntés ellen. MTI

Már nincs tűzgyújtási tilalom Zalában

Július másodika óta tűzgyújtási tilalom volt az ország egész területén. A mai nappal azonban – két megye kivételével (Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád) – visszavonták az intézkedést, ami megyénket is érinti. Beszédes számok ugyanakkor, hogy ebben az évben már közel 230 szabadtéri tűznél volt szükség a megye tűzoltóinak beavatkozására, a leégett terület nagysága pedig meghaladta a 670 hektárt. A tűzgyújtási tilalom kihirdetése, majd visszavonása között eltelt időszakban mintegy 60 helyszínen oltottak tüzet a zalai egységek, azaz az összes ilyen jellegű eset negyede ez idő alatt történt. Természetesen a mostani visszavonás nem azt jelenti, hogy ne kellene továbbra is odafigyelni a szabályok betartására!

A szabadtéri tüzek idén egy ember életét követelték Zalában, méghozzá Gyenesdiáson, ahol az elszabadult lángok vezettek a tragédiához, Zalaegerszegen pedig egy ember megsérült, miközben felgyújtotta a környezetében lévő aljnövényzetet. Tavaly Rédicsen követelt emberéletet egy tarlótűz. Ezek az esetek is rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos a szabályok betartása, mert adott esetben emberi élet is múlhat rajta! 

Az őszi, elsősorban kertekben, telkeken végezendő munkálatokkal kapcsolatban ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a zöldhulladék-égetés könnyen kiterjedt szabadtéri tűzhöz vezethet! Ez a természeti és épített környezetet jelentősen veszélyezteti. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy belterületen történő égetést önkormányzati rendeletek szabályozzák, melyek világosan meghatározzák, hogy mikor és milyen időpontban lehet égetni. Ezek a rendeletek nem egységesek, önkormányzatonként eltérnek.

Amennyiben egy település rendeletben nem szabályozza az égetést, úgy az adott helyen a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos! Kérjük, hogy aki belterületen égetni szeretne, az mindenképpen tájékozódjon az adott önkormányzatnál!

Külterületi égetés kizárólag növény-egészségügyi okokból történhet, vagy ha a növényi hulladék megsemmisítése, elszállítása más módon nem megoldható. Itt nem elegendő a szubjektív megítélés, illetve pusztán a kényelmes megoldás választása. Ahol nem növény-egészségügyi ok áll a háttérben, vagy egyébként a növényi hulladék megsemmisítése más módon megoldható, ott komoly bírságot vonhat maga után ezek meggyújtása!

Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.

A nedvesebb, csapadékosabb időjárás miatt ügyeljünk arra, hogy mindig száraz legyen a növényi hulladék, amelyet meggyújtunk! A tűzbe egyéb anyagot, például kommunális hulladékot, autógumit ne dobjunk, és tartsunk biztonságos távolságot a környező értékektől (épületek, építmények, erdők, fásítások, nádas stb.). Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. A tüzet soha nem hagyjuk őrizetlenül, veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Tartsunk az égetés közelében megfelelő mennyiségű oltóanyagot (víz, homok, adott esetben tűzoltó készülék), valamint a tűz irányításához szükséges kéziszerszámot (gereblye, lapát, vasvilla)! Ha feltámad a szél, azonnal oltsuk el a tüzet! Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az a személy, aki az érvényben lévő szabályokat megszegi, tűzvédelmi bírsággal és környezetvédelmi bírsággal is sújtható! A tűzvédelmi bírság – az okozott károk megtérítésén túl és az előidézett károk mértékétől függően – húszezertől hárommillió forintig is terjedhet! Javasoljuk, hogy aki ezt el szeretné kerülni, az egyrészt tájékozódjon, másrészt gondolkodjon alternatív megoldásokban, így például a zöldhulladék elszállításában, elszállíttatásában, vagy komposztálásában.

Baj esetén pedig tárcsázzák a 112-es segélyhívó számot, és kérjék a tűzoltók segítségét! – tájékoztatott kedden a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

1 256 257 258 259 260 911