Megtisztulást hirdetett, de közben milliókkal verte át követőit „Jézus zalai reinkarnációja”

Egy 1953-ban született zalaegerszegi férfi évtizedek óta tevékenykedett saját magát spirituális, energiával gyógyító mesternek kiadva. Főként csoportos foglalkozásokat tartott, de az is gyakorta előfordult, hogy egyénileg fogadta „betegeit, tanítványait”. A hirdetett tanok a feltétel nélküli szeretetről, Istenről, a Megváltóról, a földi hívságok levetkőzéséről, az anyagi javak megvetéséről, a testi és lelki megtisztulásról, a szerénységről, az odaadásról és a mások iránti önzetlen áldozatról, a testiséget jelentő vágyak távoltartásáról szóltak. Követői előtt önmagát naiv, jámbor, a pénzügyekhez, az anyagi természetű dolgokhoz nem értő személyként tüntette fel, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a pénzben mérhető javak számára jelentőséggel nem bírnak.

A személye köré csoportosuló, gyógyításra, lelki útmutatásra, tanításra vágyó emberek – különböző helyszíneken, így pl. Zalaegerszeg Jánkahegyen, Böhönyén, Nagylengyelben, Nagykanizsán, Pécsett, Budapesten és különböző Somogy megyei településeken fokozatosan közösségekbe olvadva – elköteleződtek a magát Jézus inkarnációjaként feltüntető, ekként „gyógyító és lelkeket mentő mester” tanításai iránt, aki az őt látogató személyek bizalmába férkőzve, velük érzelmi függőséget teremtve nem csupán életelveiket, de életvitelüket, pár- és pályaválasztásukat, anyagi vonzatú döntéseiket is önkényesen igazgatni, befolyásolni kezdte. Igehirdetése arra inspirálta követőit, így a sértetteket is, hogy nemes és önzetlen okok alapján, a vádlott által konkrétan megjelölt, jellemzően jótékony vagy a vádlott életét előbbre vivő célokra különböző összegeket adományozzanak, adjanak át a vádlott részére, nem sejtvén, hogy az általuk átadott pénzbeli juttatást a vádlott nem jótékony, illetve az általa konkrétan megjelölt és indokolt célra fogja felhasználni, hanem saját luxus életvitelének, illetve egyéb egyéni céljainak a finanszírozására.

A sértettek egy része mindvégig hitt a vádlottban, másoknak azonban a vádlott bűvköréből, az általa kialakított függőségi viszonyból, irányítása és befolyása alól azért nem volt merészségük, lehetőségük kitörni, mivel a vádlott azzal manipulálta őket, hogy aki hátat fordít neki, úgymond „elárulja” őt, az megbetegszik, mivel megszűnik felette a mesteri gondoskodása, energiája, az általa biztosított védettség. Ennek eredményeként biztos nyugalomban folytathatta „hívei” testi, lelki és anyagi kizsákmányolását. Ilyen előzmények után és körülmények között 23 sértettet tévesztett meg csalárd módon azzal a céllal, hogy a tőlük megszerzett pénzösszegeket a saját céljaira fordítsa.

A vádlott 1996-ban ismerkedett meg a Libanonban élő, jómódú orvosnővel, akivel hamarosan bizalmas viszonyba került. A sértettet elvarázsolta a vádlott tevékenysége, a tanításai hatása alá került. Ezen oknál fogva kezdetektől bőkezűen támogatta a vádlottat, legyen szó akár libanoni nyaralásáról, energetizáló erőt segítő drágakövek – gyémánt, smaragd -, kristályok, ékszerek, cipők, órák ajándékozásáról, vagy egyéb anyagi segítségnyújtásról, mindezt a vádlott kérésére. A sértett ezen nagyvonalú anyagi hozzáállását a vádlott igyekezett kihasználni.

2012 tavaszán a vádlott azzal az ötlettel állt elő egy teskándi kezelés alkalmával, hogy a sértett fektessen be egy petrikeresztúri ingatlanba. A sértett naivitását és a magyar jogszabályok ismeretének hiányát kihasználva rávette őt, hogy adjon a részére egy meghatalmazást, ami alapján helyette és a nevében intézni tudja az ingatlanügyletet. Az ingatlan megvásárlására 2012 tavaszán a sértett 6.000,- Eurót, majd az ügyintézés költségeire további 700,- Eurot, vagyis összesen 6.700,- Eurót (az MNB Euróra vonatkozó 2012 tavaszi 293,7567 Ft-os átlagárfolyama alapján számolva 1.968.170,- Ft) adott át a vádlottnak. A vádlott a sértettnek előadottakkal ellentétben nem az ő részére vásárolta meg a petrikeresztúri ingatlant két osztrák személytől, hanem a saját részére. A sértett 2018-ig mindvégig abban a hiszemben volt, hogy az általa adott 6.700,- Euró összegből a vádlott által vásárolt ingatlan az ő tulajdonában van.

A vádlottnak már eredetileg sem állt szándékában az, hogy a sértett részére, a nevében eljárva vásároljon ingatlant. Célja kizárólag az volt, hogy a sértettet megtévesztve, a 1.968.170,- Ft-nyi összeget megszerezve saját magának szerezzen tulajdonjogot a fentebb részletezett ingatlan vonatkozásában. Ezt követően, 2012 évben, pontosabban meg nem határozható időben a vádlott ismét anyagi jellegű segítséget kért az éppen Magyarországon, Fonyódon tartózkodósértettől. Azzal fordult a sértetthez, hogy szüksége lenne 40.000,- Eurora jó célra, melyet titokzatosan akkor még nem tárt fel. Arra kérte a sértettet, hogy ismerőse számlájára utalja át a fenti összeget, mivel ő rendelkezik EUR számlával.

A sértett a vádlott kérésének megfelelően 2012. július 27. napján 40.000,- Eurot (az MNB Eurora vonatkozó 2012. július 28-i 284,44 Ft-os átlagárfolyama alapján számolva 11.377.600,- Ft) összeget utalt át a saját számlájáról a megjelölt devizaszámlára. Az ismerős az összeget felvette a számlájáról, majd azt átadta a vádlottnak. A vádlott ezt követően azt állította a sértettnek, hogy az összeget arra kívánja fordítani, hogy Cipruson is beindíthassa a gyógyító-tanító tevékenységét és majd apránként megadja a kölcsönösszeget a sértettnek. Valójában azonban a vádlottnak nem állt szándékában ilyen tevékenység beindítása Cipruson, erre – helyismeret és nyelvismeret hiányában – reális lehetősége sem volt, őt kizárólag az vezérelte, hogy a sértettől csalárd módon megszerezze a 11.377.600,- Ft-nyi összeget, majd azt a saját céljaira fordítsa. A cselekményeivel a vádlott összesen 13.945.770,- Ft kárt okozott a sértettnek, amely nem térült meg.

2016 tavaszán, pontosabban meg nem határozható időpontban a vádlott ismételten pénzügyi segítséget kért a sértettől. Ismert volt a vádlott számára, hogy a sértett tulajdonában van egy egyedileg készített, nagy méretű, kétféle 18 karátos aranyból készült medál, a hozzá tartozó lánccal. A vádlott arra kérte a sértettet, hogy küldje el neki a 420.000,- Ft értékű ékszerét, mivel az ennek eladásából származó összeget egy Böhönyén megrendezett gyermektáboroztatásra kívánja fordítani. A vádlott kérésének megfelelően a sértett jótékony célból eljuttatta a vádlotthoz a fentebb megjelölt ékszerét. Valójában a vádlott gyermektáboroztatást nem szervezett, korábban kizárólag a Marcali Gyermekotthont támogatta, a sértett megtévesztését megelőzően utoljára 2006-ban, oly módon, hogy 8-10 gyermeket egy-egy napra fogadott egy Böhönyén található faháznál, ahol napközbeni elfoglaltságot biztosított a gyermekeknek. A vádlott csalárd módon megtévesztette a sértettet arra vonatkozóan, hogy az általa átvett készpénzt jótékony célra fogja fordítani, holott a fenti összeg átvételének a célja az volt, hogy azt saját kiadásaira költse el. A vádlott 420.000,- Ft kárt okozott a sértettnek, amely nem térült meg.

A vádlott egy nővel 2004-ben ismerkedett meg a sértett hajdani osztálytársa, révén, innentől fogva rendszeresen részt vett a vádlott gyógyításain, foglalkozásain. 2014 évre a kapcsolatuk olyan mértékben öltött bizalmas és szoros jelleget, hogy a sértett fenntartás nélkül hitt a vádlott által hirdetett tanokban, így többek között az önfeláldozás, a rászorulók megsegítésének fontosságában. 2014 évben a sértett eladta az édesapjától örökölt budapesti ingatlanát, melyből készpénzvagyonra tett szert. A vádlott erről tudomást szerzett, így meggyőzte arról, hogy a rendelkezésére álló készpénzből adományozzon jótékony célra. Ennek megfelelően a sértett 2014. november 29. napján 2.000.000,- Ft-ot adott át a vádlott részére. 2014. december 3. napján 2.000.000,- Ft-ot, majd 2014. december 29. napján további 1.000.000,- Ft-ot vett le a bankszámlájáról, mindkét összeget szintén átadta a vádlottnak. A vádlott azt állította, hogy a sértettől kapott összeget a Marcali Gyermekotthon javára Böhönyén megrendezett gyermektáboroztatásra fordítja. A vádlott csalárd módon azzal tévesztette meg a sértettet, hogy az általa átvett készpénzt jótékony célra fogja fordítani, holott a fenti összeg átvételének a célja az volt, hogy azt saját kiadásaira költse el. A vádlott a sértettnek ily módon 5.000.000,- Ft kárt okozott, amely nem térült meg.

A vádlott 2003-ban ismerkedett össze egy másik nővel és a családjával. A sértett és családja kezdetektől rokonszenvezett a vádlottal, így eleinte a kezelésein, foglalkozásain vettek részt, de hamarosan szoros, bizalmi viszonyba is kerültek vele. Ennek eredményeként egyre több szívességet ajánlottak fel a részére, mint például a budapesti és nagylengyeli ingatlanjaik rendelkezésre bocsátását a foglalkozások helyszínéül, valamint jótékony célra rendszeresen adományokat is juttattak neki. A sértett családja a vádlott legfőbb „ügyintézőjévé” vált, számtalan intéznivaló kapcsán voltak a segítségére. Az idő múltával a vádlott már kezdett visszaélni a család segítőkészségével, így nem csupán az volt az elvárása tőlük, hogy a különböző ügyek intézése kapcsán a rendelkezésére álljanak, de anyagi jellegű szívességet is rendszeresen kellett tenniük a számára, ebben a körben például bevásárlások intézése, nyaralások finanszírozása, sőt kedveskedő ajándékok vásárlása említendő meg. 2015 tavaszán azzal fordult a vádlott a sértetthez, hogy hánykódik a világban, nincs háza, nincs otthona, ezért segítséget kért az általa kinézett, nagylengyeli ingatlan megvásárlásához. Némi unszolást követően a nő- abban a hiszemben, hogy a vádlottnak valóban nincs saját ingatlana, egyébként pedig felebaráti kötelessége a segítségnyújtás – 2015. július 28. napján felvett 10.000.000,- Ft készpénzt, majd azt átadta a vádlottnak. A vádlott valótlanul állította sértettnek, hogy ingatlannal nem rendelkezik, mivel ebben az időben 3 zalaegerszegi, két petrikeresztúri, és egy-egy böhönyei, teskándi és lenti ingatlanok vonatkozásában rendelkezett ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal.

A vádlott rendelkezése alapján, a vádlott nevelt lánya, mint vevő 2015. július 29. napján adásvételi szerződést kötött az eseti gyám ügyvéd által képviselt kiskorú személlyel, mint eladóval az ingatlanra vonatkozóan. A vételárként megjelölt 13.600.000,- Ft összeg részeként a vádlott a sértettől fentebb megjelölt összeget is átadta az eladó részére. A vádlott csalárd módon megtévesztette a sértettet arra nézve, hogy ingatlannal nem rendelkezik, célja ezzel az volt, hogy a sértettet a saját személye irányában szánalomra bírja, ily módon 10.000.000,- Ft átadására késztesse, így – a nevelt lányán keresztül, aki a jogügylet valódi hátterét és lényegét nem látta át – jogtalan haszonra tegyen szert. A sértett a vádlott cselekménye folytán 10.000.000,- Ft kárt szenvedett. A sértett kára teljes egészében megtérült, oly módon, hogy 2018. szeptember 4. napján – miután a vádlott „követői” körében nyilvánossá váltak kétes ügyei – adásvételi szerződés megkötésével a tulajdonjogát átruházta a sértettre.

A vádlott mindig is hangsúlyt fektetett „követői” körében a jótékonykodás fontosságára. Ennek szellemében több ízben is kezdeményezett adománygyűjtést a közösségében konkrét, rászoruló személyek javára azzal az elhatározással, hogy az így megszerzett összegeket nem a rászorulók megsegítésére, hanem saját céljaira fordítsa.
A vádlott 2016 szeptemberében jótékony célú gyűjtés szervezett egy rászoruló nő javára. Összesen 10 személytől 140.000 Ft.-ot kapott. A vádlottnak a fenti összegek továbbjuttatása a rászorult nő részére nem állt szándékában, azokat a saját céljaira fordította.

A vádlott szintén jótékony célú gyűjtést szervezett 2017 tavaszán az anyagi gondokkal küzdő, rokkantnyugdíjas férfi részére, illetve nevelt lányától közvetlenül kért erre a célra pénzt. Összesen 14 személytől 157.000 Ft.-ot kapott. A vádlottnak a fenti összegek továbbjuttatása a rászorult férfi részére nem állt szándékában, azokat a saját céljaira fordította.

A vádlott ismételten jótékony célú gyűjtést szervezett 2017 őszén a szerény anyagi körülmények között élő, jóindulatú agytumorral küzdő férfi részére. Összesen 11 személytől 122.000 Ft.-ot kapott. A vádlottnak a fenti összegek továbbjuttatása a rászorult férfi részére nem állt szándékában, azokat a saját céljaira fordította.

Egy férfi sértett és családja közelebbi kapcsolatba került a vádlotthoz, a bűvkörébe kerülve erkölcsi kötelességének tartotta, hogy jótékony célra, nehéz körülmények között élő személy javára anyagi helyzetéhez mérten havonta adakozzon. A vádlott 2010-ben azzal állt a sértett elé, hogy van a látókörében egy rendszeres pénzügyi segítségre, támogatásra szoruló férfi, állítása szerint ezt a személyt még miskolci múltja alapján ismeri. Ekkortól a sértett havi rendszerességgel adott át a vádlottnak kezdetben 60.000,- Ft-ot, majd 100.000,- Ft-ot jótékony célra, még azt követően is, hogy a vádlott arról tájékoztatta a sértettet, hogy az általa támogatott személy elhunyt. Tette ezt abban a hiszemben, hogy a vádlott jól tudja, mely más rászorulónak juttassa azt el. 9 hónapon keresztül a vádlott azt állította hogy a havonta átvett 100.000,- Ft összegeket egy rászoruló részére adta át támogatásként. Valójában azonban a megjelölt személy a fenti összegekből egyetlen forintot sem kapott meg, a havi 100.000,- Ft összegek jótékony célra fordítása a vádlottnak szándékban sem állt, azt a saját céljaira fordította. A fenti cselekményével a vádlott 900.000,- Ft kárt okozott a sértettnek, amely nem térült meg.

Egy nő a egyike volt azoknak a személyeknek, akik rendszeresen látogatták a vádlott foglalkozásait, az ezeken való részvételért jelentős összeget fizetett ki a vádlott részére a hosszú évek során. Miután 2018. júniusában fény derült a vádlott követői körében arra, hogy a vádlott kihasználta a benne megbízó, köréje csoportosuló embereket, anyagilag szeretett volna elszámolni a vádlottal. Ezen okból 2019. május 8. napján 19 óra körüli időben férfi ismerőse által vezettet gépkocsival megjelent a vádlott teskándi ingatlanánál, hogy rendezni tudja a vitás ügyeiket. Miután a nő hiábavalóan igyekezett a vádlott ingatlanába bejutni, így visszaült a gépkocsiba. Ezt követően az ingatlanát gépkocsival elhagyni szándékozó vádlott észlelte, hogy a férfi az autóban ül, majd nagy sebességgel odahajtott, a nő kiszállt a gépkocsiból. A vádlott a járművéből kiugorva, magából kikelve a férfi szidalmazásába fogott, aki ijedtében belülről bezárta a gépkocsiját. A vádlott üvöltve rángatni kezdte a gépkocsi ajtaját, majd amikor észlelte, hogy az zárva van, ököllel és tenyérrel állt neki ütni annak ablakát és motorháztetejét, miközben azt ordította, hogy „Nyisd ki, szállj ki, te hülye c….ny, tönkre tetted a családomat, az életemet, csaló hazug, rabló tolvaj vagy, fa…dnál fogva rángatlak ki, elintézlek még ennyi idősen is!”. Mindeközben a kb. 10 cm-re leengedett ablakot rángatta, feszegette, amit a férfi manuálisan igyekezett felhúzni, majd ekkor elővette a telefonját és hívta a segélyhívó vonalat. Ezt a a vádlott társaságában lévő nő észlelte és rászólt a vádlottra, hogy induljanak. A vádlott ekkor a cselekményével felhagyva gépkocsival elhagyta a helyszínt. A vádlott magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

Az ügyekben a Zalaegerszegi Járási Ügyészség 7 rendbeli csalás bűntette, 15 rendbeli csalás és 1 rendbeli garázdaság vétsége miatt emelt vádat a napokban – tudatta honlapunkkal dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője. (A fotók illusztrációk: Pixabay)