Hasonlóságok és különbségek – foglaló és előleg
(X) Az adásvétellel kapcsolatban leggyakrabban összekevert két fogalom az előleg és a foglaló. Na de miért keverjük össze, mi a hasonlóság, mi a különbség?
Ezekre a kérdésekre a Bacskó Ügyvédi Iroda összefoglalójából megkaphatjuk a választ.
Hasonlóságok
Mindkettő fogalommal az adásvételi ügyletek körében találkozhatunk. Az előleg és a foglaló fogalma is egy összeget takar. Ezek az összegek a vételár részét képezik, így mindkettő egyfajta vételárrészlet, ebben tehát hasonlóak egymáshoz.
Különbségek
Funkció
Az előleg és a foglaló különböző funkciókat töltenek be. Míg előlegnek számít minden vételárrészlet, amit az eladó részére az adásvétel során megfizetünk, foglalónak csak egy bizonyos, extra funkciókkal és rendeltetéssel ellátott vételárrészletet nevezünk. A foglalót a vevő vételi szándéka megerősítéseképpen fizeti meg az eladónak, ez egyfajta kárátalányként funkcionál arra az esetre, ha az ügylet meghiúsulna.
Elszámolás
Az elszámolás módja talán a legfontosabb különbség a két fogalom között. Az előleg, mint egyszerű vételárrészlet a szerződés meghiúsulásakor minden esetben visszajár a vevő részére, ezzel a felek kötelesek elszámolni. A foglaló azonban különös elbírálás alá esik, ugyanis szükséges azt is vizsgálni az elszámoláshoz, hogy a szerződés milyen okból hiúsult meg. Ez alapján a következő eseteket különböztethetjük meg:
- a szerződés a vevő érdekkörében felmerülő okból szűnik meg (legtipikusabb példa, hogy a vevő nem tudja kifizetni a vételárat, vagy másik ingatlant talált ezért inkább eláll) – ilyenkor az eladó a részére megfizetett foglaló összegét megtarthatja,
- a szerződés az eladó érdekkörében felmerülő okból szűnik meg – ilyenkor az eladó a részére megfizetett foglalót kétszeresen köteles visszafizetni a vevő részére, végül
- a szerződés mindkét félnek egyenlő mértékben (pl. közös megegyezés), vagy egyik félnek sem (pl. megsemmisül az ingatlan) felróható módon szűnik meg – ebben az esetben az eladó csak a megfizetett foglalót köteles visszafizetni a vevő részére.
Az elszámolás módjából látható tehát, hogy a foglaló legfőbb célja, hogy a szerződés meghiúsulásában vétlen felet ért károkat orvosolja, ezáltal egyrészről megakadályozza, hogy a felek meggondolatlanul döntéseket hozzanak, másrészről biztosítja, hogy a szerződés teljesülésében bízó fél ne járjon pórul.