Alig néznek helyi tévét, olvasnak újságot vidéken

Az országos trendekhez igazodva vidéken is visszaszorulóban van a hagyományos média, és teret nyer az internetes – derült ki egy új, Győrt, Sopront, Székesfehérvárt és Dunaújvárost vizsgáló felméréséből, amelynek részleteit pénteken közölte az MTI-vel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.

Azt írták, hogy a Psyma Hungary Piac- és Közvélemény-kutató Kft. 2021 végén készítette a felmérést az NMHH megbízásából. A többrészes kutatássorozat mostani vizsgálatában Győr, Sopron, Székesfehérvár és Dunaújváros szerepelt.
A felmérés alapján a magyarországi politikához, az országos jelentőségű eseményekhez képest a helyi történések kevésbé foglalkoztatják az embereket. A vizsgált települések válaszadói között pár százalék az, akit egyáltalán nem érdekelnek a lokális hírek, míg 30-40 százalék közötti azoké, akiket nagyon; az arány Sopronban a legmagasabb.

Az ország és a világ dolgairól szóló hírek Székesfehérváron és Dunaújvárosban foglalkoztatják leginkább az embereket: 46 és 48 százalékukat.
E két városban az országos események iránt jobban érdeklődők aránya kétszer akkora, mint a helyi események iránt intenzívebben érdeklődőké: 15-30, illetve 14-29 százalék – írták.

A megállapítások között szerepel, hogy napi szinten alig néz valaki helyi tévét, heti szinten már inkább. Amikor a tévénézési adatokat az országos tévécsatornák (RTL Klub, TV2) összesített nézettségével vetették össze, akkor nagyságrendi különbségek mutatkozott mind a napi, mind a heti, mind az összesített eredményekben.

Megjegyezték, hogy miközben országos tévéadót mind a négy településen majdnem 90 százalék néz, addig helyi tévét jóval kevesebben. A legtöbb városban a helyi tévét nézők megoszlása feleakkora, mint az országos adásokat nézők aránya.
A vizsgált településeken napi, illetve heti szinten jóval többen hallgatnak helyi rádiót, mint ahányan helyi tévét néznek. Ez szembe megy az országos trendekkel, ahol a tévé a rádió előtt jár – tették hozzá.

A vizsgált médiatípusok közül a nyomtatott sajtó az, ahol a helyi újságok erősebbek tudnak lenni az országos terjesztésű lapoknál. Ha a helyi sajtóra vonatkozó adatokat az országos napilapok összesített olvasottságával vetjük össze, akkor mind a négy városban a helyi sajtó vezet – áll a felmérésben.

Kiderült az is, hogy a helyi portálokat nem napi, hanem inkább heti szinten keresik fel az érdeklődők. Heti szinten a helyi médiumok közül az internetes hírportáloknak van a legnagyobb elérésük, szemben a helyi tévékkel, rádiókkal és újságokkal. Napi szinten azonban az országos portálokkal nem tudják tartani a lépést a helyi oldalak – tették hozzá.

“A kutatássorozat eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy helyi szinten a hagyományos médiaeszközök visszaszorulóban vannak. A vizsgált településeken 53-60 százalék között mozog azok aránya, akik inkább az internetről tájékozódnak, és 15-21 között azoké, akik inkább a hagyományos sajtóból. Az új média megerősödése általános, országos jelenség, ami az X-generáció alattiak esetében a legerősebb” – fogalmaztak a közleményben.

A kutatási adatok azt mutatják, hogy a nyomtatott sajtó olvasottsági adatai esnek, de ez nem jelenti, hogy a lapok által elért közönség nagysága is csökkenne. Az olvasók nagy része ugyanis csak platformot váltott, és többségük ma már online követi ezeket a tartalmakat – írták.

A helyi hírek fogyasztásakor mind a négy városban kiugróan magas a lokális internetes portálok igénybevétele. A hírfogyasztók valamivel több mint 60 százaléka elsősorban ezen az új médián keresztül értesül a helyi történésekről. Különösen látványos az online forma preferálása a Kisalföld esetében. Miközben a lap online változatát a helyi lakosok körülbelül fele szokta nézni (Győr: 53 százalék, Sopron: 47 százalék), addig a nyomtatott változatát már csak nagyjából egyharmaduk (Győr: 36 százalék, Sopron: 27 százalék)

A megyei napilapok online változatai – önmagukban – viszont jelentős mértékben megemelik a (nyomtatott) sajtó elérési mutatóit. Különösen Nyugat-Dunántúlon, ahol az új mutató már a második helyre hozza fel ezt a szegmenst. Míg Győrben a nyomtatott helyi sajtó összesített elérési mutatója 50 százalékos, a Kisalföld online változatának beemelésével ez az érték 73 százalékra megy fel. Sopron esetében pedig a 47 százalékos alapmutató 64 százalékra emelkedik – sorolták a kutatásban. MTI