A tartós hőség veszélye miatt négy északkeleti megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki keddre a meteorológiai szolgálat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő este, az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta: a középhőmérséklet kedden az északi hegyvidék térségét leszámítva már sok helyen érheti el a 25 Celsius-fokot.
A tartós hőség veszélye miatt Budapestre, valamint Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére adták ki az elsőfokú figyelmeztetést.
Az előrejelzés szerint kedden több órára kisüt a nap. Az Északi-középhegységben és a nyugati határnál lehet futó zápor, egy-egy zivatar. Emellett megélénkül, északnyugaton meg is erősödik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 14-20, a legmagasabb 29-34 fok között valószínű. Szerdán tovább erősödik a kánikula, akkor akár 37 fokig is melegedhet a levegő. MTI
Megérkeztek a műhelyekben legyártott, beépítendő fémszerkezeti elemek a nagykanizsai Csónakázó tó kilátójához. Ezzel párhuzamosan a mélyépítési munkák is zajlanak, melyek hamarosan befejeződnek, ott már csak az utolsó betonozási fázis van vissza. Ez konkrétan a torony lábának zsaluba történő bebetonozását jelenti. A bontási munkákkal is végeztek a szakemberek.
(Fotó: archív. Győrfy Éva)
A Kanizsa TV videójában Gál Károly, a projektet közjóléti forrásból, több mint 100 millióból lebonyolító Zalaerdő Zrt. vagyongazdálkodási osztályvezetője arra a kérdésre is válaszolt, hogy miért húzódott idáig a torony felújítása, hiszen a pályázatot 2015-ben írták ki először és a nyertes kivitelező 2017-ben írta alá azt.
Mint a szakember fogalmazott, gyakorlatilag azzal szembesülünk, hogy szakemberhiány kezd kialakulni az építőipar több területén, ráadásul ez egy speciális feladat, úgyhogy itt ez különösen igaz.
Ráadásul a Zalaerdő első körben egy saját hatáskörben kiírt, nyílt pályázaton próbált kivitelezőt találni, amely nem volt sikeres. Ezt követően egy nyílt közbeszerzési eljárás indult, de erre egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett. A harmadik nekifutásra sikerült érvényes pályázatot hirdetni és a fővárosi székhelyű Pesti Építő és Faipari Zrt. nyerte el a kivitelezés jogát. Kanizsa olajos múltját tekintve nem tájidegen egy fúrótorony-jellegű szerkezet, amelyet most egy modern köntösbe öltöztetnek.
A korábbi tervekhez képest megnyitásra kerül egy 42 méter magas kilátószint, ami egyedi panorámát biztosít. Magyarországon ilyen magas direkt kilátószintű építmény nincs, ezzel első lesz a kanizsai – hangzott el a videóban.
Vasárnap este fél tízkor villám csapott Beleznán egy Kossuth utcai háznál lévő vezetékbe. A kigyulladt vezetékből kitörő lángok átterjedtek a tetőgerendára is. A murakeresztúri önkéntes és a nagykanizsai hivatásos tűzoltók kiérkezése előtt az ott lakók eloltották a keletkezett kisebb tüzet. A tűzoltók eltávolították a megrongálódott vezetéket a házról – olvasható a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közleményében.
(Fotó archív. Villámlás Nagykanizsán. Varga György – MTI)
Vasárnap este villám csapott egy nemesvidi családi ház kéményébe is.
A Rákóczi utcai háznál a padláson tárolt papírok meggyulladtak, a tüzet pottonyfecskendővel rövid idő alatt a Zalakarosi Katasztrófavédelmi Őrs tűzoltói oltották el.
Boros Imre közgazdász szerint 550-600 ezer forint körüli bruttó bér közelítene az uniós átlaghoz, a felzárkózási folyamat elindult, de bőven van még teendő. Az első Orbán-kormány minisztere az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában elmondta, a rendszerváltás után az volt a cél, hogy 20 éven belül a bérek érjék el a nyugat-európai színvonalat, de az első 20 évben csak még jobban lemaradt az ország, ezért úgy fogalmazott: ideje lépéseket tenni a felzárkózásért. Hozzátette: a folyamat elindult, amit segít a hat évre kötött bérmegállapodás is. MTI
Vasárnapra a hőség miatt csak néhány megyére, a heves zivatarok és a felhőszakadás veszélye miatt viszont az egész országra első- és másodfokú figyelmeztetéseket adott ki a meteorológiai szolgálat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton az MTI-hez eljuttatott előrejelzése szerint vasárnap a legalacsonyabb hőmérséklet általában 16-22 fok között alakul. A legmagasabb hőmérséklet többnyire 27-33 fok között valószínű, de délkeleten 34-35 fokig is felmelegedhet a levegő.
(Fotó: Dél-Zala Press archív)
Kiemelték, hogy vasárnap is nagyon erős UV-B sugárzás várható. A hőség veszélye miatt viszont már csak Csongrád megyére adtak ki másodfokú, míg Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyére elsőfokú figyelmeztetést.
A meteorológiai szolgálat veszélyjelzésében azt írta: szombat estétől a Dunántúl nyugati részén, éjszaka pedig már másutt is kialakulhatnak helyenként zivatarok, melyeket viharos szél, intenzív csapadék, illetve jégeső kísérhet.
Vasárnap hajnaltól még többfelé várhatók zivatarok: nagyobb számban a nap második felétől. A zivatarokhoz viharos szél, felhőszakadás és jégeső társulhat. Nagyobb eséllyel a Dunántúl középső és déli tájain, a középső országrészben és az Alföldön délutántól igen heves zivatarok is kialakulhatnak károkozó, akár óránként 90 kilométeresnél erősebb szélrohammal, rövid idő alatt akár 40-50 millimétert meghaladó csapadékkal és nagyobb méretű jéggel.
A heves zivatarok és a felhőszakadás veszélyére az egész országban figyelmeztetnek. Mindkettő miatt csaknem az egész országra másodfokú figyelmeztetéseket adott ki a meteorológiai szolgálat. MTI
A hőségriadó miatt a MÁV vizet oszt a három budapesti főpályaudvaron és a nagyobb vidéki vasútállomásokon is. A vasúttársaság pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Budapesten a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvaron, vidéken a miskolci, a debreceni, a nyíregyházi, a békéscsabai, a szolnoki, a kecskeméti, a győri, a pécsi, a zalaegerszegi, a veszprémi, a nagykanizsai, a celldömölki, a tapolcai, a fonyódi és a siófoki állomáson kaphatnak díjmentesen vizet a vonatra várakozók. Az ásványvizet a vasúttársaság június 26-áig, vagy amíg az időjárás megkívánja, 10 és 17 óra között osztja.
Zala megyében az elmúlt tizenhárom évben nem volt olyan nagy kiterjedésű és akkora tűzoltóerőt igénylő tűzeset, mint ami tegnap, a nagykanizsai GE raktárépületében keletkezett.
Amint arról a katasztrófavédelem beszámolt, szerdán, nem sokkal délután egy óra előtt tűz ütött ki egy gyár telephelyének egyik raktárépületében, a nagykanizsai Kinizsi utcában. (A GE-ben. A szerk.) A tizenegyezer négyzetméteres épület kétezer négyzetméteres része teljes terjedelmében égett. A raktárban villanykörteburákat tároltak, a hatalmas tűz okozta rendkívül magas hőmérsékleten az épület oldalát takaró kopolit üvegek végig megolvadtak.
A tűz oltásában csaknem hatvan tűzoltó vett részt, Nagykanizsáról, Zalaegerszegről, Zalakarosról, Pacsáról, Lentiből, Keszthelyről, Kaposvárról, Marcaliból és Nagyatádról érkeztek az egységek.
A helyi hivatásos tűzoltók a magasból mentő járművek megérkezéséig a rendkívüli hőhatással megküzdve védték az épület még ép részeit a lángoktól. A beavatkozó tűzoltórajoknak négy létrasugárral és négy vízsugárral, hét órán át tartó megfeszített munkával sikerült a kétezer négyzetméteres raktárrészben keletkezett tüzet eloltaniuk.
Az épületből száz dolgozót menekítettek ki a tűzoltók kiérkezése előtt, az eset során senki nem sérült meg. Mindvégig a helyszínen volt a katasztrófavédelmi mobil labor, amelynek szakemberei folyamatosan méréseket végeztek, azonban a tűz környezetében lévő lakóterületeken nem mutattak ki veszélyes koncentrációban az egészségre káros gázokat.
A cég képviselőjének becslése szerint ötven-száz millió forint körüli kár keletkezett a raktárhelyiségben, azonban kiemelte, hogy a tűzoltók munkájának köszönhetően több milliárd forintnyi értéket sikerült a megfelelően megválasztott tűzoltástaktikával és szakszerű beavatkozással megmenteni.
A tűz keletkezési okának megállapítása érdekében tűzvizsgálati szemlebizottság alakult, amely jelenleg is vizsgálja a helyszínt a keletkezési okot kutatva. (Forrás: Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) Előzmények ITT.
Kisebb, a Richter-skála szerinti 2,1-es erősségű földrengés volt Nagykanizsa közelében – írta a katasztrófavédelem csütörtökön a honlapján. Az MTA Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma azt közölte, hogy mintegy négy kilométeres mélységben keletkezett a földmozgás. A földrengést a lakosság nem érzékelte, a katasztrófavédelem ügyeletére ezzel kapcsolatos bejelentés nem érkezett. MTI
Az adatok szerint a földrengés csütörtökön hajnali 4 óra 3 perckor következett be.
Több nagykanizsai olvasónk is jelezte, hogy reggel 6 óra körül kisebb földrengést tapasztaltak Kanizsán, a lakásukban.
Magyarország területén évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhető. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okoz (2.5-3.0 magnitúdójú). Jelentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki.
Nagykanizsa környékén legutóbb az idén április végén volt kisebb földrengés Sandnál. Arról ebben a cikkben számoltunk be. (A fotó illusztráció)
(Fotó: Tűzoltóság Nagykanizsa – Facebook)
