Kategória: Hírek

Tizennyolc Tesco zárt be

Hírek

Összesen 18 áruház (öt hipermarket és 13 kisbolt) zárt be a munkavállalók sztrájkja miatt szombaton – közölte a Tesco sajtóosztálya az MTI-vel.
A közlemény szerint az országban működő 206 áruházból jelenleg 188 van nyitva és 18-at azért zártak be, mert azokban „nem biztosított a vásárlók megfelelő színvonalú kiszolgálása”.

Mint írták, nincs nyitva a balatonboglári, az ózdi, a paksi, a sátoraljaújhelyi, Székesfehérváron a Palota utcai, Győrön a Hunyadi utcai, a Hédervári utcai, a Lajta utcai és a Herman Ottó utcai, Szombathelyen a Gazdag Erzsi utcai, illetve Debrecenben a Szentgyörgyfalvi utcai áruházuk.

 

Zárva tart továbbá a fővárosban az Ady Endre utcai, az Andor utcai, a Bartók Béla utcai, a Fehérvári úti, a Hasadék utcai, a Vihar utcai és a Szent László utcai áruház – tették hozzá.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete pénteken 16 órától 24 óráig sztrájkolt, szombatra pedig 10 órától 24 óráig hirdették meg a munkabeszüntetést.

 

A szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen.

 

Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

A munkáltató szerint pénteken a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be a sztrájk miatt, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában volt tapasztalható valamilyen fennakadás.

 

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete Tesco alapszervezetének elnöke szombaton az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy a pénteki munkabeszüntetés mértékéhez hasonló a szombati is, talán egy kicsivel többen vesznek részt benne.
Ugyanakkor szombatra több diákmunkást állított be a Tesco, ezért Karsai Zoltán arra számít, hogy a kasszáknál gyorsabban haladhat a sor, mint pénteken. MTI

Tiltakoznak, mert a szlovének vízerőművet akarnak építeni a Murán

Hírek

SEGÍTSÉGET KÉRÜNK!
Szlovénia a Mura folyó 50 km-es szakaszán vízerőműrendszert akar építeni, mely 8 db víztározós vízerőműből állna.

Ezzel 7000 ha felbecsülhetetlen értékű vizes élőhely kerülne veszélybe, a Mura folyó legszebb részein. Káros hatásai Magyarországon is jelentősek lesznek!

Ennek első eleme Hrastje Mota településnél épül meg, a magyar határ közelében. A tervezést elvégezték, az építkezés a küszöbön áll.

A Mojamura, a WWF és a Dráva Szövetség civil szervezetek, petícióban fordul Irena Majcen asszonyhoz, Szlovénia környezetvédelmi és területrendezési miniszteréhez, hogy ne engedje ennek az őrült tervnek a megvalósítását.

Ezen az oldalon mindenki tájékozódhat a jelenlegi helyzetről és elolvashatja a petíciót és alá is írhatja: www.amazon-of-europe.com
KÉRJÜK, ÍRJÁTOK ALÁ TI IS, TILTAKOZVA A TERMÉSZETROMBOLÁS ELLEN!!!
Kérjük azt is, hogy osszátok meg ezt a bejegyzést, hogy minél több emberhez eljuthasson a hír!!! – írta Facebook oldalán a Dráva Szövetség.

Régi vízvezetékeket cseréltek ki a kanizsai uszodában, mert nagy volt a meghibásodás kockázata

Hírek

A napokban fejezték be az elavult vízvezetékek korszerűsítését a nagykanizsai uszodában.

A létesítményben az öltözőkben, zuhanyzókban, az illemhelyeken és a kiszolgáló helyiségekben zajlottak a munkálatok, mert a közel 30 éves, elhasználódott fűtés és vízvezeték cserét kellett megoldani.

(Fotó: Facebook)

A beruházásnak köszönhetően a vendégkomfort is javult.

A forrást a Kanizsa Uszoda és Strandfürdő saját maga gazdálkodta ki, a nagykanizsai közgyűlés pedig úgy döntött, hogy a pénzt nem vonja el, azt a cégnél hagyja.

A beruházást mintegy 15,5 millió forintból valósították meg.

A felújítás alatt csak 10 napig volt teljesen zárva az uszoda, a munkálatokkal augusztusra végeztek a szakemberek.

Az átadás kedden történt meg.

Kvótapert vesztett a magyar kormány

Hírek

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.

„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

 

(Fotó: Pere-Horváth Krisztina)

 

Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

 

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a „határozatból hiányzik a felhatalmazás”, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

 

Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

 

Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá – közölték.

 

(Fotó: MTI Archív)

 

A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely „nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez”, azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez.

 

Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége.
Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: „a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.

 

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes.
„Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás” – tette hozzá a görög politikus. MTI

Cseresnyés: a gazdaság elvárásaihoz igazodó képzésre van szükség

Hírek

A magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minőségi képzés, szakmunkásnevelés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett konferencián kijelentette, olyan alaptudást kell biztosítani, amire építhet az egész életen át tartó tanulás.

– Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért változik a képzés, a tananyag, és az intézményi hálózat – jelezte az államtitkár.
Kitért arra, hogy tízéves program keretében megújítják az intézményhálózatot, első lépésben 10 milliárd forintot fordítanak arra, hogy „21. századi kereteket biztosítsanak a szakképzéshez”. Az épületek mellett a tartalomnak is változnia kell, ezért már az idei tanévtől bizonyos órakeretre és tárgyakra választási lehetőséget kapnak a diákok és a pedagógusok. Olyan új tananyagot sajátíthatnak el például, mint a pénzügyi ismeretek vagy a vakon gépelés – mondta.

 

Szerinte a duális képzési rendszer beváltotta a reményeket, ma már közel 60 ezren rendelkeznek tanulószerződéssel, egyre inkább látják ebben a lehetőséget a cégek, az iskolák és a szülők is. A következő időszakban pályázati keretek között lehetőséget biztosítanak a cégeknek tanműhelyfejlesztésre is.

 

„A felnőttképzést szeretnénk dinamikusabbá tenni”, a cégek lehetnek ezeknek a színterei, a kisebbeknél a belső képzéseket oldhatják így meg, a nagy multinacionális cégek képzőközpontjai pedig külső képzéseket is működtethetnének – fejtette ki Cseresnyés Péter.

 

A politikus szerint meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy dolgozni akaró, motivált, jól képzett szakember „legalább olyan, ha nem jobb egzisztenciát” tud biztosítani magának, mint egy kevésbé sikeres értelmiségi munkakörben dolgozó ember. MTI

Oszlopnak ütközött, kukát tarolt egy autós Nagykanizsán

Hírek

Nagykanizsán a Csengery utcában egy autó lámpatartó oszlopnak ütközött.

A helyi hivatásos tűzoltók áramtalanították a kocsit, amelyben a baleset során szerencsére nem sérült meg senki- írta közleményében a a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A vasárnap történt kanizsai balesetről készült fotókat a Nagykanizsa HTP részéről Jobbágy László tűzoltó főtörzsőrmester készítette.

Több tízmilliót érő drogültetvényt találtak Zalában

Hírek

A feketepiacon több tízmillió forintot ér az a kannabiszmennyiség, amelyet egy Zalaegerszeghez közeli hegyi ingatlannál találtak a rendőrök. A termesztőket előzetes letartóztatásba helyezték – közölte a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság vezetője hétfői sajtótájékoztatóján.
Farkas Tibor elmondta: bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy a zalai megyeszékhelytől 15 kilométerre kábítószer alapanyagául szolgáló növényt termesztenek.

 

A rendőrök csütörtökön vonultak ki a helyszínre, ahol két ültetvényen jelentős mennyiségű kannabiszt neveltek. A növény feketepiaci értéke tízmilliókban mérhető.
Andor László, a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője a részleteket ismertetve elmondta: Nagykapornakon, egy hegyi ingatlannál találtak rá a két ültetvényre, amelyekhez 20-30 méteres ösvények vezettek.
Az egyik területen 64, a másikon 44 tő kannabisznövényt találtak, amelyek között 140-180 centiméter magasak is voltak.

 

 

A rendőrök a helyszínen elfogtak egy 32 éves helybéli férfit. Az ingatlanhoz tartozó épületben növényvédő szereket és tápszereket, továbbá a termesztéshez szükséges egyéb eszközöket is találtak.
A rajtaütés után nem sokkal egy szintén 32 éves zalaegerszegi férfinél tartottak házkutatást, amelynek során a kannabisz előneveléséhez szükséges eszközöket foglaltak le, egyebek között több nagyteljesítményű ventilátort, melegítőlámpát, szigetelt sátrat, szűrőrendszert, növénydarálót. A férfi autójában növényvédő szereket is találtak – jelezte a bűnügyi osztály vezetője.

 

Hozzátette, hogy az eljárás során mindkét férfi panasszal élt a gyanúsítás ellen, vallomást csak a zalaegerszegi tett, aki tagadta, hogy bármit elkövetett volna. A bíróság pénteken elrendelte mindkettőjük előzetes letartóztatását.
A gyanúsítottak büntetett előéletűek.
A nagykapornaki férfi egyebek mellett vagyon elleni és kábítószeres bűncselekmények, zaklatás, garázdaság, illetve emberrablás miatt volt már büntetve vagy ilyen ügyek miatt folyik ellene eljárás. Zalaegerszegi társa kábítószer-birtoklás és -kereskedelem, valamint csalás miatt ismert a rendőrök előtt – sorolta Andor László.

 

Kérdésekre válaszolva Farkas Tibor elmondta, hogy egy-másfél hónap kellett volna a növények beéréséhez, tehát még nem tudtak értékesíteni belőlük, a hegyi ingatlan pedig a nagykapornaki férfi anyjáé. MTI (Fotó: ZMRFK)

Jobbik: Megállt az élet Nagykanizsán?

Hírek

Gábris Jácint a Jobbik önkormányzati képviselője Nagykanizsán megállt az élet? – címmel tartott sajtótájékoztatót pénteken.

(Gábris Jácint. Fotó: Facebook)

„Kérdezem, mivel tud Zalaegerszeg többet nyújtani, kikkel folytat vagy folytatott az ottani vezetés tárgyalásokat? A KSH adatait rendre betanuló Cseresnyés Péter, mint munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, illetve mint egykori polgármestere Nagykanizsának, miként segíti elő képviselt térségének fejlődését? A KSH adatokból miért marad ki a közel 700 ezer külföldre vándorolt magyar?

 

Kérdezem, milyen képességek híján van városunk vezetése a zalaegerszegi kollégáikkal szemben, ha már maga a város, Nagykanizsa készen áll a befektetők fogadására? A város lehetőségeit már százszor bemutatták, ígéretekkel tele van a padlás, ám hol marad az eredmény?

 

Zalaegerszeg elindult a fejlesztések útján (például: 40 milliárdos tesztpálya, 5G mobilhálózat fejlesztése, Europtec Kft. új üzemcsarnoka – 710 millió Ft, megújult az élelmiszerlánc-biztonság épülete, a Landorhegyi Általános Iskola sportpályája, a zalaegerszegi InterSpar – 1 milliárd Ft, átalakították a volt Color üzemet, új ZTE aréna is elkészült, 1.5 milliárdos fejlesztés keretén belül elkészült a Csejtei Fém-Vill kft iparcsarnoka 60 új munkahelyet biztosítva, 400 milliós tűzoltólaktanya felújítás és eszközfejlesztés (új tűzoltóautót kaptak), Ganzeg Kft 350 milliós fejlesztése, számos útfelújítás, csomópont fejlesztés, stb.), Nagykanizsán pedig mintha megállt volna az élet.

 

A Jobbik már nem csak azzal küzd, hogy a helyben élők is megkapják a munkájukért járó jogos bérüket, hanem azzal is, hogy egyre kevesebb foglalkoztató várja tárt karokkal a munkavállalókat. Vajon a nagykanizsaiaknak miért kell a zalaegerszegi Flextronics-nál vagy a letenyei Müllernél munkát vállalniuk, miért nem találják meg helyben boldogulásuk kulcsát?” -írta Facebook oldalán  a jobbikos politikus.

Cseresnyés: visszataszító a Jobbik elnökének hangneme a nyugdíjasokkal kapcsolatban

Hírek

Megengedhetetlen és visszataszító az a hangnem, ahogyan a Jobbik elnöke minősítette a nyugdíjasokat – jelentette ki Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és térsége fideszes parlamenti képviselője pénteken.
A politikus nagykanizsai sajtótájékoztatóján azt mondta: mindent elárul Vona Gábor és az általa vezetett ellenzéki párt gondolkodásáról, hogy „a felháborodás és tiltakozás ellenére még egyetlen olyan politikusa sem volt a pártnak, aki azt mondta volna: bocsánat, mégsem úgy gondoltuk, rosszul fogalmaztunk”.

(Fotó: YouTube)

A helyi, nagykanizsai jobbikos politikusokat kell ezért felszólítani arra, hogy „legalább bennük legyen annyi alázat és bátorság”, hogy a bocsánatkérést a párt vezetője helyett megtegyék – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Úgy fogalmazott, hogy a Jobbik elnöke „lesüllyedt a kocsmapolitizálás szintjére”, amikor azt állította a nyugdíjasokról, hogy „szennyvíz folyik a szájukból”, továbbá „szemükben gyűlölet lobog”, és „vért akarnak ontani”. Az ellenzéki párt ezekkel a kijelentésekkel végképp kiírta magát a szalonképes politikai szervezetek közül.

A Jobbik megsértett csaknem hárommillió embert, akik hosszú évtizedeken át tisztességgel, becsülettel dolgoztak, gyermekeket neveltek, munkájukkal pedig a nehéz gazdasági és politikai körülmények között is megalapozták Magyarország mai sikereit – mondta a politikus.

A társadalom felháborodása jól tapintható, számos civilszervezet, nyugdíjasszervezet és magánember tiltakozott a kijelentések ellen. Ezek után vajon mennyire hiteles a Jobbik, hogyan lehet nekik elhinni éppen a nyugdíjasoknak tett politikai ígéreteiket, ha így beszélnek róla? – tette fel a kérdést Cseresnyés Péter. MTI

Jövőre rajtol a zalai olajfúrási nagyüzem

Hírek

A koncessziós szerződésben elnyert területek közül elsőként Bucsa területén indítja el a Mol Nyrt. a kutatófúrást az utolsó negyedévben, a jövő év elején pedig Bázakerettye és Mezőtúr területén is megkezdődnek a munkálatok – közölte a társaság az MTI-vel, a cég a Zala megyei Bázakerettyén pénteken ünnepelte a magyarországi szénhidrogén-bányászat indulásának 80. évfordulóját.

Magyarország első, olajat termelő kútjánál, a Bázakerettyéhez közeli Budafapusztán Szakál Tamás, a Mol Magyarország kutatás-termelés igazgatója hangsúlyozta, hogy a Budafa-2-es kút 80 évvel ezelőtti termelésbe állításával és folyamatos működtetésével az első magyarországi, ipari méretű olajtermelést biztosító kőolajlelőhellyel az ország felkerült a kőolajtermelés világtérképére.

 

A Mol jelenleg a belföldi lakossági gázfelhasználás egyötödét, illetve az olajfelhasználás egytizedét termeli ki Magyarországon. Bár a magyarországi geológiai lehetőségek korlátozottak, a szakemberek tudásának, és az elérhető új innovatív technológiáknak köszönhetően „még évtizedekig biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországnak lesz saját termelésű olaja és földgáza”, ezért határoztak úgy, hogy ismét jelentős összeget költenek fejlesztésre, illetve új kőolaj- és földgázkutatási projektekbe – idézi az eseményre kiadott közlemény Szakál Tamást.

 

A Mol a negyedik alkalommal meghirdetett szénhidrogén-bányászati tenderen elnyert koncessziós szerződések szerint hat új blokkban kezdhet kutatási tevékenységbe. Még idén Bucsa, majd a jövő év elején Bázakerettye és Mezőtúr, később pedig Jászárokszállás, Okány nyugati és Zala szintén nyugati területein indulnak a próbafúrások.

 

A hat koncessziós terület közel 4200 négyzetkilométer, így a Mol jogosultságában álló kutatási területek mérete megközelíti a 7500 négyzetkilométert. A társaság naponta több mint 40 ezer hordónyi szénhidrogént termel ki, így a vállalatcsoport kutatás-termelési tevékenységének továbbra is Magyarország és a kelet-közép-európai régió a kulcsterülete. MTI

 

1 … 160 161 162 163 164 … 267